Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

Szombat, 1985. december 14. Újabb fejlesztések a húsiparban Alkalmazkodás a piachoz A kistermelők biztonságáért Mivel az elmúlt két év­ben jelentősen csökkent az ország sertésállománya, e folyamat megállítására 1986. január l-jétől a terme­lők számára kedvező, jöve­delemjavító intézkedések lépnek életbe. Ennek várha­tó hatásairól, valamint a­hústermelés és -feldolgozás várható kilátásairól Faludi Endre, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigaz­gatója elmondta: — A sertésfelvásárlási árak emelése máris érezteli hatását: az év végi állat­piacokon jelentősen meg­nőtt az érdeklődés; a sertés­tartó kistermelők részéről ií nagyobb a kereslet a növen­dékállatok iránt. Néhány hónappal ezelőtt a húsipari vállalatoknak kellett felvá­sárolniuk a piacokon, vásá­rokon a kistermelők által meg nem vásárolt malaco­kat, süldőket; november vé­gén és december elején vi­szont az árak stabilizálód­tak, és az állatpiacokon nagyjából a korábbiakhoz hasonló, a jelvásárlás szem­pontjából megnyugtató hely­zet alakult ki. További ked­vező fejlemény, hogy gyor­sultak a húsipari szerződés­kötések, mivel a kisterme­lők nagyobb értékesítési biztonságot látnak a sertés­tartásban, és annak jövedel­mezőségét is kedvezőbbnek ítélik meg. A húsipar vállalataitól a vágóállat-termeltetés új módszereket kíván, össze­függésben azzal, hogy isméi el kell érni a korábbi meny­nyiségi teljesítményeket, de a minőségnek is minden ed­diginél jobban előtérbe kell kerülnie. Az idén és jövőre összesen 120—130 ezer te­nyészkocát helyeznek ki a húsipari vállalatok a kister­melőkhöz. Ez azt jelenti, hogy ismét növekedni fog az anyaállatok száma, s utódaik nagyobb genetikai értéküknél fogva minőségi­leg is többet érnek majd. A kocaállomány ez év vé­gére a 700 ezret is megha­ladhatja, s a jövő év köze­péig további, legalább 25 ezres gyarapodással számo­lunk. A szaporulat hizlalása és értékesítése természete­sen bizonyos késéssel megy végbe, de — mindent egy­bevetve — 1986 második fe­lében a korábbiakhoz csak­nem hasonló felvásárlási pozícióba kerülhet az ipar. Nem tervezzük a két évvel ezplőtti csúcsállomány „megismétlését", inkább ar­ra törekszünk, hogy a piaci igényeknek megfelelően, ru­galmas intézkedésekkel alakítsuk és javitsuk a jö­vőben a húsipari alapanyag minőségét. Alapvetően fontos lesz te­hát a minőség javítása, ezt húsipari vállalatok — túl a központi áremelésen — a maguk erejéből még erőtel­jesebben ösztönzik. — Az a kistermelő, aki vágósertéseinek átadásakor bejelenti, hogy a — külön­ben nem kötelező — vágás utáni minősítést kéri az ipartól — mivel szerződés­ben is tudja szavatolni, hogy javítja az átadandó hí­zottsertések minőségét — az alap- és felárakon kívül to­vábbi anyagi kedvezmény­hez, minőségi felárakhoz juthat. A többet érő, jó mi­nőségű hús megnövelt érté­kéből arányosan kap majd a húsipartól részesedést. — A húsiparban tovább folytatódnak a műszaki fej­lesztési munkák, mivel az elmúlt időszakban egyértel­művé vált: termelésünket csakis így korszerűsíthetjük, és versenyképességünket a világpiacon így őrizhetjük meg. Az elmúlt évtizedben az ágazat korszerű nagyüze­mekkel gazdagodott, és a rekonstrukciók is jó ered­ményekkel jártak. Egy-egy részterületen azonban elma­radt a korszerűsítés, és ez az egész ipar munkájára kedvezőtlenül hatott. A he­tedik ötéves terv időszaká­ban várhatóan 8 milliárd forint körüli értékű beruhá­zásra kerül sor. Több üze­münkben világszínvonalú technológiát alkalmazunk, s ezzel javítjuk a minőségileg nagyobb értékű hús-alap­anyag feldolgozási körülmé­nyeit. A tervek szerint ösz­szesen 13 ezer tonnával bő­vül majd például az ipar hűtőtér-kapacitása. Ez a fej­lesztés már nagyon idősze­rűvé vált, korábban ugyan­is elhelyezési, vásárlási gondjaink voltak, s kiszol­gáltatott helyzetben voltunk a külkereskedelmi szállítá­sok során is, mert nem volt lehetőségünk termékeink kedvező értékesítési időpont­jának kivárására, megvá­lasztására. — A tovább javuló mű­szaki színvonal a fogyasz­tóknak azt ígéri, hogy új termékek, termékcsaládok gazdagítják majd a válasz­tékot a belkereskedelemben is. Az új gépek, berendezé­sek lehetővé teszik a kor­szerű csomagolástechnika alkalmazását és speciális húskészítmények előállítását. A külföldi piacokon ugyan­csak változatosabb termék­listával igyekszünk felkutat­ni az újabb eladási lehető­ségeket, javítva ezzel az ex­port jövedelmezőségét — mondotta befejezésül a ve­zérigazgató. (MTI) U közlekedésbiztonságért Idei utolsó ülését tegnap, pénteken délután tartotta a szegedi közlekedésbizton­sági tanács elnöksége. A tes­tület tagjai először az MHSZ gépjármű-iskolájának tevé­kenységéről, a segédmotoro­sok, motorosok és gépkocsi­vezetők képzésének ta­pasztalatairól tájékozódtak. Orosz János, az iskola ve­zetője beszámolójában egye­bek között utalt arra, hogy szervezetük a néphadsereg sorköteles gépjárművezetői­nek oktatásán túl feladatá­nak tekinti az általános is­kolai közlekedési szakkö­rök patronálását. Ezen be­lül főként e korosztály fel­készítését a későbbi bizton­ságos járművezetésre, hi­szen néhány év múltán kö­zépiskolás korban már ve­zetői engedélyt szerezhetnek ezek a fiatalok. Gond azon­ban, hogy a már jogosít­vánnyal rendelkezők to­vábbképzésének az MHSZ sem tudta megtalálni a leg­vonzóbb formáját. A vkbt ülésén Kántor Géza rendőr alezredes, a testület ügyvezető elnöke tá­jékoztatta a jelenlevőket ar­ról, hogy 1985 júniusában a megyei baleset-megelőző te­vékenységről kért jelentést az OK BT, mely ajánlásokat is megfogalmazott. Ezek megvalósítására Csongrád megyében, s persze Szege­den is munkaprogram ké­szül. Ennek része lesz, mint az ülésen bejelentették, hogv 1986-ban Szegeden rendezik .a segédmotorosok országos találkozóját. Az OKBT a legbiztonságosabb település címért versenyt hirdet jö­vőre — s hogy Szeged na­gyobb eséllyel indulhasson, negyedévenként közúti köz­lekedésbiztonsági őrjárato­kat szerveznek majd. Kiilönbejáratú 35 négyzetméter Vállalati tanács alakult Tegnap, pénteken 27 fős vállalati tanács alakult a Szegedi Magas- és Mélyépí­tő Vállalatnál. A testület elnökének Gazdagh József munka- és tűzvédelmi veze­tőt választotta meg. Az el­nökhelyettes Kispál István, az előregyártó üzem vezető­je lett. Az alakuló ülésen megtárgyalták az úi válla­lati szervezeti és működési szabályzatot. A dokumen­um világosan elhatárolja egymástól a különböző ke­rületek felelőseit és hatás­körüket. A hozzászólók hangsúlyozták, hogv a vál­lalat nehéz helyzetéből csak a kollektíva összefogásával lehet kilábalni. A tanács tagjai Antolik András igazgatót további öt évre megbízták a vállalat vezeté­sével. Az SZMMV 1986. ia­nuár l-jétől dolgozik a vál­lalati tanács irányításával. Ha mégis megkapja a la­kást. akkor azt be is kelle­ne rendezni, a lakásrezsit is fizetni kell. az OTP-törlesz­tésztést is. A család közben gyarapszik, a feleség gyesen van. akkor is meg kell élni valamiből. Ugye ismerős a helyzet? Az idézett sorokat a Gla­dics József KISZ-bizottság jelentésében olvastam. Fel­mérést készítettek a hozzá­juk tartozó tanácsi kommu­nális és szolgáltató vállala­tok 30 éven aluli dolgozói­nak lakáshelyzetéről. Meg­állapításiak aligha csak arra az 1750 fiatalra vonatkoz­nak. akik közül minden má­sodiknak nincs saját laká­sa... S talán jóidéig nem is lesz. hiszen még ha be­kalkulálják a vállalati tá­mogatást is — már amelyik tud adni! — a „beugró" igen-igen nehezen iön össze. Jobbára csak családi kölcsö­nökkel. már akinek van er­re esélye! Mindenesetre ab­ból. hogy a lakással nem rendelkezők több mint fele be sem adta lakásigénylését, arra lehet következtetni, hogv a fiatalok eleve re­ménytelennek ítélik anyagi helyzetültet. Mint a KISZ-bizottság je­„Ha egy pályakezdő fiatal a lakásigényícs beadása után katona lesz, esetleg továbbta­nul, akkor szinte lehe­tetlen a lakás árának összegyűjtése, mivel kü­lönmunka vállalására nincs lehetősége." lentése megállapítja: még a lehetséges támogatási for­mákról sincs elegendő infor­mációjuk a fiataloknak. Nem tudnak az igényjogo­sultak arról, hogv a tanács­tól ötvenezer forintos ka­matmentes kölcsönt és ma­ximum százezer forintos vissza nem térítendő támo­gatást igényelhetnek, nin­csenek tisztában az elbírá­lás szempontjaival, s így sokszor a kevésbé rászoru­lók hamarabb beállnak a kérvényezők sorába. mint az. akit lobban megilletne a secítség. Ráadásul: minden „la+á.selosztási formánál" a családosok az esélyesebbek. Azaz: az egvedülállqjc hát­rébb soroltatnak és csak azért, hogv lakást kapjon, ki fog családot alapítani? De ha meg is kapia az egyedül élő fiatal a maga Rekord­nyereség Eredményes évet zár 1985-ben a Borsodi Veevi Kombinát kollektívája. 