Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

Kedd, 1985. december 31. Xlz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tar­tott. Kádár János tájékoztatta a testületet dr. Rudolf Kirchschlügernek, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására de­cember 11-én Ausztriában tett látogatásáról. Az Elnö­ki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vet­te. A látogatás jelentőségét hangsúlyozva megállapította, hogy az hasznos volt, és ki­fejezte a két ország zavar­talan jó kapcsolatát, előse­gíti annak további fejlődé­sét gazdasági, kulturális és más területeken. Eredmé­nyesen szolgálta a két. elté­rő társadalmi rendszerű or­szág közötti jó viszony erő­södését és •>». általános euró­pai együttműködés ügyét. Az Elnöki Tanács a gaz­dasági és polgári jogi társa­ságok, valamint gazdasági munkaközösségek tevékeny­ségének segítése érdekében és tulajdonszerzési lehető­ségük bővítése céljából módosította a Polgári Tör­vénykönyv egyes rendelke­zéseit. A testület törvényerejű rendeletet hozott a nem la­kás céljára szolgáló épít­mények adójáról. Az 1986. január elsején életbe lépő jogszabály végrehajtását részletes pénzügyminiszteri rendelet határozza meg. Az Elnöki Tanács módo­sította a kisiparról szóló 1977. évi 14. sz. tvr-t. En­nek értelmében a Kiosz a jövőben ellátja a vállalati gazdasági munkaközösségek egy részének érdekképvisele­tét. és segíti tevékenységü­ket. A pénzintézeti tevékeny­ség hatékonyságának foko­zása végett az Elnöki Ta­nács módosította a takarék­szövetkezetekről szóló 1978. évi 22. sz. tvr. rendelkezé­seit. A választójogi törvény alapján a testület időközi választást tűzött ki a Zala megyei 5-ös sz. országgyűlési választókerületben, és an­nak időpontját 1986. február 22-ében határozta meg. Az Elnöki Tanács sze­mélyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. Döntés személyi kérdésben Honvédelmi miniszter: Kárpáli Ferenc Az Elnöki Tanács hétfői ülésén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésben határozott. Kárpáti Ferenc altábornagyot kinevezte vezérezredessé, és megválasztotta honvé delmi miniszternek. Eskütétel Hétfőn az Országház nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter letette a hivatali esküt. Kárpáti Ferenc 1926-ban, ötgyermekes a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra; Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. * Kárpáti Ferenc 1926-ban, kétgyermekes 'munkáscsaládban született a Borsod me­gyei Putnokon. 1945-ben lépett be a Ma­:gyar Kommunista Pártba. Még abban az évben a MADISZ járási titkára, majd a megyei pártbizottság politikai munkatársa •lett. 1948-ban lépett a hadseregbe, ahol mindvégig politikai munkásként dolgozott. Század-, zászlóalj-, dandárpolitikai tiszti beosztásokban teljesített szolgálatot. Ka­tonai-politikai akadémiát végzett. 1956­ban karhatalmistaként részt vett az el­lenforradalom leverésében. 1958-tól 1970­ig az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkára volt 1970-ben nevezték a néphadsereg politikai főcsoportfőnökévé, a honvédelmi miniszter helyettesévé: Kárpáti Ferenc 1971-től Pest megyében országgyűlési képviselő, 1975-től 1985-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja volt. A párt XIII. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. A Szocialista Magyarországért Érdemrend és több más kitüntetés birtokosa. Parancsnoki értekezlet a HM-ben A Honvédelmi Minisztériumban pa­rancsnoki értekezletet tartottak, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Miniszter­tanács elnöke, Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Varga Péter, aj? MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője? "fs. Lá­zár György ismertette az Elnöki Tanács határozatát Kárpáti Fereíit? altábornagy vezérezredesi kinevezéséről, illetve hon­védelmi miniszterré történt megválasztá­sáról Ezt követően Kárpáti Ferenc vezér­ezredes megköszönte a párt- és állami ve­zető testületek bizalmát, majd szólt a néphadsereg előtt álló feladatokról. (MTI) Mali-Burkina n bécsi repülőtéri merényletről Az osztrák belügyminiszter sajtótájékoztatója # Bécs, Róma (MTI, AFP) A bécsi repülőtéri me­rénylet tetteseinek az volt, az eredeti terve, hogy iz­raeli utasokat ejtenek tú­szul, majd kényszeritik az osztrák hatóságokat: adja­nak nekik repülőgépet, amellyel távozhatnak az or­szágból. Ezt Kari Blecha osztrák belügyminiszter mondta hétfői sajtóértekez­letén a tűzharcot túlélő ter­roristák vallomására hivat­kozva. Az említett terv a magya­rá~ata annak — fűzte hoz­zá —, hogy a terroristák semmilyen módon nem biz­tosították előre menekülésü­ket a merénylet után. Mint a miniszter elmondta, az osztrák rendőrök gyors be­avatkozása gátolta meg a támadókat abban, hogy az El AI izraeli légitársaság pultjáig eljussanak, és ott túszokat ejtsenek. Blecha elmondása sze­rint az életben maradt ter­roristák vallomásából ki­derült, hogy túszaikkal Tel Avivba akartak repülni, s ott újabb akciókat akartak végrehajtani. A miniszter megerősítette, hogy a két fegyveres az Abu Nidál vezette szélsőséges szakadár palesztin csoport tagjának mondta magát. Az osztrák hatóságoknak — közölte a miniszter — még nem sikerült kideríte­niük, hogy a merényletnél használt fegyvereket mi­képpen csempészték be az országba. Blecha közölte: a könnyebben megsérült me­rénylő, akitől az informáci­ók többsége származik, el­mondta, hogy tunéziai út­levéllel utaztak be Auszt­riába. Rómában, a líbiai nagy­követség szóvivője határo­zottan cáfolta azokat az olasz és a nyugatnémet saj­tóban megjelent vádasko­dásokat, amelyek szerint országának köze volt a ró­mai és a bécsi merénylet­hez. A bu Nidál csoportja, ** amelynek tagjai a je­lek szerint elkövették a bécsi és római repülőtéri merényletet, 1974-ben sza­kadt ki a Palesztinai Fel szabad itási Szervezet leg­nagyobb mozgalmából, az Arafát vezette Fatahból. A magát Fatah—Forra­dalmi Tanácsnak nevező csoport vezetője — eredeti nevén Szabri El-Banna — addig az időpontig a PFSZ képviselője volt az iraki fővárosban. 1974-ben zár­ták ki a szervezetből és ítélték halálra távollété­ben, Abu Nidál ugyanis a PFSZ vezetőjének életére tört, mert ellenezte Arafat­nak a palesztin ügy tárgya­lásos rendezésére tett erő­feszítéseit. Abu Nidál terroristáinak Ubu Nidál tulajdonítják a nyugat­európai hatóságok a PFSZ londoni, párizsi, brüsszeli, madridi és római képvise­lőinek meggyilkolását a hetvenes években. Az ő csoportja vállalta magára 1982-ben a londoni izraeli nagykövet elleni merénylet elkövetését, amely Izrael számára az ürügyet szolgáltatta a liba­noni invázióhoz. Ügy tudni, hogy az ő fanatizált emberei térítet­ték el az egyiptomi légitár­saság gépet novemberben Máltára, ahol az akció so­rán végül is hatvan ember vesztette életét. Tizenkét fegyverese ellen készül bírói eljárás Tö­rökországban, ahol egy jor­dániai diplomatát öltek meg novemberben. Ezin­tén Abu Nidál terrorszer­vezete jelentkezett elköve­tőként egy mérsékelt poli­tikai nézeteiről ismert cisz­jordániai palesztin ügyvéd december elején történt meggyilkolása után. Az 1943-ban Jaffában született Abu Nidál tartóz­kodási helyét nagy fokú ti­toktartás övezi szakadár mozgalmának megalapítása óta. Egy ideig Bagdadban, később Damaszkuszban tartotta fenn székhelyét. Legutóbb a líbiai Tripoli­ban tűnt fel. Tavaly onnan cáfolta az elterjedt hírt, miszerint szívroham követ­keztében Bagdadban meg­halt. Ujabb tűzszünet A Abidjan (AP) Mali és Burkina Köztársa­ság a líbiai és nigériai jó­szolgálati tevékenység ered­ményeként vasárnap újabb tűzszünetben állapodott meg. Az újabb, immár harma­dik tűzszünet szerint a fe­lek azonnal véget vetnek az ellenségeskedésnek, vissza­vonják csapataikat a harcok ikitörése előtti állásaikba, katonai megfigyelő bizottsá­got állítanak fel a határöve­zetben a tűzszünet ellenőr­zésére az egymással hábo­rúskodó Mali és Burkina Köztársaság, a közvetítő Ni­géria és Líbia, valamint az Afrikai Egységszervezet so­ros elnöke, Abdou Diouf szenegambiai államfő kép­viselőjének részvételével. A világ legszegényebb or­szágai közé tartozó nyugat­afrikai Mali és Burkina Köztársaság (korábban Fel­ső-Volta) karácsonykor kez­dődött határvillongásaiban eddig csaknem százán vesz­tették életüket. A Szahará­tól délre húzódó, elsivatago­sodó Szahel övezetben fekvő két ország viszálya egy 160 kilométer hosszú és mintegy 15 kilométer széles határ­menti területsávért robbant ki, amelyet a francia gyar­mati uralom megszűnése óta mindkét ország magáénak követel. Pakisztán Feloldották a katonai törvénykezést m Üj-Dclhi (MTI) Ziaui HakK puxisztáni el­nök hétfőn, beváltva ígéretét, feloldotta a nyolc és fél éve bevezetett katonai törvény­kezést. Az ország 40 éves történetében ez volt a leg­hosszabb katonai közigazga­tás. A parlamentben tett beje­lentéssel az elnök semmisnek nyilvánította a katonai igaz­ságszolgáltatást bevezető rendeletét. A katonai bírósá­gokat feloszlatják, az ügyek polgári törvényszékek elé ke­rülnek. Ziaul Hakk teljhatalmú el­nöki tiszte 1990-ig van bizto­sítva annak révén, hogy az „iszlám államberendezkedés­ről" tavaly megtartott nép­szavazás eredményét állam­fői hatalmának meghosszab­bításaként könyvelte el. A törvényhozásban nin­csenek képviselve az ellen­zéki pártok, köztük a néhai államelnök, Zulfikar Ali Bhutto szervezete, a Pakisz­táni Néppárt. Az ellenzék nem is ismeri el a „pártok nélküli" parlament törvény­hozási fennhatóságát. Az államfő a hadsereg legfőbb parancsnoki jogát megtartotta, miután hétfői beszédében nem -mondott le e tisztségéről. Ziaul Haijje azonban egyértelműen értés­re adta azt is, hogy a kato­nai bíráskodás utáni állapo­tok alapjában véve „nem­igen fognak eltérni politikai­lag az eddigiektől, s az isz­lám demokrácia rendszere változatlan marad". Üdvözlő távirat Január elseje, a Kubai Köztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az alábbi üdvözlő táviratot küldte Fidel Castrónak, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Ku­bai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa el­nökének • Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a forra­dalom győzelmének 27. évfordulóján a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa né­pünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunis­ta Bárt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a kubai nép­nek. őszinte tisztelettel emlékezünk arra, hogy a ku­bai nép huszonhét évvel ezelőtt saját kezébe vette sorsának alakítását, megkezdte az új társadalmi rend építését és azóta pártjának vezetésével kimagasló eredményeket ért el a társadalmi, politikai, gazdasá­gi, kulturális és tudományos élet minden területén. Elismerést, és megbecsülést vált ki a Kubai Köz­társaság következetes internacionalista külpolitikája, amely hatékonyan segíti a nemzetközi béke és biz­tonság erősítését, a szocializmus és a társadalmi ha­ladás ügyét. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy kormá­nyainknak, népeinknek a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsá­ga és az élet minden területére kiterjedő hatékony együttműködése eredményesen szolgálja országaink és népeink javát. Forradalmuk győzelmének évfordulóján szívből kívánunk Önöknek és a kubai népnek további sike­reket hazájuk felvirágoztatásában, békés épitőmunká­jában. Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravót, a Kubai Köztársaság Nemzetgyűlése elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Magyar—szovjet együttműködés 0 Moszkva (MTI) Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov minisz­terelnök-helyettes, a magyar —szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság társelnökei hétfőn Moszkvában megbe­széléseket folytattak a két ország gazdasági kapcsolatai­nak időszerű kérdéseiről és a bizottság januárban Buda­pesten sorra kerülő üléssza­ka előkészítésével összefüg­gő feladatokról. Az országaink közötti gaz­dasági együttműködés napi­renden levő és távlati kér­dései — mindenekelőtt az energiagazdálkodás és a köl­csönös áruforgalom bővítése — voltak a legfontosabb té­mái azoknak a tárgyalások­nak, amelyeket Marjai Jó­zsef Borisz Scserbina minisz­terelnök-helyettessel, Borisz Antonov külkereskedelmi miniszterrel, valamint Va­szilij Gyinkov olajipari mi­niszterrel folytatott. Marjai József miniszterel­nök-helyettes hétfőn Moszk­vában kormányközi egyez­ményt írt alá a magyar— szovjet együttműködésről a jamburgi gázlelő hely műve­lésbe vonásában, a Jamburg —Szovjetunió nyugati hatá­ra közötti gáztávvezeték és a Kaszpi-tenger menti síkság kőolaj4 és gázlelöhely-objek­tumainak kiépítésében. Katonai provokációk Hanoi (MTI) A VNA hírügynökség je­lentése szerint Kína újabb 'katonai • provokációkat kö­vetett el a vietnami hatá­ron. Mint a VNA közli, a kinai tüzérség hevesen ágyúzta Cao Bang, Quang Ninh és Ha Tuyen vietnami tartományok egyes terüle­teit. A Cao Bangbeli Ha Lang határ menti járás terü­letére behatolt egy kinai gyalogosszázad; a támadást a vietnami fegyveres erök visszaverték, több tucat kí­nai katonát harcképtelenné tettek. Az egyezményt szovjet részről Borisz Arisztov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, valamint Vla­gyimir Csirszkov kőolaj- és gázipari vállalatépítési mi­niszter írta alá. Az egyezmény alapján a Szovjetunió , 1989-től kezdő­dően fokozatos felfutással az eddigi megállapodásokban rögzített mennyiségeken fe­lül 20 éven keresztül bizto­sítja évi 2 milliárd köbmé­ter földgáz szállítását a Ma­gyar Népköztársaság számá­ra. Az együttműködés kereté­ben a Magyar Népköztársa­ság a Jamburg—Szovjetunió nyugati határa közötti gáz­vezeték építéséhez anyago­kat, berendezéseket, vala­mint a szovjet földgáz- és kőolajipar részére szükséges magyar árukat szállít. A Kaszpi-tenger menti síksá­gon magyar vállalatok fővál­lalkozásban részt vesznek egyes kőolajipari létesítmé­nyek építésében és techno­lógiai szerelésében. A magyar áruszállítások és az építési-szerelési tevé­kenység 1986. és 1991. között valósul meg. Az aláírt egyezmény ki­emelkedő jelentőségű a ma­gyar népgazdaság biztonsá­gos, hosszú távú energiael­látása és energiastruktúránk átalakítási követelményei szempontjából. Az igen jelentős közös vállalkozásban a KGST európai tagországai vesznek részt. A jamburgi gázmezők és azt a tagországokkal össze­kötő vezeték kiépítése a kö­vetkező évek kiemelkedő eseménye lesz a szocialista integráció erősítésének és to­vábbfejlesztésének. Az egyezmény aláírásánál jelen volt Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom