Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

ARI'AS KARÓI V mese llarangszónak k arimáján figurázom a' halállal kaszanyele kivirágzik k apunyele k i virágzik no iiódogel t'.iug ér leveleit tartja szel ezer </.iián ezer Jeszek benne húzzuk u zenészek Apák a szülőszobában Anyák vajúdnak, ki szájai öss/es/oritva, ki hangját kicrcszlvc viseli a fájdalmakat, Körülöltük bába es szülészorvos scgitkc/ik. Néha egyedül maradnak, mert három ágy van a s/iilőszobában. Másnak is kell a sggiiség. Az apák leni a klinika, korház kapujában lel-alá sétálnak. 1 gyik cigarettáról gyújtanak a másikra. Pulzusuk száznyolcvan, amikor kérdezik: — Megérkezett? karácsony: s/iilctés. Vajon mii csinált József, amikor Mária félrevonult az istállóul is szolgáló barlangba? Valószínűleg üli a bejárat előtt. Vagy várakozón topogott. Az evangélisták nem tudósítanak erről. Márk és János egyáltalán nem ir a szülésről. Málé és Lukács Józsefet nem cmliii. Az Ószövetség tudósít a gycrmckbcmuiaiás rituáléjáról. Lz közvetett információ arról; a Biblia földjén szó sem lehetett arról, hogy az apa az újszülöttet előbukkanása pillanatában megpillantsa. Mi, huszadik század végi apák pedig bekéretőznéuk örök társaink több évezrede magányos óráiba. Szerepet kérnénk kevés gyermekünk első perceiből is. S asszonyaink hívnak bennünket, meri úgy érzik, a nehéz percekben egy kézszorítás, egy régről ismerős aresimitás, a homlok verejtékének letörlése rengetegei segíthetne. Persze, nem vagyunk egyformák. A léiIi közvetlen jelenléteiül a szülőszobában még sokan-sokan megrettennek. A s/ulést kiszolgáltatottságnak ér/ö asszonyok borzadnak el a gondolaiiol. Néhány, .1 heiolakodohán csak a munkája újabb akadályát látó orvos hökken meg az ül leitől. Az orvostudományban kél szélsőséges irányzat bizonygatja a maga igazát. Az egyik arra törekszik, hogy .1 technika minden lehetséges eszközét segítségül liiva, a lehelő legteljesebb mértékben kézben tartsa a szülési. C ikázó lénygörbékkel méri a magzati szivhangokai, lassan mozgó papírcsíkra lebegő gépccru/a. LKGgörbél rajzol, a vérgá/érlékek jelennek meg a kijelzőkön. A mag/ai fejbőrére illeszihclö kis adaigyüjlő már Szegeden sem hiáuy/ik. Az anya hasán, csuklóján, lején is érzékek) hevederek, tapadó korongok. A lájás minden mérhető mennyiségi és minőségi adata diagramra készül. A lemérdek eszköz működtetéséhez soksok eszköz kell. Mindehhez hideg lények, ridegebb környezel tartozik. A másik irányzat az otthoni szülési álmodja vissza. Nemcsak azért, hogy megint legyen az embereknek szülőfalujuk, szülőházuk. A termés/cies körülmények jótékony hatását hangsúlyozzák az elképzelés hivei. Papa és mama együtt készül az eseményre. Antikor az apróság a világot köszönti, az anyja hasára simul. A bőr melegét, szagát szívja először a külvilágból a pórusaiba. Azián akár nemző apja ismertetheti vele az első fürdővizet. Nyilvánvaló, hogy a huszonegyedik századi magyar szülőszobái a két elmélet ötvözéséből leltet kialakítani. A falusi bábanénik korszaka nyilvánvalóan már végérvényesen és viss/avonhaiatlanul elmúlt. A log/avartalanabb terhesség után is jöhetnek komplikációk szülés közben. A családi ágy köré pedig nem leitel annyi eszközt odahordani, hogy biztonságosan védhető legyen minden veszély. Az együttszülés családmegtartó, erösiiö ereje már bizonyított, tehát a bekívánkozó, felkészült apák elölt nem leltet bcrcleszclni a szülőszoba ajtajai. Kézfogásuk, siitiogalásuk a lelket tartja a szülő nőkben. Mostani korházaink közül csak egyetlen egy készült tél az apák