Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

Kedd, 1985. november 26. ]ogpolitikai célok és feladatok A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése Hétfőn — dr. Szilbereky Jenő elnökletével megtar­totta idei teljes ülését a Legfelsőbb Bíróság. Az ülé­sen részt vett Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Rácz Albert ál­lamtitkár, az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatal elnö­ke, Ladvánszky Károly bel­ügyminiszter-helyettes, va­lamint a párt-, az állami és társadalmi szervek több ve­zető képviselője. Megjelen­tek a tanácskozáson a fő­városi, a megyei és a kato­nai bíróságok elnökei, vala­mint az állam- és jogtudo­mány képviselői. A teljes Az állampolgári fegyelem sokoldalú erősítése a bün­tető., a polgári és a mun­kajogi eszközökkel egyaránt lehetséges és szükséges is. A gazdasági jogvitákban a bíróságoknak nemcsak a tisztességtelen gazdasági te­vékenység ellen kell fellép­niük, hanem jogi eszkö­zeikkel erősíteniük szüksé­ges a szerződések gazdaság, szervező szerepét, a tartós gazdasági kapcsolatokat, az áru, a termék, a szolgáltatá­sok minőségének védelmét. A családjogi törvény vár­ható módosításáról is szó volt a teljes ülésen, hang­ülés megvitatta és elfogadta súlyozva, hogy a társadal­mi valosag messzemenő fi­gyelembevételével kell majd alakítani az új szabályok­nak megfelelő gyakorlatot. A tanácskozáson utaltak az egyes bírósági eljárások lassúlására, késedelmére, foglalkoztak ennek okaival és megállapították, hogy ez hátrányos az eljárás haté­konyságára is. Megtárgyal­ták az adózási, a deviza és a vagyon elleni bűncselek­mények által okozott kár mertékével és értékével kap­csolatos büntető elvi döntés­nek a nagy. a jelentős és a különösen nagy kárra vo­natkozó iránymutatásait. A teljes ülésen résztvevők és a felszólalók — köztük Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Markója Imre igazságügyminiszter, dr. Szíjártó Karoly legfőbb ügyész és Mórocz Lajos al­tábornagy, honvédelmi mi-' a Legfelsőbb Bíróság öt kollégiumában az elmúlt években végzett munkáról szóló beszámolókat, s ennek ismeretében meghatározta a következő időszak jogpoliti­kai céljait és az ehhez kap­csolódó feladatokat. Megál­lapították, hogy a Legfel­sőbb Bíróság teljesítette al­kotmányos kötelességét. Sa­ját ítélkezése és a bíróságok elvi irányítása során meg­felelő hatékonysággal látta el funkcióit. A teljes ülésen foglalkoz­tak a bűnözés helyzetével. Különös figyelmet fordítot­tak a társadalmunkra jelen­leg különösen veszélyes és súlyos bűncselekmények ítélkezési gyakorlatára. Ezek­nek a bűncselekményeknek az elkövetőivel szemben — különösen, ha visszaesőkről van szó — a büntetéskisza­básoknál a szigorítást lát­ják indokoltnak. nisztériumi államtitkár — A Legfelsőbb Bíróság tel- sokrétűen elemezték a jog­élet, a szocialista törvényes­ség, az igazságszolgáltatás más időszerű kérdéseit is, majd egyhangúlag elfogad­ták a következő időszak szóló jes ülése fontos feladatként jelölte meg az állampolgári fegyelem jogi eszközökkel történő erősítését. Az állam­polgári fegyelmezetlenség, felelőtlenség széles skálán ítélkezési feladatairól jelentkezik a bíróságok előtt, előterjesztést. (MTI) Ipari márkaboltok Hétfőn az Ipari Miniszté­riumban miniszteri értekez­leten értékelték a minta- és márkabolthálózat fejlődését. Ezt követően sajtótájékozta­tót tartottak, amelyen a mi­nisztérium képviselői el­mondták: az ipari minta- és márkaboltok száma az utób­bi két évben örvendetesen bővült. Elsősorban a gépipa­ri, a műszeripari és a fém­tömegcikk-ipari vállalatok nyitottak új márkaüzleteket. A lakosság körében különö­sen az Elzett, a Videoton, az Orion, a Hűtőgépgyár, a Hajdúsági Iparművek, a Bu­dapesti Harisnyagyár és a Tisza Cipőgyár üzletei ked­veltek. Mind több iparválla­lat ismeri fel a márkaboltok előnyeit. Jelenleg már 3 ezer 872 márka- és mintabolt műkö­dik az országban — ezek a kiskereskedelmi forgalom­bó' körülbelül hat százak­kal részesednek. Közülük 1300 üzlet a gázszolgáltató vállalatok palackcséretelepe. Az ipari mintaboltok száma, meghaladja az 500-at, vagy­is kétszer annvi, mint amennyi két évvel ezelőtt volt. A mintaboltokat a vál­lalatok részben saíát maguk részben a kereskedelemmel közösen üzemeltetik. Ez év első felében további 13 ipar­vállalat 20 új márkaüzletet nyitott. A márkaboltokban a kíná­latot a tapasztalatok szerint sokkal jobban tudják igazí­tani a fogyasztói igények­hez, s a változó igényeknek megfelelően mód van az áruk átcsoportosítására. A minisztérium most azt is szorgalmazza, hogv a jö­vőben olyan márkaboltok nyíljanak — elsősorban a gép- és műszeriparban, ahol a vállalat, termékeihez alkat­részeket is árusítanak. Kí­vánatosnak tartiái' azt is, hogy a kereskedelmi és ipa­ri vállalatok közös érdekelt­ségű boltokat társulásos for­mában hozzanak létre. elkövetkező évek döntik el. Tervek vagy óhajok? Jövőkép a déli végeken Afféle végvári helyzet jel- kashoz jutni, s ez olykor sú- selői voltak az előadók, lemzi a Dél-Alföld három lyos társadalmi problémákat megkérdezték, mit tesznek a megyéjének helyzetét: sok vet föl. Nem egyforma a tanácsok azért, hogy a re­mutatót tekintve nemcsak a kereskedelmi alapellátás gionális érdekeket az ipar­fővárostól, hanem az orszá- színvonala, erősíteni kell az vállalatok gazdasági érdeké­gos átlagtól is lemaradás egészségügyi alapellátást. vei összhangba hozzák. A mutatkozik. Az eddig elért A térség kulturális és szel- válasz — bár több szólam­fejlődés önmagukhoz merten iemi központja egyértelműen ban. hiszfcn három megye jelentős, más, jobb adottsá- Szeged. Ez korábban a ter- képviselője is válaszolt — gú vagy szerencsésebb táj- veknek megfelelően alakult nagyjából az volt: minden egységekhez mérve azonban így, mára, azonban a szak- tőlük telhetőt Hogy ez mi­még mindig jelentós a le-,emberek is döntően itt cso- re lesz el6gi azfi majd az maradas. Bács-Kiskun, Be- portosulnak, helyi szellemi kés és Csongrád megye ta- erőforrások híján pedig na­nácsi tervosztályainak vezető gyon nehéz az előrelépés a munkatársai jöttek el teg- régió perifériáján. A szom­nap a Szegedi Konzervgyár szédos megyék ezért arra tö­tanácstermébe, hogy beszá- rekszenek, hogy náluk is moljanak a hetedik ötéves honosodjon meg néhány fel­tervkoncepciójukról, és — sőoktatási intézmény, amely ahol van — a megyék hosz- szellemi tájaik térképét meg­szabb távú fejlődési elkép- változtathatná. Ugyanez zeléseiről. A találkozót a ke- elmondható az egészségügyi reskedelmi kamara dél-alföl- ellátásra, s némiképp a ke­di területi bizottságának el- reskedelemre is. A kisebb nökségi ülése keretében tar- települések megtartó erejé­. ... nek fogalomkörébe tartozik, l0UaK- hogy ott is emberi életet le­Melyek a közös gondok? hessen élni: ne legyen mi­Mindhárom megye gazdasá- nöségi különbség az ottani, s gában kiemelt helyen szere- a nagyvárosi élet minősége pel a mezőgazdaság. Akad között. A kereskedelmi és javítanivaló az agrárterme- szellemi központok egy hely­lés és az élelmiszeripar kap- re koncentrálása megdrágít­csolatrendszerén. Az ipar ja, némelykor elérhetetlenné mindhárom megyében na- teszi az anyagi és a kultu­gyobbrészt a gyáregységek rális szolgáltatásokat, se z a ipara: pesti székhelyű nagy- tény elvándorlásban, gazda­vállalatok részlegei működ- sági hanyatlásban ölthet tes­nek, kellői innovációs bázis tet — a kiemelt települése­nélkül. A régiók és az itteni ken ugyanakkor feszültsége­szabad munkaerőre telepitett fcet okoz a túlzott mértékű üzemek között gyakran nincs h_i,ftltft_A= szerves kapcsolat. Elmara- DeKOUOZes­dott az infrastruktúra: egyre A vita során a legkemé­nehezebb megóvni a megle-.nyebb kérdés az volt: mit vő közutak állapotát is, jelent a sok „kell, szükséges, megdöbbentő a távközlés várható" kifejezés? Ami helyzete. A hatodik ötéves most tervkoncepció címén tervben előtérbe került a fut, az terv vagy csak óhaj? magánerős lakásépítés. Ki- Tudniillik, az egész csak bi­derült azonban, hogy jelen- zonyus gazdasági növekedést tös rétegek saját erejükből feltételezve valósulhat meg. egyszerűen képtelenek la- Minthogy a tanácsok képvi­Lakóterületi pártszervezetek A nyugdíjaskorúak átjelentkezése Párthatározat, hogy • a alig mondták el valakiről, nyugdíjas párttagok ahhoz a hogy korábban milyen poli­pártalapszervezethez tartoz­nak, ahol laknak, s az árje­lentéstől csak indokolt eset­ben lehet eltekinteni. És mégis: Szegeden 1981-83­ban a vállalati, intézményi pártszervezetből csak 384 désekről beszélgetni, vitat­kozni, netán sakkozásra, tikai munkakörben dolgo- magnózásra, olvasásra stb. zott legeredményesebben, te- legyen lehetőség. Ilyen szem­hát a szervezésben, az agi- pontból a Victor Hugó utcai tációban vagy az tiktatásban székház az ideális, ott büfé is tudják őt aktivizálni. Ebből rendelkezésre áll. ered, hogy az átjelentkezett A szőregi alapszervezetben párttagok egy része sokáig a tagság csaknem fele még nyugdíjas iratkozott át az nem vállalt semmilyen párt- nem nyugdíjas, ám itt (és illetékes alapszervezetbe, - *— 413-an pedig — különféle in­dokokkal — maradtak. A fe­lemás helyzet okát a városi a tagok sorából munkát, többek a tagdíjfi- másutt is) fölvetették, jó zetessel is annyira elmarad- lenne, ha megyei, városi ve­lak, hogy törölni kellett őket zetök rendszeresen és egy ki­pártbizottságon abban lát­ják, hogy a kommunisták egy része nem érti a lakó­területi politikai munka szükségességét, mások úgy rugalmas döntéssel vélik, kicsi ennek a tevé- zett azt orvosolni: kenységnek a becsülete. Jól­lehet évenként adnak át az arra érdemeseknek „Lakóte­csit gyakrabban eljönnének rületi Munkáért" elnevezésű városi A lakóterületi pártmunká- hozzájuk előadást tartani. nak e rendkívül érzékeny Akkor kevésbé gyűlnének pontját kitapintotta a váró- össze a panaszok és sérel­si párt-végrehajtóbizottság, s mek, több időt fordíthatná­igyeke- nak a kerület, a város, az október ország megoldandó problé­31-i ülésén elfogadta azt a máira, a nemzetközi helyzet javaslatot, mely szerint a jobb megértésére. Alkalom KSZV, a posta, a MAV. a nyílna arra, hogy nyíltan, emlékplakettet, s a szegedi pártbizottság rendszeresen köszönti, illetve szerény ju­talomban részesiti a társa­dalmi munkát végzőket — ezt az idős párttagok nem tartják elégségesnek. A föl­tételek javítására és az elis­merés sokoldalúbb kifejezé­sére lenne szükség — vetik föl gyakran. Igen nagy gond, hogy a párthatározat következetlen végrehajtása miatt a kerü­leti alapszervezetek 89 szá­zalékban nyugdíjas tagsága gyorsan öregszik. Az a tény, hogy a fiatalabb, gyakran még igen aktív, 60 év körüli kommunisták igyekeznek a volt munkahelyük pártszer­vezetében maradni, veszé­rendörkapitányság kertelés nélkül diskurálja­pártbizottságainak hatáskö- nak úgynevezett kényes té­rében — egyéves időtartam- mákról is, például a nyugdí­ra — új lakóterületi alap- jak különbségéből eredő fe­szervezetek alakuljanak, szükségekről. Ebben a kér­Ezeket a területileg illetékes désben persze aligha lesz pártvezetőségek irányítják, egyhamar egyetértés, mert tőlük kapják a működésük- akinek csak 3500 forintot hoz szükséges helyiséget, vagy még kevesebbet visz tagságuk azonban a munka- havonta a postás, az nehezen helyen maradt nyugdíjas érti meg, miért vannak két­kommunistákból tevődik szer-háromszor akkora járu­össze. A következő 12 hó- lékok. Pedig nyilvánvaló, aki napnak arra kell majd vá- mindössze 10—12 évi mun­laszt adnia, hogy az ilyen kaviszonnyal ment nyugdíj­vagy hasonló megoldás erő- ba, annak kevesebb jár, siti-e a munkahely és a la- mint a 35—40 éves állami, kóterület kapcsolatát: segí- illetve szövetkezeti szolgá­ti-e annák a feszültségnek a lattal bírónak. Nem is szól­föloldását, amely a nyugdí- va arról, hogy a magasan jazással keletkezik; csök­kenti-e a sértődés miatt k!­lépettek számát; milyen lyezteti a párt lakossági kap- élénkítő hatása van a kerü­csolatait. Nyilvánvaló, 70—80 leti pártmunkára. Szegeden éves elvtársak — hiába a jó szándék és a kötelességtudat pártvezetőség és 28 — nem képesek már úgy mozogni, szervezni, politi­zálni, mint tették azt fiata­labb korban. Nagyon is el­lakólerületi körzeti kvalifikált, a népgazdaság­nak több hasznot hajtó mun­kás vagy értelmiségi többet érdemel, mint a szakképzet­len. Fájdalmasan érinti a kom­alapszervezel működik igen munisták közösségét, amikor eredményesen. Az itt dolgo- néha kipróbált harcostársak­zó kommunisták és a fölöt- tói kell elköszönni, mert tes szervek egybehangzó vé- idős korukra, betegségükre. kelne tehát a kerületekben leménye, hogy o pártháza- különféle sérelmekre, magas olyan párttagok tevékenysé­ge, akiknek mozgalmi jár­tassága, politikai képzettsé­ge, pártmunkásgyakorlata és tapasztalata fölfrissítené, hatékonyabbá tenné a kerü­leti pártszervezeteket. Érdekes, hogy a munka­kat nyitottabbá kellene ten- tagdíjra hivatkozva kilép­ni. Nem csupán úgy, hogy nek a párt soraiból. Néme­ritkábban zárják be az aj- lyek távozása nem kár, mert tót, és nem írják ki rá a ri- a párton belül sem a társa­deg szöveget, hogy hivatalos dalomnak éltek, hanem ma­idő ekkor és ekkor, hanem guknak, tehát csak sűrűbben átvitt értelemben is. Altalá- voltunk velük. Am, ha ne­nos igény, hogy ezekben az tán olyan elvtárs adja visz­helyeken sem szorgalmazzák alapszervezetekben kelleme- sza piros tagkönyvét, aki 30 eléggé a nyugdíjaskorúak át- sen érezhesse magát a tag- —40 évig hordta azt a szíve jelentkezését. Különösen ott ság, és szívesen látogassák a fölött becsülettel, s helytállt ragaszkodnak hozzájuk, ahol tartalmas pártmunkát vé­geztek, s , távozásukkal ez pártonkívüliek * is. Ehhez a mainál jóval nehezebb idö­azonban a föltételek megte- ben, igen nagyon sajnálhat­remtésére van szükség. A juk, s ez-esetben alighanem megszűnne. Valószínűleg ez ságváritelepi pártházban, ha mi követtünk el hibát. A is oka annak, hogy o 60 éve- ötvenen megjelennek, le sem tisztességes kommunista tű­seket nem készítik föl a la- tudnak ül ni. Elsősorban tá- vozásának csak a sima sza­kóterületi pártmunkára, s gasabb és télen meleg helyi­hiába a határozat — be sem ség. székek, korszerű fölsze­mutatják őket az új alap­szervezetben. A bizonyíték: 1982. január 1. óta az 1441 kerületbe érkezett párttagból relés kell ahhoz, hogy az emberek jó szívvel térjenek be ráérős idejükben, mód­vú, mindig Vonalasan szö­vegelő, de meggyőződés nél­küli karrierista örül, mert úgy véli, szabadabb előtte a pálya. Bizony, igazuk van a Napirenden: a lakásellátás Hétfőn a Parlamentben hatóan 5 százalékkal nőve- pedig, amelyek közvetlen ér­ülést tartott az Országgyűlés kednek. s intézkedéseket tékesitésre építik a lakáso­évitési és közlekedési bizott- hoznak annak érdekében, kat. az építkezéshez kölcsönt sága. A testület tájékoztatót hogy a telkek közművesíté- vehetnek fel. hallgatott meg a lakásellá- sével járó terhek kisebb Az építőanyag-ellátásról tás VII. ötéves fejlesztési mértékben háruljanak á ma- szólva, a miniszter kiemelte: programjáról. gánépítökre. a mennyiségi kínálat kielé­Az előterjesztéshez Somo- Az építési kedvet kíván- 8ítő szinten marad jövőre is, gyi László építésügyi és vá- ... , , , • . " a termékek minőségét illető­rosfejlesztési miniszter fű- Jak íokozn' azzal IS' ho<rv en azonban további javulás­zött szóbeli kiegészítést, növelik a 3 szazaiékos hosz- ra van szükség. A lakásépí­Egyebek közt elmondotta: a szú lejáratú hitellel felvehe- tés minőségének javítására VI. ötéves terv végéig vár- tő összegek nagyságát. A is szigorú intézkedéseket hatóan 370 ezer lakás készül három-négy fős családok hoznak, a korábbinál körűi­éi, ez a-tervezett mennyiség például családi ház é-ítésé- tekintőbb és súlyosabb alsó határának felel meg. A hez 320 ezer többszintes szankciókkal járó minöség­VII. ötéves terv idején, te- épületben levő lakásnál 380 ellenőrzést vezetnek be. Vé­hát 1986—1990. között 320- ezer forint hitelt vehetnek gezetül a miniszter rámuta­340 , ezer lakás felépítésével fel Kedvezően változnak a tott: 1995 után — a demog­számolnak. s növelni kíván- bankkölcsönökkel kapcsola- ráfiai mozgásoknak megfe­ják a tanácsi bérlakások tos fizetési feltételek is. Így lelően — a felnövekvő, új arányát. például 300 ezer forintos generáció lakásip<mye ug­Munkaprogram készült ar- kölcsönig évi 12 százalékos, rásszerűen megnő. Ezért a ra, hogy a következő három az azt meghaladó hitelnél lakásépítés mosdani leszálló esztendőben a nagvcsaládo- ipedig 13 százalékos kamatot ága csak átmeneti tenden­sok és a pályakezdők lakás- kell fizetniük az igénylők- ciának tekinthető, hoz jussanak. A lakásárak nek. Ugyancsak a lakásépí- A referátumot élénk vita nem mérséklődnek ••"van — tési kedv fokozását szolgál- követte, a bizottság Stadin­hangsúlyozta a miniszter —, ja. hogy 1986--tól a szocia- ger István elnök zárszavá­de az árnóvekedé- üteme lista szektorba tartozó szer- val fejezte be munkáját, lassúbb lesz a korábbi évek- vek. vállalatok adókedvez- A vitában felszólalt Bödö­ben tapasztaltaknál. Az éoí- ményt kapnak, ha lakást né Rózsa Edit Csongrád me­tési költségek 1986-ban vár- építenek. Azok a vállalatok gyei képviselő is. (MTI) juk legyen ott időszerű kér- lakókörzeti kommunisták­nak, inkább az ilyenektől kellene sürgősen megszaba­dulnunk. A nehézséget per­sze az okozza, hogy a világ­nézete senkinek sincs a hom­lokára írva. A városi pártbizottságon számon tartják a jelzéseket, javaslatokat, kritikus meg­jegyzéseket. Növelni kíván­ják például az alapszerveze­ti munka becsületét. Foko­zott gondot szándékoznak fordítani a szociálpolitikai tevékenységre. Mindent el­követnek, hogy a lakóterüle­ti pártházak ne csak a kom­munisták otthonai legyenek, hanem váljanak a terület politikai, szellemi központ­jává. Egyetértenek azzal a fölvetéssel, hogy ezek az alapszervezetek lehetőleg ne 5—6 taggyűlést tartsanak évente, hanem legalább tí­zet, hisz egymás jobb meg­ismerésének, a folyamatos tájékozottságnak, a lakosság­gal való kapcsolatok erősíté­sének és elmélyítésének ez az egyik föltétele. Természetesen az a legfon­tosabb. hogy a nyugdijas­kort elért párttagok a válla­latoktól átjelentkezzenek a lakóterületi alapszervezetek­be. F. Nagy István I

Next

/
Oldalképek
Tartalom