Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam,. 264. szám 1985. november 11., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Eltűnt egymillió hektár Termőföld-fogyatkozás \ Ha a szemfüles fotós vagy foglalkoztató üzem búvik radnak a rendezetlen báfilmes holdbéli tájat kíván meg. — Nos, e monstrumok nyatavak, a felhasogatott, fényképezni, aligha kell űr- szinte hangyányivá töpöröd- lehangoló táj. hajóba; szállnia. Fogja ma- tek a végtelennek tűnő Pedig a helyreállítás nemgát, és megkeresi az ország élettelen tájban. Impozáns csak kötelező, az említett valamelyik külfejtéses bá- méretek. Nem véletleinül. kétezer hektáron még gaznyáját — máris füvetlen- Ahhoz, hogy az évi 3 5 mii- daságos is — lenné. A felfátlan gödrök, meddőhányó ... , , . ... ''. tételes mód jogos, még akdombok között találhatja 1,u ""Jt™""102 nozza kor is, ha vannak jó, kövemagát. Amely élettelen táj- lehessen férni,- 15-20 méter tendő példák, igaz, jószerénak persze ideig-óráig lehet vastag földréteget kell eltá- vei csak a „nagy" bányávarázsa, ám a környéken volítani róla Igy megy ez szat;t)an. A Mátraaljai Szénlakók aligha rajonganak e évti.„dek dt., A_Hn vpn' bányák külön e'célra rekullátványért. S akkor a gaz- evu/lcoel< ola- Aztan ven* tivációs üzemet működtet, dasági következményekről deglatoim megmutatták azt immár másfél évtizede, a vimég nem is szóltam. is, miként „rehabilitálják" a sontai külfejtés kimerült tetájat. Ismét azt kell írjam: rületein több száz hektárt ... , , , . . tettek újra termove. HasonVisszahodlthato impozáns meretek. Hosszú ló munka kezdödött uét éve kilométereken át szinte a például a Veszprémi SzénAz elmúlt évtizedekben szemünk előtt nőtt fel egy bányák felhagyott külfejtéSVecsökLnTamÍto?mehS: lbk<>~ ^ *** be fogható földterület ha- to1 a mar termő fáig, ahogy zánkban. Megdöbbentően a nemrég míjvelt bányaterü _ . , . . nagy szám, még akkor is, lettől a már évekkel ezelőtt "azarlO tdkarékossag ha a fejlődés elkerülhetet- , _..„u.. „„ ..i „ len velejárója volt a termő- kimerultboz' elhagyotthoz Hogy összességében mégis föld fogyatkozása. Elkerül- közeledtünk A táj egyre döcögve halad a hetetlen, mert a városiaso- zöldebb, ismét embernekvadás, az ipar terjeszkedése, az 15. infrastruktúra gyarapodása mind a mezőgazdasági műveléstől és az erdőgazdálkodástól vont el területeket. A Egy nemrégi felmérés folyamat azonban nem föl- szerint a bányászat több Lehangoló tájak tétlenül egyirányú. Vannak mint ötezer hektáron folytarekultiváció, annak nem is elsősorban az az oka, hogy nincs rá elegendő pénz. Az előző ötéves terv idején például a földvédelmi jogszabály értelmében, főként ipari üzemek, 322 millió forintot fiUXJ-.U ,.», , tott, illetve folytat külszíni zettek be a megyei tanácsokvisszahódítható földek, fejtést hazánkban E terüle- nak> ám ebből rekuitiválásEgyebek kozott a bányászát- tekre nem telepult gyár, 1a- ... „ .„.. , rekulti- ra 171111(105526 5*5 millió foban, főként a külszíni fejté- kónegyed, vagyis: seknél, amelyek, ha már a válhatok. Hogy a rekultivá- rintot fordítottak. Másrészt Szemet gyönyörködtető mestermunkák .. , ., , ció nálunk mégsem megfe- úgy tűnik, hiába szerepel szenet a bauxitot egyeb ás- lelö mértékű, sok mindennel mind a beruházási, mind az vanyokat, az epitkezesekhez magyarazhato. Egyebek ko- ..... kölbiéeekben a használt köveket, homokot, zött azzal is, hogy a „kon- uzemeltetesi koltsegekben a kavicsot kitermelték belő- ce"tráIt" bányászat (a szén rekultivációra fordítandó . . , a lignit, a bauxit es egyeb összeg, az üzemek nagy reluk, ismét termeszetes Kor- ásványok külszíni fejtése) sze ezt inkább , mcg. nyezetünkbe illeszthetők. E csak mintegy kétezer hek- takaritja" S hogy" erműveletet nevezik a szak- tárt foglal el az ötezerből. re módjuk van abemberek rekultivációnak A többií. a mezogazdasag es ban valószínűleg az ellenőraz építőipar kulfejtesei te- ző hatóságok elnéző magaJo tiz esztendeje mar, szik ki, sok-sok, zomeben t^ásj js közrejátszik hogy láthattam a világ egyik apró „bányaüzem" Az idélegnagyobb külfejtéses bá- zójol jogos, hiszen — úgy IPedig ez a megtakarítás nyáját az észtországi Koht- tűnik — hiába minősülnek — kiváltképp az ország la-Járva közelében. Kráte- hivatalosan bányának, hiába szempontjából — az esetek reiben a legújabb kor vas- 'a földvédelmi, a környezet- részében kifejezetten pabrontoszauruszai. — olyan védelmi törvény, hiába a zarlás. A óriás exkavátorok melyek kezdettől rekultivációra kögyomróban négy-öt embert telező bányatörvény — maAki igazán szép hímzéseket, kotott holmikat, bőrdíszítéseket, bocskorokat és szegedi papucsokat, ötvösmunkákat akar látni, keresse föl a Kiosz Horváth Mihály utcai székházát. Tegnaptól ugyanis könynyűipari termékbemutató várja ott az érdeklődőket, a szegedi alapszervezet vasés könnyűipari csoportjának jóvoltából. Nagy László felvétele A kiállított tqrgyak azonban nemcsak a szemet kívánják gyönyörködtetni: üzlet is köthető a bemutatkozó kisiparosokkal. A Kiosz egyébként tervezi, hogy rendszeressé teszi a kisiparosok tevékenységének megismertetését. A kiállítás szerdáig tekinthető meg, naponta 10-től délután 6 óráig. Új helységnévtár Szeged a negyedik Rövidesen — még e hó- Vas megyei Nemesmedves, napban — ismét megjelenik ahol tizenhatan, illetve a az ország helységnévtára, Zala megyei Felsőszenterzséamelyet 12 év után állított bet, ahol huszonheten élnek. Száz lakos alatti község az országban jelenleg összesen 41 található. A legutóbbi összeszámlálás óta két teleössze újra a Központi Statisztikai Hivatal. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelenő kiadvány az 1985. július Pülés ~ a Veszorém megyei 1-jei helyzetet rögzíti. Eszerint hazánkban 12 év alatt a városok száma 83-ról 109-re növekedett, a községeké — összevonások és várossá nyilvánítások következtében — 3106-ról 2955-re csökkent. Á 12 évvel ezelőtti kiadIharkút és a Baranya megyei Gyűrűfű — teljesen elnéptelenedett, így ezek a helységnévtárban már nem szerepel nek. A helységnévtár támpontul szolgál a magyar települések neveinek helyesírásához is, mert a megyék, vá vány adataihoz képest nem rosok és községek elnevezéváltozott a legnagyobb váró- sét a hivatalos írásmóddal sok sorrendje: után a legtöbben Budapest rögzíti. A külterületeknek, változat- például a tanyáknak hivatalanul Miskolcon, illetve Deb- los írásmódja nincs, de ezek recenben és Szegeden laknak. Hárommal gyarapodott helységnévtárhoz azoknak a városoknak a szá- Az írásmódban a megnevezésénél is célszerű a igazodni, korábbi ma, amelyeknek lakossága kiadványhoz képest egy álmeghaladja a 100 ezret, ezek: Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár. Az adatok tanúsága szerint az ország mindig hosszú legkisebb lakott települése a dók. (MTI) talános változás vön: azok a településnevek, amelyekben a víz szótag szerepel, í"-vel íranrekultiváció költségei — a visontai tapasztalatok is igazolják — viszonylag hamar megtérülnek, mihelyt a „rehabilitált" föld ismét termővé válhat. '.Megéri, megérné tehát több gondot fordítani a rekultivációra,. hiszen a föld, kivált a termőföld, hazánk egyik legfontosabb természeti erőforrása. Milyen volt az ünnepi ellátás? ünnep pacitásából következik, mindaddig így is lesz, míg az új sütőüzem be nem lép. Többnapos ünnepek körül szemétbe kerüljön visszatérő probléma az evés. után a fele ... Az országot ilyenkor tő- Az élelmiszerellátás hámegpszichózisként kapja el romnapos megyei képéről Teljesen megoldódni akkor a bevásárlási láz. Kilométe- Simor Jánost, a Csongrád se fog, de jelentősen javul res sorok kígyóznak azélel- Megyei Tanács kereskedel- majd a helyzet. Persze jogos miszerboltokban és a leg- mi osztályának áruforgalmi vásárlói igény, hogy ha már három napra vesszük, ne öt napra szóljon. Viszont minlöbb szatyor ketszer olyan csoportvezetőjét kérdeztem, nehéz, mint máskor, sima — A kereskedelem felké hétvégi nagy beszerzések szült az ünnepre. Sajnos, den boltban ki volt írva az után Tulajdonképpen most nem nagyon tudtak mihez ünnepi nyitva tartás, szomis az lett volna az egyedül viszonyítani rendeléskor, hi- baton mégis kongtak az üzértelmes, hogy a hét napra sren tavaly november 7-én letek, bennük a friss, mekiszámolja az ember, meg- csak egy munkaszüneti nap 1 - *—' veszi, hazaviszi Vagy, ha volt, augusztus 20. pedig szombaton már nem óhajt nyaro" van és egészen más igenyeket jelent. Husbol hiújra boltba menni, akkor három napra De jól kiszámolva. Nem ugy, hogy a leg kenyérrel. — Azt ma esszük — tegnapinak. — Igen. Nem vette igaFajtahasználati díj növénynemesitőknek A nemesített növényfajták új növény nem került ki a után járó fajtahasználati díj termelés gyakorlatába. Enfizetésének rendszerében nek több oka volt, egyebek változások következtek be — között az, hogy a kutatók a MEM ezzel kapcsolatban érdekeltsége nem terjedt ki állásfoglalást adott ki. A a termelőmunkára. A fajta jogszabály szerint a díjtéte- használati díj rendszerének lek megállapításánál a köz- módosítása éppen ezt a helytermesztésben — a termelés, telen gyakorlatot szüntette ben — levő, felhasznált meg. Érdekeltté tette a nemennyiségeket veszik alapul, mesítőket és a fajtafönntarmegszüntetve azt a korábbi tókat abban, hogy minél gyakorlatot, amely a neme- szélesebb körben használják sítő intézményeket, a fajta- az üzemek, a kistermelők fenntartó állomásokat csak- nemesitett magvaikat, nem kizárólag a szorosan wjzetett díiakból a Se éaSyufeIÖállÍláfibarl tudom^yostett uSSSSU' tette erűekeitie. fejlesztési alapjait egészítik Az új növényfajták előál- ki és meghatározott százalélításával kapcsolatos szak- kos arányban a nemesítésen, mai munka régebben gyak- fajtafenntartáson dolgozókat ran a tudományos Intéz- is anyagi juttatásban részeményben be is fejeződött; az sitik. ánytalan volt az ellátás, a zán komolyan a lakosság a kenyér — a mindszenti és szombati nyitva tartást. Tacsongrádi „rásütéssel" együtt ián kicsit másképpen is kellene ezt megszervezni — de a mostani központilag — szintén elegendőnek bizonyult. (összesen 3353 mázsáról van szó ...) Idősza- meghatározott nyitva tart^isi kos hiány persze lehetett, rend volt. zárás előtt még átszállítot- — Mi volt a helyzet a tak egyik boltból a másik- hússal, a tejjel? ba. Tejből 231 ezer liter fo- _ HÚS korlátlanul rengyott el. Ezt az iszonyú delkezésre állt. Tejből jóval mennyiséget csak úgy lehe- több fogyott, mint amire tett kiszállítani, ha előzőleg előzetesen számítottak a begyűjtötték a ládákat, boltok. A Tejipari Válialat ezért is késett néhol, Hód- „bírta" az iramot: a pótrenmezóvásárhelyre egy közúti delések közel 5 ezer literbaleset miatt érkeztek ké- nyi tej délutáni kiszállításöbb a szállítók, de végül sát jelentették. Ez okozott minden igényi ki tudtak késést, csúszást, átmeneti átalegíteni A szegedi Réti Csabánét, a városi tahiányt. Hangsúlyozom: helyzetképről menetit. íme tehát ünnepi asztanács vb _ kereskedelmi osz- iunk mérlege (a pechesebb tályvezetőjét faggattam. An nál is inkább, mert szerkesztőségünkben már szerember szemszögéből): szerda, csütörtök, péntek, szombat — keddi kenyér. Esetdán délután sűrűn csöngött leg szerdai. A maradék vaa telefon, hogy nem kapni sárnap a szemétben (sze kenyeret... mérmesen becsomagolva). — Mennyiségileg elegen- Vasárnap szombati kenyér do volt a kenyer, összesen (amiért lusta voltam elmen870 mázsa került szerdán a ni szombaton). Mindehhez boltokba. Minőségi kifogá- tej bbs egyéb, sok lehettek, hiszen a szer- Ázt hiszem, fölöslegesen dan kiszállított kenyérnek szjdjuk a kereskedelmet. És mintegy 00 szazaléka elösü- fölöslegesen „spájzolunk". tött, keddi péktermék volt. Ez azonban a sütőipar ka-Regős Eva