45.6 millió dolláros export elő­irányzatukat már december eleiére teljesítették. Az év folyamán sikerült minjegv hatvanmillió forint értékű energiát megtakarí­tani. Ez is jelentős összete­vője annak, hogv a terve­zettnél kedvezőbben alakul a nyereség is: a ielek sze­rint eléri a másfélmilliárd forintot, ami rekordnak szá­mít a vegyipari nagyüzem történetében. (MTI) H fiatalok helyzetéről Tegnap, pénteken délután Szegeden ülést tartott a me­gyei tanács apparátusi párt­bizottsága Szögi Béla titkár vezetésével. A testület jelen­tést vitatott meg az MSZMP Központi Bizottságának if­júságpolitikai határozatának végrehajtási tapasztalatairól, és a további feladatokról. Az írásos beszámolót az elő­terjesztő Csernus Ferenc szóban kiegészítette. A jelentés szólt a megyei tanácsi és a tanácsi intéz­ményi munkaterületen dol­gozó 30 év alattiak pálya­kezdéséről, a káderutánpót­lás helyzetéről, a fiatalok erkölcsi, anyagi elismerésé­ről, a munkakollektiva-moz­galomban való részvételük­ről, a korosztály közéleti sze­repléséről, művelődési lehe­tőségeiről, arról a szerepről, amelyet a család és a mun­kahely tölt be a fiatalok éle­tében, a párt- és a társadal­mi szervekkel való kapcso­latról, valamint az ifjúság­politikai munka fő feladatai­ról. A jelentést a testület tag­jai hozzászólásaikkal kiegé­szítették, majd elfogadták. Országgyűlési bizottságok ülése Pénteken a Parlament go­belintermében Stadinger Ist­ván elnökletével ülést tar­tott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A képviselők az érintett ágaza­tok tájékoztatója alapján át­tekintették az idei eredmé­nyeket, megvitatták a jövő évi költségvetési tervet, to­vábbá számba vették a he­tedik ötéves terv időszaká­nak feladatait. Elsőként Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos tájékoz­tatóhoz. Az építőipar idei eredményeiről szólva el­mondta, hogy az országos építési-szerelési tevékenység várhatóan mintegy másfél, a kivitelező építőipar termelé­se pedig 6—7 százalékkal marad el a tavalyi teljesítés­től. A tervezett 74—75 ezer új lakásból 70 ezer épül fel az év végéig; a nagy építő­ipari vállalatok megközelí­tően teljesítik tervüket, a lemaradás a magánerőből készülő lakásoknál várható. Ezt követően Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár mondta el szóbe­li kiegészítőjét, amelyben rámutatott: idén a tervezett­hez képest csökkentek az áruszállítási igények, első­sorban az év eleji kemény hideg, valamint az ezzel kapcsolatos termelés-meg­torpanás következtében. Kü­lönösen a vasút helyzete nehéz, előreláthatólag 4—5 százalékkal visszaesnek az áruszállítás teljesítményei. Szúrós Mátyás elnökleté­vel vjlést tartott az Ország­gyűlés külügyi bizottsága is. különbejáratú 35 négyzet­méterét. a magas rezsi és .a kölcsöntörlesztés miatt meg­élhetési gondokkal kell szembenéznie. (Ez még in­kább nyomasztja a gyerekü­ket egyedül nevelő szülő-, ket!) A lépcsőzetes lakásszerzés rendszerében az első menet­ben elérhető garzon a csa­ládcgok számára még átme­neti megoldásként sem ••'<1 szerencsés, legalábbis az ott élő gyerekes- szülők szerint a lakások beosztása, alap­területe öt év alatt, amit ott töltenek, mindent lehe­tővé tesz. csak a nyugodt életvitelt nem. Más kérdés, hogv aki 2—3 ezer forintos albérletben él, szívesen cse­rélne a garzonbeliekkel! Abban a reményben, hogy esetleg évek múltán maid nagyobb lakást vehet, meg­fizetve a lakás árával azok­nak a kommunális és szolgál­tató intézményeknek létesít­ményeknek az árát is; amelyek ki tudja. mikor épülnek fel. Ha egyáltalán felépülnek... De ez a kér­dés már nem csupán a harminc éven aluliakat fog­lalkoztatja. Pálfy Katalin Festék exportra Sahmldt Andrea felvételei A Budalakk festékeit sokszínűség jellemzi, számszerűen 86­féle. Nemcsak színeiben, hanem áruajánlataiban is. Az idén 10 ezer tonnányi diszperzitet gyártottak, egyéb festé­kekből 70-80 százalékot a belkereskedelemnek, fcstékada­lékokból és szárítókból pedig 22 tonnát szállítottak a tőkés­piacra » 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom