Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

5 Hétfő, 1985. december 16. Folkloristák a tévében •A héten két nagyon érdekes néprajzi műsort adott a tévé. Az egyik: Moldován Domokos dokumentumfilmje, a „ .. . ha megyek látomásba ..." — valóságos reveláció mindazoknak, akik hallottak ugyan valamit harangozni a moldovai csángó magyarokról, valamelyes történelmi ismereteik is vannak múltjukról, mégis úgy .tudják: mára kevesen vannak, asszimilálódtak, nyelvükben is inkább környezetükhöz kötődnek, mint eredeti hazájukhoz, a Székelyföldhöz. Mai tudatlanságunknak-tájékozatlanságunknak sok oka van. Ködöket oszlatni, az együvé tartozás szálait újraszőni — többek között ilyen film segíthet, mint Moldován Domokosé. Lészped: csángó magyar falu Moldovában. Ott él Janó Ilona, a film főszereplője. ötvenkét esztendős, gyermekkorában Istennek tett fogadalma szerint szűz és „látóleány". Ez utóbbi anynyit jelent: Ilona rendszeresen találkozik és beszélget Isten angyalaival, megnyílnak előtte a Mennyország és a Pokol kapui, s amit ott tapasztal, okulásul elmeséli az élőknek. Filmbeli történetei, melyeket itt mondott el, Magyarországon,- amikor meglátogatta Baranyában élő rokonait, meglepően hasonlítottak azokhoz a történetekhez, melyeket a nemrégiben kiadott néprajzi gyűjteményben, a Parasztbibliában olvashatunk'. Ugyanaz „a népi lélekbenképzeletben szétterülő szellemi árterület, mely valóságos vadvízországként veszi körül a kanonikus és ,az apokrif írások fö folyamát." Csakhogy az Ilona által fölmondott Biblia Pauperumnak nem egyszerűen az a funkciója, amit az itthoni, határokon belüli szóbeli- hagyományról a néprajzosok kimutatnak. Hogy tudniillik olyan rendszer, amely az „égi apparátust" nemcsak a túlvilági, hanem a földi lét szolgálatára valónak is tételezi, s a mágikus hiedelmekben a létféltés nyugtalansága kompenzálódik. Ilona látomás-meséi mindezeken túl — Sütő Andrással szólva — a „jó szavak gyöngysorai". Amelyek a viselésben fényesedtek". S amelyek nélkül nézd, miként görbül a gerinc, nyúlik meg az ember karja s alacsonyodik a homloka". Ilona, „ha megy látomásba", s mondja, terjeszti az angyal szavát, egyszersmind élesztgeti a sorsostársaiban valahol mélyen lakó, kényszerűségből ritkán használt magyar szavakat, segit gyöngysorokká fűzni azokat, melyek megtartanak, összetartanak, életben tartanak. Mert. ,.Nyelvéből kiesve: létének céljából is kiesik az ember." Valami fájdalmas irigységgel, megbabonázottan hallgattam a „látóleány" meséit. Nyelvtörténeti tanulmányokból visszarémlő, hasonulás nélküli ragozását (melyre utoljára akkor csodálkoztam, amikor a gyerekeim beszélni tanultak), bibliás szófűzéseit, idegen, s mégis, a zsigereknek ismerős igealakjait. Ritkán adatik manapság az ügyében-bajában rohangáló modern embernek efféle furcsa, megrázó „ősiségélmény". Talán a mostanában hozzáférhető régi magyar zenék keltettek hasonlót. S micsoda fájdalmasörömös érzés meggondolni: á mádéfalvi veszedelemből Moldovába menekült székelyek kesei unokája tud bennünket megajándékozni ilyen élménnyel . .. A másik dokumentum egészen más természetű volt; néprajzi érdekesség — mai világunkból. Disznóbál Tápén. Jászi Dezső rendezte, mint rendesen a tévé folklór ihletésű műsorait. Hadd dicsérjük ezúttal is sallangmentességéért. kitartó következetességéért. A tápaiakat pedig: a hagyományok őrzéséért. Naturisták ... a rádióban estében Kukucs játékát, gílhette engem, Jószemű rádiózó fedezhette csak föl a szombati kora Friderikusz Sándor című dokumentumVagy a véletlen sea hallgatókat, mint ifiért hírverés igazán nem volt e műsor körül. Talán szemérmetességből? Mert biz' a délegyházi tó vendégeiről volt szó; tudják, azokról a hazánk fiairól, akik elirigyelvén sok külországbeli embertársuk azon egészséges szokását, hogyha jó a nyár, a napnak, s víznek rögvest átengedik teljes testfelületüket — magük is megszabadultak tenyérnyi ruhadarabjaiktól, mihelyst íöntnevezett tó környékére értek. Nos, jó darabig a kutya sem háborgatta őket. Nyaraltak, békességben a világgal s egymással, élvezvén a természet s a meztelen társadalom mindazon örömeit, melyekről a civilizáció már régen leszoktatott bennünket. Mint például: harmónia, egyszerűség, egyenlőség, testvériség, szabadság . .. Ezzel szemben most: már a kutya is háborgatja őket. Történt ugyanis, hogy a naturizmus hazai úttörői egyszer csak megindultak a szervezettség útján — és egyszersmind lefelé a lejtön. Egyesületet csináltak maguknak, nagy erőbedobások árán, s amint az elkezdett működni — minden elromlott. A tó körüli helyüket betonkerítéssel vették körül, azon belül kijelölték, ki hol telepedhet le, hol pecázhat, s mi egyebet csinálhat. Azazhogy: mit nem csinálhat. A dokumentumjáték tanúsága szerint ugyanis a szabályzatuk már annyi tiltást tartalmaz, a rendet olyan „kapó természetű" rendészek vigyázzák, a szerveződéssel olyan belső hierarchia teremtődött, hogy odalett minden. Harmónia, egyszerűség, egyenlőség, testvériség, szabadság ... A kerítés mögé beharcolt kutyák és egyéb négylábúak a kétágúakkal versengve ugatnak, a túlszabályozottságban óhatatlanul megteremtek a fölszabadító kiskapuk, -a deklarált rendben az anarchia, a hierarchiában a hatalommámor. A hazai naturista sors beteljesedett: egyáltalán nem különbözik egyéb sorsoktól. A dokumentumjáték, mely tulajdonképpen az egyesület közgyűlésének hangfelvételeit tartalmazta — fölfestette az egyediben az általánost. Vagy talán nem mesélhetnénk mindnyájan hasonló történeteket a saját praxisunkból? ,.A naturizmusnak nincs hagyománya Magyarországon" — mondta a siralmas fölszólalója, még minek gyűlés egyik Nincs ám! És nincs hagyománya nálunk? „Az egyesületi létnek" sincs, a Forum Romanumnak sincs, sem az agorának, a kiművelt emberfők okos gyülekezetében könnyedén véghezvihető, jószándékú kezdeményezéseknek sincs. A demokráciának, a véleményütköztetésnek, az érvek párviadalának sincs. A harcnak van hagyománya. A valaki vagy valakik elleni harcnak — mindegy, miért. A hatalmi bódultságnak is van, a jogtalan előnyszerzésnek. s a magyarázkodó demagógiának. A fürdővízzel a gyerekkiöntésnek. Hogy aztán állhassunk tanácstalanul: hol fognak fürdőzni most már a magyar naturisták? (Maszek javallatom: míg ilyen langyosak és állók a vizek minálunk, legközelebb — s tán olcsóbban — a jugoszláviai partok találhatók...) Sulyok Erzsébet Vita tudomány és gyakorlat kapcsolatától Műszakiak a mezőgazdaságban Ez esetben túlzás nélkül mondhatom, hogy rendkívüli érdeklődéssel olvastam a Délmagyarország vitasorozatában megjelent írásokat. Ismerti kiváló kutatók. a tudomány e""es ágainak jeles képviselői mondtak véleményt ebben a hallatlanul fontos problémakörben. Eddig a szóban forgó kapcsolat egyik oldalának, a tudománynak képviselői szólaltak meg. Az általuk mondottak késztettek arra a szerény kísérletre, hogy felvázoljam a másik oldalon állók, a termelés mindennapos gyakorlatának „lövészárkában harcolók" néhány, e kérdéskörrel kapcsolatos problémáját. Az a, speciális körülmény bátorít erre. hogy több. mint két évtizedig kutatói munkakörben dolgoztam, maid ezt követően kerültem a mezőgazdasági termelőszövetkezetünkbe. a közvetlen termelésbe. Azaz. mindkét oldalról szert tehettem nemi tapasztalatra. Tisztában vagyok" azzal, hogy mezőgazdasági ismereteim csekélyek és azok is ogvt szűk területre, az üvegházi növénvha itatás technikai részleteire korlátozódnak és a ..nagy ósszefüggéseknek" nem vagyok tudóia. De a termelés. amelyben részt veszek (divatos szóval élve) csúcstechnikát alkalmaz ós — túlzás nélkül mondhatom — világszínvonalon áll. Ennek megfelelően ehhez magasszintű szakismeretekre. azok állandó karbantartására, azaz a legújabb műszaki és tudományos információk beszerzésére és azok — lehetőség szerinti — alkalmazására van szükségünk annak érde kében, hogv a termelés az élvonalban maradion, mutatói oedig mind jobban közelítsék az optimumot. Ügy tűnik számomra, hogy közös probléma — mármint a tudománynak és a gyakorlat: életnek — az információhiány! Hallottam és olvastam (meg korábban tapasztaltam is), hogy a kutatót — minthogy nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű és minőségű szakfolyóirat, szűkek a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségei, valamint nem mindig kielégítően tájékozott a gyakorlati élet rövid és hosszabb távú igénveit illetően — az a veszély fenyegeti, hogv olvan témába fekteti szellemi (és intézeteanyagi) erőforrásait, amelv esetleg máshol már eredményesen lezáratott és publiDr. Krízsa Ferenc halálára Holnap délután kettő órakor, a Belvárosi temető ravatalozójából kisérik utolsó útjára. Pontosan egy éve, kollegái, munkatársai, szinte vele együtt állapították meg, fedezték fel betegségét a II. számú belgyógyászati klinikán. Nagyon aggódtak, hogy összeomlik, feladja az életéért vívott küzdelmet. Amilyen jó orvos volt, olyan jó beteg vált belőle. Együtt dolgozott kezelőivel, zokszó nélkül alávetette magát minden beavatkozásnak, vizsgálatnak — élete meghosszabbítása érdekében. Ezt elsősorban nem magáért, hanem csaladjáért, munkatársaiért betegeiért tette. A sors kegyetlen iróniája. megbocsáthatatlan gesztusa, hogy éppen olyan betegség ragadta el, amivel .sokat foglalkozott, melynek kezelésében nagy tapasztalatra tett szert. A betegek közül, akikot ő kezelt, .zámosan sokkal tovább eltek, mint ő maga. Az intézet egyik legjobb kutatóját, oktatóját, gyógyító orvosát veszítette el. Tagja volt több hazai ós nemzetközi társaságnak, vezetőségnek. Fiatalon nyerte el a kandidátusi, majd az orvostudomány doktora címet. Példamutatása beosztottjai egész sorát inspirálta a gyógyító, oktató és tudományos munkára. Elete, munkásságának leifele ívelő szakaszában ért véget Többre is képes lett volna, többet is elérhetett volna Alig múlt ötvenéves n művelődési otthonokról Népművelők. könyvtárosok. tanácsi dolgozóik, szakszervezeti aktivisták és <tömegsaervezeti képviselők részvételével országos tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában a írnűvelödlós'i otthonok helyzetéről, szerepéről és fejlesztésük távlati céljairól. A konferencián részt vett Rát" kai Ferenc művelődési min iszterhelyeittes. Benko Éva, a Népművelési Intézet igazgatója a tanácskozást megnyitó beszédében hangsúlyozta: az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások történtek hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális életében. E változások egyrészt hatobtaik a közművelődés intézményhálózatára, másrészt módosították a lakosság életmódját, szokásait, közművelődési igényeit. Mindezek hatására folyamatosain módosul a művelődési ott-honok tevékenységi köre, működési feltétele, s változnak a velük .szemben támasztott követelmények. A jelenlegi helyzetben a művelődési otthonok munkájának olyan új jogi szabályozására, s olyan új közművelődési formákra van szükség, amelyek igazodnak a lakosság megváltozott igényeihez, és a művelődési otthonok tevókenységénék 'tantalmát is korszerűsítve megfelelnek a itánsadalom mai szükségleteinek. A konferencia e gondolatok jegyében összegezi a művelődési otthonok működésének tapasztalatait, s várhatóan ajánlásokat dolgoz ki e fontos közművelődési intézmények további fejlődésének elősegítésére. A tanácskozást széles szakmai vita előzte meg; amelyben a népművelőik mélilett újságíróik, tömegszervezetek aktivistái és a kultúra más területein tevékenykedő szakemberek fejtették ki véleményüket. A vitában elhangzott 154 hozzászólást a Népművelési intézet írásos anyagban foglalta össze, s a tanácskozás résztvevőinek rendel kezesére bocsá'tpt ta. A tanácskozás ma, kedden fejeződik be. (MTI) kált. vagy amely eredményeire nincs felhasználói óhaj. A termelésben dolgozó műszaki szakember más jellegű veszélynek van kitéve. Minthogy nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű és minéségű információforrás a tudományos kutatás legújabb, a szakmát érintő eredményeiről (vagy ha esetleg ez rendelkezésére is állna, azok elmélyült áttanulmányozására a ..napi halaszthatatlan termelési teendők" miatt úgv sincs ideie) és mivel nincs kellő tájékozottsága arra nézve, hogy problémáival milyen kutatóhelyhez fordulion és hogyan tegve azt. általában beletörödk az évek. esetleg évtizedek alatt kialakult, távolról sem hatékony, távolról sem anyag és energiatakarékos technikák. technológiák alkalmazásába. Tételezzük fel azt az, ideálisnak mondható esetet, hogv a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó műszaki szakemberek szakirodalmilag tájékozottak és ismerik is a potenciálisan segítséget adni képes kutatóhelyeket. Termelési, technológiai probléma akad bőven, tehát kutatási megbízást kellene adni valamelyik szakintézetnek a probléma megoldására. Árajánlatot kérnek és annak megérkezte nemcsak a gazdasági vezetést, hanem magát a műszaki szakembert is sokkolja: az oszlop legalján — a felvetett problémához, viszonyítva — csillagászati összeg szerepel.... Tudom nagyon iól. hogv erről nem a kutatók tehetnek. Magam is sok kk-szerződést kötöttem és sok kk-munkában vettem részt. Egy ideig számomra is közvetlenül nyomon követhető volt — gondolom. hogv manapság sincs másként — az. úiabb és újabb k k - rende letekben megjelenő ..az. eddigi gyakorlaton javító, a különböző érdekeltségeket jobban figyelembe vevő" szándék. Az.az a .vállalási összeg nő. a kutatómunkában résztvevők részesedése csökken ... (A kk-rendeletek szerkésztőinek fontolóra kelléna venniük, hogy miiven érzést kelt egy termelőszövetkezeti elnökben, ha az általa vezetett gazdaságot egv sok tejet adó. négvlábú emlősnek tekintik!). Mint mondtam. van teYmelési technikai és technológiai probléma bőven. Van eset, amikor ezek egvikének-másikának megoldását pov közismert (de legalább a termelőszövetkezet szakemberei által iól ismert) kutatóintézeti szakember közreműködésétől várhatjuk. Egyedi megbízást. kellene neki adni a feladat megoldására. Igen ám. de az ő szellemi munkájának ellentétele már munkabér! Ennek felhasználása pedig szigorúan szabályozott; bizonyos mutatók túllépése erősen szankcionált, tehát el kell tekintenünk az egyedi megbízásoktól is. Nem ismerem azt a mechanizmust. amelv a kutatói: anyagilag is érdekeltté teszi a kutatási eredményének a gvakórlatba vételében — hacsak nem találmányról van szó. Azt viszont tudom, hogy a mezőgazdasági műszaki szakembernek —> intézményesen — semmiféle anyagi érdekeltsége nem fűződik ahhoz, hogy a legújabb kutatási eredményeket alkalmazza. Hogy mégis megtörténik a legkorszerűbb tudományos produktumoknak a gyakorlatba való átültetése) az inkább a szakma megszállott szeretetének. a hobbiként végzett munkának ós — mint szövetkezetünkben — a munkahelyi vezetés pozitív hozzáállásának köszönhető. De ez az anyagi érdekeltség, az anyagi megbecsülés problémájának csak az egvik oldala. A probléma gyökéré" nek másik ága is van. A kutatónak keresni kell a kk-megbízásokat. a mezőgazdaságban dolgozó műszaki szakembereknek a ..másodlagos" gazdaságban kell munkát végeznie a megélhetési gondok enyhítése érdekében. A kutató bizonyos szempontból elönvösebb helyzetben van: a kkfeladat teljesítése, a sorozatban megjelent írásold egvik szerzőié által rp°"alázó" mértékűnek minősített fizetésének kiegészítése a megszokott munkahelyén, a laboratóriumban, a megszokott körülmények között történhet. A mezőgazdaságban dolgozó műszaki szakemberek anyagi elismerése — megítélésem szerint. — közel azonos szinten áll a kutatókéval. Ahhoz azonban. hogv anvnoilag talpon tudjon maradni. -< szakmájától eltérő területen, sokszor nehéz fizikai munkát kell végeznie a nani munkaidőn túl. A kapálás üdítő, ha valaki hobbiként csinálja viszont szörnyű, ha azt szükségből kell tenni... Ha nedig este fáradtan leüt a tévé elé., a betúreklámok között olvashatja, hogv X vagy Y vállalat betanított munkaerőt keres olvan kezdőfizetéssel. mint az övé most. sokéves alkotó munka után... Ez is az értékrend alanos torzulása, olyan negatív ielenség. amelynek káros következményei egyre inkább jelentkeznek. Azt gondolom, hogv a ludománv. és a gyakorlat kapcsolatát terhelő nehézségek zöme szoros Összefüggésben áll az általános - gazdasági problémákkal. Éppen ezért súlyos hiba lenne lemondó kézlegyintéssel beletörődni a ieien helyzetbe. Nyilvánvaló. hogv a népgazdaság nehézségei minden dolgozó rétecet érintenek, azok leküzdése pedig minden dolgozó rétegtől — köztük a műszaki értelmiségiektől is — intenzívebb, áldozatoktól sem visszariadó munkát igényel. Ezt a munkát pedig — saját érdekünkben. gyermekeink és az egész ország jövője érdekében — vállalnunk kell! Ez. valószínűleg közhelynek tűnik sokak számára, de sajnos. másként nem tudom a valóságérzetemet megfogalmazni. Vitathatatlan, hogy égető szükség van a nemzeti jövedelem elosztásánál a műszaki értelmiség szerepének és helvzetének megkülönböztetett figvelmű elbírálására. Nincs helve viszont a türelmetlenségnek, hiszen eevre több jele mutatkozik annak, hogv a műszaki értelmiség méltó anyagi és erkölcsi elismerése mái- nemcsak a különböző MTESZ-fórumok témája. Végezetül legyen szabad egy javaslatot tennem a tudomány és a gyakorlati élet kapcsolatának elősegítésére, a kutatók és a termelésben dolgozó műszaki szakemberek közvetlen kontaktusának létrehozására. Klubokat kellene szervezni — célszerűen az MTESZ vagy a SZAB kereteiben — az egves. feltehetően a mindkét oldal számára érdekes témákra orientálva. Ilyen témák lehetnének például a hévízhasznositás. az elektronika mezőgazdasági alkalmazásai. a növényvédelem stb. Szilárd meggyőződésem, hogv a klubok egy olyan fontos, kétirányú információcsatorna szerepét tölthetné be. amely más eszközökkel, a ielenlegi helyzetben nem helyetesíthetö. Muszka Dániel műszaki vezető, Üj Élet Mgtsz Kerteszet, Szeged