Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

LO <fc. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEMGYARORSZAG 75. évfolyam 303. szám 1985. december 28., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ipari szövetkezetek Beruházások és tervek A jól előkészített beruházásokkal a gazdálkodóegységek jövőjét leheti és kell megalapozni. Manapság nemegyszer a termelés felfutása, korszerű termékek piacra kerülése helyett egy-egy nagyobb fejlesztés befejezése után inkább a megnövekedett hitelekről, a törlesztések nehézségeiről olvashatunk. Kornai János immár örökzöld könyve, A hiány megjelenése óta használatos a különböző területeken elköltött forintok minősítésére a puha és a kemény jelző. Ma sehol a világon nem olcsó az építkezés. Idehaza az anyagáraknak és e területen a munkabéreknek az elmúlt években bekövetkezett rohamos emelkedése közismert. Mégis, a beruházásokra fordított összegeket nem az építkezésre, gépek beszerzésére elköltött pénz miatt ítéljük napjainkban rendkívül keménynek, hanem a bővítést, modernizálást terhelő költségvetési befizetési kötelezettségek miatt. A beruházások függvénye egy-egy szövetkezet vagy vállalat műszaki színvonala. Ez utóbbi pedig egyre inkább befolyásolja az éves és a középtávú tervekben elvállalható feladatok mennyiségét és minőségét. Nincs ez másképp a megye ipari szövetkezeteinél sem. Új üzem a vegyiparnak Csongrád megye hagyományos formában dolgozó ipari szövetkezetei 1985-ben mintegy 14 millió forinttal nagyobb értékű beruházást valósítottak meg, mint egy évvel korábban. Ez százalékra átszámítva, 10 százalékos emelkedés. Az építkezésekre fordított összeg ötödével nőtt. A konvertibilis elszámolású importból származó gépek beszerzésére az 1984es összeg kétszeresét költötték. Csökkent a belföldi gépek vásárlása, az egyéb beruházásokra és a szervezésekre fordított forintok száma. Az építkezések százalékos növekedését főként a Medikémia Vegyipari Szövetkezet nagy beruházása, az új telephely elkészítése adja. Ezenkívül jelentős üzembővítés volt a Szevafémnél és az Elektrofém Ipari Szövetkezetnél. Több millió forintot érő gépeket vásárolt a Szegedi Építőipari Szövetkezet, a Medikémia és a Szevafém. A termelékenyebb berendezések segítik az élőmunka jobb felhasználását, az egy főre jutó anyagmentes termelés kedvező alakulását. A kisszövetkezetek összes beruházása több mint kétötödével magasabb az egy évvel korábbinál. Az ebben a formában dolgozó szegedi gazdálkodószervezetek fejlesztései közül kiemelkedő a Fémszelekt telephelybővítése és gépesítése, a Neokorr új üzemcsarnokának építése és a Szegedi örás és Ékszerész Kisszövetkezet gépesítése és energiaracionalizálása. A bővülő beruházásokhoz a források időben rendelkezésre álltak. Ebben — a saját pénzek mellett — jelentős szerepe volt a szövetségi közös fejlesztési alapnak. Néhány szövetkezet bankhitelt is felvett. Számolnak az igényekkel Most pedig, az egyes szövetkezetek bővülő lehetőségei után, nézzük az űj évre készült terv jelentősebb feladatait! Ezek természetesen sokban hasonló elvárásokat fogalmaznak meg, mint az Országgyűlés által nemrégiben tárgyalt népgazdasági terv. A szigorodó keresetszabályozás különösen nagy gondokat okoz az ipari szövetkezeteknek, mert a kisebb gazdálkodóegységek költségei kö2ött jelentós tétel a bér és a hozzá kapcsolódó befizetési kötelezettség. Az eddiginél alacsonyabb bérfejlesztés is csak akkor érhető el, ha javul az élőmunka kihasználása. Ez a munkafegyelem javításával, az egész és a tört napi hiányzások csökkentésével, a munka jobb előkészítésével és megszervezésével, a szükséges anyag időben és a kívánt minőségben történő beszerzésével érhető el. Várhatóan a szövetkezetek jelentős része 1986-ban a keresetszint-szabályozási forma bevezetésére fog vállalkozni. Csongrád megye szövetkezetei egy év alatt termelésüket 4-5 százalékkal kívánják növelni. Ugyanakkor elengedhetetlen a nyereségnek ennél gyorsabb emelése. Csak így lehetséges, hogy maradéktalanul kifizethessék a magasabb adót. Ehhez jobb nyereségtartalmú termékszerkezetre van szükség. Javítani kell a költséggazdálkodást és fokozni az eszközök kihasználását. Az iparon belül várhatóan a legdinamikusabban a vegyipar termelése nőhet. A gépipar fejlődése a korábbi éveknél lassúbb lesz. Míg a könnyűiparban dolgozó szövetkezetek termelése eltérő mértékben emelkedik, de együttesen az ipar átlagánál kisebb lesz. Az összes értékesítésen belül a rubelelszámolású export nagyobb bővülését várják. A konvertibilis kivitel szerényebb mértékben nő. A hazai nagyés kiskereskedelem számára az egy évvel korábbinál 4 százalékkal nagyobb értékű áru szállítását tervezik. Inkább gépet vesznek Az építőipar kapacitásának egyre kisebb hányadát képesek beruházási megrendelésekkel kitölteni. Ezért az itt dolgozó szövetkezetek szerkezeti átalakítását a fenntartási tevékenység javára folytatják. De szükség lesz a lakásépítés arányának növelésére is. A lakossági szolgáltatások a termelés növekedését meghaladó mértékben fejlődnek az építőiparban. A hagyományos szolgáltatásoknál (fodrászat, szabás-varrás, elektromos készülékek javítása) az igények stagnálásával számolnak. Fejlesztési források az űj évben, az elvonások növekedése és a jelentős összegű kintlevő hitelek miatt, tovább mérséklődnek. Ezért a megye ipari szövetkezeteinél a beruházások 1986-ban csökkenni fognak. Várhatóan több gépet vásárolnak, és kevesebb lesz az építkezés. A létszám növelésére nincs lehetőség. A többlettermelés a termelékenység lényeges javításával érhető el. A kisszövetkezeteknél néhány dolgozóval többen dolgoznak majd az év végén, mint januárban. Egves hiányzó tevékenységekre új kisszövetkezetek szervezése is számításba jöhet. B. I. Felhő a földből Folytatódik a küzdelem a gőzkitöréssel Fenséges látvány, soha nem látott természeti tünemény: a Hortobágyot idéző, végeláthatatlan, asztallapsima pusztán gigantikus kumuluszfelhő gomolyog. A máskor elérhetetlen magasságokban naptól csillogó felhőtorony leült most a horizontra, s ha a keskeny úton a látványra bámuló autós nem megy a fának, közelebbrc érve, azt is észreveheti, nem LEJÖTT a földre, hanem ELÖJÖTT belőle. Ami viszont az illetéktelen vándornak karácsonyi verőfénytöl megbűvölt csoda, az másoknak halálosan komoly ÜGY. Ügy hívják: Fábiánsebestyén—4-es kút. Tizenkét napja dübörög a felhő a földből. Legutóbb karácsony előestéjén, 24-én tudósított munkatársunk arról, hogy a kőolajkutató szakma hazai történetében egyedülálló gőzkitörés elfojtására egy speciális tömi tő-vezetékrendszert építettek ki, amelyen keresztül különböző fajta tömítőanyagokat akarnak a kútfejbe juttatni. Az akkori első próbálkozások nem vezettek eredményre. Miközben mi odahaza Rörbeálltukültük a karácsonyfát, a kitörésvédelmi szakemberek a további megoldásokon, a fékevesztetten dübörgő „óriáskukta" lezárásán fáradoztak. A már említett első kísérlet kudarca abból adódott, hogy eldugult a nagy erőfeszítések érán kiépített elfojtóvezeték, ráadásul másnap, 25-én olyan sűrű és makacs köd volt, hogy egy lépést nem tehettek a szakemberek életveszély vállalása nélkül. Ezalatt sem tétlenkedett azonban senki. Götz Tibor, az OKGT biztonságtechnikai osztályának vezetőjétől tudom, hogy megterveztek egy olyan berendezést, amely a sérült részekhez illesztve alkalmassá válik a kiáramló gőz megfékezésére — nem a teljes elzárására, de ha sikerül feltenni, karnyújtásnyira lesznek a győzelemtől. Hogy mennyire izgalmas és különleges szakma az olajbányászoké, ez is jelzi: ott, a helyszínen, az őrjöngő, imbolygó gőzoszlop szomszédságában kellett megtervezni egy olyan szerkezetet — a szakemberek szükítőkúpnak nevezik —, amely eddig sehol a világon — sehol a szakirodalomban! — nem létezett. A tervrajzokkal irány Szolnok, s karácsonyi műszakban fogtak hozzá a szolnoki műszakiak a gyártáshoz. Tegnap, pénteken délután 2 óráig még nem érkezett meg, jóllehet, •minden percben várták. A szűkítökűpos megoldás és az elfojtóvezeték „bevetése" egy célért, de kétféle módon alkalmazott „támadás". Aligha bánná bárki is, ha az újra szabad vezetéken szakadatlanul folytatódó „tömedékeléssel", az alumínium hengerek és golyók, illetve a danamid elnevezésű, hőre lágyuló műanyag gömbök bejuttatásával elhallgattatnák a kutat, mielőtt a szolnoki szerkezet megérkezik. Egyelőre azonban csak gyűlnek Götz Tibor polcán a szilánkosra tördelt fadugók, a gránátrepeszszerűen szétrobbant alumínium hengerek és a kőkemény állapotban a gőzsugárba nyomott műanyag gömbök szivacspuhaságúra változott foszlányai, melyeket az iszonyatos erejű „műgejzír" kilökött magából. Valamikor a kitörésvédelmi panoptikum történelmet őr2ö relikviái lesznek. De addig ...? A biztonságtechnikai szakértő szavai szerint, ha a két módszer nem vezet eredményre, további, és esetleg hosszadalmas eljárást kell kipróbálni — hogy a kutat elfojthassák. Mert mindenki azt szeretné. A kitörésvédelmi osztag tagjai éppúgy, mint a csaknem két hete feszült készenlétben várakozó fúrósbrigád. Ma még mindenki reménykedik, hogy felszáll még az a felhő — oda, ahova való ... Igriczi Zsigmond Kokszoló épül Az előirányzott ütemnek megfelelően haladt ebben az évben a Dunai Vasmű űj kokszolóművének építése. A magyar kohászat legnagyobb beruházásán elkészült a szénelőkészítő átadóállomása, befejeződött az új kokszolóblokk falazása, a gáz- és levegőrendszer szerelése, a biológiai szennyvíztisztító után az év végéig átadják a vízlágyító berendezést is. 1986-ban még további 1 milliárd 500 millió forint értékű munkát kell elvégezni ahhoz, hogy az év második felétől megkezdődhessen a berendezések próbaforgatása és próbaüzemelés, időben hozzáfoghassanak a kokszolóblokk felfütéséhez, amire 75 napot irányoztak elő Kender-siker Satimidt Andrea felvételei A KSZV Szegedi Kendergyára idei tervet 20 százalékkal teljesítette túl. Elsősorban a hazai kereskedelem számára küldik termékeiket, de jelentős a tőkés- és a szocialistaexport is. Felvételeink a cérnázó- és a hálókötő üzemben készültek 1