Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

Szerda, 1985. november 6. 3 Szakszervezeti választás Eredmények, gondok az egészségügyben Szombaton a Tisza Szállóban tartotta meg küldöttértekezletét az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Csongrád Megyei Bizottsága. fi tanácskozáson részt veit Juszt Lajos egészségügyi minszterhelyeUes, Kormos Miklós, az EDSZ központi vezetőségének titkára, Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának titkára,. Török Judit, a városi pártbizottság osztályvezetője és a megyei tanács képviseletében Hős» Erzsébet osztályvezető-helyettes is. Cserháti István egyetemi tanár, a SZOTE rektora köszöntötte a megjelenteket, majd a megyebizotlság ötéves — igen nehéz társadalmi, gazdasági körülmények között végzett — tevékenységéről László István titkár számolt be. Egyebek között elmondta: megyénkben alapvetően meghatározza az egészséges területpolitikai munkát az idős emberek magas aránya. Ez elsősorban a szociális gondoskodással összefüggő tevékenységek fejlesztésére irányítja a figyelmei. Az egészségügyi dolgozók etikai megítéléséről szólva a titkár leszögezte: a szakszervezeti aktivistáknak mind következetesebben kell eleget tenniük a társadalmi elvárásoknak, hog/ megfelelő megbecsülésben részesüljenek az emberek gyógyításán fáradozó orvosok, ápolónők. Nőtt az egészségügyi dolgozók érdeklődése munkahelyük ügyei iránt, állapitolta meg a beszámoló, kritikusabban ítélik meg a gazdálkodás, a munkaszervezés fogyatékosságait, a munkát akadályozó anyag- vagy müszerhiányt, a túlórákat, a különböző pótlékokat, bírálják az ügyeleti rendszert, az ügyeleti díj, a bérfejlesztés mértékél és módját. Nőtt az aggodalom a megélhetési költségek miatt, egyes rétegek — különösen a fiatalok, a nagycsaládosok — életszínvonaluk határozott romlását. érzékelik. Az ötnapos munkahét bevezetésével a dolgozók szabadidejének növelese volt a cél. a zökkenőmentes megvalósulás azonban nem kis fejtörést okozott a létszám- és bérgazdálkodásért felelős szakembereknek, ugyanakkor a dolgozók — főképp a nők — jelentős áldozatvállalására is szükség van. A vitában résztvevők egyebek között az alacsony átlagbéreket, a túlterhelést, a képzés egyes hiányosságait tették szóvá, javasolták a 40 órás munkahét általános bevezetését, és kérték az 50 százalékos vasúti kedvezmény visszaállítását. A beszámolót egyébként jónak ítélték és elfogadták. Juszt Lajos fölszólalásában elmondta: annak ellenére, hogy jelentős' anyagi befektetéssel határozottan fejlődött az egészségügyi ellátás — új létesítményeket adtak át, korszerűbb lett a műszerpark —, a lakosság egészségi állapota nem javult, hanem romlott. Tudomásul kell vennünk, hogy egy ország egészsége nemcsak az egészségügyi intézményektől és dolgozóiktól függ: a helyes életmódra nevelés össztársadalmi feladat. Épp ezért a jövőben — amikor szintén nem lesz több pénze ennek az ágazatnak sem — ésszerűen kell rangsorolni az igényeket, úgy, hogy főként a betegek közérzetét javító kiadásoké legyen az elsőbbség. A jobb munkakörülmények és életfültételek megteremtésével talán több lesz a derűs, mosolyogni tudó egészségügyi dolgozó is. Koncz János a magyar egészségügy múltját, fejlődését vázolta. Elismeréssel szólt a megyében dolgozó orvosoknak az egészségügy javításáért tett erőfeszítéseiről. A megyei sajátosságokból adódó feladatok között első helyen említette az idős emberek szociális ellátásának további fejlesztését, a megyei kórház megteremtésének szükségességét, és a műszerállomány meggondolt növelését. Kormos Miklós megállapította: az érdekvédelmi munka kilépett az intézményi keretekből. A gondok szélesebb körben is ismertté váltak, így lehetőség nyílik arra is, hogy a megelőzés össztársadalmi programmá váljék, s ezáltal javuljanak a lakosság egészségi állapotát tükröző mutatók. László István összefoglalta a vitában elhangzottakat, majd Szilárd János egyetemi tanár számolt be a jelölő bizottság munkájáról. A résztvevők végül megválasztották a megyei bizottság tagjait, a kongresszus és a megyei értekezlet küldötteit, valamint a munka- és rétegbizottságokat. Az EDSZ megyei bizottságának elnöke liodosi Mihály egyetemi tanár, titkára László István lett. Gyerünk a „zaciba" be! Páncélszekrény és patikamérleg Az első magyar zálogházat M ária Terézia ' alapította Pozsonyban, 1773. augusztus 23-án kelt kiváltságlevelével. Az Állami Zálogház alapításának célja az elharapódzott uzsorakamat megszüntetése volt. A pozsonyi zálogházat 1787-ben Budára, majd az 11120-as években Pestre költöztették. A központi zálogház l!)12-ben nyílt meg. A felszabadulástól 1970-ig sok vita folyt arról, hogy szükséges-e a zálogtevékenység. Az 1050-es években létjogosultságát még kétségbe vonták. Az évek során azonban bebizonyosodott, hogy nagv igény van a zálogkölcsönre. Szeged, Nádor utca 2. Szűk kis utcácska. A kapu mellett tábla: Szegedi Zálogház. A véletlen, vagy lehet, a szándékosság hozta úgy, hogy a „zaci" diszkrétnek ható eléggé néptelen utcában „üzemel". Szemközt a bejárattal várakozom. Két középkorú, jól öltözött hölgy érkezik karonfogva. Hangosan diskurálnak. aztán mindketten eltűnnek a lépcsőházban. Látszik rajtuk, nem először járnak itt. Kis idő múlva két fiatal fordul be az utcába. Zavartan körülnéznek. s amikor meglátják, hogy járókelők közelednek, továbbmennek. Csak. akkor fordulnak vissza, amikor tiszta a levegő. Mint kisstílű tolvajok surrannak be a zálogház ajtaján. Az ablakok előtt, odabent már megváltozik a kép. Nem „illik" szégyenlös— A páncélterembe, tudom, tilos a belépés. Van most olyan tárgy a megőrzésükben. amit naponta megcsodálna? — Nem is egy. Múlt századi kézműipari csodák, aranyba foglalt briliánsok A bizalom próbája Bármennyire is tudjuk, hogy jármüvünk működése akkor a legbiztonságosabb, ha a hibákat megelőzve időt, s némi pénzt áldozunk a műszeres ellenőrzésre, a folyamatos karbantartásra, a rendszeres ápolásra — s ebben jó partnerünk volna például az autóklub — bizony, ezekről könnyen lemondunk. Elhanyagoljuk a kocsit, és csak akkor visszük a műszaki állomás szakemberéhez, ha funcsa hangokat kezd hallatni, szokatlan jelenségeket produkál. Akkor aztán adj uramisten, de röglön! Azt szeretnénk, ha a fogyasztásmérő műszer kezelője röglön be is állítaná a gyújtást, a kopogó hang azonosítója tüstént meg is szüntetné a zörej okát. Igenám, de az ügynevezett , futójavitásnál hibafeltárásnál többre, például nagy értékű alkatrészek beszerzésére és beépítésére az autóklub műszaki állomásai nincsenek felkészülve. Nem is lehetnek — nem erre hivatottak. Nem vállalhatják át a javító-szerelőműhelyek funkcióit, következésképp nem is versenyezhetnek amazok felkészültségével. Egy valamiben azonban előrébb járnak: a klubszervezet műszakjai iránt nagyobb a bizalom. (Megvannak ennek a maga okai: nem nyereségérdekeltségű szervezet lévén, senkin sem akar a klub meggazdagodni; az autótulajdonos érezheti, hogy ott tényleg az ő érdekvédelmi szervezetének védnöksége alatt áll.) A Csongrád megyei autóklub-szervezet nem oly régen újjáalakult elnökségét foglalkoztatni kezdte az a furcsa feszültség, hogy egyKi mint veti ágyát Tolltisztítást is vállal a Patyolat Mit tett eddig a jó háziasszony, ha egykori stafirungja fölött eljárt az idő? Az ágynemű-garnitúrákall újra cserélte, ám igen nagy luxus lett volna az elhasználódott párnák, dunnák helyett Is újat vennie. így aztán nem maradt más hátra: időnként kitette a tollal töltött) párnákat a napra, jól megpaskolta őket, hadd szálljon el a por belőlük, a többit az áldásos sugarakra bízta. Igen ám, de a por nagy része csak benn rekedt, a zsíros, összetapadt, összecsomósodott tollpelyhek csak ragaszkodtak egymáshoz, s ettől az angin sem lett tiisztább. Nem beszélve arról, hogy a lakótelepi ablakokban bizony szívesebben látna pirosló muskátlit a járókelő, mintsem sárguló cihákat ... Nos, régi igényt igyekezett kielégíteni a Szegedi Patyolat Vállalat — tudtam meg Zsikó fetván igazgatótól —, amikor az ország más vállalatainak példáját követve, bevezette új szolgáltatásként a tolltisztitást. Már működik is a központi üzemben egy szovjet automata gép, amelylyel teljesíteni tudják a megyéből érkező megrendeléseket. Mi mindent tud ez a masina? Megtisztítja a tollat a szennyeződésektől, „kiporolja", a törött részeket különválasztja. Az ép pelyheket fölgőzöli, fertőtleníti, zsírtalanítja, egy bizonyos szerrel megszünteti a mágneKeződést, így szárítás után szinte a duplájára duzzad a toll. Ha piszkos a vászon, a Patyolat vállalja, hogy kimossa. De ha nagyon elhasználódott, kívánságra újra is kicseréli. S mint hogy furcsa képet festenénk a buszon, villamoson párnákkal a nyakunkban, a vállalat gépkocsija hívásra házhoz megy. . Jó, jó, mindez nagyon szép, mondja a gyanakvó háziasszony, aki újabban szigorú költségvetés készítésére adta a fejét, de mibe kerül mindez? Az árak nem riasztóak, különösen, ha számításba vesszük: elegendő 5-10 évenként fülűjitani a tollal töltött párnákat. Egy kispárna egyszerű tisztítása 20, a nagypárnáé 65, a dunnáé (4 kiló súlyig) 130 forintba kerül. Ha ömlesztett toll tisztítását kéri valaki, akkor kilogrammonként 32 forintot fizet érte. A vászontok mosásáért 2, 6, illetve 7 forintot kérnek. A vadonatúj kispárnaangin 40, a nagyé 110 forintba kertül, a dunna tokja 460 forint. Előfordul, hogy a tisztítás során — a selejtes eltávolítása miatt — csökken a toll mennyisége, ezt pótolja a Patyolat, 10 dekánként 25 forintos áron. Foglalkoznak a gondolattal: kívánság szerint illatdsitani is fogják a párnák töltelékét. Mi történne akkor, ha valami csoda folytán a megye minden lakója egycsapásra fölújittatná évek óta használt párnáit, dunnáit? A kővetkező 5-10 évben aligha fordulnánk ez ügyben ismét a Patyolathoz. Megéri a vállalatnak ez a befektetés? — kérdeztem az igazgatót. A válasz egyértelmű igen, hisz a ritkán fölmerülő igény is igény, s a környező megyék egyikében feem nyújt ilyen szolgáltatást a Patyolat. Van már arra is példa, hogv a társvállalatok területéről érkező tollat is fogadja a gépet üzemeltető cég. Egyelőre azonban nekünk, szegedieknek, Csongrád megyeieknek kíván jó álmokat szerezni a Patyolat, mert hogy szó szerint is igaz a „ki mint veti ágyát"... kezdetű mondás. Ch. A. felöl a klub élvezi a bizalmat, másfelől nem képes a bizalomnak tökéletesen megfelelni. Keres hát olyan partnereket (szervizeket, autójavító kisiparosokat) akik a gépjármű-javító szolgáltatásban alfélé „Kiváló Aruk Fóruma" — emblémát érdemelhetnek ki, akikhez nyugodt lélekkel küldheti az autóklub a maga ügyfeleit, mert garanciát lát a mintaszerű munkavégzésre. A vizsgálódások eredményeképp létrejött az első megállapodás a szegedi műszaki állorhas két diagnosztikai műhelye, a Kossuth Lajos sugárúti és a Berlini körút 16—18. szám alatti valamint a Sárosi utcai szerviz közölt. Ez utóbbi referenciaüzeme lesz a klubnak — fel is teheti a klubemblémát a bejárati márkajelek közé. Gyakorlatban az együttműködés a következőképp néz ki: X. tulajdohos gépjárművét a klub műszakijai diagnosztizálják, a szükséges javításokról megrendelőlapot töltenek ki, s X-nek még ott a klubban árajánlatot adnak. S ha X. azt elfogadja, nincs több dolga. Az autóklub képviseli a továbbiakban érdekeit, intézi helyette a szervizben a megrendelést, sőt, kívánságára még át is viszi kocsiját a Sárosi utcába. Ott pedig a klubtag nevében és helyett, szakmai felkészültséggel ellenőrzi a javítás milyenségét, a számla korrektségét. A referenciaüzemek számát a jövőben bővíteni szeretnék: az országosan is úttörő kezdeményezéshez ugyanis bármelyik szerviz, kisiparos csatlakozhat, ha a feltéleleknek megfelel, illetve elfogadjá azokat. Az első fecske, a Sárosi utcai szerviz felkészítette már az autóklub két. Szegeden dolgozó munkatársát az akcióra. Valamennyi szovjet személygépkocsi-típus, a kis és a nagy Polskik, a Zastava 101-esek, a Latvija-buszok, a Gaz, Uaz és Izsgyártmányok lehetséges javítási munkáiról tudnak árajánlatot adni az autósoknak a klub munkatársai. (A szerviz ugyanis e típusok javításával foglalkozik.) Máris készek arra, hogy az érdeklődök rendelkezésére álljanak. Azaz: kezdődik a bizalom próbája! P. K. ködni, elvégre valamennyien: sorstársak. A zálogház .munkájáról, szolgáltatásairól Miklós Józsefné fiókvezetővel beszélgttlem: — A Bizományi Áruház Vállalatnak 10 zálogkölcsönfiókja van, ebből 7 vidéken. Egy év alatt 80 millió forintos forgalmat bonyolítunk A zálogkölcsön személytelen, azonnal felvehető, és hat hónapig nem kell törleszteni. A kölcsön igénylése nem bürokratikus, nincs szükség keresetigazolúsra. a kamat és a kezelési dij pedig nem több, mint a személyi kölcsön esetében. — Milyen tárgyakat zálogosítanak el az emberek? — Elsősorban aranyat; ezüstöt, ékszereket. "Ezek az összforgalom 70 százalékát teszik ki. Nélkülözhető tárgyak, és ezekre tudunk: olyan összegeket kölcsönözni. amelyek az adott helyzetben fedezik a szükségletet. Néhány évvel ezelőtt sokan hozlak rádiókat. ma már képmagnók, számítógépek kerülnek a zálogházi polcokra. ' — Hat hónap után ki kéli váltani a zálogtárgyakat. Fél év után van-e még türelmi idő'' — Egy hónap. A nyolcadikban következik a kénvszerértékelés, amikor külön bizottság állapítja meg a vételi és eladási árat, majd a Bizományi üzleteiben értékesítik a nálunk felejtett értéktárgyakat. — Ruhaneműt elfogadnak-e zálogtárgynak? — Igen. Megtalálható nálunk az eléggé viseltes irhakabáttól a nercbundáig minden. Üjabban márkás porcelánokat is elfogadunk. Kínáltak már autót és betétkönyvet is. ezekkel azonban a zálogház nem foglalkozik. — Milyen szolgáltatásaik vannak a pénzkölcsönzésen kívül? — Az értékmegőrzés és értékmegóvás. Ez a szolgáltatásunk időtől független. Általában azok veszik igénybe, akik külföldre utaznak hosszabb időre. Az eddigi legértékesebb tárgyat Budapesten láttam átvenni, ahol egy brillre 400 ezer forintot fizettek ki. A zálogházban dolgozó fci-i fene nö egyike Fülöp Jánosné becsüs. Két évig tanulta Budapesten a szakmát. — Három éve dolgozom itt. Egyedül 30 ezer forintig becsülhetek, ennél nagyobb értéknél már a fiókvezető, vagy ellenőrző becsüs jelenléte szükséges Azért vagyunk, hogy segítsünk az emberek gondjain, ne- kelljen nagy összegeket, fizetniük az uzsorásoknak. — Előfordult már. hogy a kereskedelmi értékénél többre értékelt zálogtárgyat? — Igen. Égy csodálatos, művészi kivitelű követ briliánsként értékeltem, s mint később kiderült, üveg volt! A kiváltás után a tulajdonos elmondta, hogy ó is brilnek ludta az ..értékes ajándékot". A kilenc hölgy egyetlen férfi munkatársa Simon János. Érettségi után géplakatos lett. Most, 19 évesen cserélte fel u satut és esztergapadot a becsüsi székkel és a patikamérleggel. A tanulóidő két év, ezalatt 3 ezer 450 forint fizetést kap havonta. — Olyan munkát végezhetek, amely egyben szórakozást is jelent számomra. Sokféle ember megfordul nálunk, és gyönyörű dolgokat láthatok. Fantasztikus, hogy milyen értékek vannak magántulajdonban. Észrevettem. hogy olyanok is megfordulnak a zaciban, akik csak dicsekedni akarnak értékeikkel. Persze olyanok is, akik elmondhatnák félévenként: „beh csűstőljön' a gond ..." Szeged, Nádor utca 2. Gyérünk a „zaciba" be, tudok egy olyan híres „zacit", hogy valami csuda ... dúdolom a Tisza-parton, miközben a szúnyogok messze elkerülnek. A naitalin „parfüm" ügy látszik, nemcsak a molyok riasztója ... Bagaméry László Üj bélyegek A posta — az Évfordulókesemények '85 sorozaton belül — 2 forint névértékű karácsonyi bélyeget hoz forgalomba november 6-án. A bélyeg Kékesi László grafikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készült! A bélyegkép arany keretben, téli tájban három betlehemező fiút ábrázol. November 11-én ugyancsak 2 forintos bélyeget hoz forgalomba a posta Ries István születésének 100. évfordulója alkalmából. A bélyeg Widerkomm Ervin grafikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyomással, 495 300 fogazott és 4700 fogazatlan példányban az Állami Nyomdában készült. A bélyegképen arany keretben Ries István portréja látható. (MTI)