Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

4 Vasárnap, 1985. december 29. SchTTiidt Andrea felvétele Az algyői szénhidrogénmező termclöberendezései a nemzetközi összehasonlítást is állják. A felvételen látható, SZT—6 jelű gyűjtőállomás 1967 óta üzemel. A termelés szinten tartása érdekében az új dorozsmai olajmező végleges termelőtechnológiájának építése közel áll a befejezéshez. A gyű.jtőállomás ideiglenes használatba vételével a mező jelentősen hozzájárult az NKKV szegedi üzeme olajtermelési tervének teljesítéséhez Hegyei kór-körkép (3.) Áldott állapotban Egészségről, betegségről csak létünk pillanatától beszélhetünk. Amikor az artya érzi, hogy áldott állapotban van — milyen szép kifejezés ez.'. —, magzata épsége érdekében, tudatosan kell irányítania életmódját. „Az orvostudomány törekvése, hogy ne egyszerűen az egészség legyen az ember célja, hanem a biológiai emberi élet maximuma. Az, hogy a szülőktől örökölt, magunkban hordott adottságokat a lehető legteljesebb mértékben kihasználjuk" — vallja a gyermekgyógyász profeszszor, öoda Domokos. Ma már arra is képes a tudomány, hogy idejében kiszűrje az öröklött fejlődési rendellenességeket. Olyannyira idejében, hogy a terhesség előtt is tudomására juthat a szülőjelölteknek, van-e esédyük egészséges gyermek világra hozatalára. A genetikái tanát-^ás dényégét :igy fogalmaztak meg a szakemberek: az a folyamat, amelynek során egy öröklődőnek vélt betegségben szenvedőt vagy annak veszélyeztetett rokonait felvilágosítjuk a rendellenesség következményeiről, kifejlődésének lehetőségeiről, átadási módjáról, valamint arról, hogy miként lehet azt megelőzni, illetve tíz állapoton javítani." Olyan módszerek is léteznek, amelyek segítségével, különösen indokolt esetben, korai terhességben — a 810 hélen — meg lehet vizsgálni a magzat kromoszómakészletét. Az orvos — kellő adatok ismeretében — megnyugtathatja a tanácsra szorulót, de elenyészően ritkán előfordul, hogy felhívja a figyelmet az esetleges ismétlődés kockázatára. Természetesen a szülök maguk dönthetnek a terhesség további sorsáról. (Szegeden a gyermekkórházhoz tartozó intézményként működik genetikai tanácsadó, a Híd utca 6. szám alatt, a visgálatökat a szülészeti klinikán végzik.) Aggodalomra azonban semmi ok. Nincs szebb időszak egy asszony életében, mint amikor naDról napra figyeli teste apró rezdüléseit, böngészi a naotá-rt. s lassan bizonyossággá válnak a kezdeti halovány. reménvt keltő, különös jelek: baba készülődik a világra. hogy a baba már a méhen belül is jól érezze magát. A dohányfüst, az alkohol, nyilvánvaló, hogy nem esik jól neki, a leendő anya mindkettőről mondjon le! — tanácsolja a gyermekgyógyász professzor, ugyanakkor — meglepő módon — hozzáteszi: a cigaretta miatt hiba agyonszekirozni a kismamát; megeshet, hogy az előidézett idegesség ártalmasabb, mint a mérsékelt dohányzás. A „boldog anyaság" gondolatának hazai „apostola", Boda professzor, először megyénkben indított útjára egy majdan országossá szélesítendő kísérletet. Egészségügyi, művelődésügyi, szakemberek közreműködésével, az úgynevezett családi körökben, rendszeresen találkoznak a terhes édesanyák — de tárva az ajtó a pagák előtt is —. hogy ' ismeretekben és lelkiekben föltöltödve, köMös élményként éljék át a babavárás fölemelő időszakát. Méghozzá lehetőleg gondtalan, felhőtlen légkörben, aggodalmaktól mentesen. A szorongás, a félelem ugyanis károsan hat a hormonrendszerre. A cél az, Hogy mi mindent tesz az egészségügy, s mit tehet az anya azért, hogy az új emberke jól „startoljon" az életben, arról Sas Mihály egyetemi tanárral, a SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójával beszélgettem. Az, hogy a körzetekben isy.erv-ezett. lerbesRondozás milyen biztonságot ad a kismamának, mindenki számára ismertAz állandó ellenőrzés lehetővé teszi, hogy az esetleges rendellenességeket idejében fölfedezze az orvos, és kezeléséről gondoskodjék. A legtöbb terhesség simán, komplikációktól mentesen zajlik, különösen, ha nz anya tudatosan, lelkileg is ráhangolódva készül az anyaságra. Koraszülés azonban mégis előfordul, s meg kell mondani, e-z nem kizárólag orvosi probléma, nem mindig a szervek működési zavara közben jön létre. Sok tényező idézheti elő, hogy a baba a vártnál korábban jelentkezik. Egyik ok lehet ay előzetes terhességmegszak ítás(ok) káros következménye. Szociológiai fölmérések bizonyítják, hogy az életmód jelentősen befolyásolja a terhesség időtartamát. Minél rosszabb szociális körülmények között él az anya, minél igénytelenebbül táplálkozik, minél alacsonyabb az iskolázottsága, annál nagyobb a veszély koraszülésre. Ez a lehetőség főként a nehéz fizikai munkát, végző asszonyokat fenyegeti. Régen is dolgoztak a földeken, hajlongtak nagy hassal az aszszonyok, mégis időben hozták világra gyerekeiket — halljuk gyakran. Csakhogy manapság a „rosszabb szociális körülmény" föltételezi a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rendszertelen élet káros hatását is. T.J.-né például az építőiparban dolgozik. Terhessége idejének nagy részét is egy hideg-rideg, füstös bódéban, a büfében töltötte. Ha fázott, fölhajtott egy féldecit, vagy a cipekedésben melegedett ki. Ha megéhezett — márpedig étvágya, akár a farkasé —. csipegetett: hol a sült kolbászból, hot a tepertős pogácsából kapott be egv falatot. Szinte törvényszerű, hogy idő előtt került a szülészetre. A Csongrád megyében született csecsemők egyharmada a szegedi klinikán látja meg a napvilágot. „A természetes az, ha a mamában utazik ide a baba" — mondta a prdfesszor —, „mert hisz az anyánál jobb inkubátor nincs." A szülészeten — a perinatális intenzív centrumban — mindent megtesznek hát, hogy föltartóztassák a koraszülést, hiszen minden nap nyereség: a néhány grammos súlynövekedés is azt jelenti, hogy életre valóbb les/J a baba. Azoknak a csecsemőknek, akik mégis türelmetlenek voltak, s nem várták meg a „szabad jelzést", a gyermekklinika intenzív újszülöttosztálya igyekszik a méhhez hasonló körülményeket teremteni. A szakemberek drága berendezésekkel, rendkívül gondos kezeléssel próbálják leküzdeni a külvilági élethez való alkalmazkodás zavarait. Legtöbbször sikerrel, de nemcsak itt, hanem Szeged és a megye ,tobhk: kórházaiba!) ,ts. Büszkén mondjuk ezt, hiszen Jj^rUépünkön" ez a^ egyéL 'len igazán szép adat. Hős Erzsébet megyei főorvoshe. lyettesés Gábos Anasztázia megyei vezető védőnő számokkal bizonyítja ezt. Tavaly például az 1000 és 2 ezer 500 gramm között született 455 csecsemő közül 408-at sikerült életben tartani a megye kórházaiban, a klinikán. A 2 ezer 500 gramm fölötti, 4 ezer 466 érett csecsemő közül azonban csupán 31 nem érte meg az egyéves kort. Ha egyénileg minden baba elvesztése fájdalmas is, megyei méretekben ezek a számok azt bizonyítják: eredményes a szülök felvilágosítása, és kiváló munkát végez e téren az egészségügy. Megyei adatainkkal évek óta országosan az. első három helyezés valamelyikét „nyerjük el", de ami ennél fontosabb: az egyre kevesebb világra hívolt gyerek legtöbbje életképes, egészséges. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a természet és az orvostudomány még együtt sem képes csodákra. A túlságosan kis súllyal világra jött koraszülötteket — ha hihetetlen összegek és erőfeszítések árán — sikerül is életben tartani, sokan sziellemi, fizikai károsodást szenvednek. (Természetesen akad példa arra is, hogy a gyerek behozza kezdeti lemaradását.) A város kisegítő iskolájában -végzett vizsgálat azt bizonyítja, hogy bizonyos összefüggés mutatható ki a koraszülöttség, a komplikált szülés és a tanulmányi előmenetel között. Mindenképpen arra kell hát törekednünk, hogy a tőlünk telhető módon megelőzzük a baba idő előtti világra jöttét. Erre azonban a mamán és az egészségügyön kívül az édesanya szűkebb és tágabb környezetének: a családnak, a munkahelynek Is ügyelnie kell. És egyáltalán:, de szép is lenne, ha együttérzés, figyelmesség, tapintat lengne körül minden, ú j életet melengető kismamát, bárhová lép! Chikán Ágnes (Következik: Tanuljunk meg szeretni!) Mezőgazdasági szövetkezetek jelene és jövője A most lezáruló ötéves ciklus évei igencsak eltérőek voltaik. Az első két évben minden ágazat egyenletesen és erőteljesen fejlődött. A műsz.uki fejlesztésre jutott még pénz. Üvegházak, baromfitelepek épültek. Az 1983-as aszály megtörte ezt az ígéretes lendületet, s a szövetkezetek ekkor még nem találták a veszteségek ellenszerét. Az utóbbi 2 évben sem csökkentek a nehézségek, így a kényszerű alkalmazkodás előnyös vonásai is kiteljesedtek. A nagyüzemek csökkentették a vízigényes növények vetésterületét, s a gazdaságosság szempontjai szerint változtatták a termelési szerkezetet. Végeredményben az előzetesen tervezett 20-22 százalékos termelésnövekedés 12 százailékra sikerült az 5 év során. Idén a növénytermesztés a kedvezőtlen időjárás ellenére is hozott eredményeket, de a magas takarmányköltségek és a szabályozók visz.szahűzó hatásai miatt az állattenyésztés már nem dicsekedhet hasonlókkal. Legtöbb üzemben az elért termelési szinvonalat csak az. alaptevékenységen kívüli ágazat 12-13 százalékos felfutásának köszönhetik. A jó és gyengébb szövetkezetek közötti gazdálkodási különbségéle 'tovább •nőttek. Igy megyénkben hét tei-mclőszövetkezet zár veszteséggel az idén. A 6,9 millió forintnyi pénzügyi hiánynak csak egynegyedét tudják saját forrásokból rendezni. Szövetkezeteink zöme azonban imég mindig állja a versenyt. Komoly eredmény, hogy a tervidőszakban a súlyos elemi károk ellenére is •sikerült a tartósan veszteséges üzemek számát felére rmönsékekii, ne « A következő ötéves terv rridiUlSáköP'-a már sokszor: hallott szempontokat kell, most már valóban megvalósítani. A munka minőségi elemeiben bőven van még tartalék. A 'termelőeszközök telj eseb b k i h asz n ál ásá va 1, folyamatos megújításával elérhető, hogy az üzemi és ágazati szintű jövedelmezőség javuljon. Az ágazat csak úgy tud az eddigieknél is nagyobb mértékben hozzájárulná a nemzeti jövedelemhez, hogy mind a belföldi, mind a külföldi igényeket figyelembe veszik a termelés szervezésekor. A növénytermesztésben 1986-ban 4-4,5 százalékos növekedést vá-. runk, az állattenyésztésben isPar nappal az új gazdasági év indítása előtt célszerű mérlegít vonni mindarról, ami az utóbbi hónapokban, években történt. A gazdasági clethen a tapasztalat mellett azonban egyre nagyobb a szerepe az előrelátásnak. A lehetőségek ismeretében várhatunk esak további eredményes munkát a mezőgazdaságtól is. mét az 1984-re ölért szinvonalat célozzuk meg. Ehhez a termelés szerkezetét néhány helyen módosítani kell. Nagyobb kukoricaterületek nélkül kétséges a jó takarmányellátás, az érdekeltségi viszonyok legkisebb javulását is kihasználva célszerű az arányukat növelni. A javuló termésátlagok révén a takarmánytermő területek csökkentése reális 'lehelőség, tartalék az árunövények termeléséhez. Az elhelyezési körülményekel javítva a sertés-, a juh- és a baromfiállományt feltétlenül növelni kell. Valószínű, hogy a marhahústermelés is fokozódhat, miközben a tejtermelés az eddigi s/ánten marad. Az alaptevékenységen kívüli ágazatok közül elsősorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozók tudnak fejlődni. A beruházások elsősorban az energiafelhasználás ésszerűsítését, a gépesítést, a melioráció és az öntözésfejlesztés továbbvitelét, az ültetvények korszerűsítését, állatférőhelyek létesítését szolgálják. Hosszabb távú célunk, hogy a hetedik ötéves tervben országosan a mezőgazdasági termelés 7-10 szazalókkal'haladja meg a rnqsta,ni 'időszakét. Mivel . az idöí járást' még r, a ,. -ter.vczésböl som illik kihagyni, így a .téesz-szövetség két variációban dolgozta ki elképzeléseit. Az első csak az ismert és biztos forrásokat veszi figyelembe, míg a második a kedvezőbb időjárás és a remélt ösztönző szabályozómódosítások hatását is betervezi. Az 53 ezer hektár terület meliorációjára 1,3 milliárd forint jut. A vízháztartás szabályozása révén a belvízelvezetés és öntözés szervesen összekapcsolódik. Az ön• tűzhető területek aránya megkétszereződik. A homoki 'térségben tíz víztározót építenek. A búza termesztésben az 5, a kukoricatermesztésben a 7 tonna körüli terméseredmények biztosíthatják csak a jövedelmezőséget. A szántóföldi zöldségtermelés a nagyüzemekben 'tovább mérséklődik a kézi • munkaerő folyamatos csökkenése miatt. Az integrált háztáji és kisegítő gazdaságok ezt az űrt a termelési színvonaluk javításával töRhetik ki. A tervidőszak végére azonban meg kell teremtenünk a zöldségtermesztés távlati fejlesztésének feltételeit, mivel a gépesítés elhanyagolása a jövőben súlyos gondokat okozhat. A gyümölcsösök egy része elöregedett, ha az űj telepítésekre nem ösztönzik .kellően a termelöket, az alma- és a baraektermeiés csökkenni fog. A szőlők fagykára miatt a megmaradt ültetvények egyharmadát fel kell újítani. Ezeken a területeken 2 évig csak fél termés lehet. A 330 hektárselejtezéssel szemben 700 hektáron szeretnének új telepítést szövetkezeteink. Az állattenyésztés fejlődése mérsékeltebb. Változatlan feltételek mellett az alacsonyabb színvonalon •termelők felszámolják, a hatékonyabban dolgozók növelik a tejelő tehénállományt. A feltételek javításával elérhető az 1980-as kedvező s'zint. A marhahús- és a sertéshústermelés egyaránt növelhető. A juhászatban a kis jövedelem miatt inkább csökkenés valószínű. A baromfitenyésztés fellendülőben. Beváltak nz olcsóbb, fótiaboritású építmények, a geotermikus energia, az olajnál olcsóbb földgáz csökkenti az önköltségét. Eszerint a negyedével, harmadával több baromfi tenyésztése is megalapozott. Remélhetően jut szövetkezeteinkben energia az új,-, donságok felkarolására is. A, rniviő- erdőgazdasági hulladékok felhasználása ban mindenképp előrébb 'kell lépni. A mezőgazdasági termékek minőségének megőrzése érdekében új tárolók épülnek. Ma már elkerülhetetlen a mezőgazdasági gépek minőségi cseréje, elavult berendezések kiselejtezése. A tudományos eredmények egyre inkább beépülnek a termelési folyamatba. Az ügyvitel-gépesítés révén a vezetők teljesebb, megbízhatóbb információk alapján dönthetnek. Ha mindez sikerül, talán az optimistább változatért sem lesz reménytelen „ringbe szállni". T. Sz. I. Ki téríti meg a hiányt? Szigorúbb leltárfelelősség a kereskedelemben Január l-jén új minisztertanácsi rendelet lép életbe, amely arról intézkedik: hogyan jelelnek a kereskedelmi dolgozók a leltárhiányokért, illetve a boltokban keletkező olyan hiányokért, amelyek nem a kereskedelmi munkával együtt.járó veszteségekből — például törésből, áruromlásból, beszáradásból, vaev más elkerülhetetlen okból — adódnak. A legutóbbi négy év alatt a kereskedelemben több mint kétszeresére növekedett a leltárhiányok összege, s a korábbiaknál lényegesen több helyen fordul elő leltárhiány. Elsősorban ezért vált szükségessé, hogy módosítsák a leltárfelelősséggel kapcsolatos — 1968-ban hozott — jogszabályt. Az eddigi rendelkezések szerint a . leltározáskor kimutatott hiányt az úgynevezett szoros elszámolású, tehát hagyományos formában működő üzletek vezetői és dolgozói nem voltak kötelesek megtéríteni. A boltvezetők, illetve helyetteseik esetleges prémiumát, ' valamint év végi részesedését azonban megvonták emiatt, s a részesedéstől elestek a beosztott dolgozók is. A következmények alól viszont mindazok mentesültek, akik a vállalattól akár a hiány, megállapítása előtt, akár utána kiléptek. A korábbi rendelet nem szabályozta a jövedelemérdekeltségben dolgozó kereskedők leltárfelelősségét, hiszen a mú: ködtetés e módszerére csak néhány éve van lehetőségük a kereskedelmi vállalatoknak. Az új szabályozás kimondja, hogy a leltárhiányt a kereskedelmi dolgozók — az üzlet üzemeltetési formájától függetlenül — kötelesek megtéríteni. Ennek mértéke azonban az üzemeltetési módtól függ. A hagyományos, szoros elszámolású — a beszerzésről, értékesítésről és készletalakulásról tételesen számot adni köteles — üzletekben a vezetők és helyetteseik ezentúl az alapbéren felüli jutalékuk és prémiumuk hathavi, a beosztott dolgozók pedig háromhavi összegével felelnek a leltárhiányért. A jövedelemérdekeltségű boltokban a leltárhiányért az üzleti nyereségben érdekelt dolgozók felelnek az alapbéren felüli teljes jövedelmükkel. A többi dolgozó felelőssége itt is legfeljebb az alapbéren felül kifizetett jutalék és prémium háromhavi összegéig terjedhet. A szabadkasszás és az úgynevezett egyszerűsített jövedelemérdekeltségü üzletekben a vezetők és helyetteseik a rendelet értelmében a leltárhiány teljes összegét kötelesek megtéríteni. A jövőben nem mentesül a felelősség alól az a kereskedelmi dolgozó, aki munkaviszonyát akár a leltározást megelőzően, akár a felelősség megállapítása után megszünteti. Az űj szabályozás lehetőséget teremt arra. hogy a leltárhiány miatt anyagilag felelősségre vonhassák a szabályok megsértőjét akkor is. ha már nem a vállalat alkalmazottja. A rendelet lehetővé teszi, hogy — a kollektív szerződésben meghatározott módszerek szerint — jutalmazással ösztönözzenek a leltárhiánymentes és a többlet nélküli elszámolásra, fokozva ezzel a társadalmi tulajdon s egyben a fogyasztók védelmét. (MTI) • * „.. J L *