Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

<4 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 296. szám 1985. december 18., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Folytatják a védekezést a fábiánsebestyéni gőzkitörésnél Munkatársunk jelenti Somogyi Károlyné felvétele A szemle egy pillanata: munkában a turbó Szegedtől 72 kilométerre, Fábiánsebestyén határában hétfőn hajnali fél öttől tal­pon van mindenki. S ezalatt most nemcsak a filmhír adós-televíziós tudósítások­ban szereplő kitörésvédelmi brigádokat kell érteni! Nagy­kanizsától Szolnokig, Buda­pesttől Algyőig és Hajdúszo­boszlóig gépkocsivezetők és termelésirányítók, tűzoltók és honvédek, telefonos kis­asszonyok ós raktárosok áll­nak testi-lelki készenlétben, hőgy ha kell, ők is segíthes­senek. Hiszen az olajbányá szatbun elő-előforduló kút­kitörések megfékezése nem csupán a helyszínen tartóz­kodó néhány tucat ember ügye. A Kőolajkutató Vállalat Fábiánsebestyén—4-es jelzé­sű kutatófúrása — hétfőig így nevezték a munkaterü­letet, amelyet ma már gőz­kitörésként emlegetünk. (Csak nehogy gázkitörésre változzon a szó — a 4239 méter mélységből feltörő vízgőznek ugyanis minimá­lis a gáztartalma, így az­tán szerencsére nem rob­banás- és tűzveszélyes, s nem ártalmas az ember egészségére.) Ez o kút más veszélyeket rejt: a nagy nyomással feltörő gőz (a szakemberek 200 Celsius-fo­kosra becsülik) megrongálta a berendezést, s az egyik ki­vágódó tartozék Kiss Sándor fúrómester halálát okozta. Társainak, s a később a mentéshez érkezetteknek is számítaniuk kell váratlan fordulatokra — egyet hét­főn délután a kitörésvédelmi stáb is átélt. Az addig fel­felé törő gőzsugár hirtelen irányt változtatott, s elborí­totta a közeli barakkban ta­nácskozókat. A forró gőz­ből mindenkinek sikerült ki­jutnia — mindenesetre a tá­borhelyet távolabbra telepí­tették .a most már oldalirá­nyú sugártól. Mint Jeney Zsigmond or sZágos kitörésvédelmi pa­rancsnoktól tegnap, kedden délelőtt megtudtuk, a vizs gálódást nehezítette, hogy a kútfej környékén a pára mi­att igen rosszak a látási vi­szonyok. Hogy mégis meg­szemlélhessék a kútaknában levő berendezések állapotát, turbómotorral fúvatták el a gőzt, s azalatt a néhány perc alatt — tegnap déltájban ­közvetlenül is meggyőződ Jiettek arról, milyen sérülé­seket szenvedett a berende­zés. Amellyel kapcsolat­ban elmondták a szakembe­rek, hogy a kútfúrásban közreműködők minden el­várhatót megtettek, amikor a műszerek jelezni kezdték, hogy „beindul a kút" Ak­cióik azonban akkor nem jártak eredménnyel, éppen a nagy nyomás miatt. Azt már Götz Tibortól, az OKGT biztonságtechnikai osztályvezetőjétől hallottuk, hogy a hazai kőolajkutatás történetében effajta kitö­résre még nem volt példa. Az eddigi 65 kitörésből ez az egy produkált forró gőzt, de a görögországi Milosz­szigeten a magyarok is ott voltak egy ehhez a fábiánse­bestyénihez hasonló gőzki­törés elfojtásánál. A teg­nap déli kútszemle után al­kalmunk volt a szegedi men­tőbrigád két tagjával, Csiz­meg Istvánnal és Újvári Bé­lával beszélni. Megítélésük szerint az aknábeli állapot kedvezőbbnek látszik, mint azt először gondolták, de a gőzsugár megfékezése nem tűnik egyszerű feladatnak. A fő sugár ugyanis több irányba oszlik, s még to­vábbi vizsgálódásra lesz szükség, hogy a sugarat is­mét felfelé terelhessék. Addig pedig a lecsapódott gőzből keletkező víztenger elvezetésén fáradoznak — a honvédség árokásó gépe segítségével a néhány száz méterrel távolabbi csatorná­ba juttatják cl a kútból fel­törő vizet. Ottjártunkkor e munka már javában tartott az Ativizig dolgozóinak köz­reműködésével. Valószínűleg olvasóinkban is felmerül a kérdés, hát fel­tettük mi is szakemberek­nek, hogy nem lehet-e előre kiszámítani, mit rejt a föld mélye, s milyen eredmény­nyel jár egy-egy kutatófú­rás. Nos, Götz Tibortól meg­tudtuk, hogy abban a térség­ben három fúrás erejéig már kutattak, de csak 3000 méter körüli mélységben. Ipari kitermelésre nem volt^ érdemes, amit akkor talál­tak, de a még lentebbi ré­tegek „Ígéretéről" nem mondhattak le. Ezt a 4-es kutat eredetileg 4500 méter mélységűre tervezték, s szá­mítottak a túlnyomásra. A berendezések biztonsági tar­tozékait is úgy méretezték, mégis erősebbnek bizonyult a vízgőz ereje. A további munkálatoknál mindenesetre a legfontosabb szempont a kitörésvédelmi osztagok biz­tonsága lesz. Késő délutáni telefonér­deklődésünkkor megtudtuk, hogy kidolgozták a kút el­fojtásának taktikáját: szi­vattyúkkal olyan tömítő­anyagot juttatnak az akná­ba, amely elzárja belülről az egyik „elszállt" tartozék miatt keletkezett nyílást. Az akciót csütörtökre tervezik, a mai nap a felkészülésé. A szakemberek bíznak benne, hogy ettől a beavatkozástól „megnyugszik" a kút.. Pálfy Katalin Moszkvában megnyílt a KGST 41. ülésszaka Mihail Gorbacsov fogadta a delegációk vezetőit Kedden Moszkvában, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának székházában, megkezdődött a KGST 41. (rendkívüli) tanácsülése. Az ülésszak napirendjén a tagállamok tudományos és műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának megvitatá­sa és elfogadása szerepel. A fontos do­kumentumot a tagállamok múlt évi moszkvai, felső szintű gazdasági értekez­letének határozata értelmében, csaknem másfél éves munkával készítették el a tagországok és a KGST szervei. Az ülésszakon a KGST-tagországok kor­mányküldöttségei vesznek részt, minisz­terelnökök, illetve miniszterelnök-helyet­tesek vezetésével. Részt vesznek az ülés­szak munkájában a KGST szerveinek ve­zetői és Vjacseszlav Szicsov, a szervezet titkára. A kedd délelőtti munkát az ülésszakon elnöklő Nyikolaj Rizskov, a házigazda Szovjetunió miniszterelnöke nyitotta meg, majd Gurij Marcsuk, a KGST tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottságá­nak elnöke számolt t>e a komplex prog­ram tervezetéről és a kidolgozásával kap­csolatos munkáról. Beszámolóját követően Nyikolaj Rizs­kov kormányfő, a szovjet küldöttség veze­tője mondta el beszédét, majd Grisa Fi­lipov bolgár, Lázár György magyar mi­niszterelnök (beszédét külön ismertetjük), To Huu, a vietnami kormányfő első he­lyettese, Willi Stoph, az NDK miniszterel­nöke, Carlos Rafael Rodriguez, Kuba mi­niszterelnökének helyettese, Dumágin, Szodnom mongol, Zbigniew Messner len­gyel, Constantin Dascalescu román és Lu­bomir Strougal csehszlovák miniszterel­nök szólal fel. Ezután, a délutáni órákban, a delegáció­vezetőket s a testvérpártoknak a küldött­ségekben részt vevő központi bizottsági titkárait fogadta Mihaü Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Lázár György beszéde Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője a KGST 41. (rendkívüli) ülésszakán elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk kezdettől fogva üdvözölte és támogat­ta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, Mi­ha:I Gorbacsov elvtársnak azt a kezdeményezését, hogy gyorsítsuk meg az 1984. évi felső szintű gazdasági érte­kezleten a KGST-tagorszá­gok tudományos-műszaki fejlesztése 2000-ig szóló komplex programjának ki­dolgozásáról hozott határo­zat végrehajtását. Mindannyiunk megelége­désére szolgál — mondotta —, hogy az előkészítő mun­ka eredménnyel járt, s most napirendre tűzhettük a program megvitatását és jó­váhagyását. Az előterjesztett program, amelyet a magunk részéről támogatunk és el­fogadásra ajánlunk, mind gazdasági, mind politikai szempontból rendkívül idő­szerű, mert haladásunk egyik döntő láncszemét, a tudományos-műszaki hala­dás élvonalához történő fel­zárkózásunkat kívánja elő­segíteni olyan időszakban, amikor országainkban szük­ségszerűvé vált a gazdaság intenzív fejlődésének meg­gyorsítása. A komplex program je­lentőségét méltatva Lázár György emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben kialakult politikai viszonyok feszültségekkel és veszélyek­kel terhesek. Mint a világ békeszerető népei, mi is üd­vözöltük Mihail Gorbacsov elvtárs és Ronald Reagan el­nök genfi találkozóját, Elutazott George Shullz Hivatalos látogatását be­fejezve kedden reggel eluta­zott Budapestről George Shultz, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere. Az amerikai diplomácia irányí­tóját a Ferihegyi repülőté­ren vendéglátója, Várltonyi Péter külügyminiszter bú­csúztatta. Jelen volt a búcsúztatás­nál Házi Vencel, hazánk wa­shingtoni és Nicolas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. (MTI) amely után egy fokkal na­gyobb bizalommal tekinthe­tünk a jövőbe. Az óvatos derűlátással együtt is szá­molni kell azonban azzal, hogy az Amerikai Egyesült. Államok és szövetségesei ré­széről folytatódik a szocia­lista országok elleni megkü­lönböztető politika, amely fékezi, egyes esetekben pe­dig lehetetlenné teszi az egyenjogú gazdasági kapcso­latok fejlesztését, s így a tu­dományos-műszaki eredmé­nyek normális nemzetközi áramlását. Ez teszi még nyo­matékosabbá annak fontos­ságát, hogy a program meg­valósításával növeljük ter­ve:nk megalapozásának biz­tonságát, csökkentsük mű­szaki-gazdasági függőségün­ket a tőkés országoktól. A tudományos-műszaki hala­dás komplex programjának megvalósításával , a JKGST­tagországok a legfontosabb területeken felzárkózhatnak a világ műszaki haladásának élvonalához, sikeresebben és hatékonyabban vehetnek részt a világméretű gazda­sági-tudományos-műszaki munkamegosztásban. Véleményünk szerint a megfogalmazott célok meg­felelnek a KGST-közösség egésze és az egyes tagor­szágok érdekeinek, hozzá­járulnak nemzeti célkitűzé­seik eléréséhez. A program­ban kijelölt súlyponti fel­adatok lényegében egybees­nek azokkal, amelyeket nép­gazdaságunk gyorsabb üte­mű fejlődésének megalapo­zása szempontjából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is meg­fogalmazott. Magyar részről nagy várakozással tekintünk a komplex program vég­rehajtása elé. Úgy véljük, lehetőségünk van rá, hogy több területen is hozzájárul­junk a kitűzött célok el­éréséhez — hangoztatta a kormány elnöke. Utalt egy­úttal arra is, hogy lehető­ségeinket számba véve az elektronizálási célkitűzések megvalósításában jelentő­sebb részt tudunk vállalni, így például a mini és .mik­roszámítógépek, az orvosi műszerek gyártásában, a me­zőgazdaság elektronizálási rendszereinek kifejlesztésé­ben és bevezetésében. Ezen a téren már eredményesen működnek Magyarországon automatizált állattenyésztési és növénytermesztési rend­szerek. Lázár György hangsúlyo­zottan szólt arról, hogy az energiaszükségletek kielégí­tésében Magyarországon is egyre fontosabb tényező lesz az atomenergia. Bekapcsoló­dásunk a gyártásszakosítás­ba már eddig is előnyösen hatott a magyar ipar számos területére. Ami a biotechni­kai kutatási-fejlesztési pfrog­ramot illeti, ennek kereté­ben érdekeltek vagyunk ma­gas színvonalú új technoló­giák és új alkalmazási te­rületek kifejlesztésében, fel­tárásában. Lehetőséget lá­tunk arra, hogy ehhez ma­gyar alapkutatási eredmé­nyekkel járuljunk hozzá. A komplex automatizálást ugyancsak fontos feladatnak tekintjük. A fajlagos anyag­felhasználás csökkentésére külön kormányprogramot fo­gadtunk el, amelynek cél­kitűzései között új anyagok és technológiák kidolgozása is szerepel. A magyar ku­tató és fejlesztő szervezetek ezen a téren elsősorban a különleges fizikai és me­chanikai tulajdonságú, egye­bek között a mikroelektro­nika számára szükséges fé­mek, technológiák és be­rendezések kifejlesztésével, illetve alkalmazásával és méréstechnikai eszközök elő­állításával segíthetik a komplex program megva­lósítását. Lázár György rámutatott: a fő figyelmet arra kell for­dítanunk, hogy a program megvalósításához minden szükséges feltételt időben megteremtsünk. Ehhez pon­tosan tisztázni kell az elő­irányzott feladatok végre­hajtásában részt vevő orszá­gok. tudományos kutatóinté­zetek és termelő vállalatok érdekeltségét. Ügy véljük, biztosítani kell annak a le­hetőségét is, hogy az egyes országok egy-egy adott téma kimunkálásában, megvalósí­tásában és pénzügyi fedeze­te megteremtésében érde­keltségük arányában vegye­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom