Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

r 11 Szombat, 1985. november 16. Kiállítás és konferencia A anya Kedden, az Építők Szak­szervezetének székházában kiállítás nyílt és konferencia kezdődött „A gazdaságos anyagfelhasználás és tech. nológia korszerűsítése" cím­mel. A november 15-ig nyit­va tartó bemutatón 43 hazai kohászati és gépipari vál­lalat olyan új eljárásokat, műszaki technikai megoldá­sokat és termékeket ismer­tet amelyek az anyagtakaré­kosságot szolgálják. A kiállításon egyebek kö­zött láthatók új, nagy szi­lárdságú. hegeszthető kohá­szati betonacélok, eddig hulladékként kezelt, de hasznosító eljárással az út­építkezésekhez alkalmazha­tó kohászati salakok, alap­ötéves tervidőszak technoló­gia korszerűsítési lehetősé­geiről. A kiállítás és a konferen­cia megnyitója előtt a szer­vezők — az Ipari Minisz­anyagként ismét felhasznál- térium és a KISZ Központi ható műanyaghulladékok és az anyagtakarékos technoló­giákhoz kapcsolható légpár­nás anyagmozgató rendsze­rek. A kiállítással egy időben rendezett konferencián ipari szakemberek előadásokat tartanak az anyagtakarékos eljárásokról, és a következő Bizottságának képviselői — sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy immár há­rom -éve kiemelt program­ként kezelik a vállalatok a gazdaságos anyagfelhaszná­lást és az ehhez kapcsolódó technológiák korszerűsítését. Környezet '85 2. Kékcinege és műanyag zsák Ha a Sándorfalva határá­ban természetvédelmi terü­let táblával óvott házisze­mét halmokat nézem, „bele­látom" jelenkorunk teljes ellentmondását: igyekeze­tünk már van, de a megva­lósítás útja göröngyös. Csongrád megye hosszú tá­vú környezetvédelmi kon­cepciójában vastagon alá­húzva szerepel, hogy a hulla­dékok lerakását csak rende­zett (ellenőrzött) módon sza­bad engedélyezni. A szemét­tel borított nádas akkor sem keltené a központi elvek szellemében született lerakó­hely benyomását, ha nem a Pusztaszeri Tájvédelmi Kör­zet határát kitűző jelzőtáb­la mögött — s nem a sokak kedvelt kirándulóhelyéül szolgáló homoki erdő köze­lében — volna. Ha benyo­másról lehet beszélni, az csak egy: a szőnyeg alá söp­rés össznépi tévhite diadal­maskodik. Az a félelmetesen magyar felelőtlenség, hogy, ha nem látom, nincs. Me­gyeszerte az árokba, csator­nába, tóba dobált ócskava­sak, elsüllyesztett autógu­mik, biciklivázak aszálykor előmeredező „csontváza" fe­hérlik a sóbevonattól, meg­csúfolva a felelősségérzet és a józan ész normáit. El a háztól, be a vízbe, a nádas­ba, a bokor alá, az erdőszél­re, sőt még beljebb, hogy ne lássam, ha arra járok, el­végre bántja a szemem! Es ez már nemcáak Sán­dorfalva — ahol mellesleg megszervezték a városias, konténergyűjtésű szemét­szállítást! A szép zsombói erdő akácai közt a zugsze­metelök műanyag zsákjai éppúgy megjelentek, mint az ásotthalmi fehér nyárfák tö­vénél, az utakat szegélyező ligetekben, facsoportokban vagy a szegedi körtöltés sze­gélyerdejének korisfái alatt. Miután legtöbb ilyen hely viszonylag távol esik a lakó­helyektől, a szabályos és le­gális szemétlerakóhelyektől, az embernek az az érzése tá­mad, van, akinek külön iz­galmas kaland, hogy „kilop­ja" a szemetjét a szabad ter­mészetbe. Netán, éppen csa­ládi kirándulásokon viszik ki? „Na, gyerekek, most ezen a hét végén a rúzsai erdőbe megyünk. Fogjátok meg a zsákot, és ha beértek a közepére, nézzetek körül, de jól nyissátok ám ki a (zsákban levő összes) — sze­meteket ..." Szegeden betelt a koráb­bi központi szemétlerakó­hely a Béketelepen. Az újat a sándorfalvi út mentén nyi­tották meg, alig két éve. Varjak és sirályok fekete­fehér felhője kavarog a ház­magas földgátakkal védett telep fölött. A lerakóhely jobb oldalán máris a tölté­sek tetejét közelíti a dózer­rel rendezett szeméthegy. Nehéz elhinni, hogy az ez­redfordulón is ide hordják a város szemetjét. Ü.i, korsze­rű, sőt az ország egyik leg­korszerűbb leleoe. mond­ják. A korszerű ez esetben azt jelenti, hogy a szociális és gépmosó épületek elké­szültével 40 millió forintba kerülő telepen a dolgozók emberi körülmények közé kerülnek, s a gépek kiszol­gálása is biztonságossá vá­lik, ám ami a szemét kezelé­sét illeti, nem sokkal hasz­nosabb az új rendszer, mint a gödörbe temetős régi. Az értékmentő guberálást — amelyet a másikon „ható­ságilag" tiltottak — a MÉH­vállalattal együttműködve a városgazdálkodási vállalat saját dolgozóinak hivatalos­sá tette. A napi szeméttel kihordott hatalmas mennyi­ségű szerves anyagot vi­szont nem tudják hasznosí­tani. Sem hőtermelő szemét­égető, sem trágyát adó kom­posztálás, sem fűtőanyag­ként hasznosítható biogáz­gyártás nem várható a kö­zeljövőben. Pénzügyi adott­ságainkat ismerve elmond­hatjuk, valóban korszerű: jelenkorszerú. De a jelenkorszerűséghez hozzátartozik a város pe­remkerületeinek szemét (egy) helyzete is. Tápén hosszú ideje viták gyújtó­pontjában áll a szemétlera­kóhely. Zsoldos Ferencet a Rév utcában, akinek a háza közelébe ér a szeméttelep, az sem vigasztalja, hogy ami neki nyári estéken az orra alá büzölög, legális, engedé­lyezett gyűjtőhely. És attól sem tud megértően elérzé­kenyülni, hogy a lápéival együtt a városi tanács a pe­remkerületekben 10 ilyen te­lepet jelölt ki („a társadal­mi szervek véleményének kikérése mellett"), s hogy ezeknek az ürítése évente 1,1 millió forintba kerül, miközben az összesen fél­millióért épített kerítésekre évi 150 ezer forintot költe­nek, hogy a rongálást kija­vítsák ... szóval, Zsoldos Ferencnek más biztatás kell. Márton György tanácstag­tól és Fekete Istvánná taná­csi területfelelőstől tudom, hogy a területet panelépíté­ses megoldással zárttá ala­kítják, kirekesztve a lakó­környezetből a — saját sze­metjéből termelődött bűzt. A tápaiaknak már csak egy dolguk lesz: pontosan oda (!) szállítani a szemetet. Kiserdő az ATI-pálya kö­zelében. A fák közt keresem a tavasszal látott kékcinege odúját. A kis madár fiókái­nak etetésekor nemcsak vitt a csőrében valamit — hozott is. A fehér Römböcskék el­árulták, „pelenkázta" a ki­csinyeket, kihordta az ürülé­küket. A fészekodút nem ta­lálom, de a svájcisapkás bi­ciklis urat igen, amint .le­hengeríti a két műanyag zsá­kot a szederindák közé. — Miért ide hozza? — Maga ellenőr? — Nem, de azért megkér­dezhetem ... — Ne fontoskodjon itten maga! Nem látja, hogy min­denki ide rakja? Kínomban legyintek egyet, s arra gondolok, lesz dolga a városi tanács „alakulatá­nak" az újonnan létrehozott közterület felügyelőségnek. S vajon, lesz-e ereje rendet követelni? — gondolom, de hangosan mást mondok ne­ki. — Kár, hogy maga nem a kékcinege! — Miért? — vág elképedt arcot az atyafi. — Mert az legalább nem sz...,a saját fészkébe! Igriczi Zsigmond Következik: Anonymus, a kiváló Mezőgazdasági szabályozók — a szakember szemével Az utóbbi időben a mező- búza szabványát visziont rolt kötelező tartalékalap, gazdaság termelési eredmé- módosítják. Csak a nedvesen ott a szövetkezetek felhasz­nyeire büszkék lehetünk, az mért, 28 százalék feletti si- nálhatják a hiány rendezé­export mennyisége is foko- kértartalmú búza minősül sén tú'l, 1987-tól, fejlesztési zatosan növekszik. Ám ez az étkezésinek. E módszerrel hiteleik törlesztésére vagy ágazat sem mentes a fe- az idei termések legalább átutalhatják a kölcsönös tá­szültségektől. A külpiacon az egyharmada minősülne ol- mogatási alapba. állandósult cserearányrom- csóbb takarmánygabonának. . ,„ . tómot,atá«r>w Vö lás rontja teljesítményein- így jövőre üzemeinket ár- ^fm Zk S.at ... „ - veszteség éri. keivS érinti,^ho^a A mezőgazdasági nagyüze- kedvezőtlen termőhelyi mek költségeit érintő várha- adottságú téeszek árki­tó áremelések közül kiemel- egészítése a nővén yter­szét használ iák fel a evenee kedik a rnűtráSya 3-7- a nö- melés, a szarvasmarha- és a szét nasznaijaK iei a gyenge vényvédő szerok 2,5, a beru- juhágazatok árbevételei után házási javak 6, a gépek 5,5, növekednek, az aranykorona az építés 6, s a/, alkatreszek szerinti savbeasztas alapjan. E SS t£2£r2SE A bLrUehS°rkn v ÍSff ségeket őrségében 1 szá- TLZ^l^t^ a fehér jétakarmá- zalékkak A támogatott be­A . KK hk • ••„_ nyok árát 5-7 százalékkal ruházások köre kiterjed a ^elmektel kecsegtető kiegé- ™kelik: ^árbevételeket tejelő tehenészeti telepek szító inari és szolgáltató fel- l^^Tldl^ építésére, felújítására, ba­romfi-féröhelyek létesítésére, ket, miközben a termelésbe veszteség éri. begyűrűző árak kétszeresen nőttek a termelői árakhoz képest. A rendelkezésre ál­ló anyagi eszközök nagy ré­mellett az alacsony színvo­nalon gazdálkodók. S ez ja kétl kategória érdekes mó­don legtöbbször nem esik egybe. A húsz év óta támo- ZZf^y gatottaknál évről évre újra­termelődnek a veszteségek. szítő ipari és szolgáltató jel- tétele a tej literenkénti át legű tevékenység megtör- iag 90 filléres árkiegészíté­pant, az új vállalkozási for- se A sertések felvásárlási mák erős konkurenciát je­lentenek működésük előnyö­sebb feltételei miatt. Az ál­lattenyésztésben, élelmiszer­iparban a kelleténél keve­ára egy forint 50 fillérrel nő, a fehérjék árcsökkenése 40 fillérrel csökkenti az ágazat költségeit. Míg a 75— 95 kilogramm közötti serté bekötőutak építésére, öntö­zőtelepek létesítésére, a me­liorációval megvalósított ön­tözésfejlesztésre. FelhaLmozási adó alóli mentességet kapnak az ed­sebb jutott beruházásokra, sekért több jár, addig az e di8'eken túl azok, akik ser­termelési színvonalukra ez súly alatt, illetve felett le­erősen rányomja bélyegét. A vőkért az eddiginél keve­termelés szerkezetében is sebb pénzt kapnak. A kis­kialakultak olyan ellentmon- üzemi sertéseknél nem ve­dások, mint például az, hogy be a vágásminősítést, búzát gazdaságosabban lehet A baromfi termelői ára sze­termelni, mint kukoricát. zonar iesz. A téli ár a je­Ezek és sok más gond tel- lenleginél 2 forinttal több jes megoldását az 1986. ja- lesz A takarmány nuár elsejétől 1 *—J" tésférőhelyet építenek vagy felújítanak, bekötőutat épí­tenek. Az üzemgazdasági beruházásokra, használt esz­közök megvásárlására az atfö mértékét csökkenteni fogják, amit a népgazdasági terv fog tartalmazni. A termelés kisebb-nagyobb korrekcióit szolgáló szabá­lyozók bevezetéséről az el­Itthon otthon van _ __ aranak módosított közgázos ™rséklése kilónként 60 fii­bályőzöktől sem várhatjuk, lérnyi előnyt jelent. A nap- müit évektől eltérően a tá­Az aránytalanságok feloldá- raforgó olajtartalom szerin- jékoztatást jóval előbb meg­sához sokkal több pénzre y átvételének a részletei kapták az érintettek. Külö­lenne szükség, az anyagi le- . ismertek nösen funtos ez il tisztán hetőségek csak a legégetőbb ntm i " látás, a következő ötéves gondok enyhítését szolgál- Az alaptevékenységen kí- terv hosszabb távú célkitű­ják. Rostás László, a Csöng- vüli tevékenység adói to- zéseinek reális felmérése ér­rád Megyei Teszöv közgaz- vább mérséklődnek, hogy a dekében, s talán sok cikcakk dasági osztályvezetője így kisvállalkozásokkal állhas- után a' tervszerűség elemei foglalja össze a változtatá- sák a Versenyt szövetkeze- is erősödhetnek, sok lényegét: teink. Ahol még létezik zá- T. Sz. I. A szabályozók elvonó jel­lege 1979 óta először most nem erősödik, sőt az intéz­kedések hatására a mező­gazdasági nagyüzemek jö­vedelempozíciója nő. A ter­melői árakat ajjonban az infláció mérséklése miatt kevésbé növelik, ehelyett a támogatások mértékét, kö­rét és összegét emelik. Nagy­üzemenként differenciáltan érvényesülnek e hatások, termelési szerkezetük függ­vényében. A változások csak a jelenlegi szerkezet meg­tartására elegendőek. A ho­moki gazdaságokban ezután sem lesz kifizetődő a kuko­ricatermesztés. A hektáron­kénti 800 forint adókedvez­mény a jövedelmezőséget nem befolyásolja kellően. A rivális növény, az étkezési Házikenyér az új gyárból Már a emberei, SchmJdt Andrea felvétele Képeket szerelik a Gáz utcai új kenyérgyárban a sütőipar karbantartó szak­A műszaki átadást követően főként házi jellegű kenyeret sütnek majd az új üzemben — már decemberben Kedvezményes belföldi turizmus Kedden a Magyar Sajtó Házában Somogyi Jenő, a (Magyar Szállodaszövetség elnöke sajtótájékoztatót tar­tott a szezon eddigi tapaszta­latairól, a szövetség eredmé­nyeiről, valamint az elkövet­kező időszak kedvezményes utazási kínálatairól. Elmondta, hogy az idén a szocialista országok közül elsősorban Bulgáriában és Csehszlovákiában nőtt meg az érdeklődés hazánk iránt: e két országból 20—20 szá­zalékkal több vendéget fo­gadtunk, mint a megelőző évben. A lengyel turistafor­galom az év elején rendkí­vül visszafogott volt, csak az utóbbi hónapokban ta­pasztalható némi élénkülés. A tőkés országokból 10 szá­zalékkal többen érkeztek, ezen belül az NSZK-ból pél­dául 12, az Egyesült Álla­mokból pedig 28 százalékkal többen keresték fel Magyar­országot, mint az elmúlt év­ben. A devizabevételek álta­lában elmaradtak a forga­lomnövekedéstől: az év első 8 hónapjában mintegy 4 százalékkal kevesebb bevé­tel származott az idegenfor­galomból. mint 1984 hasonló időszakában. A Magyar Szállodaszövet­ség eredményeiről szólva Somogyi Jenő elmondta, hogy 1968 — a szövetség ala­pítása — óta a tagok száma meehétszereződött, s a tag­szállodák férőhelyeinek szá­ma négyszeresére bővült. Jelenleg 142 tagja van a szö­vetségnek — ebből 135 szál­loda — az ország összes szál­lodai helyeinek csaknem kétharmada a szövetséghez tartozik. A magyar szállodá­sok munkájának nemzetközi elismerését jelzi, hogy 1986 őszén a Nemzetközi Szállo­daszövetség Budapesten ren­dezi kongresszusát. A ter­vek között megemlítette, hogy foglalkoznak az úgyne­vezett Hotel 2000 szálloda­lánc kialakításának . gondo­latával: a házgyári elemek­ből, viszonylag olcsón fel­építendő szállók a kispénzű turistáknak nyújtanának megfelelő szállást és ellátást. A belföldi turistaforgalom, s egyben a szállodák hazai vendégkörének bővítésére szolgál a Magyar Szálloda­szövetséghez tartozó szerve­zetek akciója, melynek kere­tében a téli és a kora tava­szi hónapokban száz szállo­dában 200 féle programot kínálnak kedvezményes áron. A programokra — több mint 300 utazási irodában — az ország szinte valamennyi jelentősebb településén le­het jelentkezni. Az „Itthon otthon van" címmel most megjelentetett programfüzet számos külön­leges ajánlattal szolgál a belföldi turistáknak. A Pan­nónia Szálloda és Vendéglá­tó Vállalat például Pannónia naletta elnevezéssel 20 szál­lodájában varia kedvez­ménnyel a vendégeket. A HungarHotels Vállalat a nászutasokat várja kedvez­ményes ajánlattal a oécsi Nádor és Pannónia Szállodá­ba. A vasút 20—50 százalé­kos tarifakedvezménnyel já­njl hozzá az akció sikeré­hez. 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom