Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

2 Vasárnap, 1985. november 10. November 7. ünneplése Díszszemle Moszkvában — Fogadás a Kremlben 0 MOSZKVA (MTI) A világ számos országá­ban megemlékeztek novem­ber 7-röl. Moszkva knlonnl díszszemlével és a szovjet főváros dolgozóinak szines, vidám felvonulásával kö­szöntötte a nagy ok­tóberi szocialista . forrada­lom «H. évfordulóját. A Szovjetunió és a szö­vetséges köztársaságok cí­mereivel, Lenin hatalmas arcképével es az ünnepi jelszavakat hordozó transz­parensekkel feldíszített Vö­rös terén néhány perccel tíz óra előtt foglalták el he­lyüket a l/'nin-mauzóleum mellvédjén a szovjet párt és állam vezetői, élükön Mi­hail Gorbacxovval, az SZKP KB főtitkárával. Ott vol­tak a tribünön a szovjet hadsereg és haditengerészet magas rangú parancsnoka!. A mauzóleum melletti emelvényen foglaltak helyet a diplomáciai képviseletek tagjai, az. ünnepre Moszk­vába érkezett külföldi ven­dégek, köztük Magyaror­szágról a kivAló munkásőrök háromszáz, fönyl csoportja, amely Nagy Györgynek, a munkásőrség országos pa­rancsnoka első helyettesé­nek vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. Vlagyimir Arhipov vezér­ezredes, u moszkvai hely­örseg parancsnoka, szemle­parancsnok jelentestéi ele után SzergeJ SzokoloV, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Plí póttagja, á Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere köszöntötte a 114 moszkvai díszszemlére fel­sorakozott . díszalakulatokat, majd Ünnepi beszédet mon­dott. Beszédét követően a dísz­zászlóaljak vonultak fol. « A Szovjetunió kormánya a nagy októberi szocialista forradalom (1K. évfordulójá­nak tiszteletére csütörtökön fogudast aduit a Kreml kongresszusi palotájában. A rendezvényen Mihail Gorbacsov val, az SZKP KB főtitkárával az elükön meg­jelentek a Szovjetunió párt­ós állami vczetftl. A foga­dáson Mihail Gorbacsov mondott pohárköszöntőt, hangsúlyozva, hogy a XXVII. kongresszusára ké­szülő SZKP u társadalom fejlődésének meggyorsításá­ban, a nép alkotó erőinek kibontakoztatásában látja a fejlődés útját. A szovjet kommunisták nagy tisztelettel viseltetnek más államok, s különösen a szocialista országok kom­munistáinak tapasztalatai iránt. Értékelik a testvéri segítséget, a harcostársak baráti tanácsait, s ők is mindig készek megosztani másokkal tudásukat és ta­pasztalatukat. Ebből a szem­pontból szovjet részről kü­lönösen nagy jelentőseget tulajdonítanak a VSZ-tagal­lamok vezetői nemreg meg­tartott szófiai találkozójá­nak. Külpolitikai tevékenységé­ben a Szovjetuniónak vál­tozatlanul fő célja a beke megőrzése, a nemzetközi po­litikai légkör számottevő ja­vítása. E/eket a célokat reá­lisaknak és megvalósitható­aknak tekinti." Nemzeti operaszerzőnk Kitüntetések szegedi vállalatoknál A Délépnél tartott vállala­ti ünnepségen Kiváló Mun­káért kitüntetésben része­sült Telek István művezető, Hall Fzékiel technológus. Tölti Istvánné csoportvezető, Kiss Istvánnc iktató. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott Voss frnrp, a Rövlköt igazgatóhelyettese. A tJétnátznál Kiváló Mun­káért kitüntetésben része­sült Fekete UéUiné személy­zeti es oktatási osztályvezető, Zsiga Kandómé bérelszámo­lási csoportvezető. Kokuvai János villanyszerelő. Tarjá­nyi Ferenc csoportvezető. Trefil Pál művezető. A Honvédelmi Érdemérem 20 éves fokozatát kapta Farkas Sándor munkaügyi osztály­vezető, 10 éves fokozatát Balogh József munkuszerve­zü, Ozsvath Ferenc techni­kus, Kis lAssló üzemmér­nök, Tíimás Miklós osztály­vezető. A ránt/koszorús KISZ­jelvényt kapott Fodor József KISZ-titkár. Az Ikarus szegedi gyárá­ban tartott ünnepségen Kiváló