Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

2 Csütörtök, 1985. november 7. 2 A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot .küldött a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére Mihail Szergcjevics Gorbacsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának; Andrej Andrejevics Gromiko elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács4 Elnöksége elnökének; Nyikolaj Ivanovics Rizskov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében t^vtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a szovjet népnek a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulóján. A nagy októberi szocialista forradalom létrehozta a világ első szocialista államát, s ezzel új korszakot nyitott az emberiség történelmében. Legszebb haladó hagyományaink között őrizzük annak emlékét, hogy a polgárháború idején nagyszámú magyar internacionalista harcolt a szovjetek oldalán, és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság velük együtt vivta történelmi harcát. A szovjet nép kommunista pártja vezetésével kiemelkedő eredményeket ért el az új társadalom építésében. A szovjet hatalom létrejöttétől napjainkig következetes harcot folytat a világ békéjéért, a társadalmi haladásért. A magyar nép felszabadi tóját tiszteli a Szovjetunióban, és nagyra értékeli barátságát. A marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus eszméin, a közös célokon és érdekeken alapuló magyar —szovjet együttműködés gyümölcsöző eredményei jól szolgálják népeink és a szocialista közösség ügyét. Pártunk és kormányunk a jövőben is népeink barátságának erősítésén, együttműködésünk további fejlesztésén munkálkodik. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség e nagy ünnepén további sikereket kívánunk a fejlett szocialista társadalom építéséért, a haladásért, a világ békéjének megőrzéséért folytatott állhatatos tevékenységükhöz. •• ...» ;> * Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban üdvözölte Eduárd Amvroszijevics Sevardnadze szovjet külügyminisztert a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából. Az évforduló alkalmából ugyancsak üdvözlő táviratot küldött szovjet partnerének a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. (M"fll) Üdvözlet Odesszába A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulójának előestéjén üdvözlő táviratban köszöntötte A. P. Nocsovkint, az Ukrán Kommunista Párt Odeszsza Területi Bizottságának első titkárát és A. V. Pecserovot, Odessza Terület Tanácsának elnökét Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke. A távirat igy hangzik: Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, a Csongrád Megyei Tanács, megyénk kommunistái és egész lakossága nevében szívélyes, elvtársi üdvözletünket küldjük a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából. Megyénk dolgozói kiemelt érdeklődéssel kísérik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa előkészítésének munkálatait. A területi pártértekezletre történő felkészülés, az újjászerkesztett pártprogram tervezete feletti társadalmi vita eredményessége érdekében kifejtett munkájukhoz a testvéri Odessza terület kommunistáinak és dolgozóinak sok sikert, erőt, jó egészséget kívánunk. Nagygyűlés Moszkvában Q Moszkva (MTI> Umnepi gyűlésen emlékeztek meg Moszkvában a nagv októberi szocialista forradalom 68. évfordulóiáról. A Kreml kongresszusi palotájában szerdán megtartott gyűlésen részt vettek a Szovjetunió párt- és állami szerveinek vezetői, élükön Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. A gyűlésen Viktor Csebrikov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Lengyel vezetők üdvözlése Kádár János, az MSZMP főtitkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezték ki jókívánságaikat VVojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Néoköztársaság Államtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Zbigniew Messnert. akit megválasztottak a Lengyet Népköztársaság Minisztertanácsa elp^kévé. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ugvancsak táviratot küldött Román Malinowskinak, a lengyel szejm megválasztott elnökének. (MTI) lóiq . ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette az 1986—1990-es évekre szóló magyar—vietnami tervegyeztetés lezárásáról készített jelentést. A kormány megtárgyalta és elfogadta az energiagazdálkodás, a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiák korszerűsítésének, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosításának a következő évekre szóló programját. A Minisztertanács módosította az általános jövedelemadóról, valamint a lakossági adóigazgatási eljárásról és az illetékhivatalokról szóló jogszabályokat. A kormány jelentést hallgatott meg a folyamatban levő és a közelmúltban befejezett központi nagyberuházásokról. (MTI) Kitüntetés Pál Lénárdot, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát eredményes tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként — 60. születésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette kt. Látogatás Az európai kulturális fórum munkájában részt vevő írók egy csoportja szerdán megtekintette a MunkásnW.gálmi Múzeumban „Ablak a világra" cimmel rendezett magyar könyvkiállítást. amely a hazánkban megjelent külföldi irodalmi alkotásokról ad izelitőt. (MTI) Katonák ünnepe Bensőséges hangulatú megemlékezés keretében ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját az MN 3793. alakulat. A Szegeden megtartott ünnepségen — amelyen részt vett Oláh Miklós, a szegcdi városi pártbizottság titkára; Tóth Tamás, a KISZ Szeged Városi Bizottságának első titkára és Palotai Jenő alezredes, az MHSZ megyei titkára — Lipcsei András alezredes köszöntötte az aktív és a nyugállományú tiszteket, a sorkatonákat, majd Nagy Miklós ömagy ünnepi beszédében foglalta össze az elmúlt 35 év legfontosabb eseményeit. Ezt követően öri Lajos alezredes, a magasabb egység nevében köszönte meg a szegedi alakulat három és fél évtizedes munkáját Az ünnepségen felszólalt Szekeres Imre, az alakulat első parancsnoka is. A beszédeket követően az alakulatnak csapatzászlót adományozó vállalat, a Budapesti Posta Alközpont képviselője, Ries László, valamint Oláh Miklós adott át emlékszalagot. Ezután kitüntetéseket vehettek át az egység kiemelkedő munkát végző tisztjei1, 35 éves szolgálatáért a honvédelmi miniszter Szolgálati Érdemérem kitüntetését kapta Szabó Ernő őrnagy. Az egység parancsnokának jutalmát vehette át Bozó Károly őrnagy, Farkas Mihály törzszászlós. Lakatos Mihály törzszászlós, Tóth József zászlós, Bernáth János hadnagy, Virágh Béla zászlós, Papp Lajos zászlós és Wittmer Ferenc törzszászlós. Az SZKP megújított programja A nagy október nyomdokain Nehéz dolog történelmi pillanatokat elképzelni. Milyen lehetett például a több, mint nyolcvan évvel ezelőtti pártkongresszus, ahol néhány tucat emigráns, titokban, álnéven utazó fiatalemberek és nőj< összegyűltek, hogy valami újat indítsanak meg? Vannak persze visszaemlékezések az orosz szociáldemokraták második kongresszusáról, tudjuk kik vettek részt, miféle harcban formálódott az új típusú forradalmi munkáspárt eszméje ténnyé, hogyan fogadták el a pártprogramot. A forradalmárok akkor is — ez törvényszerű — optimisták voltak. Igazuk tudata diktálta, hogy bízzanak eszméik megvalósulásában, végrehajthatóságában. Jó lenne mégis tudni: az önkényuralom elleni harcot hirdető maroknyi csoport milyen távlatokban gondolkozott. Hiszen akkor rajtuk kívül alig-alig gondolhatott bárki arra, hogy az önkényuralmat, a cári zsarnokságot alig másfél évtized múlva megdöntik, s Oroszországban valami egészen új kezdődik. Példátlan bátorság és elszántság kellett a nagy kísérlethez. Az elmúlt csaknem hét évtized a kísérletezők merészségét igazolta. A körülmények, feltételek változása nem csökkentette az évtizedek alatt a forradalmiság követelményeit, ám ezek alapvetően változtak meg. Az első pártprogram megfogalmazásának idején az orosz birodalmat agyag lábú óriásként emlegették. Ki: vonná:ma kétségbe, hogy az .új szovjet ország 1U17. októberét H°ve,tóep acél, lábakra állt? A feladatok tudományos alaposságú hosszú távú kitűzése a kommunista pártok alapvető munkamódszere. A pártprogramoknak ezért különösen nagy jelentőségük van. Most, amikor publikálták az SZKP újjászerkesztett programjának tervezetét, ezt a marxi—lenini elvet érvényesítették. A Lenin által támasztott követelmény, hogy a kommunisták tennivalóikat a „konkrét helyzet konkrét elemzése" alapján határozzák meg így érvényesül. A programtervezetet közzé tevő testület fontosnak tartotta kiemelni, hogy a huszonnégy évvel ezelőtt elfogadott harmadik program legfőbb elméleti és politikai tételei igazolódtak. „Mindamellett a felhalmozott tapasztalat az ország belpolitikai életében és a nemzetközi szintéren végbement változások tudományos értelmezése lehetővé teszi, hogy pontosabban és konkrétabban határozzák meg a szovjet társadalom fejlődésének távlatait, a végső cél, a kommunizmus elérésének útjait és eszközeit az új történelmi körülmények között a külpolitikára háruló feladatokat". A most publikált dokumentum nem értékeli át tehát az előző program-változat megállapításait, de ugyanakkor — s az összehasonlítás lehetővé teszi kimondani ezt — a kor valóságához jobban igazítja, a történelmi lehetőségek széles körű figyelembevételével pontosabbá teszi. A nagy történelmi-társadalmi feladat a kommunista társadalom felépítésének célja nem változott — változott viszont a megfogalmazás, az adott körülményeket és lehetőségeket, a szovjet társadalomi és külvilág realitását, azaz 1961 óta eltelt időszak tanúságait, figyelembe vevő az új szöveg. A tervezet publikálása után kezdődött társadalmi vita máig tanúsítja: a szovjet emberek 6zámára elsőrendű téma továbbra is a béke megőrzésének feladata. A pártprogramnak szinte valamennyi szakaszát áthatja e tény felismerése. A Szovjetunió most az októberi forradalom hatvannyolcadik évfordulójáról emlékezik meg. A hét évtizedes fejlődést, győzelmeket, nehézségeket felvázolva a dokumentum megállapítja, hol is tart ma a szovjet társadalom. A fejlett szocialista társadalom építése folyik — szögezik le — amelyben „napi feladattá vált a szocialista társadalom mindent átfogó és mindenoldalú tökéletesítése, lehetőségeinek és előnyeinek mind teljesebb és hatékonyabb kihasználása." Ez a küzdelem nem légüres térben folyik —, kialakult • a szocializmus világrendszere. A pártprogram tervezete a Varsói Szerződés és a KGST-tagországainak együttműködését méltatva leszögezi: „A történelem eddig nem ismert ilyen országközösséget, amelyben senkinek sincsenek és nem is lehetnek különleges jogai és kiváltságai, amelyben a nemzetközi kapcsolatok valóban a népek közötti kapcsolatokká váltak..." Áz SZKP újjászerkesztett programja is jelentős teret szentel a szocialista világ „környezetének" elemzi az imperializmus, a fejlődő világ helyzetét, ellentmondásait. Korunk — a két világrendszer együttélésének és versengésének kora. E történelmi versény, amely az új társadalom ícdr vezető utat kíséri súlyos ellentmondásokat és veszélyeket hordoz. Az értékelés megerősíti: a háború tiem elkerülhetetlen, az egyetlen észszerű és elfogadható út a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. A Szovjetunió nem támogatja a „forradalom exportját", ám ellenáll minden kísérletnek,, amely az ellenforradalom „kivitelével" próbálkozik. Ezek a megállapítások összhangban vannak, a békés egymás mellett élésnek mint stratégiai feladatnak a meghatározásával. A novemberi genfi Gorbacsov —Reagan találkozó előtt az amerikai elemzőknek fel kell figyelniük arra, hogy a Szovjetunió elkövetkező évtizedeit meghatározó dokumentum leszögezi: a párt a két nagyhatalom normális, stabil kapcsolataiért száll Síkra. Az is nagyon lényeges, hogy az SZKP ismét megerősíti, hogy megengedhetetlennek tártja, hogy a két világrendszer közötti ideológiai ellentéteket kiter_ jesszék az államköri kapcsolatokra. Es még valami, amire mindenütt érdemes odafigyelni: „Az SZKP ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy nincs olyan fegyver, amelynek kölcsönösségi alapon, hathatós ellenőrzés alkalmazásával való korlátozására a Szovjetunió ne állna készen." Az általános értékelések és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó tételek jelentőségétől nem maradnak el a szovjet társadalom és gazdaság belső fejlődés útját kijelölő passzusok. Az olvasó ezeket azzal a tudattal tanulmányozza, hogy a világ legnagyobb országa gazdasági és társadalom-politikai programját tartja a kezében. A tudományos elemzés követelménye itt sem érvényesült kevésbé, mint a nemzetközi szakaszban. Sőt, amig az SZKP vezetése nem tartotta szükségesnek, hogy a nemzetközi kapcsolatok eddig követett vonalán változtasson. addig a gazdaságot illetően a programtervezet sok új elemet és nem kevés önkritikus megállapítást is tartalmaz. Ezek mindenekelőtt az irányítás, a gazdasági építés, az ipari termékváltás felgyorsítása, a meglevő alapok jobb kihasz- • nálására vonatkoznak. Lényeges áz a tétel, ami a jövőt megalapozó beruházásokra vonatkozik. Az SZKP itt is az intenzív utat jelöli ki azzal, hogy a súlypontot — az eddig létrehozott óriási anyagi-technikái bázison — az építkezésekről a már meglévő vállalatok felújítására, korszerűsítésére kell áthelyezni. A nehézipar primátusának elismerése, a gépipar fontosságának hangsúlyozása nem áll ellentétben a hivatalos vonallá vált erőteljes törekvéssel, miszerint a közszükségleti cikkek és a szolgáltatások „hiánytalanul elégítsék ki a szovjet emberek igényeit." A pártprogram előírja azt is, hogy a fejlődés meggyorsítása céljából a népgazdaság minden ágazatából be kell vonni a vállalatokat a közszükségleti cikkek gyártásába. A szovjet párt az intenzív fejlődés a felgyorsult műszaki haladás — s a lakos-i ság mind teljesebb ellátásának útját, a közgazdasági és irányítási rendszer tökéletesítésében jelölte ' meg. Ez egyebek között a vállalatok és az egyesülések önállóságának növelését, az önelszámolás elterjesztését jelenti. Együtt jár ez .a központi szervek által kiadott mutatók számának csökkentésével. Az adminisztratív .láncszemek sokaságának kikapcsolása is iihangS'Üiytr, kapott a dokumentumban.... ú A gazdaságpolitikában a párt a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek, a termelés irányításába való bevonásának igen nagy jelentőséget tulajdonit. A pártprogramnak az államelmélet fejlődésével foglalkozó szakaszai szerint ugyanis a kommunista társadalom felé vezető utat az össznépivé vált szovjet állam demokratizmusának kiteljesedése, a dolgozóknak a politikai életbe való teljesjogú részvétele jelenti. A párt — s itt iámét a kritikus hangnemre kell felfigyelni — szigorú fellépést követel azokkal szemben, akik az államapparátusban lelkiismeretlen munkát végeznek. „Hivatali beosztással való visszaélés, karrierizmus, Személyes meggazdagodásra való törekvés, sógorság-komaság, protekció — ezek azok a vétségek, amelyek szigorú megbüntetésére a pártprogram felszóliL A szovjet kommunisták nem festenek országukról idealizált képet: a párt a lenini elvet követve a nagy október nyomdokain haladva, tömegek között él, azok szemével látja az országot, azok ^szével és szívével érzi a gondokat, keresi a legjobb megoldásokat. A dokumentum nem a realitásoktól elszakadt elmélkedés. nem vágyálmok öszszesítése és kergetése, hanem a hosszú távú célkitűzések napi feladattá lebontható gyakorlati munka programja. A nyolcvanegynéhány éve elhatározott első programtól az átszerkesztett harmadikig nem csak emberöltők sora, de a forradalom által elindított visszafordíthatatlan irányú társadalmi fejlődés vezetett el. Akkor a cári önkény megdöntése, az alapvető szabadságjogök rfiegszerzése volt a cél. A loHdoni kongresszus küldöttéi által megfogalmazott harbi feladatokat végrehajtották, A mostani programban kitűzött tennivalók is forradalmi munkastílust és össznépi cselekedetek sorát igényli. Miklós Gábor