fogadására. A budapesti MÁV Korház. A többiek nem úgy épüllek (és épülnek). Az átalakításra sínes meg pénz. Icrmés/elcs, hogy a sziíkos anyagiakból inkább az életmentő funkciókra kell áldozni. Mik lennének az. apa belépésének feltételei? Ilkuloniieii, egyágyas szülőszoba, amolyan kis korházi lakos/iály, amihez külön fürdőszoba és vécé tartozik. A/ orvos es a bába figyelmei csakis ennek az egyetlen kismamának szentelhesse. Az apukának is kórházi sterilitási! ruha, köpeny, cipő. Gyulán, a korház szülészeti os/.lályán láttam egy érdekes próbálkozást. Kitalálója, ./akiibeez Sándor főorvos parlo-vidcolóniának nevezi, l z nem más, mint egy videotelefon. A szülőágyon lekvö anva és az. előr - téri en vagy egy elkülönített helyiségben -irakozó apa között kép- és hangkapesolat van. A vajúdás egész ideje alatt beszélgethetnek, biztathatják, nézhetik egymást a szülök. Az elektronika is biztosíték arra, hogy fájdalmaival nem marad magára a jövendő anyuka. Már hét éve, hogy az első apuka ilyen kapcsolattal kisérhette figyelemmel gyermeke érkezését. A srác ma már iskolás. A gyulai szülészeti osztály házi statisztikája bizonyítja, hogy az oly fontos gyermekvállalási kedv növelésében értek cl szép eredményeket. A házasságkötéskor tervezet 1 nél több gyermek jön a világra sok-sok esetben. Lbbcn szerepe van a parto-vidcolön rendszernek és a rendszeres egészségügyi felkészítő munkának, ami az általános iskolától a terhestornáig tart. Szülés közben adódhatnak komplikációk. Llöfordul természetesen az orvosi gyakorlat mindennapjaiban a heroikus orvosi beavatkozás is, ami általában sok vérrel is jár. Az apák jelenléte mellett leginkább kardoskodókuak is el kell ismerni, hogy akkor az anatómiában járatlan férfiember jobb, ha az ajtón kivul korul, vagy elsőiéiül elölte a tévéképernyő. Ilyenkor már csak a gyakorlott, munkájában semmivel sem zavart szülészorvos adhat vajúdónak igazi segítséget. Gyulán az elektronika talán az apai kézszorítás erejét is eljuttatja hamarosan a szülőágyon fekvő csuklójára. így az eszközök meg tel sebbé válnak, egy picivel többet segíthet. S még igy is ennek az eszközrendszernek a költségei lényegesen alacsonyabbak, mini az önálló „lakos/ialyok" kialakításáé. 1/ a kisérlel a jelenlegi helyzetben érték, a mostaninál talán lényegesen több helyen követendő példa. A lévé kékes, vibráló fényének, az eszközökkel átvitt kézszorilásnak. Mutogatásnak az elidegenítő hatása azonban vitathatatlan. A/ igazi megoldás az apák személyes jelenlétével is szántok) szülőszobák kialakítása lehet, Hogy ezek elterjedése a közeli jövőben nem várható? Valószínű. I)e beszélni kell róluk. S minden lehetőséget megragadni kialakításukra, hogy fogyó népességű országunkban legalább egy kicsit gyakoribb hang legyen az első gyermeksirás. HÓLÉ ISINÁN Augusztusban megmozdult a Iold a Veszprém megyei BérIndán es Pcremarton-gyáriclcpen. Az erőteljes rengések házak százait rongálták meg olyannyira, hogy nagy részük lakhatatlanná váll. A kei település hónapokkal ezelőtti katasztrófája bombákéul robbant az ilyenfajta termeszen jelenségekhez nem szokott hazai átlagember tudatában, a nyugalmat kedvelő, de mindenre érzékeny közvéleményben. A rakoncátlan földkéreg utórengései ma is tartanak — s hatásuk az epicentrumban és töltik távolodva is kimutatható. Látható es láthatatlan jelekből, valóságosan es átvitt értelemben. Berhida—Pcremarton-ügy lelt, az oltani földindulás Szombathelytől Nyíregyházáig, S/ob10I Szegedig szerte az országban minden irányba hal: ami 011 lalakat mozgatott, itt szivekct-lelkeket, egymásért mozduló kezeket... * Novemberben tömegrendezvény .színhelye voli a szegedi IIjusági Ház: amatőr előadok, művészegyüttesek, táncosok, énekesek, hangszeres zenészek adtak fergeteges sikerű műsort a zsúfolt nézőtéren lelkesen tapsoló közönségnek. I elhívó „megálliiólábla"-plakátok, nyilvános toborzó hirdetmények egy szerény újsághírt kivéve sehol nem tudatták, hogy valami készül. A városi II. számú lakóterületi párt vezet őség, a Balázs Béla Üitörőház. es az úttóröház nevclöniunkáját segitö nyugdíjasklub aktivistái olyan összefogást teremtetlek, amilyenre a közelmúltban aligha voli példa. Kétszáznál tobb szereplő vállalta a fellépést szavaló úttörőtől éneklő nyugdíjasig, gyermekkórustól a kitüntetett népi együttesig, hogy kevesebb 1111111 két hét alatt „összehozzon" egy pezsgő, szines kulturális programot — Bérlődéért— Pcrcmartoncrt. Az estet hétszáz fős közönségre tcivezték ötvcnlőfinfos jeggyel, a bevétel 45 c/er forint len. A személyes nteghivások megtettek a Itatásukat, a hétszáz résztvevő kilencszáz jegyet vásárolt... * A \ aipalota irányából érkező utasok a szomszéd községet, Osil elhagyva, lecsendesedve figyelik a szelíd lankák alján meghúzódó falul. 1 lol feltűnik Berhida névtablája, niogolle csak „derékig látszik ki" a templom a lapos völgy katlanból. Nyugalmat áraszt a csendes délelőtt. A szem előtt az egyetlen mozgalmasság a jobbról távolban égre szálló hófehér fusi-göz, mely messziről hirdeti, teljes üzemben dolgozik a Peremarlom Vegyipari Gyát, tonnaszám ontja a műtrágyát. Hétköznap délelőtt — mint bárhol az országban. „A gyúr lennel, a dolgozók dolgoznak, A tanulók uz iskolában laiinlnuk..." Nem jó! Az igy kezdett harmadik osztályos fogalmazásomra lehel, h<>ey bármelyik másik iskolában ötöst kapnék (111011 ilyen korban meg közhelyeket inti nem hun), de itt biztos, hogy egyest. Akar az egyik helyen imám, akar a másikon. PereUtórengések BLKHIDAI lUDÓSilAS marlon-gyáriclepen a másfél évtizedes — nálunk ezt még újnak, modernnek mondják — iskolában „a tanulók egyáltalán nem tanulnak. A tanulók pakolnak. A tanulók kerülgetik a fodémtartó friss J'enyő/a oszlopokat és úgy pakolnak. Mert ók ügyesek. I s szorgalmasak. Ok már meg is pakolták a nagy teherautót. amelyet az éjszakai műszakot befejezett bácsik vezetnek és rakodnak reggel óla... " Lehetséges, hogy erre jobb osztályzatot kapnék Peremarionban, mert közelebb áll a valósághoz. Igaz, bele kellene még irnom, hogy az életveszélyesen széttöredezett iskolaépülettől húsz méterre - aztán százra, kétszázra, háromszázra — ablaktalan épületekből zuhog az utcára a törmelék, hogy a lakótelep házai közölt tenyérnyi veteményeskerlekben öklömnyi paradicsomok lógnak kóróikon aszalódottanlagyottan, mert senkinek nem arra volt gondja, hogy szüreteljen — s mert ma sincs, aki a kerttel törődne. A peremartoniak szétszóródva a kornyéken. Várpalotán, Veszprémben próbálkoznak beilleszkedni a mindent összemosó hétköznapi verkliéletbe, s az idegeikbe ivódon napok utórengéseit vigyázva palástolni. Nem mindig sikerül... * Várpalotai kollegák mondtak — meséli Csiszár Lás/löné lóbbször előfordult, hogy uz iskola mellett elmem valami súlyosabb teherautó, amely megremegtette az épületet. A többiek észre sem vették, u pcrcniartoni gyerekek viszont kérdés, kérés, engedély nélkül egyszerre ugrottak fel és kirohantak az épületből. Azt hinné az ember, már mindent elfelejtettek, de ez csak a látszat... A peremartoni gyerekek többsége Ucrhidára jár. Délelőtt l'eremarton, délután Berhida táblát lehelne a/ ágyontámogalotl magánházak közt épen maradi iskolára kilenni. Az ev eleien a harmadikosoknak az olvasás órát nem lehetett megtartani. Pontosabban, véletlenül sem úgy, ahogy a tantervben előírlak. Az órán főszereplő olvasmány ezúttal tizedrangú epizodistává értékelődön le, mert a nebulók hihetetlen akarattal es szakirodalmai böngésző előkészítő igyekezettel bizonyították be, lobbei tudnak annál ami az olvasókönyvben áll. A tananyag eime „Az alvó óriás". A l óidról szóli. És a földrengésekről... 1 * Bei Inda, tanácsháza. A szegediek es a peiemai tóinak találkozójára kólesón adóit üres tanácselnöki szobái csuk libasorban ko/elitliciik meg a/, érkezük, meri az épület folyosóját kettéosztják a támogató oszlopok. Olyan természetességgel lépdelnek közöttük dolgozók és ügyfelek, mintha örök időktől fogva ott nőtt Iciiyöerdő ismerős fatörzsei lennének. Nincs ebben semmi csodálnivaló, hiszen szene a faluban ezek állják útját a járdán menőknek — s ezekhez támasztják a boltban vásárlók a biciklit. Az elnöki tárgyalóasztalnál heten leszengenek, a csapatvezető pedagógus az olajkályhánál támaszkodik — megszokta, hogy föntről néz az előtte ülőkre. Szembetűnő kontraszt a halk, meghatódottnak tűnő melegilős igazgató és a határozott, idegen-logadásban rutinos csapatvezető között. I udja, mit kell mondani, a/t is, mire lehelnek kíváncsiak a jövevények — „mondd csak el, ti hol voltatok, amikor megmozdult a föld..." mozgat, irányit, feloldani igyekszik a zavart. Mert van. Mert a szegediek is szeretnék az ö aprócska földindulásukat elmesélni aipikor s/akadó esőben rohangállak „lélektől lélekig" a/ •gyüliér/és parazsát éleszteni; amikor a nyugdíjas könnyezve nckcite, hogy... — de valahogy csak a „szavak szintjén" inaid a párbeszéd, mintha túl sok lenne a „háttérzaj", a különülöd átéli, teljesen más élmény. A valóságos katasztrófa, a endkivüli-állapotban élni feszültsége egyik oldalról, a/ ciölc/ilések a másikról, s az a hideg zuhanyként haló találkozás, mely percekkel előbb érte őket a Berhidán látott egyetlen épít evésen. A lényképe/.ö idegent besurranó tolvajnak kijáró 111/éli hangon, rendőrrel fenyegetve kergették cl. A gyamill.111, .olus/emú jövevénynek semmiféle jel nem mutatta, hogy ott éppen rabok dolgoznak, de a/l sem tudhatta, hogy a „turistaszezonban több volt a bámészkodó idegen, mint a helybéli"... De hát ezek a mélyben maradó utórengések, melyekéi semmilyen intézetben nem regisztrálnak — miként arról sem Hidunk, hogy a hely beliek szerint kettőig 49(1 rengés voli a térsvgben. A lényeg a hizlaló 11 í 1: „I odor Mária, a szegedi Balá/s Béla Úttörőház igazgatója, Papp Ignácnénak, a ny ugdíjasklub vezetője és Bálán Miklós alapszervezeti titkár társaságában ünnepélyes keretek közt átadta Kiss Orsolya VII. osztályos tanulónak, a peremartoni II. Kákóc/i lerenc úttörőcsapat-tanácstitkárának a helyszínen váltott betétkönyvet, s az úitöröhá/ és a II. lakóterületi pártvezeiöség levelét: A/ iskola újjáépítésével párhuzamosan szeretnénk, ha a tanulás feltételei melleit az iiitorőmimka is megfelelő körülmények ko/oit szerveződne. Kérjük, hogy az általunk felajánlott összeget az iskola illetve az úttörőcsapat tanulóinak táboroztatására, üdülési lehetőségeinek támogatására fordítsák..." Kézfogás, puszi. Kovács László igazgató a torkát köszörüli. Van az úgy, hogy ha az embernek valami a torkát kaparja, könnyes lesz a szeme... A hazaindulókra az autóban sűrű tompa csönd telepeden, mint a távolodó műtrágyagyár völgybe terülő felhője... IGRIC/1 ZSIGMOND