Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 297. szám 1985. december 19., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Lakás, iskolaf orvosi rendelő • • Ülést tartott a megyei tanács A Csongrád Megyei Ta­nács idei utolsó ülését teg­nap, szerdán tartotta Szege­den. Papdi József, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, többek között Horváth Károlynét, a me­gyei pártbizottság titkárát, valamint a megye ország­gyűlési képviselőit, a váro­sok és nagyközségek állami társadalmi életének meghí­vott vezető képviselőit. A testület először megvitatta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékeny­ségéről szóló beszámolót. Ezt követően Bérezi Gyula, terv­osztályvezető és Katona Ist­ván pénzügyi osztályvezető előterjesztette az 1986. évi tanácsi költségvetés és fej­lesztési terv előirányzatait, amelyet a testület jóváha­gyott. Papdi József javasla­tot tett a megyéi tanács jö­vő évi munkaprogramjára és tájékoztatta a testületet a végrehajtó bizottság 1986. évi munkatervéről. A tanács az előterjesztések között több fontos kérdésben döntött: 1986. január elsejétől a me­gyei tanács művelődési osz­tályvezetőjének Rákos Ist­vánnét (35 éves) nevezte ki, aki a szegedi középfokú Ok­tatási' intézmények pártbi­zottsága titkárának funkció­ját tölti be. A testület fel­mentette saját kérelmére, érdeméinek elismerése mel­lett a megyei tanács egész­ségügyi osztályának veze­tőjét, Rózsa Józsefet, aki nyugdíjba vonul. 1 Helyére Kajáry Irént (46 éves) a Csongrád megyei Köjál fő­igazgató-helyettesét nevezték ki 1986. január 1-jei ha­tállyal. Engi Antalné domaszéki tanácstag interpellációjára — amely a domaszéki kül­területi boltok gyakori zár­va tartásával foglalkozott és egy mozgóbolt üzembe állí­tását javasolta — válaszol­tak az illetékesek. Mozgó ABC-t gazdálkodási okok miatt nem tudnak üzemel­tetni. Am a községi .tanács és az áfész mindent meg­tesz, hogy a felmerült prob­lémákat megszüntesse. A tanácsülés Papdi József zárszavával fejeződött be. A tanácselnök megköszönte a tanácstagok munkáját. Gazdasági önállóság és felelősség A tanácsi gazdaságirányí­tás továbbfejlesztése új ala­pokra helyezte a tervezés és a gazdálkodás rendjét. 1986. január l-jétől tovább növek­szik a tanácsok gazdasági önállósága és ezzel egyenes arányban fokozódik a fele­lősség. A jövő évi költség­vetési és fejlesztési terv előterjesztésénél Katona Ist­ván — aki az írásos jelen­téshez szóbeli kiegészítést fűzött — részletesen foglal­kozott a következőkkel. Ki­emelte, hogy a megye tele­püléseire vonatkozó elő­irányzatok kizárólag tájé­koztató jellegűek. Minden település helyi tanácsa saját maga dönti el, hogy bevé­teleit miképp alakítja és a pénzt mire költi. Természe­tesen figyelembe véve a megyei tanács által jóváha­gyott előirányzatokat és az állami támogatás, továbbá a fejlesztések céltámogatási rendszerének szabályzatát. Egyébként Csongrád megye tanácsai 1986-ban hatmilli­árd forintból gazdálkodhat­nak. Ebből két legnagyobb tétel; a működési költség­vetésé, 4,4 milliárd, a fej­lesztési kiadásoké pedig 1,4 milliárd forint. Ez a pénzügyi lehetőség a ko­rábbi évekhez képest a ta­nácsi intézményeknek jobb és zavartalan „üzemelést" biztosit. Am a fejlesztés sze­gényesebb lesz. Az elkölthe­tő pénz 44 százalékát az ál­lami támogatás teszi ki, míg a szabályozott bevételek ala­kulása nagyrészt a tanácsok, illetve az üzemek, vállalatok és intézmények eredményes munkájától függ. A szakem­berek úgy kalkulálnak, hogy a vállalati és szövetkezeti befizetések emelkednek, mert jövőre a vállalatok job­ban gazdálkodnak, nagyobb lesz a nyereségük, mint az idén volt. Január elsejétől az új intézkedések hatására a lakossági adózás feltételei is változnak: 200 ezer forin­tos jövedelemhatárig a je­lenleginél mérsékeltebb, efö­lött viszont erőteljesebb el­vonás érvényesül. E néhány számtétel is bizonyítja, hogy a helyi tanácsok saját gaz­dasági forrásaikra, az üze­mek, vállalatok szorgalmá­ra és tehetségére lesznek utalva. Ha a helyi közigaz­gatás jól szervezi munká­ját, sikeresen vonja be a la­kossági és vállalati erőforrá­sokat, akkor