Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

2 Csütörtök, 1986. január 16. Nagy László felvétele Tegnap, szerdán nyitották meg Szegeden, a Tisza Szálló első emeleti termében a budapesti kézművesek munkakö­zösségének árubemutató kiállítását, ötvöstárgyakat, kerá­miákat, textíliákat és sokféle díszműárut, lakásdiszt vo­nultattak föl. A kínálat igazán bőséges, s remélhetően, ha­marosan viszontláthatjuk ezeket a tárgyakat a szegedi áru­házakban Is. Képünkön: a bemutató egy részlete OLVASÓKÖR Az. Ifjúsági Ház. olvasókö­re ma, csütörtökön délután 5 órai kezdettel rendezi meg soron kővetkező fogkükozá­sát. A reneszánsz kultúrájá­ról: a radikális reformáció címmel Balázs Mihály, a JA­TE I. sz.. magyar árodulom­lörténeti tanszékének okta­tója tart előadást. Levetítik A dám Ottónak a Sütő And­Tás drámájából készült. Csil­lag a -máglyán című filmjét is. A TÉLI MEGBETEGEDÉSEKRŐL A télen előforduló megbe­tegedésekről tart orvosi elő­adást Barabás Katialin ma, csütörtökön este fél 7 órai kezdettel az Algyői Ady •Endre Művelődési Házban. TELEFONKÖTVÉNY KISKÖRÖSÖN A Szegedi Postaigazgató­ság új telefonkötvény-akciót indít. A szegedi kezdeménye­zés sikerét bizonyítja, hogy az eredetileg 310 millió fo­rintos kibocsátási értéket 50 millió forinttal fel kellett emelni. A tapasztalatok alap­ján ezúttal Kiskőrös ós tér­sége telefonhálózatának fej­lesztése a cél, a kötvényjegy­zés határideje január 31. A posta garantálja, hogy a kötvénytulajdonosok tele­fonját 1988. június 30-ig feil­S'zereliik. A kiskőrösi körzeti telefonkötvény a tartós ta­karékbetéthez hasonlóan 7 százalék kamatot fizet, a köl­csön visszafizetése 1996. május 31-én fejeződik be. Eső, hó, szél Várható időjárás csütör­tök estig: eleinte nyugat fe­lől hosszabb időre beborul­az ég és sok helyen lesz eső, zápor, majd egyre in­kább havazás. Később a fel­hőátvonulásokat hózáporok kísérik. Az élénk, néhol erős délnyugati, nyugati szél fo­kozatosan északnyugatira, északira fordul, tovább erő­södik, sokfelé lesznek viha­ros széllökések. Várható leg­magasabb nappali hőmér-i séklet csütörtökön kevéssel 0 fok felett. CSONTCEMENT A Német Szövetségi Köz­társáságban kifejlesztett új­fajta csontcement az ízületi 'műtétek után megakadályoz­za a kötőszövet képződését a cement és a csont között, így u műtéttel 'beültetett proté­zis nem lazulhat ki, el'kerül­nető az újabb műtét. A szi'i­ciumfaszfát alapú bioaktív keramikus anyagra ránő a csontszövet, egyesül vele, tartós, jól terhelő kötést al­kot; folyamatos átmenet aliakul ki a szervetlen im­plantátum között. A hagyo­mányos csontcementtel is .kornbináLható, a „beépített" antibiotikumaikat lassan ad­ja Je a szövetekbe. NYUGDÍJASOK TALÁLKOZÓJA A Csongrád megyei Kiszöv területi szakszervezeti 'bizott­sága nyugdíjas-találkozót rendez január 17-én, pénte­ken délután 3 órái .kezdettel az Arany János utca 9. szám alatti klubjában. A nyugdí­jas-találkozón Somogyi Ká­rolyné tart úti élmény-beszá­molót diafilmmel vetítve In­diáról. KISZ-útmutató Az oktatási törvény alkalmazásához Skót. Találkozik bét »bot: — Mi történt veled? — Kihozattam hét fo­gamat. — Tegnap azt mond­tad, huny csak egy fo­gad fáj. — Igeo. de az orvos nem tudott visszaadni a pénzből 1 ÉLETERŐ-VIZSGALATOK A tavaszi kukoricavetésekre készülve megkezdték a vető­magvak életerő-vizsgálatát az MTA martonvásári mezőgazda­sági kutatóintézetében. E vizs­gálattal azt allapilják meg, hogy a mag miként reagál a mostoha körülményekre, egye­bek között a kelést megelőző nedves időjárásra. A magvakat a laboratóriumban az április eleji időjárásnak megfelelő kö­rülményeknek teszik . ki, csiráz­tatják, majd a kifejlődött csíra nagysága alapján döntenek ar­ról, hogy a vizsgált alapanyag milyen időpontban történő ve­tésre alkalmas. A KORAI HALÁLRÓL Skóciában egy kutatócso­port fogja tanulmányozni a hosszú élet bitkát. Ebben az ipari országban a legmaga­sabb a nók korai halálának arányszáma. Az Egészség­ügyi Kutatási Tanács egész­ségügy-szociológiai egysé­gének új irodáit nyitották meg Gltlsgow-ban, hogy 'ki­bővítsék a tanulmányi tere­pet. Dr. Sailily Maciintyre, az igazgató kijelentette: „Vala­mennyi ipari ország közül a Skót férfiaké a második leg­miagas.a'bb halálozási arány­szám. A nőké <meg rosszabb — az öivék a legmagasabb. •Elmondta, nincsenek tisztáz­va az Okai, miért halnak meg a skótaik hamarabb mint (mások. Dr. Macintyre azt is elmondta, hogy egy Aberdeenben 1948 óta foly­tatott tanulmány szerint a szegény sorsú (lányok jobb sorsra jutnak, ha magasak, mert így nagyobb esélyük van arra, hogy magasabb osztálybeli férjet találnak A következő tanévtől az új oktatási törvény a hozzá kapcsolódó rendelkezések­kel együtt már lényegesen befolyásolja a tanintézetek/ működését, segít nyitottab­bá, demokratikusabbá ten­ni azokat. A dokumentum­ban foglaltak alkalmazása-/ hoz módszertani útmutató összeállításával nyújt segít­séget a KISZ KB Középis­kolai és Szakmunkástanuló Tanácsa. Az oktatási tör­vény főbb fejezeteit elemző, a középiskolásokat érintő fontosabb rendelkezéseket értelmező útmutatót a na­pokban juttatják el a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekbe. Az új szabályozás tőből kérdésben nagyobb önálló­ságra ad lehetőséget. Ahhoz, hogy ezzel élni is tudjanak az iskolákban, a helyi KISZ-szervezetekben is végig kell gondolni: milyen vál­toztatások szolgálják a leg­inkább a diákok, a taninté-1 zet és az ifjúsági szervezet érdekeit. A megoldásol? megtalálásához ad ötleteket,, javaslatokat a Középiskolai és Szakmunkástanuló Ta­nács módszertani segéd-1 anyaga. Az útmutató az ok-> tatási törvény 10. paragrafu­sát idézve kiemeli: az in­tézmények vezetésében az oktatók és a szülők mellett a tanulók közösségei, illetve képviselőik is részt vesz­nek. Kívánatos, hogy az is­kolák széles körű kapcsola­tokat alakítsanak ki állami és társadalmi, szervezetekkel, gazdálkodó szervekkel, így például az MHSZ-szel, a TIT-tel, a Vöröskereszttel, üzemekkel és szövetkezetek­kel, ifjúsági házakkal, mo­zikkal, múzeumokkal is. Ézek a szervezetek segíthet­nek abban, hogy a taninté-' zetekben a jelenleginél sok-* színűbb, érdekesebb diák­élet alakuljon ki. A KSZT javasolja, hogy a KISZ-bi­zottságok mérjék fel, mi iránt érdeklődnek a tanulók az iskolákban, s ennek megfelelően létesítsenek kapcsolatot a különféle in­tézményekkel, szervezetek­kel. Részletesen foglalkozik az útmutató a törvény azon fejezeteivel, amelyek a ta­nulók jogairól és kötelessé­geiről szólnak. Kiemeli, egyebek között: a diákok­nak joguk van arra, hogy véleményt mondjanak, illet­ve javaslatot tegyenek a nevelő-oktató munkával kapcsolatban, tájékoztatást kapjanak az őket érintő kérdésekben, használják az iskolának azokat a berende­zéseit, eszközeit, amelyek felkészülésüket előmozdít­ják, érdeklődésüket kielégí­tik. Az oktatási intézmények KISZ-szervezetei hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy bő­vüljön a választható tan­tárgyak, foglalkozások köre, a diákság érdeklődésének megfelelő, öntevékeny diák­körök, szakkörök jöjjenek létre. A KISZ-bizottságok kezdeményezhetik olyan fó­rumok létrehozását, ame­lyeken az. oktató-nevelő munkáról, az iskola életéről kifejthetik véleményüket a tanulók. A KSZT javasolja, hogy e vélemények össze­gyűjtésének és képviseleté­nek szervezett formáját a KISZ-szervezet alakítsa ki, s a diákképviselettel közö­sen működtesse. Az oktatási törvény a KISZ-szervezet feladatának is tekinti olyan iskolai légkör megteremté­sét. amelyben természetessé válik a kötelességek teljesí­tése. Ezzel kapcsolatban az útmutató hangsúlyozza: a KISZ szervezzen olyan ak­ciókat, amelyekben a diák­ság cselekvő módon vehet részt saját iskolai élete for­málásában, az iskolai rend és fegyelem megteremtésé­ben és megőrzésében. DÉLMAGYARORSZÁG A tél „grafikája (MTI-fotó: Járai Rudolf — KS) A Macyar S/.iieiallstr. Munkáspárt SzcKctl Városi r.i/.ottsáeának napilapja Kas/.erkes'/tö: Sz. Simon István l-'n.szerkfszui'lielyettes: Szávay István Kiadja a c sunxrad Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kispál Antal — Szerkesztőség és kiadóvállalat; Szeged, Tanácsköztársaság útja ló. Sajtóház 6740 — Telefon: 12-633 — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Dobó József — Terjeszti a Magyar Fosta. Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj égy hónapra 43 forint — ISSN: 0133—025 X Pimaszul átejtett valaki! Már egy órája csak hápogok: hogyan történhetett? Voltaképpen feljelen­tést kellene tennem a rendörségen ismeretlen tettes ellen, de akkor ki­derülne, hogy mekkora balek va­gyok. Én: Onoka Gergő köztisztvi­selő. És ráadásul még alá is írat­nák velem. Ugyan mit tegyek? Elmondom, mi történt vasárnap reggel. Ügy fél hét tájban — ami­kor a legédesebb utóalvás tesz min­dig erőtlenné — csak megszólal a csengő odakint az előszobában. Óva­tosan, apró zörrenésekkel, de maka­csul szól. Kiballagok, megnézem, ki keres ilyenkor. Látom az embert, amint áll ajtónk előtt, és majdnem reszket az indulattól. Vagy legalább­is én félálomban úgy látom. — Onoka Gergő úr? — kérdezi a korai látogató. Megismétli, mert látja, hogy az imént még aludtam, álomszerűnek tűnik az egész. — Onoka Gergő úr? — Onoka vagyok. — Őszintén sajnálom, hogy így felzörgettem — mondta a középma­gas, rendes öltözetű férfi. Tekinte­tében a mély megbánás fénye szin­te már könnybe megy át. S a hang remegő: — Tisztelettel kérem bo­csánatát, uram, de kissé most én bajban vagyok. Bajban? A szó, hogy baj, el­vitte szememből az álmosságot. Az ember még így, ilyen korai ébresz­tés után sem szereti, ha embertár­sai bajba kerülnek. És a gondolat azonnal jön: hátha segíthetek! — Mi a baj? — szóltam nyugtató­lag a korai látogatóra, és próbál­tam biztatni: — mondja csak nyu­godtan, miről van szó! — Tulajdonképpen semmiség — hangzott a folytatás —, és ön, ked­ves Onoka úr, nagyon kedves. Arról van szó, hogy Erősék, tetszik tudni, Emelt áru itt lenn a földszinten, az utcán a kisboltosék ... — Igen, tudom, hozzájuk járunk mindennap. — Nos, kedves ismerőseim ők. Rendeltek nálam három villany­csengőt. Elfoglalt ember vagyok, és csak most tudtam hozni, vasárnap reggel. Azt hittem, itt lesznek. Azt mondták, sürgős nekik a három csengő, hozzam mielőbb. És — még egyszer kérem elnézését — azt is mondták, hogy ha nem lennének itt, amikor hozom az árut, akkor adjam át önnek, tisztelt Onoka úr. — Nekem? — Igen. Onoka Gergő urat emlí­tették Erősek. És én most hoztam a csengőt, ami nagyon kellene nekik, viszont ők még nincsenek itt. Azt mondták, ön bizonyára átveszi tő­lem ezt a csekélységet. — Hát — válaszoltam kissé meg­lepetten, de azért nyugodtan, hiszen tényleg ismerem Erőséket, jóban vagyunk, ha ugyan beszélgetni nem is nagyon szoktunk. — Ha ők azt mondták, hogy nekem átadhatja azt a csengőt, akkor nyugodtan adja át. Majd én továbbítom. — Egyébként is apróság az ¡egész — folytatta a jövevény —, százöt­ven forint mindössze. Ide tetszik adni, és Erőség önnek megadják. Ez lenne a baj? Arra gondoltam, hogy az ilyen lelkiismeretes ember manapság már hiánycikk. Hogy ide­geskedett amiatt a kis megrendelés , miatt? És kért ismételten, hogy ne haragudjak. Hát persze, hogy segí­tek neki. Mi az a százötven forint? Amikor a százötven forintot át­adtam, a látogató még egy tekercs villamos-szigetelőszalagot is adott, amiért további húsz forintot kért, majd azt hamar leengedte tizenöt­re. Kifizettem neki ezt is, tehát ösz­szesen százhatvanöt forintot az Erő­sék nevében. Ekkor, amint olyan gyorsan engedett az ember öt forin­tot, valami gyanú villant elém. De a látogató őszinte tisztelettel átvette a pénzt, és sietve elköszönt, ismé­telten kérte az elnézést. És másnap reggel kitudódott, mekkora balek vagyok. Amikor ki­nyitották a boltot Erősék, nyomban vittem nekik a sürgősre megrendelt árut: három darab villanycsengőt meg egy tekercs pzigetelőt. Ára: összesen 165 forint. — Csengőt? Ráadásul hármat? — nézett rám meglepetten a boltos, Erős úr. Elmondtam neki ezt az egész történetet, ahogy itt leírtam, mire megértő sajnálkozással nézett rám, és legyintett: — Rendben van. Átveszem a három csengőt, habár egyet se rendeltem. Átejtették önt, kedves uram. De nem baj, a csengő, látom, új áru, valahol felesleges volt, vagy... ki tudja. Gondolom, sikerül értékesítenem. Nem lesz vele gond, hiszen az ára majdnem dara­bonként annyi, mint amennyiért ön­re sózták az egészet. így történt. Ebből tudtam meg, hogy milyen könnyen balekké tehe­tett engem valaki. Megérdemelné, hogy feljelentést tegyek, de ... ez az ötlet! Ahogyan csinálta. Felzörgetni valakit korán reggel vasárnap, ne­vén szólítani, közeli ismerősre hi­vatkozni, elvégre, nevekkel van tele a környék, a boltos neve a cégtáb­lán, az enyém a lépcsőházban, és a bejárati ajtón is. Ennyi az egész. Ez ötlet! S keresett valaki százhatvanöt fo­rintot. Lehet, hogy tisztán. Mert az a gyanúm, hogy az az olcsóság, az a félárú villanycsengő valójában „emelt áru" volt. Elemelt. Kaczúr István röviden Kézműipari bemutató

Next

/
Oldalképek
Tartalom