Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

Szerda, 1985. november 6. 5 Kitüntetések A József Attila Tudományegyetem november 7-e tiszteletére rendezett ünnepségén Csákány Béla rektor és Bádonyiné Nagy Ilona, a KISZ-bizottság titkárhelyettese adott át kitüntetéseket: Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Simon Ferenc adjunktus cs Halvax Béláné hivatalsegéd. Miniszteri Dicséretet Földrári •Lászlóné adjunktus. Aranykoszorús KISZ-jelvényt vett át Staehö László tudományos főmunkatárs és András János joghallgató. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét Kőrtvélyesi Tamás tanársegéd. Csűri Miklós tudományos segédmunkatárs, Lipták Magdolna vegyészhallgató. Mezen József es Szabados Gyula joghallgatók kaptak. Emléktúra A Csongrád Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, az autóklub megyei szervezete, és a zákány.széki tanács november 7-én, csütörtökön rendezi meg a hagyományos megyei autós emléklúrát — ezúttal Za kánv.széken. A szokásokhoz híven a rendezvény egyúttal politikai demonstráció is. Az alkalomhoz illő plakátokkal, zászlókkal feldíszített gépjármüvek vezetői Zákányszéken megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. A zakányszéki művelődési házban november 7-én reggel fél kilenckor, az ünnepélyes felvonulásról és koszorúzásról megérkező csoportok az elméleti verseny KRESZ-tesztjét töltik és politikai kérdésekre válaszolva mérik össze tudásukat. Majd !) órától — az autósok és a motorosok külön-külön — ügyességi feladatokat oldanak meg. A versenyben a három feladatcsoportot és a csapattagok teljesítményét együttesen értékelik, s az első négy helyen végzettek kapnak jutalmat. Közösséget teremteni Befejeződtek az ifj. Horváth István-napok Az érdeklődők fele. de lehet, kétharmada is kiszorult a szolnoki Varga Katalin Gimnázium színpadának előadásáról szombaton késő este az Ady teri egyetemen. Nem kell félteni az amatőr szinjutszómozgalmat — gondolhatjuk a zsúfolt nézőtérről, bár az is igaz, ebben a teremben alig negyvenen férhettek el. Szűk terel, intim hangulatot kíván Mrozek abszurdja, a Mulatság. Az előadás után nézők és szereplök közösen értékelték u látottakat. A tegnap véget ért ifj. Horváth István-napokon tehát megvalósulni látszott a szervező H. 15-ös csoport törekvése: megkérdezni a közönséget. felszabadult gondolatcserére invitálni. Mint a csoport tagjai elmondták — s a résztvevők is tapasztalhattak —: ,,a napok" elnevezéssel illetett, rendezői sorozatoktól eltérően a 8.15-ök nem az ügymond fesz.tivaljelleget szerelték volna . hangsúlyozni. Nem meghívott vendegeket ünnepeltek. hanem egy színházi találkozó- és konzultációsorozat első részéi tartották meg, amelyen szorgos munka folyt. Szerény anyagi keretek közt a kiadásokat gyűjtésekből fedeztek. Kiállítást rendeztek Az örök színház címmel, a vendégszinpadok bemutatták egy-egy produkciójukat, fórumokon vitatkoztak a rhozgas- es beszédstúd lókról, szinhazelrnélel és gyakorlat összefüggéseiről. Nyilvános próbákon bepillanthattunk a házigazdák készülő műsoraiba, "melyek a nézők, amatör színészek és rendezőtársak véleménye nyomán is formálódnak még. Ilyen stádiumban tart az Egyenes labirintus cimű Pilínszky-est, az újra átdolgozott Becketl-darnb, a Jörés-menés, és a novemberben bemutatandó Shetley-dráma, a Cenci. Ez utóbbi, melyet kaposvári vendeg, Czeizel Gábor ren|dez, hagyományos előadás lesz. A van tgard-felhangoktól mentes, szép. gazdag színházat szeretnének a meglévő szerény körülmeny ellenére is. Ismertették a Napok névadójáról fennmaradt dokumentumokat. Ifj. Horváth István 1922-től » mindössze lialug József es Kovács Ida a Cenciben 1941-ig élt, 15 éves kora óta szerepelt amatőr színpadokon. Eletének utolsó éveiben a szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságában játszott. 1940—11-ben olyan Hamlet-előadást rendezett, amelyet a 8.18-ösök követendő példának tekintenek. Samu Attila, az együttes vezetője: — A XX. századÁruházi látogatók-monogrammal Évről évre emelkJdik a fiatal bűnelkövetők száma. A bűnözésre vezető okok kőzött előkelő helyet foglal el a nem megfelelő családi környezel hatása. Az elvált, külön élő, vagy mostohaszülők problémája nagyban befolyásolja a fiatalkorúak életszemléletét. A családi viszonyok rendezése nagy érzelmi hatást eredményezhet, ellenkező esetben viszont gyorsan megszünteti a jóra való készséget. A romlott családi környezet, a szülői szeretet hiánya már sok fiatal éleiét tönkretette A nevelőintézetek ben felnövök közölt nagy számban találhatók lelki sérültek, akik életük végéig rokkantnak érzik magukat. Sorsukat nemegyszer a végső elkeseredés határozza meg ... A fiatalkorú bűnözésben a csoportosan elkövetett bűnesetek váltak jellemzővé. Sok fiatal csavarog a városban — sokan intézetből III. évfolyamról kimaradt. Május 15. ótu betanított munkásként dolgozik a Délépnél 14 forintos órabérért, s a vállalat munkásszállóján lakik. N. Róbert, 16 éves, 4 év óta állami gondozott, 13 testvére van. Az általános iskola után kőművesszakmára szakmunkásképzőbe iratkozott, de az elsó év vegén megbukott és kimaradt. 1985 júliusa óta a Szegedj Ingatlankezelő Vallalal segédmunkása. 16,50-es órabérrel. H. Sándor, 18 éves, születésé óta állami gondozott. 1985-ben padlóburkoló szakképesítést szerzett. Szakmájában dolgozik az ingatlankezelő vállalatnál, havi 3 ezer forintos átlagkeresettel. Intézetbeli magatartása átlagon felül jó, semmi kifogás nem merült fel ellene. Hr. Sándor, 16 éves, szülei elváltak, majd állami gondozásba került. Az általános iskolát elvégezte, 1984 ok löszöknek. Autókat törnek fel,. bérétől a Szegedi Hangszerverekedésekbe keverednek, lopnak. A napokban nevelőintézeti fiatalok álltak bíróság elölt. Többségük nem ismerhette meg a szülői szeretetet. a család visszatartó hatását. Íme a nyolc fiatal rövid önéletrajza: T. Eduárd. 16 éves. Születése óta állami gondozott, szüleit nem ismeri. Az általános iskolát elvégezte, majd szakmunkásképzőbe iratkozott, elsőéves parkellázó szakmunkástanuló. Nevelóotthon-beli magatartása súlyosan kifogásolható. T. György. 17 éves. Születésétől állami gondozott. Az általános iskola elvégzése után a szakmunkásképzőben villamosjármú-szerelő szakmát tanult, de 1985 elején a gyárban segédmunkás, havi 2200 forint átlagkeresettel. T. István. 17 éves, öt testvére van. A szülök alkoholizálása miatt négy kisebb lestvérével állami gondozásba került. III. éves kőműves szakmunkástanuló. H. Zoltán, 17 éves, szüleit nem ismeri, csecsemőkora óta állami gondozott, öt általános iskolai osztályt végzett. A szegedi nevelőotthonból kifogásolható magatartása mia'tt került a kalocsai nevelőotthonba, ahol kisegítő munkát végez. K. Zsolt, 17 éves. Egyedül ö nem állami gondozott. 1985 júniusában villumosjármúszerelö szakképesítést szerzett, szakmájában dolgozik, 4200 forintos átlagkeresettel. Magatartása ellen eddig nem merüli, fel kifogás. A nyolc fiatalember gyakran töltötte együtt szabadidejét. Később ezeket a baráti találkozókat arra használták fel, hogy előzetes megbeszélés után Szeged áruházaiból, üzleteiből különböző árucikkeket tulajdonítsanak el. Előszeretettel látogatták a Szeged Nagyáruház és a Centrum Áruház osztályait. de többször „meglátogatták'.* a Bizományi Áruházat, az Alföldi Ruházati Boltot és a Junior Bulikot is. Többnyire cipőket, ruhaneműket loplak, melyek egy részét maguk viselték, de ajándékoztak, sőt értékesítettek is a lopott holmikból. A sorozatos lopások idején 1985 májusában T. Eduárd és N. Róbert ellen már büntetőeljárás volt folyamatban, mivel a két fiatalember a heveiéi ntézelben egy 8 és egy 9 éves srácot súlyosan bántalmazott. A Szeged Városi Bíróság dr. Salamon Erzséljet tanácsa két napon át tárgyalta a nyolc fiatal búnügyél. A bíróság többnyire társlettességben, folytatólagosan, nagyobb értékre, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetelt lopás bűntette miatt. T. Eduárd javítóintézeti nevelését rendelte el. T. Györgyöt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. N. Róbertet. Hr Sándort. T Istvánt és H. Zoltánt 1—1 évi próbára bocsátotta, H. Sándort 4 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, K. Zsolt esetében pedig megrovást alkalmazott a bíróság. Az ítélet jogerős. B. L. ban a magyarországi egyterűi színjátszás történetében ö az, aki először állította mércének a középkori egyetemi •színjátszás hagyományait. Ezen nemcsak az előadások elkészítését értem, hanem azt, milyen helye legyen egy színtársulatnak az egyetemi éleiben. Azaz: adjon teret és munkát mindazoknak. akik olyan szorosabb közösségre vágynak, amit maga az egyetem. érthető módon, nem tud létrehozni. Azzal, hogy az előadások után értékelő beszélgetéseket tartunk, legfontosabb célunk nyilvánul meg: közösséget, egymással kontaktust teremteni tudó, nyitott emberekből álló csoportot kialakítani. Nem is annyira szakmai kritikát várunk, inkább arra vagyunk kíváncsiak, hogyan ítélik meg produkciónkat, mint emberi tettet. Varjú Erika A deszkiek elöntése: Hozzájárulás az útés járdaépítéshez Jó példával járnak elöl a deszkiek: a község településfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezhető lakóinak hozzávetőlegesen 80 százaléka már megszavazta, elfogadta a javasolt összeget, az évi 600 forintot. Akadt néhány nyugdíjas, akinek egyébként — alacsony nyugdija miatt — nem kellené fizetnie, de érezve hasznosságát, az alapösszeg felét (elajánlották a köz javára. Deszken 25 tanácstagnak szavaztak júniusban bizalmat. Most ezek a tisztségviselők jártak-j^rnak házról házra, tájékoztatják a tulajdonosokat, hogy a tanács mire szándékozik költeni a befizetett összeget. Általában két allei'nativu közül lehel választani. Az egyik elképzelés, hogy a befolyt összeget szilárd útburkolat készítésére tonozására sik pedig a régi épület átalakítása, és a járdák fordítják, a bemápostaamelyben nyugdíjasoknak rendeznének be napközi otthont, és kialakítanának egy könyvtárat is. A megkérdezettek szinte egyöntetűen az útépítésre voksoltak. A tanácsnál elmondták, hogy a községben 2810-en élnek, közülük 900-an kötelezhetők a fejlesztési őszszeg fizetésére, de különböző "mentességek miatt 6—700-ra tehető azoknak a száma, akik majd összeadják az útépítéshez szükséges pénz egy részét, mert a tanácsnak is segíteni kell Szép példája ez a közös összefogásnak, s így reális az a terv, miszerint a következő öt é»vben Des/.lj valamennyi utcájában betonozott lesz a gyalogjárda. Lehet-e táncolni gúzsba kötve? A városegésztől az épületdíszítő műalkotásig Mit tehet napjainkban a sokat szidott építésiét környezetünk t/múlásáért? Képes-e korunk kultúráját, szellemi mond.H.dóját, sovány pénztárcánk lehetősegei között formába, önteni? A tehetség kizárólag exkluzív leiadatok megoldásánál érhelö-e tetten ? Folmértük-e már munkájuk súlyosságának megfelelően az építeszek felelősségét? Társadalmi igények, alkotói szabadság, beruházói visszafogottság és kivitelezői kapacitás satujában tervezői képzelet es megvalósuló epület közölt felismerhető-e a különbség? Kiderül-e ez valóban, mikor a tervezés folyamata kevéssé ismert a nyilvánosság előtt, tehát építészeti kultúránk a megvalósult épületek kultúrájához kötött? Még sok-sok kérdés fogalmazódott meg bennem Újszegedén, a November 7. Művelődési Házban, ahol a Csomiterv két építésztervezőjének, Nóvák Istvánnak és Novákné Juhász Mártának nyílt áttekintő kiállítása két évtized alkotómunkájáról, ••e- • •>>" . VÁROSOK — A város élo organizmus, történelmi kontinuitás, melynek testében ott hagyja nyomát — kisebb, vagy nagyobb mértekben — szinte minden generáció, minden kor. Az utóbbi tíztizenöt é'vben átfogó városrekonst rukciók kezdődtek, melyek átformálták e települések arculatát, új formákkal, funkciókkal, architektúrákkal gazdagították azokat. Azok lettek a legsikeresebb „fazonigazítások", ahol sikerült szervesen kapcsolni az új épületeket, együtteseket, utcasorokat a település „genetikus kódjához". E téren az építész házaspár sikeres és példamutató munkai végzett. A békési városközpont, a szentesi főtér, a makói csipkeházak sorának első szakasza, a hódmezővásárhelyi Kossuth téi' jelzi ennek a komplex munkának eredményeit. Az épületiipusiik. a tömbök, részletek, oszlásuk arányrendjei, a felhasznált anyagok. a régihez, való kapcsolódások ho| harmonikus, hol diszharmonikus megoldásai erősítik az olv sokszor hangoztatott mondást: az építeszet megfagyott zene. Még akkor is. ha nem mindig szimfónia, nagyzenekari mü. EPÜLETEK — Ha összefoglalóan kellene jellemezni a két tervező énületeinek stílusát, nem lenne könnyű dolgom. Mert leginkább a komplexitás jellemző munkáikra. Ráadásul mindezt alárendelik az épület funkciójának, a majdani használók tevékenységének, ráadásul sosem felejtik el a mai magyar ópitö-« és kiviteiezöipar feltételrendszerét, lehetőségeit. A funkcionalizmus attitűdje éppúgy tetten érhető az épületeken, mint sok stílu.sáramlat átszűrt és letisztult eleme. Déldául a posztmodern váltóia. a szerves építészet néhány eleme, a Bauhaus fegyelme, a népi éoitészeU motívumok, és az avantgárd nyomai. Am ez a komplexitásra törekvés szerves egységként jelenik meg. oazdanodva a társművészetek jól illeszkedő alkotásaival. Ügy vélhetik az alkotók. hogy az épület több, mint egy célra létrehozott rendszer. Elménv is. műalkotás is, személyiségformáló erő is. Olyan összetett létesítmény, melv minden elemével hat a használókra, s élményt jelent a környezetben is. Novak István épületei közül hadd utaljak az újszeged i tanácsi oktatási és továbbképzési intézetre, és a Köjál Csongrád megyei központjának épületére. Eredeti módon tagolt, szellemes megoldásokban bővelkedő, az egyes elemek, közölt a kapcsolódásokat kivételes érzékkel megoldó épületegyüttesek. születtek, mégpedig előregyártóit Uni váz-elemek felhasználásával. Ha lehet, akkor ez valóban gúzsba kötve táncolás — de hát az építészek ezen nem siránkoznak. ig.Y érzik valóban méltó erőpróbának a feladatokat. Az oktatási épületnél kísérletképpen a társművészek a tervezés első fázisától együtt gondolkodtak és dolgoztak a tervezővel — ennek eredményeként születtek T. Nagy Imre plasztikus gipszfalai. Szekeres Mihály belsőépítész egységes térkialakítása és művészi értékű díszfala, s a többi képzőművészeti alkotás. Bár a Köjál-székház esetében nem volt ilyen szerves az együttműködés. Szathmáry Gyöngyi szimbolikus szobra. Benes József hallban elhelyezett zománcképe és Lapis András zárt udvaron latható Ülö nöie harmonikusan kapcsolódik az épület térformáihoz és funkciójához is. Novákné Juhász Márta épületei közül számomra mindenekelőtt a csongrádi párthúz az igazi élmény. (Nem, mintha a tőié teljesen 'eltérő, erősen tömbösített és geometrizaló szentesi ifjúsági ház kisebb értékű lenne környezetéhez való alkalmazkodásával, sok funkciót kiszolgáló termeinek kapcsolataival. oldott térhatásaival.) A csongrádi épület a nepi építészet emlékeiből teremt korszerű, a város történelmileg kialakult szerkezetébe simuló, a stílusokat továbblenditö, meghatározó érvényű objektumot. Az építészi alázat szép példája, hogy egyenrangú partnerként dolgozott együtt a belsőépítész Komámji iMszlóval és a tereket szellemesen díszítő Sándot Eszter textilművésszel. Ezért lehetett korszerű egységet teremtenie. S még nem szóltunk a jórészt közösen készített oktatási épületekről. melyek Szegedtől Nyíregyházáig, Kisvárdától Tatabányáig, Pécstől Budapestig, Vásárhelytől Siklósig korszerű lehetőségeket teremtenek az oktató-nevelő' munkához. S nem szóltunk a magántervekről. melyek talán manapság a leginkább meglódíthatják a fantáziál, merthogy a hazak gazdái nemigen fukarkodtak a forintokkal. Kézen is fogott a művelődési ház „mindenese" — merthogy nem csupán a tisztaságért. rendért felel, de kiváló háziasszonya is a művelődési intézménynek —, hogv „látja, itt az előszoba nagvobb. mini az a lakás, almi más két gyereket nevel." PAUSZl'Al'lRON — A tervek, a most folyamatban levő munkák, és a majdan megvalósulók is ott láthatók jelzésként a paravánokon. Ezek —• például a díjnyertes békéscsabai korzó, a mezőberényi városközpont, a szegedi „J" tömbrekonstrukció. vagy a szentesi köztemető ravatalozója — a szellemi erőfeszítések újabb próbái, a kapcsolatuk úiabb lehetőségei, a folyamatosság úiabb igazolasai. az életmű tömbösitésének erősítései. A feladatok különbözőségei ellenére erősödtek az egyéniségek karakterei, a művészek között Tóth Valéria, Klial Sándor. Borbás Tibor, Melocco Miklós, Gerle Margit. Varga Imre vállalkozott velük közös munkára. Mar ez is minősítés! A bevezetőben fölvetett kérdésekre csak töredékes válaszok születhettek, de hát egy cikk nem vállalhatja Tel az egész magyar építőművészet sok szálú problémakörének minden aspektusát. Arra viszont örömmel utalhatók, hogy a közöttünk élő tervezőházaspár nemcsak komolyan veszi felelős munkáját, de korunk nagy -kérdébeinek szellemi partnere is lett. Finta József mondta nemrég, hogy mióta átadták nagy szállodáit, sovány pénztárcája miatt nem képes eljutni saját tervezésű épületeibe. Novákókat ilyen veszely nem fenyegeti — mindannyiunk szerencséjére. Tandi Lajos