Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

2 "TJ Szombat, 1985. december 7. Kádár János fogadta Nicolas M. Salgót Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Nicolas M. Salgót, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét A találkozóra a nagykövet kérésére került sor. (MTI) Magyar-amerikai mezőgazdasági megbeszélések Az elmúlt napokban ha- erősítéséről és ellátogattak zánkban folytattak megbe- a Bábolnai Mezőgazdasági széléseket az egyik jelentős Kombinátba, amerikai mezőgazdasági- Cyrus Eatont, a nagyválkereskedelmi nagyvállalat, , , tulajdonosát és Archie az Eaton World Trade ve- „ . „ zetői. Tárgyaltak a kétolda- McCardellt, a ceg elnolú mezőgazdasági együtt- két fogadta Marjai József, működés bővítéséről, a vá!- a Minisztertanács elnökhelalatok közötti kapcsolatok lyettese. (MTI) Dolores Ibarruri 90 éves Kádár János, az MSZMP főtitkára levélben üdvözölte Dolores Ibarrurit, a Spanyol Kommunista Párt elnökét 90. születésnapja alkalmából. A Spanyol Kommunista Párt meghívására Sebes Sándornak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának vezetésével magyar pártküldöttség utazott Madridba, hogy részt vegyen azon az ünnepségen, amelyet Dolores Ibarruri 90. születésnapja alkalmából rendez a Spanyol Kommunista Párt. (MTI) Moszkvában December 17-én Moszkvában megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 41 (rendkívüli) ülésszaka. A megállapodásnak megfelelően az ülésszakon a KGST-tagországok küldöttségéit az országok kormányfői vezetik. A magyar delegáció vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (MTI) Lázár György Jugoszláviába látogat Lázár György, a Miniszter- 1986—1990. évi árucsere- éte lyek összefűzik Szegedet Szatanács elnöke Milka Pia- szolgáltatásforgalomról. A badkával, Baját Zomborral, nincnak, a Szövetségi Végre- megállapodás az előző ötévi Pécset Eszékkel és Szombathajtó Tanács elnökének forgalomhoz képest 50 szá- helyt Mariborral. meghívására a közeli napok- zalékos növekedést irányoz ban hivatalos, baráti látoga- elő és csaknem 5 miliárd tást tesz a Jugoszláv Szocia- dollár értéket képvisel. lista Szövetségi ságban. * KöztársaKulturális kapcsolataink a háromévenként megújuló munkatervek alapján jól fejKözös szándék, hogy a jö- lödnek, szolgálva a nemzetivöben tovább bővüljön a ségek művelődési igényeinek ..„ vállalatok közötti hosszabb kölcsönös kielégítését is. A Magyar Népköztársaság Uvú együtlműködé.s„ főként Szomszédolnak a színházak, és a Jugoszláv Szocialista az energetikai a gépipar, a vissza-visszatérően elláloSzovetsogi Köztársaság bar a- fa_ és pilpiriparj a közúti és gatnak egymáshoz vendégti, jószomszédi kapcsolatai ^^ járműipaTi a/ el«ktro- szereplésre. A képzőművérendezettek, elvi alapjai sz;- nj|, valamint a me7.őgazda- szék is kölcsönösen bemutatlárdaik. Kölcsönös a törekvés és az élelmiszerjpar te- koznak egymásnak, s nem arra, hogy tovább bővüljön rUletén Kidolgoztak egy ritka a közös könyvkiadás, az immár csaknem 30 eve ho&szú távú kormánykösa Kölcsönösen ápoljuk törtétoretlenul fejlődő cgyüttmű- energlagazdáUcodási keret- nelmi emlékeinket; ebben az ködés. A kapcsolatoknak a egyezm<jnyt esztendőben például Hunyagyakorlatban is kipróbált • di-emlékművet avattak alapelveit a két ország ve- Jugoszlávia és Magyaror- Belgrádban Kosztolányi zetői, Kádár János és Jaszip szág barátságának fejlődésé- mellszobrát' a költő szülőváBroz Tito együttesen mun- ben fontos szerepe van a kálták kl. magyarországi szerbhorKapcsolatalnkban mégha- vát és szlovén, valamint a tározó jelentőségű a Magyar jugoszláviai magyar nemzeSzocialista Munkáspárt és a tiségnek. Szocialista eszrosaban, Szabadkán. Lázár Györgynek, a kormány elnökének közelgő jugoszláviai látogatása a két Jugoszláv Kommunisták Szö- méink ós gyakorlati politikai ország közötti vétségének folyamatos lépéseink egyaránt elősegiegyüttműködése. Az MSZMP tik, hogy a nemzetiségek a főtitkára legutóbb 1984 már- barátság és az együttmüköciusában tett hivatalos, ba- dés fontos tényezői legyenek, ráti látogatást Jugoszláviá- Ezt a célt szolgálják a határ közi együttműködés, a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus tartós érdekeit. (MTI) felsőszintű találkozók rendszerébe illeszkedik, s jól szolgálja majd Magyarország és Jugoszlávia népei, az egyenjogú nemzetSiklós János #1 • e/ni (Kisregény) ban. A nyílt légkörű megbe- menti települések közötti szélesek hozzájárultak egy- közvetlen kapcsolatok, a más helyzetének, áLláspont- testvérvárosi szálak, amejának jobb megismeréséhez, a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések megvitatásához és a bizalom erősítéséhez. A közös szocialista eszmékből és népeink érdekeiből kiindulva mindkét részről tiszteletben tartjuk a szocialista fejlődés sajátosságait, tapasztalatait és gyakorlatát, valamint a két ország nemzetközi helyzetében meglevő különbségeket. Péter Sztambolics akkori államfő 1983. évi látogatásával államközi kapcsolataink új hasznos formával gazdagodtak. Rendszeresek a miniszterelnök-helyettesi, a miniszteri találkozók, s másfél évtizede kormányszintű érintkezést tartunk fenn Jugoszlávia köztársaságaival és tartományaival. Az idén a horvát és a Crna Gora-i kormányfő tett látogatást Magyarországon, Marjai József miniszterelnök-helyettes pedig Bosznia-Hercegovinában és Makedoniában járt. Széles körű kapcsolatot építettek ki a társadalmi és tümegszervezelek is. Gazdasági kapcsolataink az elmúlt öt évben a korábbinál lassúbb ütemben, de folyamatosan ós kiegyensúlyozottan fejlődtek. Jugoszlávia konvertibilis elszámolású kereskedelmi (partnereink sorában a harmadik helyre lépett elő. Együttműködésünk még számos, ki nem merített lehetőséget kínál. Kölcsönös érdekünk, hogy a forgalom dinamikusan fejlődjön. E törekvést igazolja az az egyezmény, amelyet a magyar és a jugoszláv külkereskedelmi miniszter az elmúlt héten írt alá Belgrádban az Oláh István hazaérkezett Berlinből Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter pénteken hazaérkezett Berlinből, ahol katonai' küldöttség élén részt vett a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülésén. Oláh István hadseregtábornok és a magyar delegáció tagjai részt vettek Heinz Hoffmann hadseregtábornoknak, az NDK hétfőn elhunyt nemzetvédelmi miniszterének temetésén. (MTI) Fogadás Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagy. követe hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott pénteken a rezidenciáján. A fogadáson részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai .József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, Markója Imre igazságügyminiszter, Medve László egészségügyi miniszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. (MTI) Korparcmcs a hatékonyság A december a számvetés és a következő évi feladatok kitűzésének hónapja a gazdasági életben. A közvélemény ezúttal is érdeklődéssel várta, milyen tükröt mutat fel pártunk Központi Bizottsága az idei munkáról, és mire szólít, hív 1986-os tennivalóinkat illetően. Ami a nemsokára záruló óévről elhangzott az MSZMP KB szerdai ülésén, az egybeesik mindnyájunk tapasztalatával: gazdaságunk a termelőszféránk hatékonysága nem javul kellően, a szokatlanul hideg tél, sa világpiaci akadályok is növelték hátrányainkat. Be kell érnünk az idén a tavalyinál mindössze 0,5 százalékkal nagyobb nemzeti jövedelemmel, az ipari termelés másfél-két százalékos növekedésével, némileg csökkent az építőipari és a tervtől elmaradt mezőgazdasági termeléssel. Eszerint nincs is jó hír? Van. Mert míg régebben eredményként könyveltük el az ország fizetőképességének megőrzését, csökkenő reálbérek mellett; az idén már enyhén növekvő reáljövedelemmel értük el ugyanezt. És árról se feledkezzünk el, hogy a tervtől elmaradt mutatók is fejlődést takarhatnak, bár — megismételjük, sőt aláhúzzuk — az előrehaladás mértékével egyáltalán nem vagyunk elégedettek. ' A Központi Bizottság számba vette mindazt az erőfeszítést, amit ki-ki a maga helyén a mai létbiztonságunkért, az elfogadható ellátásért, a fejlett szocialista vívmányok megőrzésére tett. Azért, hogy évről évre, ha még oly kis lépésekkel is, de előrehaladjunk. Ez az erőkifejtés — okosabb mederbe terelve, gondosabban felhasználva — biztosítéka annak, hogy jövőre a párt szándéka szerint kicsit merészebb célokat követhessünk, nevezetesen: élénkebb gazdasági növekedést érjünk el. Természetesen a nagyobb fordulatszám csak a jövedelmező tevékenység mellett kínál többet: ezért továbbra is javítjuk iparunk termelési szerkezetét, kiemelve a magasabb feldolgozottsági fokú termékek kibocsátását — az a drágább ugyanis. Igyekszünk a ráfizetéses vállalatokat nyereségessé változtatni, ha fontos cikkeket gyártanak. A mezőgazdaságban is a nagyobb hozamok jelentik a célt, kevesebb anyag és energia felhasználásával. A hatékonyság szót gyakran használjuk, talán el is koptatjuk. Mégis, olyan korparancsot jelez, amelynek engedelmeskednünk kötelező. A Központi Bizottságnak a jövő évi tervre és költségvetésre vonatkozó irányelvei is hatékonyságcentrikusak. Ezt mutatja, hogy a több mint 200 milliárdos beruházási munkát elsősorban a korszerű technológiák, a műszaki haladás megvalósítására fordítjuk, folytatjuk a sok verítéket, bányászerőt kímélő paksi atomerőmű és a bős—nagymarosi vízlépcső építését. Számottevően javul a telefonellátottság is, hiszen a modern hírközlés ma már termelőerő. Lesz-e látszata az elvárt jobb munkának? Kimondja a Központi Bizottság határozata, hogy a népgazdaság teljesítményével arányosan, javulniuk kell az életkörülményeknek. Számokban kifejezve: a lakosság reáljövedelme, fogyasztása egy százalékkal, pénzbeli jövedelmünk 6, az átlagkeresetek 5—5,5 százalékkal növekszik. Terveink megfogalmazásakor nem felejtjük el hozzátenni: tehetségen, erőn kívül mindehhez még béke is kell. Az MSZMP Központi Bizottsága ennek is hangot adott, amikor Kádár Jánosnak, a párt főtitkárának a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozóiról adott tájékoztatója alapján igen jelentősnek ítélte Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi tárgyalásait. A magyar népet méltán tölti el bizakodással az, hogy a két nagyhatalom vezetője az atomháborút lehetetlen megoldásnak ítélte, kimondva, hogy azt soha nem lehet kirobbantani. Mind gazdasági céljainkban, mind pedig biztonságunkban támaszkodunk a szocialista országok közösségére, mindent megteszünk a békéért — hangzott a Központi Bizottság fórumáról. Ez ugyanis a legfontosabb külső feltétele annak, hogy a jobb életet ígérő terveinket — felelősebb és hatékonyabb munkával — valóra váltsuk. Komornik Ferenc 10. Márta eszelősen gyűlölte az egyenruhát, szerinte minden rossznak, bajnak ez volt az okozója. A csillogó váll-lapok megölték jogászi pályáját, jól indult bírói gyakorlata abbamaradt, s jószerint alamizsna értékű nyugdíjjal, házi cseléd lett belőle. Keserű dühvel töltötte el az is, hogy annak idején Székátsot vasúti trógernek tették, azután meg körbekergették a homoksivatagban, jól látta, hogyan távolodik éveinek múdulat, nyitott szájjal szedte a levegőt. Tétován ment az előszoba végébe. Levétette félcipőjét, és halinacsizmába lépett, irhakabátját magára húzta, fejére rakta szőrmekucsmáját, szótlanul kiment az előszobából, miközben Márta csillapíthatatlan tombolása zúgott a lakásban. ESTE A csöndes estében a kiengesztelés mennyei angyalai érkeztek a földre, széjjelhintették a békesség fenyőillatú nyugalmát, a megsanyargatott idegek és leharcolt lelkek durva, fekete redői kisimultak, az Ave Maria szép, liturgikus zenéje szólt, égi hangszerek, furcsa, ősi csembalók és fanfárok tiszta, emelkedett érzéseket indítottak el. A fürdőzéssel Márta lemosta magáról a fáradtságot, a háborgó epeméreg zöldjét, s a gyötrelmekkel megrakott esztendő testi és lelki kínját. Jó szagú, enciánkék ruhájára keskeny övet fűzött, szolid ékszereket válogatott, diószemei fölött leheletnyi kék festéket húzott a szemhéjakra, a halvány rúzs kiemelte szabályos vonalú, keskeny száját. Frissnek, könnyűnek érezte magát, fölszabadultan rendezgette a térítőkét az lásával együtt mind messzebbre ifjúkori ambí- ^ ^ cióitól, nem tudott beletörődni, hogy férje köny- asztaloÁonrföirrös\:tette'T"'magnór az Ave Manyelmü, kurvás életét a váll-lapok tartják össze Undorodott attól, hogy Székáts már az üres rangba kapaszkodik, és a meddő évekre emlékeztető ruhát magára húzza karácsonyonként, ahelyett, hogy örökre elfelejtené. — Vedd le magadról ezt a gyűlöletes kacatot! Megértetted? — Nem vetem le! — Neem?! Fölemelkedett furcsa helyzetéből, igazi küzdelemre készült, mint magára talált Dávid, támadásba kezdett, és látszott, legyőzi a filiszteusok seregének Góliátját. — Márpedig így nem ülsz az asztalunkhoz! — Mi az, hogy az asztalunkhoz? — Ügy, ahogy mondom! Jól hallottad! — Szóval, így állunk? — Még igyebben, tisztelt hadosztályparancsnok úr! Wittig tábornok utóda. Székáts fogkefével dörgölt arca egy árnyalattal vörösebb lett. Mintha vasbottal vágták volna fültövön, a Wittig névtől fölszökött a vérnyomása, hallóidegein dobolt a kordába fogott inriát éneklő női kórus hangja betöltötte a lakást. Minden 'lámpát bekapcsolt a szobákban. A szokatlan csillogástól, a bútorok, szőnyegek, függönyök életre keltek, és visszaragyogtak a fényre, kényelmes, ünnepélyes derűt árasztva. Lejárt a magnó. Az előszoba felől vágtató lovak patacsattogása hallatszott, mintha elvadult ménes nyargalna a kertek alatt. Márta figyelte az erősödő zajt, s egy pillanatra régi hortobágyi lovas karnevál emléke jutott eszébe. A meghajtott ménes robogásától zengett a puszta, itt meg a veranda mályvaszínű cementlapjai reszketnek a száguldó lovak alatt. Az előszobába ment, s kívül, a küszöb mögött, valóban a lovak vágtájának ritmikus dobogása hallatszott, mintha elfogyhatatlan, hosszú sorokban futnának. Arra gondolt, hogy Székáts dühöng odakint, széjjelveri a házat, bár az nem járna lódobogással. A patazai azután csöndesedett, és egy éles, vékony hang besivított a lakásba: „Szabad-e betlehemezni?" — Nahááát! Nem vagytok normálisak! Egymás mellett álltak négyen Elöl Ácó, a vő, százkilencvenes termetével, mellette a két gyerek, és a sor végén Márta, a lánya. A nyitott ajtóban Acó fokozta a tempót, a többiek is rákapcsoltak, s helyben, ütemesen trappoltak, kétoldalt a kabátukon tenyérrel verték a taktust, fokozták a hanghatást. — Álljatok le! — nevetett a szokatlan érkezésen. — Ácó, Acó, hát mikor komolyodsz meg? — Lóháton jöttünk — közölte Bumbi, az első fiúunoka, aki éveinek gyarapodásával egészen jól kiismerte magát az elsőszülöttségi jog biztosította lehetőségekben. — Borzasztó hideg van — vette át az irányítást a fiatalabb Márta. — Le a csizmákat, keressétek elő a papucsokat. — Még a verebek is megfagynak — jelentkezett az eszes, nyúlánk Tüske-Böki lány. — Menjetek beljebb, de a hallba tilos! — Tudjuk, Mami, tudjuk, ott lesz a buli — állapította meg Bumbi a tényállást. — Mi az, hogy buli? Ejnye, kisfiam. — Hát nem az? — Hol van az ezredes úr? Jelentést szeretnék tenni — évődött Ácó. — Őrnagy úr, jelentem, az ezredes úr lement valahova. — Jobb szeretném, ha mérnök uraznál. — Igenis, hadmérnök úr. — Csak mérnök, úgy egyszerűbb, civilesebb. — Mami, Mami, figyelj már, nem is lóháton jöttünk, hanem dzsippen, a Bumbi csak füllen-' tett — tisztáza az érkezés körülményeit a Tüske. — Na, majd a Mami el is hitte — szólalt meg Bumbi az elsőszülött jogán. — Jól van na. — Kis hűlve. — Ne kezdjétek — fékezte őket Ácó. — Istvánék még nem jöttek? — érdeklődött a fiatalabb Márta. • — Olyan még nem volt, hogy azok pontosak legyenek. — Pilátus is jön? — jelentkezett újra az elsőszülött. — Hogyne iönne. az is unoka — tisztázta a helyzetet a Nagymama. — Húúú, akkor az ajándékokat nem kibontani! (Folytatjuk.)