javíthatja az intézményi ellátás színvona­lát. Ha többletbevételük van, akkor terven felüli fejleszté­seket is megvalósíthatnak. Ellenkező esetben a beruhá­zások kezdése későbbre vár­ható vagy esetleg halasztásá­ra kényszerülnek. Napjainkban az egyik fon­tos beszédtétma a település­fejlesztési hozzájárulás. A tanácsi terv ezt „nagyfokú bizonytalansággal" veszi fi­gyelembe. Sok helyen már a lakosság szavazott, s ennek eredménye, hogy 33 telepü­lésen a *anács és a népfront által javasolt célokkal és összeggel a helybeliek több­sége egyetért. Am sokan a tervezett összegnél csak ki­sebb támogatást hajlandók fizetni. Továbbra is érvényben marad a korábbi évek gya­korlata, a szigorúan takaré­kos gazdálkodás. Többek kö­zött ez azt is jelenti, hogy a tanácsok rendelkezésére ál­ló pénzekből elsősorban az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények műkö­dési körülményeit kell biz­tosítani. ahol lehet, a felté­teleket javítani. Az egészségügy területén változatlanul kiemelt szem­pont az alapfokú ellátás biz­tonsága. Kisteleken egy gyermekorvosi, Mórahalmon pedig egy fogorvosi körzet­tel bővül az egészségügyi há­lózat. Egyes kórházakban mód lesz az intenzívebb kar­diológiai ellátásra, rehabili­tációra. Növekedhet az on­kológiai szűrések száma, az alkoholizmus elleni védeke­zés pedig szélesedik. Várha­tóan jobb lesz a pszichiát­riai, mentáihigiéniás ellátás is. Az egészségügyi intézmé­nyek gyógyszerekre fordít­ható költsége 6 százalékkal növekszik, A szociális ellá­táson belül a területi és há­zi gondozás, az étkeztetés, a napközi otthoni ellátás az átlagosnál nagyobb ütem­ben javul. Növekszik a szo­ciális segélyben részesülők száma, és támogatásuk mér­téke. Változik a demográfiai helyzet, a sok gyerek most már nem az általános iskolá­kat, hanem a középfokú tan­intézeteket „ostromolja". A középiskolákat felkészítik a demográfiai hullám fogadá­sára. A különböző szakmai programok pedig az oktatás minőségi követelményeit kí­vánják szolgálni. Szegeden folytatják a 24 tantermes kö­zépiskola építését, a váro­sokban pedig előkészítik, il­letve megkezdik a középis­kolai bővítéseket. E prog­rammal párhuzamosan álta­lános iskolai tan- és torna­termeket építenek. A VI t. ötéves terv első esz­tendejében'a lakásépítés to­vábbra is a legfontosabb tár­sadalmi kérdés. Ebben a ma­gánerő mellett a tanácsok­nak is nagy szerepe marad. Tanácsi pénzforrásból egy­részt az új szociális bérlaká­sok építésére, a telepszerű lakásépítési területek előké­szítésére, másrészt a fiatal házasok és többgyermekes családok lakáshoz jutásának támogatására, a telekkínálat növelésére és a lakáscserék lehetőségére nyílik mód. A megyei tanács jövőre körül­belül 2700 lakás felépítésé­vel számol, amelyből a szo­ciális bérlakások száma 241. A fiatal házasoknak és több­gyermekes családoknak 84 millió forintos támogatást nyújtanak. Természetesen a jövő évi programból nem hiányozhat a kereskedelem fejlesztése — erre 54 millió forint jut —, a közműellátás javítása és a művelődési feladatok végre­hajtása sem. A jövő évi elő­irányzatok biztosítják a VII. ötéves tervidőszakra való áttérés és az ellátási színvo­nal megőrzésének feltételeit. Vélemények, javaslatok Első helyen a lakásépítés Hosszú lenne felsorolni, menyei miképp változhat­hogy a 6 milliárd forintból nak. A legfontosabb tételek­mire -mennyit jut, és a me- bői a teljesség igénye Dél­gye lakosságának életkörül- kül csak távirati stílusban. A költségvetés és fejlesz­tés napirendi vitájában elő­ször Tóth István (Királyhe­gyes) kért szót. Rámutatott arra, hogy a településfejlesz­tési hozzájárulás nemcsak egy bevételi forrás, hanem a helyi demokrácia kiszéle­sítésének egyik eszköze. Ahol a kis közösségek jól hatá­rozták meg a célokat, ott a lakosság magáénak érzi a programot. Szóvá tette, hogy kevés szociális bérlakás épül, ez a tény egy olyan helyzet­ben nyomasztó, amikor szá­molni kell azzal, hogy sok ember életszínvonala csök­ken. Kónya József (Sándor­falva) is hangsúlyozta, a fejlesztési lehetőségek igen szerények. Felvetette, vajon a köfát pótolja-e majd az új adótétel, és a településfej­lesztési hozzájárulás. Java­solta, hogy a fiatalok ott­honteremtését a tanácsok még nagyobb figyelemmel támogassák. Engi Antalné (Domaszék) a településfej­lesztési hozzájárulás és a falvak népességmegtartó sze­repe között keresett össze­függést. Tanácstagtársaihoz hasonlóan ő is a lakásépítés­sel foglalkozott, s elmondta, a rnagas építési költségekhez az indulótókét, fizetésből és bérből szinte lehetetlen elő­teremteni. Elégedettségét fe­jezte ki, hogy a szociális gondozás feltételei javulnak. Lencse Ferencné (Hódmező­vásárhely) a városépítés idő­szerű feladatait ismertette, Gát László (Csongrád) pe­dig hangsúlyozta, hogy új szemléletre van szükség, ha a gazdasági nehézségeinkel le akarjuk gyűrni. Örömmel beszélt a lakóház-felújítás­ról, mint az otthonteremtés­nek egyik új, de nem annyi­ra költséges módjáról. H. M. Befejeződött a KGST 41. ülésszaka A Lázár György vezette magyar delegáció hazaérkezett Moszkvából Moszkvában szerdán dél­előtt befejeződött a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 41. (rendkívü­li) ülésszaka. A kétnapos tanácskozá­son a tagállamok minisz­terelnökök, illetve minisz­terelnök-helyettesek vezet­te kormányküldöttségei üléseztek. Az ülésszak fő feladata volt, hogy meg­vitassa és jóváhagyja a KGST-tagországok tudo­mányos és műszaki fejlő­désének 2000-ig szóló komplex programját. A program elkészítéséről a tagországok múlt év jú­niusi, felső szintű gazda­sági értekezlete döntött. A KGST ülésszakának záróülésén Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, mi­niszterelnök, a szovjet kül­döttség vezetője mondott zárszót. — Ügy vélem, ál­talános véleménynek adok hangot, amikor kijelentem elégedettek lehetünk az ülésszak eredményeivel. Ezek közül kétségtelenül a legfontosabb a tudományos­műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programjá­nak elfogadása. Ezáltal ele­get tettünk a KGST-tagor­szágok Moszkvában megtar­tott felső szintű gazdasági értekezlete egyik legfonto­sabb megbízásának — mon­dotta Nyikolaj Rizskov. Az elfogadott program meghatározza a tudomány és a technika fejlődésének legfontosabb irányait orszá­gainkban és új lehetősége­ket nyit a népgazdaság tu­dományos-műszaki bázisá­nak átalakítására. Nagy gazdasági és politi­kai jelentőségük van az ülésszakon elfogadott átfo­gó, sokoldalú megállapodá­soknak. Sokat elárul az a tény, hogy e megállapodá­sok előkészítése egyidejűleg ment végbe a program ki­alakításával. Arról a közös határozott szándékunkról tanúskodik, hogy minél ha­marabb hozzá kívánunk lát­ni a program végrehajtásá­val kapcsolatos gyakorlati lépések^ megvalósításához, konkrét megállapodások és szerződések elfogadása út­ján — állapította meg a szovjet kormányfő. A továbbiakban elmond­ta, hogy az ülésszak sikeres munkáját elősegítette az egyetértés és a kölcsönös megértés légköre, a konst­ruktív megoldások felkuta­tására irányuló közös szán­dék. Fontos az is, hogy mindannyian értjük a prog­ramban meghatározott fel­adatok megoldásának ha­laszthatatlanságát, a haté­kony megvalósításuk érde­kében teendő erőfeszítések szükségességét, s készek va­gyunk hozzájárulni a prog­ram végrehajtásának közös ügyéhez. Hatalmas munkát kell elvégezni a tagországok­ban, a KGST-ben és az együttműködés más köc.ös szerveiben. E tekintetben nagy szerep hárul országa­ink olyan irányító szerveire, mint az állami tervbizottsá­gok és tervhivatalok, a tu­dományos és műszaki szer­vek az ágazati minisztériu­mok és főhatóságok — hang­súlyozta Nyikolaj Rizskov. A szovjet miniszterelnök szólt arról, hogy a program­ban meghatározott felada­tok végrehajtása érdekében különös figyelmet kell for­dítani a közös tudományos­(Folytatás a 2. oldalon.) Fenyőfavásár a Marx téren Alighanem minden szegedi család kép­viselője megfordul a napokban a Marx té­ren, mert, ugyebár, nincs karácsony ... fenyőfa nélkül. Nos, a választékra az idén Schmidt Andrea felvétele sem lehet panasz, az árakról pedig annyit: legalább 200 forintot vigyen magával az a vásárló, aki kétméteres fa alá szánja az ajándékokat. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom