Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

2 Péntek, 1985. december 20. Á lakásügyi jogszabályok változása Intézkedések a lakáshoz jutás feltételeinek megkönnyítésére A lakáshoz jutás pénz­ügyi támogatási rendszeré­nek fejlesztésével január el­sejétől differenciáltan eftiel­kednek a szociálpolitikai kedvezmények, előnyösen módosul a kedvezményes kamatú lakásépítési hitel felső határa. Újdonság, hogy — legfeljebb hároméves idő­tartamra — úgynevezett át­hidaló hitelt is igénybe ve­hetnek a már lakással ren­delkező, de újabb otthon építésére vállalkozók, illet­ve az új lakást vásárlók. Jövőre az ifjúsági takarék­betét utáni — jelentős mér­tékben megnövelt felső ha­tárú — kölcsönt a magán­forgalomban történő lakás­vásárlásra is fel lehet hasz­nálni. A lakáshoz jutás pénz­ügyi feltételeiben január el­sejétől számos változás tör­ténik. Emelkedik — első­sorban az új hőtechnikai szabvány alkalmazása miat­ti költségnövekedés ellen­súlyozására — a többgyer­mekes családok szociálpoli­tikai kedvezménye. A ked­vezmény összege az e^ső gyermek után 40 ezer, a második gyermek után 65 ezer, a harmadik gyermek után pedig 125 ezer forint lesz. Minden további gyer­mek kedvezménye 40 ezer forint, más eltartottak ked­vezménye változatlanul 30 ezer forint marad. A családnagyság szerint változó mértékben emelke­dik a kedvezményes kama­tú hitelek felső határa. Az átlagos (3-4 tagú) családok 20 ezer forinttal, a 6 fő­nél nagyobb családok 60 ezer forinttal több kedvez­ményes hitelt vehetnek fel, mint eddig. A kedvez­ményes kölcsön kamata vál­tozatlanul 3 százalék, le­járata pedig maximálisan 35 év. Újdonság az áthidaló hitel, amelyet a régi lakás­sal rendelkezők vehetnek igénybe, ha újat akarnak építeni. A hitel azt az át­meneti időszakot segít át­hidalni, amely alatt elké­szül és beköltözhetővé vá­lik az új épület, s a tulaj­donosok a régi lakást érté­kesíthetik. A hitel kama­ta egy éven belüli visszafi­zetés esetén 8, két éven be­lül 10, ezentúl pedig ^szá­zalék. Ugyancsak kedvez­mény, hogy az ifjúsági be­tét utáni különkölcsön a magánforgalomban történő lakásvásárláshoz is igénybe vehető. Változik — a taka­rékossági időtartam függ­vényében — a különkölcsön felső határa és összege. Sza­badabbá válik a munkálta­tói támogatások felhasználá­sa. Januártól ezek a támo­gatások ' felhasználhatók ma­gánforgalmú lakásvásárlás­ra, -felújításra és -korsze­rűsítésre is. A helyi taná­csok támogatási lehetősége ugyancsak bővül, a való­ban rászoruló családoknak a lakáshoz jutás és a fenntar­tás bármilyen költségének viseléséhez vissza nem té­rítendő támogatást nyújt­hatnak. Ennek feltételeit a helyi tanácsok rendeletben határozzák meg. Változások lépnek érvény­be a lakásügyi jogszabá­lyokban is. A tanácsok le­hetőséget kapnak, hogy — a bérlakásokról való lemon­dás, illetve nagyobb laká­sok kisebbre történő cseré­jének ösztönzése érdekében — a normatív központi sza­bályozás helyett önállóan szabályozzák a pénzbeni té­rítés mértékét. A tanácsok így lényegesen magasabb összeget fizethetnek ki — a lakáshasználati díjnak akár a nyolcszorosát is — térítésként. Lehetővé válik az is, hogy lakással nem rendelkező idős emberek — tanácsi bérlakás leadása nélkül — nyugdíjasházi la­káshoz jussanak. Ebben az esetben azonban három­szoros-ötszörös mértékű la­kás használatbavételi díjat kell fizetniük. Kedvezően változnak az állami tulajdonú házingat­lanok értékesítésének fel­tételei. Jelentős, 40 száza­lékos engedmény illeti meg a vevőt, ha a vételárat egy összegben kifizeti, illetve arányos kedvezményt kap, aki a részletfizetéskor a szerződésben foglaltaknál többet törleszt. A legalább 15 éve fel nem újított épü­leteknél a vételár a forgal­mi érték teljes összegének 30 százalékáról 15 százalék­ra csökken. Szabó Kálmán körzeti megbízott Az érdekek közösek „A rendőri szolgálat ak­kor lehet eredményes, ha a lakosság széles tömegeit sikerül bevonni a közrend, a közbiztonság fenntartá­sába. Ennek összekötő láncszemei a körzeti meg­bízottak, akik a felelőssé­gükre bízott területen él­nek, nagy hely- és sze­mélyismerettel rendelkez­nek, ami elengedhetetlen a bűncselekmények megelő­zése és felderítése szem­pontjából. Rangot, megbe­csülést, bizalmat jelent körzeti megbízottnak len­ni ..." — nyilatkozta la­punknak Barna Sándor ez­redes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője. Harmincéves évfordulóját ünnepli januárban a körze­ti megbízotti és önkéntes rendőri szo.lgálat. Ennek kapcsán villantunk fel port­rékat a kiemelkedő munkát végző kmb-sek és önkéntes rendőrök közül. Elsőként Szabó Kálmán törzsőrmes­tert mutatjuk be, aki Szege­den, a Szent István téri kör­zetben teljesít szolgálatot. — Az általános iskola el­végzése után az Erdókémiai Vállalathoz kerültem beta­nított munkásnak, majd 1972-ben autóbusz-kalauz lettem a Volánnál. Még az évben bevonultam katoná­nak — kezdi a visszaemlé­kezést a 32 éves fiatalember, majd így folytatja; — A rendőri pálya iránt már kis­koromban vonzalmat érez­tem, így hát jelentkeztem a rendőrségnél. Ettől kezdve „civil", csak néhány órára lettem, hiszen, amikor lead­tam a katonai „mundért", a következő órában már be is „öltöztem". Ezzel a vágyam is teljesült. Az őr-járőr al­osztályra kerültem, ahol 1982-ig teljesítettem szolgá­latot. Közben elvégeztem a tiszthelyettesképző iskolát. Akkori parancsnokom meg­említette, hogy körzeti meg­bízotti munkára alkalmas ja** föTy I ^m Szabó Kálmán törzsőrmester rendőröket „keres" a kapi­tányság. Innen kezdve, már gyorsan peregtek az esemé­nyek. A belvárosi kmb-s csoporthoz kerültem, és 1982-ben megkaptam a Szent István téri körzetet. — Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie új be­osztásában? — Rendőri tapasztalatom még igen kevés volt. Az is­meretlen körülmények és az új feladat nyugtalanított. Nagyon sok éjszakát töltöt­tem álmatlanul. A terület sajátosságait megismeive, különösen az első időszak­ban, az átlagosnál is több­ször végeztem éjszakai el­lenőrzéseket. Eltelt egy év, és azon vettem észre ma­gam, hogy alaposan megis­mertem a körzetem. Tudtam már, kik a „visszajáró bű­nösök", kik azok, akik csak véletlen szabálysértésbe csöppentek bele. Ügy érzem a körzet lakosai is megis­mertek, elfogadnak. Közösen intézzük az ügyeket a 15 ön­kéntes rendőrrel. — Tapasztalata szerint az emberek szívesen segítenek a rendőrnek vagy éppen el­lene szurkolnak? — Is-is. Ügy érzem a be­csületes állampolgárok ro­konszenvvel figyelik mun­kám, és lehetőségeik keretei között közreműködnek an­nak eredményes elvégzésé­ben. Tudják, hogy nélkülük nem lehet tevékenységünket eredményesen ellátni. Van­nak olyanok, akik csak pasz­szívan szemlélik intézkedé­seinket, de elvétve találkoz­tam olyan emberekkel is, akik a bűnözővel rokonszen­veztek. Szerencsére nem ez a jellemző. Az érdekek közösek, hi­szen egy egész körzet nyu­galmáról, közbiztonságáról van szó! Bagaméry László Ipari szövetkezetek Gazdálkodás 1985-ben Az előzetes adatok alap­ján várhatóan Csongrád megye szövetkezeti ipara az éves tervnek megfelelő nö­vekedést ér el az Idén. A népgazdasági átlagot meg­haladó a termelés bővülése, az élőmunka hatékonysága. Nő a belkereskedelmi érté­kesítés és a beruházás, de nem teljesül a várt konverti­bilis elszámolású export. Kis mértékben csökkent a fog­lalkoztatottak száma. Az év végén a Kiszövhöz 40 ha­gyományos formában mű­ködő szövetkezet és 34 kis­szövetkezet tartozik. * A megyében dolgozó ipari szövetkezetek az idén vár­hatóan 4,9 milliárd forintnyi termelési értéket állítanak elő, ami a tavalyinál 7 szá­zalékkal több. Ennél na­gyobb a növekedés a hagyo­mányos formában dolgozó szövetkezeteknél. A kisszö­vetkezetek termelése nem emelkedik. Ennek alapvető oka, hogy a Nyersbőr Fel­vásárló és Értékesítő Tímár Kisszövetkezettől megvonták a felvásárlási jogot. Emiatt 70 millió forinttal esik visz­sza az árbevétel. A legdi­namikusabban (14,5 százalék­kal) az építőipar termelése növekszik. A szolgáltató iparban a legszerényebb a növekedés, mindössze 2,9 százalék. Év közben a szövetkezetek megfelelő intézkedéseket tettek azért, hogy a rend­kívüli téli miatti termelés­kiesést december végéig pó­tolják. Ez várhatóan sikerül is. Továbbra is gondot okoz a nem megfelelő, illetve bi­zonytalan anyagellátás. A termékszerkezet változása megfelelt a piac diktálta feltételeknek. Üj termékek kínálata főként a gép- és vegyiparban jelentős. Az összes külkereskedelmi értékesítés megközelítően 6 százalékkal haladja meg az 1984. évit. A nem rubel el­számolású export nem emel­kedik tervezett mértékben. A gépipari szövetkezeteknél az export körülbelül a felére esett vissza, döntően a ju­goszláv árucsere kedvezőtlen alakulása miatt. A Szegedi Bútoripari Szövetkezetnek sikerült termékeivel megje­lenni a francia piacon. Fi­gyelmet érdemel a Szegedi Szűcs és Szabóipari Szövet­kezet kiegyensúlyozott kül­kereskedelmi munkája. Az Április 4. Cipőipari Szövet­kezet előnyös kooperációhoz jutott. A Tápéi Háziipari Szövetkezetnél számottevő kiviteli többletet értek el, ugyanakkor a Szegedi Ru­házati Szövetkezetnél visz­szaesett a tökésexport nagy­sága. A rubelelszámolású export várhatóan 9 százalékkal ha­ladja meg az egy évvel ko­rábbit. A gépipari szövet­kezetek 20 millió forintos árbevétel növekedést értek el, elsősorban a Szevafém­nek Szovjetunióba küldött egyedi gépei, berendezései révén. A könnyűipari szö­vetkezeteknél 'is számottevő a szocialista export emel­kedése. A Szegedi Bőrdísz­mű Ipari Szövetkezet szá­mára árfolyam módosulása jelentett előnyt. A belföldi értékesítés mindössze 1 százalékkal nőtt. A megye lakossága az idén 10 százalékkal költött többet a szövetkezeti szol­gáltatásokra, mint tavály. Ebben az ágazatban a kis­szövetkezetek teljesítménye mintegy 25 százalékkal nőtt. Az idén mar a lakossági szolgáltatásoknak több mint 40 százalékát ezek a szerve­zetek végzik. A legerőtelje­sebben gázszereléssel kap­csolatos igények nőttek. Több szövetkezet — Szegedi Ru­hajavitó, Komfort, Neokorr — kénytelen volt árait is emelni. A megye ipari szövetke­zetei az idén összesen 14 500 dolgozót foglalkoztattak. Közülük 2100-an dolgoznak a kisszövetkezetekben. A szakmunkáshiány csökkent, de egyes szakmákban — kőműves, forgácsoló, külön­féle szolgáltatók — tovább­ra is nagy. Az átlagkerese­tek. jelenlegi adatok szerint 7 százalékkal emelkedtek. Ez a szám az évvégi kifize­tésekkel, főként a kisszövet­kezeteknél tovább nőhet. A teljes munkaidősök havi át­lagkeresete az 'idén a ha­gyományos szövetkezeteknél 4717 forint, a kisszövetkeze­teknél pedig 7275 forint. Más megyék közül mindösz­sze hatban magasabbak a Csongrád megyeinél az ipari szövetkezetekben a kerese­tek. Az egy évvel korábbinál 13,5 százalékkal magasabb lesz az idén a szövetkezetek nyeresége. A termelést meg­haladó eredménynövekedés­ben meghatározó szerepe van az új gazdasági sza­bályzók kényszerítő hatásá­nak. Szinte valamennyi ha­gyományos formában mű­ködő szövetkezet számára az alaphiány elkerülésének egyetlen lehetősége a nyere­ség tömegének növelése. A megyében előreláthatóan veszteséges szövetkezet nem lesz. B. I. Új búzafajták Az Országos Mezőgazdasá­gi Fajtaminősítő Tanács csütörtöki ülésén 16 magyar és 3 külföldi növényfajta ál­lami minősítéséről döntött, s ezzel új lehetőséget kap­tak a mezőgazdasági nagy­üzemek és — részben a — kistermelők. Az őszibúza-fajták válasz­tékában tavaly nem történt változás, az intenzív ter­mesztési nrogram azonban megköveteli a jelenlegiek­nél is nagvobb genetikai ér­tékű, jó minőségű fajták al­kalmazását; a tanács hat új fajta termesztésére adott en­gedélyt. Ezek nem ismeret­lenek a gazdaságokban, egy részüket már eddig is vi­szonylag nagy területen ter­mesztették, a hivatalos en­gedély a továbbiakban az üzemekre bízza, hogy mi­lyen mértékben vonják be a termesztésbe ezeket az őszi búzákat. Közülük a Marton­vásári 14-es fajta igen ko- . rai érésű és ebben az érés­csoportban a legjobb ter­mőképességű búzák közé tartozik. A GK öthalom szintén korai érésű fajta, amely úgynevezett javító minőségű 'búzát ad, s igy várhatóan keresett lesz. Üzletek ünnepi nyitva tartása December 22-cn, arany­vasárnap az élelmiszerüzle­tek, édesség-, dohány- és virágboltok, piacok és piac­csarnokok vasárnapi rend szerint üzemelnek. Amint arról már korábbi lapszá­mainkban beszámoltunk a kijelölt áruházak, iparcikk-, ruházati és egyéb boltok 9-től 15 óráig tartanak nyitva. December 23-án, hétfőn valamennyi élelmiszerüzlet este 7 óráig, a pénteki na­pokon ennél később záró élelmiszerboltok pénteki nyitva tartásuk szerint üze­melnek. A piaccsarnok, a piac és a területén árusító valamennyi élelmiszer-pavi­lon délután 3 óráig tart nyitva. Az iparcikk- és ru­házati boltok keddi, a ven­r Árucsere-forgalom Aláírták az 1986. évre szó­ló magyar—lengyel árucse­re-forgalmi és fizetési jegy­zőkönyvet. A tervezett köl­csönös szállítások értéke több mint 1,1 milliárd rubel, ami 15 százalékkal haladja meg az idei jegyzőkönyv előirányzatát. Hazánk fő­ként autóbuszokat, autó­buszalvázakat, egvéb gép­járműipari termékeket, mű­szeripari termékeket, timföl­det, gyógyszert, bort, pezs­gőt, bútort, fényforrást, tex­tilipari termékeket vala­mint sport- és turistacikke­ket szállít Lengyelországba, ahonnan bányagépeket Nisa és ZUK szállítókocsikat, Star teherautókat, szerszám­géDeket és szines tévékép­csöveket kapunk. A követ­kező évben mintegy 9000 da­rab kis- és középkategóriájú személygépkocsi importjára kerül sor, ami 35 százalék­kal haladja meg az ez év­ben szállított volument. déglátó helyek hétfői nyit­va tartási rendjüknek meg­felelően látogathatók. December 24-én, kedden valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac szokott nyitva tartási idejétől, de legkésőbb hét órától dél­után 2 óráig fogadja a vá­sárlókat. A vendéglátóipari üzemegységek délután 3-kor zárnak, kivéve az Utasel­látó Vállalat nagyállomási egységét, mely 7 óráig, va­lamint a Tisza és a Hungá­ria éttermek, melyek este 10-ig fogadják a vendége­ket. Az aranyvasárnapi nyitva tartásra kijelölt áru­házak, ruházati és ipar­cikkboltok reggel 8-tól 12 óráig nyitva tartanak. December 25-én, szerdán a dohány-, édesség- és vi­rágboltok vasárnapi, a ven­déglátóipari üzemegységek szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. December 26-án, csütörtö­kön a dohány-, édesség- és virágboltok, valamint a vendéglátóipari üzemegysé­gek vasárnapi rendjüknek megfelelően tartanak nyit­va. A kijelölt vendéglátó helyek december 25-én és 26-án árusítanak tejet, ke­nyeret és péksüteményt. December 27-én, pénte­ken valamennyi kiskereske­delmi egység szerdai, 28­án, szombaton pedig a ked­di nyitva tartási rend sze­rint üzemel. December 29-cn, vasár­nap valamennyi élelmiszer­üzlet pénteki nyitva tartá­si rendjének megfelelően, de legalább este 7 óráig nyitva tart. A piaccsarnok, a piac és á területén árusító va­lamennyi élelmiszert áru­sító pavilon délután 3 órá­ig tart nyitva. Az áruházak, ruházati és iparcikkboltok, valamint a vendéglátó he­lyek keddi nyitva tartási rend szerint üzemelnek. December 30-án, hétfőn valamennyi élelmiszerbolt pénteki rendje szerint, de legalább este 7 óráig nyitva tart. A piac délután 3-ig üzemel. Az áruházak, ru­házati és iparcikküzletek hétfői, a vendéglátóhelyek szombati nyitva tartási rend szerint látogathatók. December 31-én, kedden dohány-, édesség- és virág­boltok vasárnapi nyitva tar­tási rendjük szerint üze­melnek. Az éttermek és> vendéglátóipari szórakozó­helyek január l-jén hajnali 5 óráig minden egyéb ven­déglátó egység szombati nyitva tartási rendjének megfelelően, de legfeljebb éjjel 1 óráig tartható nyit­va. Január l-jén, szerdán a dohány-, édesség- és virág­boltok, valamint a vendég­látó helyek vasárnapi nyit­va tartási rendjüknek meg­felelően üzemelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom