Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

10 Péntek, 1985. december 13. "1 Baksi „mézeshetek" Fantom üzem A baksi bekötőúton sűrűn találkozhatunk téeszker fel­iratos kamionokkal. Itt a feldolgozó üzemben napon­ta többet megpakolnak a külföldre szánt termékeik­kel. A december hónap kü­lönösen hajtós, huszonkette­dikéig 102 vagonnyi hordós mézet várnak tőlük a kül­földi vevők Az üzem belülről tetsze­tős; higiénikus. Rozsdamen­tes edények, csőkígyók, s csempézett falak között dol­goznak a munkások. Az új berendezések még csak pró­baüzemben működnek de ahogy elnéztem, az igazi termelésben sem fognak csalódást okozni. Azt gon­dolná az ember, hogy falu­helyen egy ilyen munka­hely kész főnyeremény; s nem győznek válogatni a jelentkezők között. A való­ság egészen más, a százhar­minc dolgozónak több mint harmada vendégmunkás. Többségük Békés megyéből jött, munkásszálláson lak­nak, s kéthetenként utaznak haza. Többen átjárnak a környező téeszek területéről is. S hogy az itteniek miért nem tolakodnak? Hallani olyan véleményeket, hogy a három műszakos munka­rend, a szalagrendszerű ter­melés fegyelme riaszt el so­kakat, s a 4-5 ezer forintos keresetnél vonzóbb a téesz­háztáji. Akik viszont itt vannak, akad munkájuk bőven. Csak vasárnap dél­után marad ki egy műszak­nyi idő, akkor is azért, mert az 1910-es vasúti mozdony­ból készült kazánt kikor­molják. Az energia, a fűtés drága mulatság, de a lele­mény sokat segít. A más üzemekben keletkező hul­ladékot. barack-, dió- és mogyoróhéjat tüzelik el. Kérdés, hogy miért kell a mézet melegíteni, hisz nem sütve-fózve, hanem nyersen fogyasztjuk. Révész Ferenc, a gyár­egység igazgatója mutat egy A hordóból kiöntött méz csöveken és szűrökön lialad f". keresztül üveget, s abban tényleg nem folyékony a méz. mivel ki­kristályosodott. Hát nagy­ban is sűrűn előfordul, ilyenkor kell felolvasztani. Amelyik nem kristályos, az is sűrűn folyó, így minden­képpen könnyebben feldol­gozható, ha felmelegítjük. A kristályos méz árulkodó, a kristálycukrot juttatja az eszünkbe, s nem a finom nektárokat. Természetesen azt egyik méhésznek- sem szabad a szemébe mondani, hogy „táposak" a méhei, mi­vel ez a legnagyobb sértés. A le"+öbbjük azért kerüli az ilyen ..huncutságokat". Üzletkötőinknél leszerződ­nek. mi biztosítjuk a szük­séges kellékeket, s a ki per eetett mézért a helyükbe megyünk. Korábban a Hun­garonektár egyeduralkodó volt Senki sem kénvszerí­tette őket, hogy a felvásár­lási áraikat növeljék. A te­tejébe jött még a méhcsa­ládokat tizedelő betegség, sokan felhagytak ezzel az ősi mesterséggel. Most már ketten harcolunk az áruért, s ez jó a termelőnek. Majd tíz forinttal nőtt egy év alatt az átvételi ár, nekünk főég így is megéri. A pró­baüzem tapasztalatait fel­használva jövőre a feldol­gozás költségeit minden­képp csökkenteni fogjuk Ügy tűnik, a gesztenyé­ből készült termékei mellett egy másik iól jövedelmező cikket sikerült találnia az üzemnek. Mindenesetre a nyugat-európai piacokon elégedettek a vevők. Már -a jövő évre annyi megrende­lést kaptak, hogy nyugod­tan szerződhetnek a terme­lőkkel. T. Sz. I. • • f Ügyészek tanácskozása A tisztességtelen haszon és a társadalmi felelősség Rendhagyó volt a megye ügyészeinek tegnapi, csütör­töki, Szegeden megtartott ér­tekezlete. Nemcsak éves munkájukat összegezték, ha-­nem részletesen elemezték az MSZMP XIII. kongresz­szusa, valamint a megyei pártértekezlet határozatai­ból adódó feladataikat. Erről Kereszty Béla megyei fő­ügyész készített írásos ösz­szefoglalót. Szóbeli kiegészí­tőjében hangsúlyozta, az ügyészek legfontosabb fel­adata továbbra is a törvé­nyesség biztosítása. Maga­sabb szinten, több munkát kell végezniük a korábbi éveknél, változó társadalmi feltételek között. Elengedhe­tetlenül fontos a jogszabá­lyok naprakész ismerete, va­lamint a szakmai és politi­kai továbbképzés. A beszámoló idézte a párt­kongresszus helyzetjelenté­sét. Az elmúlt években nehe­zebb körülmények között végezték munkájukat az ügyészek. A gazdasági élet­ben jelentkező gondok, a gazdálkodási rend és az ál­lampolgári fegyelem lazulá­sa miatt nőtt a jogsértések, a szabálysértések és a bűn­cselekmények száma. Ugyan­akkor az ügyész! szervezet munkakörülményei csak szerényen javultak, lét­számgondok is adódtak Olykor erőn felüli teljesít­ményt követeltek a törvé­nyes rend őreitől, a társa­dalomban jelentkező kedve­zőtlen tünetek. Csongrád megyében például hosszú évek után 1984-ben ismét 5 ezer fölé emelkedett az is­mertté vált bűncselekmé­nyek száma. Sajnos látvá­nyosan nőtt a lopások, a rablások, a vagyon elleni bűncselekmények aránya is. A megyei helyzetelemzés megállapította, hogy az el­múlt években az államigaz­gatálsi szervek jogalkalmazó tevékenysége törvényes volt. Több ezer vizsgálatot tartot­tak. Mérlegelték a környe­zetvédelmi, az építésügyi, az általános igazgatási döntése­ket, d^ foglalkoztak birtok­háboritási ügyekkel, a köz­rendre és közbiztonságra fokozottan veszélyes csele­kedetekkel, a vám- és devi­zaszabály-sértésekkel, hogy csak néhányat említsünk. Tapasztalataik szerint ese­tenként bürokratikusán, las­san, máskor erélytelenül jártak el. A tanácsok köz­igazgatási átszervezéséhez fokozott segítséget kértek az ügyészektől, s ez jelentősen növelte feladataikat. Az el­múlt években megkülönböz­tetett figyelmet fordítottak a dolgozók jogainak védelmé­re, a baleseti kártérítés tör­vényességére, a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésére. Határozottan felléptek a spekulációs törekvések ellen is. A megye ügyészei részt vállaltak a jogi ismeretter­jesztésben; évente 170 elő­adást tartottak, többségét is­kolákban. A vitában szót kért Pig­niczky József csoportvezető ügyész, Seres András vásár­helyi vezető ügyész, Tóth Péter, az ügyészi pártszer­vezet titkára, Petrik Orbán makói vezető ügyész, Hor­váth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára, Somo­gyi Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kára, Fedor Attila, a megyei bíróság elnöke és Lévai Ti­bor, a legfőbb ügyész he­lyettese. Hangsúlyozták, hogy a jövőben színvonala­sabban kell megfelelniük a társadalmi követelmények­nek. Szükség esetén bátrab­ban élhetnek az ügyészí fel­ügyelet eszközeivel, s hogy vegyenek részt az új vállala­ti vezetési formák meghono­sításában is. Alaposan tér­képezzék fel a tisztességte­lenül gazdálkodó üzemeke!?, gyárakat. A kollektív fele­lősség, a gazdasági bírság mellett következetésen al­kalmazzák a személyes fele­lősségre vonást. Az ügyé­szek külön vizsgálják majd a fiatalkorúakkal és a' visz­szaeső bűnözőkkel kapcsola­tos intézkedések hatékony­ságát is. M. E. Tetszés szerint be lehet népesíteni bármilyen foglal­kozású dolgozóval, senki nem fog fönnakadni azon, ha a fantomüzem vasbeton­szerelője mellé cérnázó­szakmur.kást vagy növényvé­delmi gépkezelőt, a vonatfé­kezőhöz pedig elektroműsze­részt osztunk be. Teljesen mind^y, mi a tanult szak­májuk, egy dologban illenek csupán egymás mellé: abban, hogy egéáz éven át nem dol­goznak! Egy teljes évig csak ülnek, és várnak. A gyógyui lásra, a munkába állásra! Ök ugyanis annak a cégnek a feltételezett munkásai, ame­lyik a megyében a hatodik ötéves terv első négy évében üzemi balesetet szenvedett dolgozókból „állt össze". Félezer fős fantomüzem! Úgy tűnik, az embert védő munkavédelmi előírások sű­rű szövésű hálója sem ele­gendő védőeszköz annak megakadályozására, hogy a munkahelyeken ne történjék kisebb-nagyobb tragédia. A tervidőszak tavalyig tartó, szakaszában az üzemi bal­esetek miatt a termelésDŐl kiesett idő több mint 110 ezer munkanap — annak a bizonyos ötszáz fős üzemnek egyévi „nem termelése". De a statisztika rubrikái érzéketlenek, s számukra az is mindegy, melyik rekeszbe kerül az eseményt jelző vo­nás, könnyebb, súlyosabb, esetleg csonkulásos üzemi balesetről van-e szó. Márpe­dig egyetlen regisztráló adateltolódás egész családok életének szomorú fordulatá­ról tudósít. Elfedi az átlagolt szürkeség, nemcsak a sze­mélyes gyötrelmeket, de a sorozatos szabályszegéseket és az élet sokadik figyelmez­tetése után is könnyelmű­optimistán intézkedők bűnös igyekezetét is. A mások bő rére nagyvonalú „pont itt történne valami" szemléletet, s az önveszélyes „miért ép­pen én fáznék rá" hazardí­rozó magatartás embernyo­morító kártékonysága sem látszik ki a szorgos statisz­tikákból. A statisztikákból csupán a rubrika látszik' a nyomdá­ban előre megadott formula alapján elkészített, bekocká­zott kataszter. A dolgok kényszerű tudomásulvételé­nek dokumentíjfma, hogy igen, jövőre is lesznek üze­mi balesetek. S mert biztos, hogy lesznek, gondoskodni Csongrád megyében egy félezer dolgozót fog­lalkoztató üzem műkö­dik — úgy, hogy nem működik. Ettől fantom. Sem telephelye, sem cégtáblája, sem bélyeg­zője nincs. Csak az üzem létezik, mert sta­tisztikailag kimutatható az ötszáz alkalmazott, igazgatótól portásig, anyagmozgatótól eszter­gályosig. kell róla, legyen hová felje­gyezni. Azért persze, hogy a sok feljegyzésből megálla­píthassuk, mifélék, hányfa.i­ták, s hogy azután ennek okító hatására meghozhas­suk azokat az intézkedése­ket, amelyek ahhoz szüksé­gesek, hogy egyszer majd a munkavédelmi felügyelőség emberei üres óráikban repü­lőt és szélkereket hajtogat­hassanak azokból a papírok­ból. Egyelőre azonban az év­ről évre gyűjtött adatokból annyi derült ki, hogy van egv ötszáz fős fantomüze­münk — de azt legalább pontosan tudjuk! ötszáz em­ber, akiről nem feledkeztünk meg, nyilvántartjuk — mert nálunk „legfőbb érték az ember". Évtizedekig hangoztattuk,s jelmondatkedvelő korsza­kunkban tapéta helyett is ezt a feliratot ragasztottuk a mühelyfalra, mígnem úgy megkopott, hogy jobbnak láttuk inkább átfesteni azt a falat, s jelszavak helyett többet törődni azzal is, mi­lyen környezetben végzi munkáját a dolgozó. Okos és jó intézkedések sorozata a beszédes példa rá, hogy kezdjük észrevenni, hogy az a bizonyos „legfőbb érték", az bizony EMBER, s az em­ber védelmének felismert következménye előbb-utóbb megtermi a még okosabb és még jobb intézkedések és még használhatóbb előírások hálózatát. . Amelyen a2onban még mindig át- és áthullik az a dolgozó ember — és bete­gen, sérülten kel fel, ha fel­kel. Félezer fős az a fantom­üzem, de csak azért, mert az idei baleseti összegezés nem készült még el. Ügy tűnik, ez a statisztikagyár a törekvések ellenére is a leg­makacsabbul tartja magát. keményen ellenállva a fel­számolási kísérletnek, amely ma egynémely veszteséges üzemre vár. Márpedig ez a nem létező üzem a létező legnagyobb veszteség gyára! De miként az „érdemeik el­' ismerése" ellenére változásra érett álélüzemeink fölött sem könnyű a mindenféle szempontok bástyája mögül visszalődözők miatt megkon­dítani a lélekharangot, úgv a mindenki által károsnak ítélt munkanaptemetó fel­számolása sem közakarat tá­mogatta mozgalom. Pontosabban, a közakarat még csak-csak támogatja, de a KÖZ akaratát elfogadók, s zászlóként lobogtatok ma­gánakarata nem mindig áll be a segítők sorába. Amikor a Minisztertanács rendelete alapján kiadott ágazati mi­nisztériumi utasítások egy­értelművé teszik, hogy a m.j'> na védelmi feladatoknak a technológiai követelmé­nyekoe kell épülniük, s az ellenőrzést végző felügyelők az ellenkezőjét tapasztalják, akkor aligha lehet újrafeste­ni azt a tapétapótló transz­parenst. S amíg a munka­helyi vezetők eltűrik és bo­csánatos bűnnek (vagy még annak sem?) tartják a ter­melésben részt vevők sza­bályszegéseit, addig, sajnos, a nyomdának is lesz dolga: gyárthatja a baleseti sta­tisztikák űrlapjait. Másfél éve önálló intéz­ményként működik a mun­kavédelmi felügyelőség, s munkáját segíti a megyei munkavédelmi bizottság. A helyi érdekek korábban sok­szor optikatorzító hatásától függetlenedve, gyakoribbá váltak a helyszíni ellenőr­zések — s ezek nyomán a balesetveszélyes helyzetek felszámolására tett intézke­dések. A minap kiállítottak a munkából két dolgozót, mert leheletüktől a mérőműszer is csuklani kezdett. Arra meg nincsen rubrika, hány üzemi baleset NEM történt a megelőzés jóvoltából. A két ember mindenesetre hiányozni fog a táppénzes dolgozók fantomüzeméből. Akárcsak az, aki vonatkere­kek közt lelte halálát. A holtakat ugyanis nem ott tartják számon. Ahol ügyét nyilvántartják, jutott hely még egy megjegyzésnek: együtt ivott a főnökével! Igriczi Zsigmond Üzletekben a hazai - Wrangler Elkészült, és már az üzle­tekbe került az első, 220 ezer darabos, hazai gyárt­mányú, Wrangler védjegy­gyei ellátott ruházati kollek­ció. Ebből az alkalomból csütörtökön az Átrium Hy­att Szállóban az Interfer Ipari és Kereskedelmi Gaz­dasági Társaság vezetői, va­lamint az amerikai Blue Bell cég képviselője divat­bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott. A hazai szabadidő-ruhá­zati piac felfrissítésére két esztendeje öt vállalat, illet­Interfer—Blue Bell tájékoztató Szegeden készül a farmerszövet Takarékosabb paprikaszáritás Befejezte hónapokig tartó munkáját az a műszaki, közgazdasági, pénzügyi szak­emberekből álló tíztagú cso­port, amely energiatakaré­kossági javaslatokat dolgo­zott ki a Szegedi Fűszer­paprikatermesztö Gazdasági Társaság szárítóüzemei ré­szére. Ajánlásaik alapján a Szegedi Űjélet Tsz-ben csu­pán a berendezések és a ve­zetékek jobb hőszigetelésé­vel évi 270 tonna olajat és több mint 100 000 köbméter földgázt takarítanak meg. Hővisszanyerő, illetve hő­cserélő berendezések felsze­relésével az öt vállalati és termelőszövetkezeti szárító berendezésnél elérhető fűtő­olajmegtakarítás meghaladja az évi 600 tonnát, a gáz­megtakarítás pedig megkö­zelíti a 300 000 köbmétert. A beruházás 28 millió fo­rintot igényel, ami két év alatt visszatérül ve szövetkezet részvételével alakult meg az Interfer GT, amely idén februárban vá­sárolta meg a Blue Bell cégtől a Wrangler márka­név használati jogát, A szer­ződésben foglaltak alapján a Blue Bell a magyar gyár­tóknak átadja legújabb mo­delljeit, és technológiai se­gítséget nyújt a termékek készítéséhez A divathoz és az igények­hez jól alkalmazkodó, spor­tos ruházati cikkek alan­anyaga Magyarországo- ké­szül. A farmernadráook in­digószövetét a Szegedi Ken­derfonó ós Szövőipari Vál­lalat gyártja. Az ebből ké­szült nadrágokat, dzsekiket és ingeket az úgynevezett kőmosott eljárással koptat­ják divatos színárnyalatúra. Az importpótló férfi sport­ingek alapanyagát a Pápai Textilgjiárban állítják elő. A Wrangler jelű terméke­ket a Budapesti Finomkö­töttárugyár, a Budapesti Kötőipari Szövetkezet, a Szekszárdi Szabó Szövetke­zet, a zalaszentgróti Record Ruhaipari Szövetkezet és a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet konfekcionálja, a Blue Bell ellenőrzésével. Az Interfer GT- több kis­kereskedelmi partnerrel márkabolthálózatot hozott létre. A Wrangler-kinálat egyelőre nadrágokból, dzse­kikből. ingekből és sportos Dulóverekböl áll. Jövőre a francia Wrangler licenctu­lajdonostól vásárolt cipők­kel bővül a választék. A következő esztendőben az Interfer mintegy 1 mil­lió 200 ezer darab, színben és fazonban harmonizáló ruházati cikket gyártat és forgalmaz. A kollekcióból minterv 400 ezer a Wrang­ler-védjegyet viseli majd. A gazdasági társaság szezo­nonként 100-150 modellt kí­nál az. üzletekben. A tiné­dzsereknek Yoyö, a gyer­mekeknek Jumbo, a felnőt­teknek Gemini védjeggyel kínálják az Interfer ruhá­zati család tagjait (MTI) «

Next

/
Oldalképek
Tartalom