Tarsadalmi Munká­ért kitüntetést adtak ói. Tóth Károlynak. Czeglédi János­Szovjet népgazdasági terv 0 Moszkva. (TAK/.SZ). A Szovjetunlobun u kö­vetkező máifél évtizedben megközelítőleg megkétsze­rezik azt a gazdasági poten­ciált, amit a szovjet ha­talom fennállása óta eltelt (III év alatt teremtettek Egyebek között ezt tartal­mazza az a tervezet, ame­lyet a Szovjetunió ötéves, illetve ezredfordulóig terje­dő gazdasági és társadalmi fejlődésének fö Irányairól készítetlek. A terve/et pén­teken látott napvilágot Moszk vában. Az SZKP KB ez év októ­beri pletiumán elfogadott terjedelmes dokumentum teljes szövegel a szombati szovjet lapokban hozzák nyilvánosságra, es bocsátják össznépi vitára. A terveze­tet a vllu eredmenyelvel együtt végleges áttekin­tésre és Jóváhagyásra nz • jövő év februárjából! u.o/.culo XXVII. kongresz­szusa elé terjesztik. A dokumentum értelmé­ben a Szovjetunió nemzeti jövedelmét ég Ipari terme­lésének volumenét 2000-re kétszeresére tervezik növel­ni. Megközelítően két és félszeresére növelik a mun­ka termelékenysegét Az évszázad végéig átfo­gó szociális programot való­sítanak meg, s ennek alap­ján a lakosság egy főre jutó reáljövedelmét 1,0— 1,8-szo­rosaru (az 11)116— ltlittl közötti oteves tervidőszakban 13—­15 százalékkal) emelik. A tervezet hangsúlyozza, hogy a párt gazdasági stra­tégiájának fő célja változat­lanul a nép anyagi és kul­turális életszínvonalának töretlen emelése. Ennek megvalósítása érdekében a Jelzett időszakban' a tudo­mányos-műszaki fejlesztés alapján meg kell gyorsítani a társadalmi-gazdasági fej­lődés ütemét, az átfogó in­tenzlflkálúst, és a termelés hatékonyságának növelései. A dokumentum összegezi u legutóbbi- ötéves tervidő­szak (lilHI — 1985) eredmé­nyeit. lW80-ho/. viszonyítva a nemzeti Jövedelem 17 szá­zulékkal, az. Ipurl termelés volumene 20 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági ter­melés volumene éves átlag­ban t! százalékkal emelke­dett. A Szovjetunió, amely már korábban is világvi­szonylatban első helyet foglalt el az olajbúnyász.ut­ban, a jelenlegi ötéves terv­időszakban a gázkitermelés­ben i.i világelső lett. Nőtt a* nnyagi és a kul­turális életszínvonal. Az egv főre jutó reáljövedelem 11 százalékkal emelkedett. Több mint 50 millióan kan­ták új lakást A dolgozók munkabérének növelését célzó nagvszabású intézke­dések több mint 20 millió embert érintettek. Felmentések Romániában nénak és Kazi Tibornak. A SZOT Kitüntető Oklevelét kapta Benkö Mihátyné. A Szeqcdi Gyufagyárban tartolt ünnepségen Kiváló i.iui ttMétt kitüntetést vehe­tett át Ny ary Sándor né. A Dél-magyarországi MEH Nyersanyaghasznosító Vál­lalat központjában Mayer Tibor igazgató átadta az Orsz.ágos Anyag- és Arhi­vatal Kiváló Hasznosanyag Gyűjtő Jelvényét, valamint elismerő oklevelét kilenc Csongrád, négy Békés es ot Bács-Kiskun megyei tar­sadalmi munkásnak. Romániálxtn elnöki rende­lettel leváltották tisztségé­ből Nlcolae Manescut, a vtt­lamosenergia-Ugyi miniszter első helyettesét és Vla­dimír Constantlnenscu vil­lumosenergia-ügyl miniszter­helyettest, mert „nem tettek megfelelően és felelősséggel eleget kötelezettségüknek, hogy megteremtsék a turce­ni hőerőmű 6. blokkjának hatúridőre történő átadásá­hoz a feltételeket". Válasz a hatoknak 0 Moszkva (MTI) A Szovjetunió kész. akár már ma lejárati idő nél­küli szerződést kötni vala­mennyi nukleáris fegyver­kísérlet betiltásáról — hang­súlyozza az a Moszkvában csütörtökön nyilvánosságra hozott válasz, amelyet Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Intézett Uuül Alfonsin argentin elnök­hoz, Andreusz Papandreu gorog és Kadzsiv Gandhi in­diai miniszterelnökhöz, Mi­guel de la Madrid mexikói elnökhöz, Olof Palme svéd miniszterelnökhoz és Jullus Nyerere volt tanzániai el­nökhöz. Mint emlékezetes, a hat vezető politikus október vé­gén azonos tartalmú üzenet­ben fordult Mihail Gorba­csovhoz és Reagan amerikai elnökhöz. Felszólították őket arra, hogy törekedjenek eredményessé tenni genfi csúcstalálkozójukat, s java­sollak a Szovjetuniónak cs az Egyesült Államoknak, hogy egy évre hirdessenek moratóriumot a nukleáris robban tásokru. Felajánlot­ták országaik közreműködé­sei is euy Ilyen moratórium bet ar lásá n a k el I enőrzésé­ben. Válaszában Mihail Gor­bacsov indokoltnak nevezi, hogy a levélírók a nemzet­közi kapcsolatok kedvező változását várják a genfi csúcstalálkozótól. Szovjet részről azt kívánják, hogy a találkozó olyan konkrét megállapodásokat eredmé­nyezzen, amelyek elősegí­tik a nemzetközi biztonság és bizalom erősítését, s le­hetővé teszik, hogy véget vessenek a fegyverzetek gyorsuló felhalmozásának és tökéletesítésének. Ami u Javasolt moratóriu­mot illeti, a Szovjetunió is igen jelentősnek tartana egy ilyen lépési — mulat rá a főtitkár. — A nukleá­ris kísérletek. beszüntetése lehetővé tenné, hogy lefé­keződjék, sok területen pe­dig egyszerűen lehetetlenné váljék a nukleáris fegyverek tökéletesítése, új fajtáik tét­rehozása, pusztító erejük növelése. .,A fenségestől kezxlve a népiesig, a pallöták komoly méltóságától, a tragikum gyászától elkezdve a puszták méla ábrándozásáig, min­dent fel tál álunk Erkel dal­müvében, ami magygf, ami a miénk... A két világrészt meghódíthatta vtllna, de ő nem akart másnak alkotni, mint a nemzetnék ..." Jókai ünnepi szónoklatá­ban hangzottak el a fenti szavak 1888. december 16-án a Pesti Vigadó hangverseny­termében, az idus Erkel Fe­rencet köszöntő estén, ami­kor a magyar Zenei élet a "H esztendős mester karmes­teri pályafutásának ötven­esztendős jubileumát ünne­peire. A magyar nemzeti opera megteremtőjének élete át­ívelt a teljes 19. századon, s abban maradéktalanul be­töltötte hivatását. Erkel Fe­renc 175 esztendővel ezelőtt, 1810. november 7-én szüle­tett. Háborúkkal terhes kor­szak elején jár ekkor a v.l­Iág. És 'bár Erkel minden hangos nyilvánosságot kerü­lő. szűkszavú, befelé forduló alkotó veit, nem kerülhette el. hogy részt ne vállaljon a század sodró szellemi életé­nek vonulatában. Tizenhét­évesen grófi zenemester volt Kolozsvárott, ahol zongoris­taként először lépett a nyil­vánosság elé, s ahová Po­zsonyból, az ország akkori fővárosából került. Pozsony, a közeli Bécs kulturális ha­tásat hordozó város, Erkel középiskolás éveinek szinte­re a klasszikus müveltseget jelentette számára. Kolozs­vár azonban, Erdély főváro­sa, amely a lassan kibonta­kozó nemzeti operaművészet egyik fellegvára volt, a ma­gyal operák u Murára és népdailklnesre Irányította a fiatói Erkel figyelmet. A ze­nei műveltség o kétféle ha­tásával fölfegyverkezve ke­rült Pestre, ahol először a Magyar Színjátszó Társaság­nak, majd a Pesti Váróit' Német Színháznak, 1838-ban pedig már az első magyar nyelven játszó pusti szinhuz­nak, az akkoriban épült Nemzeti Színháznak volt a karmestere. Már két évvel .később, 1840-'ben bemutatjuk első operáját, u Bátori Máriát a Nemzetiben. A legszerencsé­sebb időbon. A század köze­pének evei pezsgő szellemi eletet hoztak a magyar köz­életbe. A nemzeti kultúia egyszeriben közüggyé lett, a naivészet és az Irodalom mindinkább a nemzeti lét és tudat alapvető megnyilniko­zási formájává vált. Ily mó­don egyre sürgetőbb lett a megkésett magyar nemzeti opera ügye is. A Bátori Ma­ria és a még Inkább a négy esztendővel később, szinte az 1848-as európai forradalmi hullám előestéjén bemuta­tott Hunvad.1 László politi­kai ént művészeti vonatkozás­ban egyaránt fonrádalrrú mozzanat volt a magyar szel­lemi élet h-n. Különösen, mert történelmi aktualitásán túl végre európai rangú ma­gyar zenemű szólalt meg az operaszínpadon. A 48-as szabadságharc ki­törése, majd leverése, az ezt követő évek politikai Jégkö­re hosszú hallgatásra kény­szerítotte Erkelt. Ujabb tör­ténelmi operája, a Bánk bán csak tizenhét evvel később készült el. Ez a nemzetre hulló gyászban fogant mii Olyan diadalt Jelentetett a magyar opera fejlődésében, amelyhez fogható azóta sem született hazai kultúi'ankban. A nagy jelene bek magyar f al kJórelemekből épi tkezö zenei anyagában, a jellem­festéis finomságában és ben­süségességében, a dramatur­giái egység, kidolgozottságá­ban Erkel olyan csúcsra eme! ­le a magyar operát, hogy művészi és pdllitillkiai tekin­télye egyaránt neves kor­társához, a fiatál Verdiéhez vált hason kutassá. Mert Erkel — miként Ver­di is —, politikus zeneszerző volt, aki tehetsegét a nem­zeti függetlenség, a reform­eszmék szolgálatába állítot­ta. „Bánk és Tiborc gránit­alnkjával protestált az el­nyomás ellen, a kiegyezés Il­lúzióját Dózsa szellemének felidézésévé!, a politikai hit­szegést Brankovics tragédiá­jának hangjaival bélyegezte meg, és a konszolidáció áb­rundképeibe beiloszötto a NV-vteJori hősök honvédsira­tó muzsikáját" — írta róla Németh Amadé, az egyik legkiválóbb Erkel-kutató. Három emberöltő telt el Erkel haJálav óta. Müvei ma­radandóak, é.s ma már klusz­szikuaai a magyar operákul­lúránaik, még ha a Hunyadi Lászlón és a Bánk bánon kí­vül a mai generáció nem is ismeri többi alkotását. Még kevésbé ismert, hogy Erkel kora egyik legkiválóbb pia­nistája volt. Karmesteri, ze­nekurneve.löi, pedagógiai munkássága, a Budapesti Filharmóniai Társasag megalapításának Jelen tő­ségo is alig-alig kerül szóba. Pedig a 19. század ki­magasló magyar muzsikusa nélkül aligha beszélhetnénk ma magyar operakultúráról; az ő előkészítő tevékenysége nélkül hogyan is ereszthetett volna termő gyökeret a né­met zenekultúrán nevelke­dett s a hazait egyébként is nehezen befogadó zenekul­túránk talajában Bartók és Kodály „tiszta forrásból" táplálkozó muzsikája? Szomory György * Erkel Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ün­sépséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben, Az általános jövedelemadózás változásai A lakossági Jövedelem­adóztatás rendszerének kor­szerűsítése, az adó jövede­lemszabalyozó sz.erepenek erősítése háriim fontos jog­szabály — az általanos jö­vedelemadó, u lakossági adóigazgatási .eljárás, uz il­letékhivatalokról i'S az adó­megállipntó hivatalokról szóló rendelkezések — mó­dosítását tette időszerűvé. Erról döntött a Miniszter­tanács szerdai ülésén. Az, általános Jövedelem­adózásban 1984-ben beveze­tett intézkedések alapvetően beváltak. A különböző tevé­kenységekből származó Jöve­delmek egységes é.s együttes adóztatása — melynek célja az Igazságosabb köztehervi­selés — társadalmi méretek­ben elfogadottá vált — álla­pította meg a Miniszterta­nács. A kedvező tapasztala­tok ellenére több. tényező miatt Is szükségessé vált a Jogszabályok változtatása. A községfej lesztési hozzájáru­lás — mint ismeretes —> január elsejével megszűnik. Ez az általános Jövcdelcm­adó-terhek nagymértékű csökkenését eredményezné, ami a nagy jövedelmű adó­fizetőknél nem Indokolt. A lakossági reáljövedelmek megőrzése is szükségessé te­szi az adóterhek átalakítását, figyelembe véve a helyi alapellátást szolgáló kisipa­ri, kiskereskedelmi és más egyéni vállalkozások helyze­tét. A jövedelmekkel arányos közteherviselés szintén az adóterhek kismértékű átcso­portosítását teszi szükségessé. Az alacsonyabb jövedelműek adói csökkennek, a maga­sabb jövedelmek terhei nő­nek. A jövcdelemelvonás mér­téke az alábbiak szerint vál­tozik: nz évi 200 ezer forint alatti Jövedelmeknél az adó­kulcs kismértékben (átlago­san 2—3 százalékponttal) csökken, a magasabb jöve­delemkategóriákban arányo­san — 3-8 százalékponttal — emelkedik. Ez a kisebb Jöve­delműek esetében segíti a jö­vedelmek reálértékének meg­őrzését. u nagyobb jövedel­met elérők terheit — to­vábbra is kielégítő érdekelt­séget biztosítva — növeli. Az ezer forinton aluli eseti jövedelmeknél uz adókulcs az eddigi 2 százalék helyett egységesen 6 százalékos lesz. A magasabb adókulcsot az indokolja, hogy csekély ösz­.szeTől lévén szó, ezeket utó­lagosan a jövőben nem ösz­szesltik, és más jövedelmek­kel nem adóztatják egvült ami magasabb terhet Jelen­tene. A szociális mentesség, amely az idős korú. vagy rokkant adózókat illeti meg, az évi 48 ezer forintos jöve­delemhatárról 60 ezer fo­rintra emelkedik. Az egyéni vállalkozók részére adható termeléspolitikai' kedvezmé­nyek összege évi 50 ezer fo­rintról 120 ezer forintra vál­tozik. Ezt a kedvezményt el­sősorban a kistelepüléseken működő, a lakosság alapellá­tását biztosító vállalkozók kanhatják. A vállalkozóknál az adóz­tatás hatékonyságának növe­lését és az eljárás egyszerű­sítését további két új ren­delkezés is szolgálja. A na­gyobb vállalkozók — a gaz­dasági munkaközösségekhez hasonlóan — saját maguk fogják adójukat nyilvántar­tani, bevallani, és kiszámíta­ni. Igy az. adminisztráció csökkenthető, több idő jut az ellenőrzésekre, a nagy jöve­delmű adózók vizsgálatára. A kis és középjövedelmű adózók két lehetőség között választhatnak: vagy átalány­adót fizetnek,, vagy hagyo­mányos módon adóbevallás alapján adóznak. Az áta­lányadó mértéke a forgalom­hoz kötődik. Adott bevétel azonban a szakmai körülmé­nyeket figyelembe véve ha­mm — egy alacsonyabb, egy közepes és egy magasabb mértékű — adósávba sorol­ható be. A besorolás attól függ, hogy az adott vállal­kozó milyen feltételek között dolgozik, milyenek értékesí­tési. piaci, jövedelemszerzési lehetőségei. Az átalányadó konkrét mértékét az adóha­tóság állapítja meg uz ér­dekképviseleti szervek véle­ményének figyelembevételé­vel. Az átalányadó három évre szól és csak kivételes esetben módosítható. A szerzői, a különböző művészeti tevékenységek adóztatásásánál a szakmai. Játosságok és a kultúrpoliti­kai érdekeltségek miatt az adóalap csökken. Mértéke 30—60 százalék között lesz. Egy további új rendelke­zés értelmében módosul az adóigazgatási apparátus szer­vezete és feladatköre is. A jelenlegi kisipari és magán­kereskedői adókö/.össégek — hasonlóan a tanácsok nénz­ügyl feladatot ellátó szak­igazgatási szervéihez — bő­vülő hatáskörrel adómegálla­pító hivatalként működnek tovább. Az átállás 1986. jú­lius és szeptember közötti történik meg. Az új hivatal eddigi feladatai mellett lehe­tőséget kap arra. hogy az Illetékhivataltól átvegye az adókivetési leendőket. Az intézkedéstől, a megfelelő munkamegosztás kialakításá­tól a szakemberek azt remé­lik. hogy az illetékhivatalok­nál ezután több idő jut az adóellenőrzés növelésére. Időszerűvé vált egv orszá­gos hatáskörű kis létszámú adóellenőrzési egység létre­hozása is. Ennek a szerve­zetnek a feladata az, hogy elvégezze a vállalkozások gyors operatív ellenőrzését. Illetve elősegítse a pénzügyi szabályok betartását. A egy­ség szervezetileg a Pénzügy­minisztérium ellenőrzési fő­igazgatóságához fog tartozni. (MTI) 1 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom