Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

4 Szombat, 1985. december 28. 7 Koronafa A karácsonyi fenyőfaál­lítás szokása a szegedi tájon az /860-as evekben honoso­dott meg, első említése 1861­böl származik. Korábban a szomszédos Bácskában a koronafa (glédics) ágaiból készítettek1 karácsonyfát, s ez a szokás a szállásokon él<>. szegényebb emberek kö­rében a századfordulón ís élt. Készítését Zöldy Pál, Bácstopolyáról Szegedre származott néprajzi gyűjtő leírásából ismerjük. A szál­lási ember „mar Adám Eva előtt par nappal levágta az ágakat, számszerint karomat, és a ka inra ha vagy az is­tállóim rejtette a szemfüles gyerekek elöl". A levágott ágakat oválisra hajlította, majd egymásra helyezte, s egymástól arányos távolság­iá ős.sz.eerösi tette. Végül az ág végeket egy beszorította, es a kész karácsonyfát cse­répbe vagy fazékba ültette. A díszítés az asszony dolga volt. „A községben jártában beszerezte a szükséges szent­jánoskenyeret. fügét, diót, almát, aszalt szilvát és azo­kat szép sorjában felszur­kai ta a kínálkozó tövisekre." A fát karácsony estéjén rendszerint az almáriumra helyezték, alá almát, kalács­ból készült „tubikat", Hor­goson lucabúzát tettek. „Aprószentek napján a gye­rekek jelenlétében megfosz­tották a karácsonyfai, le­szedték róla az utolsó aszalt szilvát is és jóizüen meg­ettek." Zöldy Pal elkészítette a karácsonyfát, s a múzeum­nak ajándékozta, melyet most kis kiállításon mulat­nak be. Bárkányi Ildikó Új számítás­technikai szakkönyvek Európa egyik legrangosabb számítástechnikai kiadója, az NSZK-beli Data-Becker 10 kötetből álló sorozatát jelen­teti meg magyar fordításban a Novotrade Rt A kézikönyvek hasznos ta­nácsokkal, ötletekkel segítik az iskolák, szakkörök, szá­mítástechnikai klubok mun­káját, útmutatást adnak a számítógépek jobb kihaszná • lásához, s ismertetik a já­tékprogram-készítés fc igása i t is. A kötetekből a kezdők és a számítástechnikában már jártas érdeklődők egyaránt sok hasznos ismeretre te­hetnek szert. A sorozat eddig megjelent első két példánya — a Nagy floppy könyv, valamint a Tippek és trükkök a C—64­en című kötet — a Közgaz­dasági és Jogi Könyvkiadó Széchenyi István Könyv-, Katalógus, és Árjegyzék­boltjában kapható, s hama­rosan a pultra kerül a Gépi kódú programozás című ké­zikönyv «is. A sorozat IV. kötele Intern 64 címmel ja­nuárban lát napvilágot, majd ezt követi a Commodore—64 programozása című, hala­dóknak szóló kötet. A többi számítástechnikai könyvet a jövő év első félévében vá­sárolhatják meg az érdek­lődők. Szelka­ügyelet Ma, kedden a reggel 7 és déli 12 óra között telefonon (23-999, 23-883) bejelentett készülékhibákat még estig megjavítják a Szelka mun­katársai, de csak fekete­fehér és Orion színes ké­szülékek, méiyhűtóládák és gázkészülékek esetében. Azonos lesz az ügyelet rendje szilveszterkor, de­cember 31-én is. ám akkor csak tévék javítását vállal­ják aznapra Az MHSZ és a fiatalok Ha megszeretik a technikát. Csongrád megye közúti közlekedését jellemzik a következő adatok: öt'venöt es lei ezer személygépkocsi, koz.el nyolcezer teherautó, 32 ezer motorkerekpár es 35 ezer segédmotor-kerékpár. 1980-tól máig 18 ezerrel nőtt a jármüvek száma. s 21 ezerrel a vizsgázott gépjár­művezetőké. 1984 végen min­den negyedik lakosig jut egy gépjármű es minden negyedik rendelkezik vala­milyen járművezetői enge­dd ível Nem mindegy, hogy mi­kor, milyen körülmények között szerez az ember jo­gosítványt. ötven évesen-e, amikor már lassúbbak a reflexei es nehezebben fog az agya, vagy tizen-huszon­évesen, amikor meg úgy szív magába minden új ismere­tet, mint a spongya. A Ma­gyar Honvédelmi Szövetség gépjárm üvezetö-kepző iskolái elsősorban épp ennek a kor­osztálynak a nevelését, is­meretbővítését vállulják föl. Hogy miképp, arról Orosz Jánostól, a Csongrád megyei iskola vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — A legfontosabb felada­a néphadsereg gepke­személyzetének kikep­az. úgynevezett sork'ö­gépjármüvezetők okta­Már az általános isko­igyekszünk hát fel lünk zelö zése, teles tása. Iában kelteni a fiatalok érdeklődé­sét a járművezetés iránt. Ha ebben a nagyon fogékony, 13—14 éves korban sikerül velük megszerettetni a technikát a közlekedési szakkörökben, később már lényegesen kedvezőbbek a képzési esélyeink. A szak­kori mozgalom eredményes­ségél igazolja, hogy a kö­zépiskolás korosztályba jut­va ezek a fiatalok nem hagyják veszni addigi isme­reteiket, s a közlekedési di­ákkörökben már vezetői en­gedélyt is szereznek. Sor­kötelesként aztán már ked­vezménnyel végezhetik el a hivatásos gépjárművezető­képző tanfolyamot is. — /t városi KBT legutób­bi elnökségi ülésén. ahol mint az MHSZ-iskola ve­zetője számolt be közleke­désbiztonsági tevékenysé­gükről, néhány imponáló számadatot is sorolt. — Az elmúlt öt év alatt 7500 szakköri diák tevé­kenykedett Csongrád megye három felsőfokú, 18 közép­fokú es 32 általános iskolai közlekedési szakkörében, öl­ezren kaptak segédmotorra, s hatezren motorkerékpárra érvényes vezetői engedélyt. A tanfolyamainkon részt ve­vő hallgatók túlnyomó több­ségé 25 év alatti fiatal, s ők azok, akik előszeretettel vesznek részt versenyeken, vetélkedőkön, s a klubmoz­galomban is. Tizenhét he­lyen működik motoros szak­osztályunk. körülbelül tél­ezer aktív fiatallal. — Úgy tűnik hat, az „utánpótlással" nincs külö­Nemzedékek nösebben nehéz dolguk — szervezhetők, mozgósít hatók. Es a felnőttek? — Sajnos, a már gyakor­lott vezetőkkel nehezebb felvenni a kapcsolatot. Több­szöri kezdeményezésünk is hatástalan maradt, a tovább­képzés iránt nem mutat a felnőtt korosztály érdeklő­dést. A meghirdetett tanfo­lyamokra kevesen jelentkez­nek, mintha a jogosítvány megszerzése után már egy életre meglenne minden szükséges közlekedési isme­retük. Jómagam gyakran ve­szek részt közlekedési vetél­kedőkön és versenyeken — a szervezők „térfelén" — s mindig ugyanazokat az ar­cokat látom. Legtöbbször a dijakat is ugyanazoknak adom át. Ez azért elgondol­kodtató ... P. K. a rádióban A téma önmagában is fi­gyelmet keltő: egy értelmi­ségi házasság belső világa. Hogy miért? Valahogy ben­ne van a levegőben, hogy fontos lenne számunkra e „belső világ(ok)" mibenlé­téről többet tudni. Talán hogy végre a mások kárán (vagy sikerén) is tanulhas­sunk? Okulhassunk? Mert — hogy is mondjam — az értelmiségi (társadalmi) lét, úgy tetszik, igencsak nehéz lét manapság, ezt szajkóz­zuk, viszont vajmi keveset (inkább csak szociológiai adatokat) tudunk arról, hogy a lakások bezárt aj­tói mögötti mikrovilágban miféle kompenzációs kísér­letek (és e kísérletek feladá­sai) zajlanak . . . Hogyan csapódik le a családban azoknak a „kint" megélt ellentmondásoknak, nehéz­ségeknek, .sikertelenségek­nek, hiábavaló erőfeszíté­seknek az összességé, ame­lyek ma oly sok értelmiségi munkakorben mindennapo­sak? Oláh Gábor pénteki doku­mentumjátéka a saját bará­tairól szólt. A család két­gyerekes, mint általában a családok, az apa orvos, az anya ügyvéd. A mikrovilág föltérképezéséhez az is fon­tos, hogy 45 év körüliek. Va­lahol a zsigereiben ott a há­ború hatása, de annál már sokkal mélyebb nyomokat hagytak bennük az ugyan­ésak nem eseménytelen kö­vetkező évtizedek. Az or­vos sokoldalú, tehetséges ember. Világrengető (pláne megváltó) tervei már rég nincsenek, gyógyítani akar, legjobb tudása szerint. Tud is — Afrikában. Ahol rajta, 3 tehejségér), .hozzáértésén, a saját reakcióidejét? múl­.nak u dolgok (életek), s nem azon, hogy az orvosi hierar­chiában hol a helye, s hogy az egészségügyi szervezett­ségben jriil nem csinálhat — mint itthon. A dokumentumjáték ak­kor „pörög föl", amikor a felvételeket készítő rádiós bejelenti: beszélgettek, be­szélgettek, s egy munkás haj­nalon holtan találták a ba­rátját a kórházi ügyeleti ágyán. Kiterjedt koszorúér­meszesedé.s, életveszélyes ritmuszavar. A 45 éves férfi­ak 10 százaléka így végzi. A hasonló korú és foglalkozású baráti kor tagjai: túlélők. A döbbenet percei (a valóság­ban hónapok) múltán az egyedül maradt feleség és a barátok — tovább beszéltek, a felvételek keveredtek a ré­gebbiekkel, .amelyekben az immár halott férfi immár is­merős hangján — egy nem­zedék életviteléről, érzései­ről es gondolatairól hallot­tunk megrázóan őszinte mondatokat. A társadalom­kritikai élű okfejtések mel­lett a családi mindennapok­ról szóló, rádión keresztül is nyomasztó, idegesítő lég­körű párbeszédek ragadtak meg igazán. A férj és a fele­ség egymás.hoz intézett, első hallásra ártalmatlan „szö­vegei" mögött iróniába rej­tett, 'gyilkos elégedetlensé­gek, hiányérzetek villóztak. Itt kérem nem kiabálnak, pláne nem mennek ölre, nincs kitörő indulat. „Csak" lefoj­tott keserűség, gyötrő felül­emelkedési kényszer, a tiáner hétköznapiságtól pi­az apró-cseprő létgondoktól va­ló menekülésvágy. Pedig mindannyian tudjuk: lehetet­len menekülni, felülemel­kedni, elironizálni — hogy évente ötször kell bekötni a gyerekek füzetét, hogy saját­kezüleg kell tapétázni, pol­cot barkácsolni, parizert venni a közértben és meg­etetni a gyereket, amikor hazajön a napköziből, mert ott nem biztos, hogy jólla­kott ... Bohóc a hóesésben — ez volt a rádiöszinházi bemuta­tó címe és az orvos saját szerzeményű, önmagáról szóló dalának is ez volt a cí­me. Bohóc... Vajon? Csak­ugyan? a tévében Valamivel, pár évvel fia­talabb nemzedékről a Vtí­lanyvonal című, Vámos Miklós—Gát György tévéjá­ték. Tudják, ők azok, akik­nek mindenfélét ígértek. Gyerekkorukban villanyvo­natot,- kamaszkorukban gi­tárt, s egészen a felnőttkoru­kig azt, hogy egyszer felnő­nek, s átveszik a stafétabo­tot. Készülhetnek, mert rájuk várnak a nagy feladatok, ők a folytatók ... S ahogy túl későn kapták meg a vágyott játékokat, s ahogy ebbe be­letörődlek, úgy fogadták ei mára azt is, hogy ők a kö­zépnemzedék — csupa kö­zép-helyeken. Tulajdonkép­pen nincsenek túl nagy ba­jaik, élnek, dolgoznak, s az ominózus kérdésre azt vála­szolják: „kosz, megvagyok". Igen ám, dé hol van ez. at­tól, amit ígértek nekik? Mindeneseire: játszanak a túl későn megkapott villany­vonattal. Mint a gyerekek. Mert valahogy — sok yka vun annak — gyerekek ís maradtak, igazából soha nem nőhettek fel, s keserű öniróniával maguk használ­ják magukra az. infantilis jelzőt. Kiszámolják, hogy csaknem 12 évig gvű'jteni­spórolni kell nekik, azért, hogy legyen lakásuk, és tel­jes további életükre eladő­sodhassanak. Amikor lesz lakásuk, nem lesz még berendezésük, s amikorra az is adatik, a felére -már nem lesz szükségük. Amikor még „készülődnek" és nyitottak a világra, nincs módjuk vilá­gol látni, amikor angol nyelvvizsga kéne a boldogu­lásukhoz, még csak a francia van meg . . . örökös késés­ben — s immár egyfajta fá­sultságban, fád beletörődés­ben, kösz, megvannak. A csapból is., folyik — szoktuk mondani, s a pon­tok helyére neveket illesz­tünk. Vámos Miklós hangjá­tékait mostanában ismétlik a rádióban, öt olvasni a la­pokban, megjeleni az új könyve, csütörtökön volt a tévéfilmje, A sokműfajú, te­hetséges író így sem unal­mas, rokonszenves követke­zetesseggel mindig a magáét mondja, s úgy látszik, olyan, amilyenkent — nincs egye­dül. Am ezt a fontos témájú tévéfilmet egy kissé elfuse­rállak.. Oly mértékben keve­redtek benne a stílusok, hogy az már bántó. A „min­denáron filmszerű lenni"­törekvés olyan témaidegen megoldásokat hívott elö, amelyektől s z é 11 ö ré d eze 11, csak egyes jelölteiéiben él­vezhető a játék: Pedig nagy­szerű színeszek alakítják a kulcsfigurákat: Gábor Mik­lós kiváló az apa szerepe­ben. Vass Eva élményszerű­en formálja az anya alakját s telitalálatos az „örökifjú" főszerepet ' alakító színész kiválasztása. Rudolf Péter „egy az egyben" az az érzé­keny, szenvedő és beletörő­dő, kesernyés és fásult figu­ra, mint a többiek, a „nehe­zen megfogalmazható" nem­zedéktársak. S. E. Karácsonyi telefoniigyelet a rádiónál Idén is .működik a kará­csonyi telefonszolgálat a rá­dióban: december 24"én dél­után 4 órától késő estig a Magyar Rádió néhány mun­katársa várja azok telefon­ját, akik az ünnepi estet egyedül töilti'k, s szeretnének néhány szút Váltam valaki­vel. A beszélgetésekből nem készül műsor, a rádió mun­katársai azt szeretnék elérni, hogy a telefonálók érezhes­sék, nincsenek teljesen egye­dül. A délutántól késő estig hívható számok: 130-422, 131-625, 330-782. Népfőiskola Baranyában Baranya első falusi" nép­főiskolája megnyitotta ka­puit Kétújfalun Gazdája a Vörös Csillag Tsz, amely már eddig is kitűnt a tag­jainak képzését szolgáló kü­lönféle kezdeményezéseivel. A közös gazdaságban nyolc falu lakossága dolgozik, a népfőiskola tehát egy egész körzet művelődését szolgálja. Motoros-bélyegsorozat A posta „100 éves a mo­torkerékpár" elnevezéssel 7 értékből álló bélyegsdrozatot hoz forgalomba december 28-án. A bélyegsorozat Lengyel György grafikusművész ter­ve alapján 387 000 fogazott és 6300 fogazatlan példány­ban, acélmetszéssel és mély­nyomással, a moszkvai Goz­nak Nyomdában készült. A sorozat 1, 2, 4 és 6 fo­rintos értékei a motorkerek­pár-gyártás fejlődését mu­tatják be 1885-től 1984-ig, időrendi sorrendben, egy-egy jellegzetes típus ábrazolása­val. A bélyegkepen a ipotor­kerékpár típusa, a motor űrtartalma és a gyártás év­száma olvasható, ós — az 1885-ös DaimlcT petróleurrios lo.vaglókocsitól az 1984-es Fanéit Sprinterig — a mo­torok rajza látható Két „szemesztert" hallgat­hatnak az érdeklődők, s az agrárágazat jellegének meg­felelően az őszi munkák be­fejezése és a tavaszi mun­kák megkezdése közötti idő­szakban tartják az előadá­sokat. A téli népfőiskolák gon­dolatát a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa hir­dette meg, Baranyában a tsz-szövetség és a TIT ka­rolta fel a kezdeményezési­Célja: az ismeretterjesztés és a közösségteremtés. A kétújfalui népfőiskola ennek a kettős célnak megfelelően állította össze a programját. A hallgatók részére különfé­le társadalom- és termeszei­tudományi. helytörténeti, ag­rártörténeti, egészségügyi, néprajzi, nemzetiségpolitikai témájú előadásokat tartanak, s ha véget ér a stúdium, lét­rehozzák a népföiskolások baráti körét és így megőr­zik a kialakult közösséget. A népfőiskolán való rész­vétel nem kötődik iskolai végzettséghez, bárki a hall­gatója lehet. Az előadás-so­rozatba mintegy száz. felnőtt és fiatal kapcsolódott be Kétújfaluról, illetve a kör­zetében levő aprófalvakból. Fizikai és szellemi dolgo­zók egyaránt vannak közöt­tük, az előadóknak tehát azt a nem könnyű feladatot is meg kell oldaniuk. hogy mondanivalójuk mindenki számára érdekes és hasznos legyen. A tájkörzet életében macis megmutatkozott a népfőis­kola hatása. A helytörténeti nyitóelőadás kapcsán gazdag néprajzi anyagot gyűjtöttek össze és kiállítást rendeztek belőle. Ázt tervezik, hogy az egyik kistelepülésen — Sze­rényben — helyreállítják a vidék utolsó fennmaradt tal­pasházát a hozzá tartozó gazdasági épületekkel együtt, s ott helyezik el'a régi élet­mód es a hajdani gazdál­kodás jellegzetes tárgyait, eszközeit. - J—— n« t ( í 1 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom