Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

N Csütörtök, 1985. november 7. 86 EZREK MUNKÁJÁVAL r Igy készül az ötéves terv A hagyományokhoz hiven, a karácsony elölti napokban minden bizonnyal összehívják az Országgyűlést, hogy a hetedik ötéves terv törvényjavaslatát nieeiárg)alják. Ahogy ilyenkor szokás, e/úiial is milliók iilnek majd oilhon a Iv-kcszíiick elöli, s hallgatják majd az expozét, amely szerint 1986—90 közölt a ncm/eii jövedelem termelése 14-17, az iparé 13 16, a mezőgazdaságé 10-12 százalékkal növekedik. Az előadó várhatóan kilejii. hogy bár a tervcélok láiszana mértéktartók, szerények, 19X1 —85-hóz. képest mégis a gazdasági elet megélénkülését es biztató javulását tükrözik. De nc folytassuk tovább a jövőbe tekintést, már a/érl sem, mert (bár a felsorolt szántok már bi/.losiuik Ígérkeznék) az új, középtávú terv egyes részlet kérdéseiről még vita folyik. Nczz.uk meg inkább, mi történik addig, antig a törvényjavaslat a honatyák elé kerül? Mikor kezdték meg az előkészületeket, kik vesznek benne részt, s ki felelős a tervjavaslat kidolgozásáért, a munkák irányításáért? A IKKMIIVATAI. IRÁNYÍTÁSÁVÁ!. Az utóbbi kérdésre válaszolni a legkönnyebb, hiszen nyilván az OT tölti be a „karmester" szerepkörei. A nagyarányú munka résztvevőinek felsorolása viszont már sokkal nehezebb. Értelemszerű, hogy minden minisztérium és országos főhatóság (kö/lük például az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, Anyag- és Arhivatal, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal stb.) kiemelt részt vállal a tervjavaslat kidolgozásából. Hasonlókat mondhatunk a Magyar Tudományos Akadémia cs egy seregnyi kutatóintézet (Világgazdasági, Közgazdaságtudományi, Szociológiai Kutató Intézet, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, a Konjunktúra év Piackutató, az Ipargazdasági, Agrártudományi Intézet, illetve Kutatóintézet) szerepköréről is. Végtére is egy ötéves terv kimunkálása tudományos igényű és mélységű elemzéseket, prognózisokat követel. A segítőtársak közé tartozik még mintegy 110 vállalat (róluk ntég részletesebben szólunk), a 19 megyei, és természetesen a Fővárosi Tanács és 11 érdekképviseleti szervezet, vagyis a KISZ, SZOT, TOT, Hazafias Népfront, Nőtanács, MTESZ, Magyar Kereskedelmi Kamara stb. De minthogy a SZOT az ágazati szakszervezetekhez, is elküldte a tervjavaslatot — az. Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete is megtárgyalta például — még felniérni is nehéz volna, hány ember munkájával, aktiv közreműködésével kcszul cl a torvénytervezet. Csak egy a biztos: több ezerre tehető az alkotók és segilők száma. A NEI'CAZDASAG ES A YAEI.AEAlOk Már utaltunk rá: az OT mintegy 110 ipari, niezogazdatagi. építőipari, közlekedési, belkereskedelmi vállalatot kért fel arra, hogy készítsék el stratégiai fejlesztési elgondolásaikat, s juttassák el azt a Tervhivatalba. Nehéz lenne ugyanis megalapozott tervet kidolgozni, ha azt sent tudnánk, mire számítanak, készülnek a gazdálkodó szervezetek? A 110 koncepciót áttanulmányozva egyértelművé váll, hogy az alapvető dolgokban szinkronban vannak a vállalati és népgazdasági elképzelések: mindkét szinten dinamikusabb gazdasági növekedésre számítanak például. De az is kiderült, hogy minden vállalat növekedni, fejlődni akar. Csakhogy ez a világ egyetlen országában sincs igy. Ha kitekintünk az országhatáron, azt látjuk, hogy külföldön egyes iparágak, alágazatok igen gyorsan, mondhatnánk látványosan izmosodnak (elektronika, robottechnika. biotechnológia stb,), mások pedig stagnálnak, sőt relatív vagy abszolút inertekben is veszítenek a súlyukból. (Ilyen például a kohászat és hajógyártás.) Még a nálunk gazdagabb országok is a nágy jövőjű iparágakba összpontosítják az erőforrásaikat. Tehetünk-e mi másképp? Mindez szónoki kérdés, amely önmagában hordja a választ is. Ezért a tervjavaslat — az örökzöld témának látszó anyag-, energiagazdálkodás további korszerűsítése mellett — kiemelt támogatásban részesíti például a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártás, illetve az elektronikai alkatrészek es részegységek központi lejlesztésének programját. Új programtos indul az elektronika alkalmazása és széles körű elterjesztése címmel. S magától értetődik, az államilag preferál: vállalati akciók közé tartozik a biotechnológia, robottechnika, videotechnika gyártása, meghonosítása, elicrjcs/ievc is. A MEGYEK IS I ER\ E/.M.k Három év fél évtizede, amióta ötéves tervek készülnek Magyarországon, mindig az volt a szokás, hogy u 19 megyei, s természetesen a I óvárosi t anács is elkészítene a maga középtávú programját. Ebben most sincs változás. Mégis felületesség volna egyenlőségjelet leunra múl: és a jelen közé, mert s/cmbcötlöck a különbségek is. Hogy miért, a/ némi indoklást igényel. Ismeretes, hogy 1986. január elsejével új gazdálkodási rendet vezetnek be a tanácsoknál. A változásnak az a lényege, hogy több pénz marad a városi és községi tanácsoknál, ami egy csapásra igencsak megnöveli az önállóságukat, s vele együtt a felelősségüket. Bár 1968, a gazdaságirányítási reform első szakaszának bevezetése óta a tanácsok önállósága fokozatosan növekedett, mégis érvényben maradlak bizonyos tervlcbontásos módszerek. Ennek egyik példája a célcsoportos lakásépítési keret: a költségvetés adta, előírva, hogy csak erre a célra lehet felhasználni. Január elsejétől ez. a keret is megszűnik. A pénzügyi kormányzat ugyanis joggal mondhatja a tanácsoknak: jóval több pénz marad nálatok, döntsetek a legjobb belátásotok szerint! Az új helyzet persze új tervezési módszereket kövelel. Idáig például csak a népgazdaság ötéves terve jóváhagyását követően készítették cl a megyék sajátjukéi. Most, a növekvő önállóság és felelősség időszakában ez. az út már nem járható. Ezért a népgazdasági tervjavaslat kidolgozásával párhuzamosan a megyék is kimunkálták a maguk tervkoncepcióját és alaposan megvitatták. Ezt követően — ugyancsak a népgazdasági tervvel egy időben, annak részeként-— elkészüli a megyék ötéves tervjavaslata is. A megyék tervkoncepciójáról is azt mondhatjuk, amit a 110 iparvállalatéról: az alapvető dolgokban összhangban vannak a makroökonómiai elgondolásokkal. De akadnak ellentmondások, vitatott részek is. A legtöbb megye például kevesebb állami lakásépítést tervez, mint ahogy a népgazdasági tervjavaslatban elképzelték, h megyék arra hivatkoznak, hogy nagyon elmaradtak a csatornázással, szcnnyviz-tis/iíióniűvck létesítésével, nem halogatható tovább ez a beruházás. A szakszervezetek meg mások viszont azt mondják: már igy is kevés az olefló bérű lakás, nem csökkenhet tovább az arányuk. Ez bizony súlyos dilemma, amire rövidesen megoldást kell találni. VIGYÁZÓ SZEME í EKEI... Vigyázó szemeteket Párizsra vessétek — irta hajdan a költő, amikor még Franciaország volt a forradalmak szülőhazája. Napjainkban — a gazdaság meghatározó szerepét ismerve — igy módosíthatjuk e/l a mondást: vigyázó szemeteket a KGST-re vessétek! A tények: Magyarország nemzeti jövedelmének leiét a külkereskedelmi forgalomban, mindenekelőtt az európai f KGST-tagországokban, azok közöli is elsősorban a Szovjetunióban kell realizálnunk. Értve ez alatt: bevételeink felét külföldön kell „megkeresnünk". Olyan termékek tömeges exportjával, amelyekre ezeknek az országoknak szükségük van; Ezért immár 1983 ősze óta akkor kezdődött el a hetedik ötéves terv kimunkálása — tervegyeztető tárgyalások folynak szocialista pratnereinkkel. Az elképzelések összehangolása jól halad, több országgal aláírtuk már az Ot évre szóló kölcsönös áruszállítási, gazdasági együttműködési szerződéseinket. Csak ilyen előzmények és ennyi munka után vállalkozhattak a szakemberek az ötéves tervjavaslat immár paragrafusokba foglalt megszövegezésére. A textus persze meg most is változhat, hiszen gondosan át kell tanulmányozni majd az érdekképviseleti fórumok — KISZ, SZOT, TOT meg mások — módosító javaslatait. Mire ezzel végeznek, közeledik a karácsony, a parlamenti vita időszaka. MAGY AK EÁS/.I.Ó KLáMfTiN KOPASZ MARTA METSZETEI $ SlILÁfiVf Tűzoltók reneszánsz palotája A városi tűzoltóság igazán bus/ke lehet a nemrégiben felújított Kossuth l.ajos sugárúti épületére, amelyei a millenniumi épiikc/ésck kors/akában építettek, loih Mihály, az egykori szegedi főmérnök tervei s/erini és 1898-ban adtak át rendeltelésének. A felújítást a CSOMIÉP leányvállalata végezte, mintegy 4 millió forintért. Szegednek a vízzel és a tűzze! mindig sok haja akadt múltjában. Sokszor a pipázástól szármaalak a tüzek, ezért a város hatósága 1720-ban hozott szabályrendelete szerint hat forinttal bírságolták azt, aki nyilvános helyen pipázott. Az 1819. évi nagy tűz után kiadták a Tűzrendszabátyák című füzetet. Ez/el együtt a liizek nem nagyon engedelmeskedtek a rendszabálynak, mert a nádtetős és deszkakeritéses házak bizony elég gyakran lángra lobbantak, és hamarosan tovaterjedt a tűz. A város egy-egy pontján szinte minden évben volt jelentősebb tűzkár. Ebben az. időben a tüz elleni védelmet a céhekre és a bakterokra iázták, nem nagy szakértelem és felszereltség mellett. Ezért alapították meg IS70 októberében az első Önkénles Tűzoltó Egyletet, Benke Ferenc parancsnoksága alatt, gróf Széchenyi Ödön útmutatásai alapján. Aztán az 1879. évi nagy árviz borzalmai irányították a figyelmet ismét a tűzoltóságra. Tisza Lajos királyi biztos szorgalmazására 1879. augusztus 27-én jött létre Szeged hivatásos tűzoltótestülete, még a várban, a Hal, a mai Roosevelt tcrcn. E szervezel első parancsnoka Caskó János volt. (Érdemes megemlíteni, hogy időrendben harmadik parancsnokuk az a Sigrényi Pál lakatosmester, akinek kovácsoltvas művei ma is sok szegedi házon megtalálhatók. Nigrényit egy raj/ianár követte.) A tűzoltóság 1881-ben költözött Ujj JózseJ házába, amely a mostani laktanya szomszédságában volt, majd 1898ban az új épületbe. Tulajdonképpen ettől kezdve beszélhetünk igazán szegedi tűzoltóságról, mert ekkor jelentősen növelik felszereltségüket, mozdonyfeeskcndőkkcl, lajtokkal, szerkocsival, több kerekes vizipuskával stb. Később jön az automobilizáció, 1921töl. Ekkor kapják meg az első Opel mentőautót. A szegedi tűzoltók mindig bátor emberek voltak, akik a tüzek oltásában hősiesen vettek részt. Például: 1884: a Milkó-féle fatelep égett 48 órán át. Ugyanebben az évben gyulladt ki a Danner-féle üzlet raktára. Az 1885 április 22-én (délután háromnegyed háromkor) bekövetkezett színházégésnél, az 1886. évi kolerajárvány fertőtlenítésénél, az 1889-es sáskajárás irtásában is részt vettek a tűzoltók. A további nagy tüzek: Winkler fatelep (1892), Viktória gőzmalom (18%), Jaulusz-féle gőzmalom (1907), az üjszegedi Vigh-féle fűrésztelep (1907), a rókusi MÁVműhely (1911), a Tisza malom (1914), a Gindele palota — itt keszul most a bábszínház, Lenin körút — (1921), a Piek Szalámigyár (1922), Liehtenegger gőzmalom (1924)', a Városháza tornya (1925) stb. oltása, lokalizálása ugyancsak tűzoltóinknak köszönhető. A tűzoltó-laktanya építésére a város 1886-ban hozott határozatot, hogy a városi istálló helyén épüljön fel az új épület. Pénz htján a tervezésre és a kivitelezésre 11 év múltán. került sor. A terveket Tóth Mihály (1845— 1925) városi főmérnök készítene, és az építkezéshez hamarosan hozzá is kezdtek, kél utcára nézőén, 145 méter front hosszúsággal. A/ emeletes épület mellett a földszintes rész a készenlét számára épült. A Szilágyi utcai részben helyezték el a gazdasági'épületet, szolgálati lakásokkal együtt. Az. épületek falát egységesen sárgn, nyers téglából alakították ki, cs díszítőelemeivel, megoldásaival együttesen, nyugodtan mondhatjuk, hogy a város legszebb német neoreneszánsz épülete. A tervezett költség 90ezer korabeli forintra rúgott. Az elég szűkös területen épült (összesen nem haladja meg az ezerkétszáz négyszögölt) épületet 30 tűzoltónak, a parancsnoknak és a működéshez szükséges anyagoknak szánták, miközben bognár- és kovácsműhely! is kialakítottak. Közben, akárcsak napjainkban, kevésnek bi/.oru'tilt a tervezett összeg, mert a laktanya 104 ezer forintba került. A kivitelezési munkálatokat Adok István — Magyar Ede, a szegedi szecesszió legjobb alkotója, a „magyar Gaudi" apósa — vállalkozó vcgeztc. Adok olyan igényes kivitele/ő volt, hogy nem engedte a korábbi laktanyából a régi bútorokat áthurcolni, hanem az egész épület új és egységes bútorzatot kapott. „Elkészült a tűzoltó laktanya és gazdasági épület. A tanács Tóth Mihály főmérnök elnöklete mellett bizottságot küldött ki az átvételre. A bizottság tagjai a számvevőség egyegy tagja. Kovács József, Kriszt Sándor, U'agner Károly, Várossy Ferenc, Bába Ferenc és Scliütz János. " (Szegedi Híradó 1898. szeptember 6.) Ezt követően átveszik a laktanyát berendezik és a tűzoltóság városi parancsnoksága jelenleg is itt működik. A felújításnak egyetlen szépséghibája, hogy a mentők részlegét nem újították lel. Lehet, hogy kél bukszát kellett volna kinyitni? A laktanya tervezője, Tóll#MiItály, 1880 és 1918 között állt a város szolgálatában. Olyan mérnökember volt, akj képes volt tervezni, kivitelezni és egész életén ál Szegedért munkálni. Tervei szerint épült tel: a Bem utcai ulászlaklanya (1899), a K. u. K. kórháza 1897-ben (ma 600. számú szakmunkásképző), a honvédségi csapatkórház (1895) mu II. számú kórház — és a régi hus/.ái laktanya (1890), amelyben ina az MKM szegedi gyára üzemel. (Valószínűsíthető, hogy a honvéd gyalogsági fióklaktanyát (1894) is l óth Mihály tervezte. (Ebben az épületben jelenleg a rendőrkapitányság közlekedésrendészeti és útlevélos/iálya működik.) Tervei szerint épüli: a Közvágóhíd (1883), az Árpád téri iskola (1882), az Alsóváros iskolaja (1881) és a Pacsirta utcai óvoda (1883). Tóth Mihály munkásságát végiggondolva, jó lenne, ha a városi tanács Szeged volt főmérnökeinek életét feltárva megörökítené munkásságukat. Gondolok itt a Fiuméből idekeveredett Bainville-tői — ö készítette el Szeged első komolyabb városrendezési tervét, a Széchenyi tér mai megjelenése is alapjaiban az ö fejében született meg —, illetve Marólhy Mátyástól kezdve. Molnár Pálon, Berzenczey Domokoson kereszt ül egészen Páljy-Budinszky Endréig. BÁTYAI JENŐ