Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

Szombat, 1985. november 21. Az ENSZ-ben Határozatok a nukleáris kísérletek betiltásáról P New York (TASZSZ, AFP, Reuter) Az ENSZ-közgyúlés egyes számú bizottsága több hatá­rozatot hozott a nukleáris kí­sérletek betiltásáról és a nukleáris fegyverzet szintjé­nek befagyasztásáról. , tett — javaslatot, amely fel­szólítja a genfi leszerelési konferenciát: állítson fel bi­zottságot olyan tárgyalások megkzedésére, amelyek a nukleáris kísérletek minden fajtáját betiltó megállapodás A tervezet -támogatja azt a javaslatot, hogy 12 hónapra szüntessenek be minden ilyen jellegű tevékenységet. Sürgeti egy, a nukleáris fegyverkísérleteket betiltó többoldalú megállapodás te­tő alá hozását, mert ez fon- aláírását eredményezhetik, tas eleme lenne a fegyverke- A határozat másiik pontja Az egyik határozatterve- zési verseny leállításét cél- nemzetközi figyelőszolgálat zet, amelyet a szocialista or- z(j erőfeszítéseknek. Az Egye- 'kiépítését sürgeti annak el­szágdk terjesztettek a köz- .... A]] , határnMH lenőrzésére, tartják-e magu­gyúlés elé, üdvözli a Szov- Sult ^'a™0* a hatarozati ^ ^ a,áiró ^^g^ egy jetunió egyoldalúan vállalt javaslat ellen szavazott. j]yen megállapodás előírá­kötélczettségét, amelynek ér- A közgyűlés egyes számú sálhoz. Franciaországot a vi­telmében meghatározott idő- bizottsága megszavazott to- ta során éles bírálatok ér­szak alatt nem hajt végre vábbá egy — a csendes-óceá­nukleánis fegyverkísérletet. ni országok által beterjesz­A VSZ honvédelmi miniszteri bizottsági ülése Berlinben December első felében a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában, Berlinben tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi mi­niszteri bizottsága. (MTI) A Szaljuton Négyszáz tudományos kísérlet D Moszkva (MTI) űrhajósok felkészülésének irányitója sajnálattal állapi* — Elfogadhatóan érzem totta rnegi hogy Vaszjutyin magam — válaszoltó a szov- betegsége miatt nem sike­jet televízió riporterének ^t maradéktalanul végre­kérdésére rögtön a leszállás hajtani a programot. El­után Vlagyimir Vaszjutyin. mondta, hogv az űrhajóson aki két társával, Szavimhhel epv idő óta TOSSZ közérzet, és Volkovval együtt csütör- ólmos fáradtság vett erőt. tökön tért vissza a Szaljut— Korábban is előfordult már, 7 urallomasrol. hogy egy-egy kozmonauta A három szovjet űrhajós megbetegedett, ám eddig az a tervezettnél korábban fe- orvosok Földről érkezett jezte be útját, Vaszjutyin utasításai alapián szedett parancsnok betegsége miatt, gyógyszerek mindig segítet­Hatvanöt napot töltöttek tek a bajon. Vaszjutyin ma­együtt a világűrben, 400 tu- gas lázzal járó betegsége domanyos kísérletet végez- azonban a gyógyszeres keze­tek és' 16 millió kilométeres lés ellenére is folytatódott, s utót tettek meg a Szovjet- az orvosok megállapítása unió területe fölött, filmfel- szerint alaposabb kivizsgá­vételeket készítve. lást. kórházi kezelést tesz A televízió csütörtök esti szükségessé. Ezért döntöttek híradójában Vlagyimir Sata- az űrprogram irányítói a lov altábornagy, a szovjet visszatérés mellett. Greenpeace Tíz év börtön ték, amiért jelenleg is nuk­leáris kísérleteket folytat a Csendes-óceán térségében. 0 Auckland (AFP) Tíz-tíz év börtönbüntetés­re ítélte .pénteken egy új-zé­landi bíróság a francia ka­tonai titkosszolgálatnak azt a két tisztjét, akik közremű­ködtek az Gireenipeace béke­mozgalom Rainbow Warrior nevű hajójának elsiillyeszté­sében. Alain Maíart-t és Domini­que Frieurt nem szándékos emberölés, valamint gyújto­gatás vádjában találta bű­nösnek a bíróság. A két franciának Új-Zélandban kell letöltenie a büntetését, mivell az ítéletben nincs szó Franciaországba történő ki­toloncolásukról. A Greenpeace békemozga­lom hajóját az új-zélandi Auckllard kikötőben felrob­bantották. A robbanás követ­keztében egy holland állam­polgárságú portugál fotóri­porter meghalt. A Rainbow Warrior a Muroroa korall­zátonyon végzett francia kí­sérteti atomrobbantások el­leni tiltakozó akcióban vett részt. Pályázat mozgáskorlátozottaknak A Mozgáskorlátozottak január 20-ig nyújthatják be Egyesületeinek Országos jelentkezésüket, az irodalmi Szövetsége alkotói pályáza- pályázatra pedig március 31­tot hirdet mozgássérültek ré- ig kell a pályamunkákat be­szére irodalom és költészet, küldeni a mozgássérültek képzőművészet, amatőrfilm Fejér megyei egyesülete cí­és keresztrejtvény témakö- mére (Székesfehérvár, posta­rökben. A pályázatokon csak fiók: 55). Bővebb felvilágosí­mozgássérültek indulhatnak. tást nyújt Ugyanezen a cí­A keresztrejtvényfejtők pá­lyázatán azok vehetnek részt, akik 1986. január 15-ig írás­ban jelentkeznek, a képző­művészek és amatórfilm-ké­szitők január 20-ig írásban jelentkeznek, a képzőművé­szek és amatőrfilm-készitők ja keretében hirdetik ki. men Horváth Klára, a szö­vetség kulturális titkára. , A pályázatok eredményeit 1986 májusában Székesfehér­váron, a mozgássérültek ebő országos kulturális fesztivál­A közgyűlés elfogadta az ENSZ-főtitkár javaslatát és Kenmeth Dadziét, Ghána lon­doni nagytkövetét megválasz­totta a világszervezet Keres­kedelmi és Fejlesztési Érte­kezletének (UNCTAD) főtit­kárává. Dadzie január 1-jéíőd három éven át tölti be ezt a tisztséget. A közgyűlés nagy szava­zattöbbséggel határozatot fo­gadott el arról, hogy a kul­turális értékeknek vissza kell kerülniük származási helyükre. Nagy-Britannia, amelynek kormánya nemré­giben utasított vissza egy ilyen jellegű görög kérést, tartózkodott a szavazástól. Gorbacsov hazaérkezett 0 Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken Prágából hazaérkezett Moszkvába. A repülőtéren Mihail Gor­bacsovot Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, és Nyikolaj Rizskov, a minisztertanács elnöke, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjai fo­gadták. Jaruzelskí Bukarestben 0 Bukarest (MTI) Pénteken Bukarestbe ér­kezett Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Államtanács elnöke, aki Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK el­nöke meghívására munkalá­togatást tesz Romániában. A lengyei vezető ünnepélyes fogadtatása után megkez­dődtek a magas szintű tár­gyalások. Filipov látogatása 0 Bukarest (MTI) Pénteken Bukarestibe ér­kezett Grisa Filipov bolgár miniszterelnök, alku vendég­látójával, Constaintin Dasca­'.escu kormányfővel főiként ia kétoldalú kapcsolatokról tár­gyal. Losonczi Pál fogadia a kulturális fórum résztvevőit Losonczi Pál, a Népköztár- az észak-amerikai kontinens saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken este az Or­szágházban fogadást adott az európai kulturális fórum résztvevőinek tiszteletére. Jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Csehák Ju­dit, a Minisztertanács elnök­helyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kö­peczi Béla művelődési és Várkonyi Péter külügymi­niszter. A delegátusoknak, az európai szellemi, művészeti élet kiválóságainak társasá­gában részt vett a fogadáson a hazai állami, társadalmi és kulturális élet számos más kiemelkedő képviselője, s ott volt a budapesti diplo­máciai képviseletek sok ve­zetője is. A fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a résztvevőket, s elöljáróban hangsúlyozta: a magyar nép nagy megtisztel­tetésnek tekinti, hogy az el­múlt hat hét során Budape-t vendégül láthatta az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő 35 állam képviselőit, kiemelke­dő kulturális személyiségeit. A tanácskozás — mondotta — témáját tekintve egyedül­álló a helsinki folyamat tör­ténetében. Jelentőségét az összeuróoai együttműködés szempontjából rendkívüli módon megnövelte az a tény, hogy a kulturális alko­tás. teriesztés és együttmű­ködés kérdései az európai és nagyszámú, s hatalmas alko­tóerőt képviselő személyisé­gei vitatták meg. — Örömmel tölt el ben­nünket — hangoztatta —, hogy a kulturális fórum hasznos véleménycserét foly­tatott az eltiúlt hetekben. A nyílt és őszinte eszmecserék során az egymást összekötő és nem az elválasztó elemek erősödtek meg, ami remény­teljes a közös európai kultu­rális örökség megőrzése és gazdagítása, az államaink, népeink közötti együttműkö­dés továbbfejlesztése, az egész helsinki folyamat jö­vője szempontjából. Meggyő­ződésünk, hogy a fórum eredményei most és a jövő­ben is segítik a béke, a né­pek közötti jobb megértés ügyét. — Reméljük, lehetőségük nyílt megismerkedni kultu­rális életünkkel, láttak va­lamit az ország eredményei­ből, és bizonyára hallottak gondjainkról is. Egymás kul­túrájának jobb megismeré­sére, az alkotó személyiségek között létrejött személyes kapcsolatokra és találkozók­ra, mint a bizalom építésé­nek fontos eszközeire tekin­tünk. E személyes tapaszta­latok bizonyára meggyőzik önöket arról, hogy mindany­nyian szeretnénk jobbá és szebbé tenúi életünket — mondotta befejezésül Loson­czi Pál, hangoztatva, hogy Budapest mindig szívesen visszavárja mostani vendé­geit. A fogadás szivélyes, bará­ti légjtörben zajlott le. (MTI) itöq # Milyen a genfi csúcstalálkozó világvisszhangja? Feszült várakozás után óvatos, visz­szafogott derűlátás — így foglalható össze talán a legrövidebben az a han­gulatváltás, ami a héten Genfben ren­dezett szovjet—amerikai csúcstalálko­zót megelőző, illetve az azt közvetle­nül követő hangulatot jellemezte. Ami az előzetes figyelmet illeti, az magától értetődik: 1979 nyara, a bé­csi Carter—Brezsnyev találkozó, a SALT—II. szerződés aláírása óta most kerül sor első ízben' ilyen magas szintű kapcsolatfelvételre. Az időköz­ben eltelt évek során a két nagyhata­lom között megromlott viszony, a fegyverkezési hajsza, az úgynevezett regionális válságok feszültségkeltő ha­tása egyaránt indokolta a világszer­te megkülönböztetett érdeklődést. Ami az utólagos elemzéseket illeti, szinte kivétel nélkül az optimista hangvétel a jellemző. A sajtóvélemé­nyek, a politikusok első megnyilatko­zásai azt a reményt emelik ki, amely az eredményesnek ítélhető találkozó nyomán elterjedt. „Jó légkörű, pozi­tív hangulatú eszmecsere", „érdemi, nyílt, tárgyszerű tanácskozás", „törté­nelmi jelentőségű tárgyalások" — még hosszan tallózhatnánk az idéze­tekben, ám a lényeg világos: Gorba­csov és Reagan találkozóját világ­szerte ígéretes kezdetként értékelik, olyan eseményként, amely megadhat­ja a szükséges lökést a kétoldalú kapcsolatok terén jelentkező ellenté­tek csökkentéséhez, s — ami épp ilyen fontos — kedvező hatást gyako­rolhat a világpolitika egészére. E szellemben foglaltak állást a prágai rendkívüli értekezletükön a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői is. Nyilvánvaló tehát (ezt Moszkvában ugyanúgy tudják, mint Washington­ban, vagy a találkozó kimenetelét iz­gatottan követő európai fővárosok­ban), hogy a csúcs fő eredménye nem a végül is aláírt egyezményben kere­sendő — ez a szovjet—amerikai tu­dományos-oktatási és kulturális együttműködést szabályozza —, ha­nem abban a hajlandóságban, amely­lyel a két fél a világpolitika legége­tőbb kérdéseivel, mindenekelőtt a fegyverzetkorlátozás témájával kap­csolatban mutatott. A tárgyalások meggyorsítása Genfben, Bécsben és Stockholmban, a nukleáris és hagyo­mányos háború elkerülésének hangoz­tatása, az atomháború megnyerhetet­lenségének leszögezése, a katonai fö­lényszerzés elvetése és számos más, a vélemények közelítésére utaló ténye­ző ezt a felfogást támasztja alá. Az „ígéretes kezdetre", a „konst­ruktivabb, stabilabb kapcsolatokra", az „előzetes várakozások felülmúlá­sára" való utalás ugyanakkor termé­szetesen nem feledtetheti, hogy a ta­lán legfontosabb témakörben, az űr­fegyverkezés veszélyeivel kapcsolat­ban a jelek szerint továbbra sem kö­zeledtek az álláspontok. Igaz, illúzió is lett volna azt hinni, hogy a fel­gyülemlett problémákat, a sokszor gyökeresen szembenálló nézeteket egy ilyen rövid, bármennyire csúcs­szintú értekezleten ki lehet békíteni egymással. Az egyik olasz lap találóan fogal­mazta meg a csúcs utáni légkört, amikor a Reagan—Gorbacsov talál­kozót értékelte, „derűsebb politikai barométerről" tett említést. Az elője­lek ismeretében, úgy tűnik, ez a bi­zonyos fokig kedvezőbb nemzetközi légkör a Genftől remélhető legreáli­sabb és egyben legoptimálisabb vég­eredmény. # Kudarcot vallott-e a Contadora­tagországok próbálkozása? A hét közepén lejárt a közép-ame­rikai válság ügyében közvetítő, úgy­nevezett Contódora-csoport maga ál­tól kitűzött határideje a szemben álló országok közötti béketervezet kidol­gozására, az immár többszörösen mó­dosított dokumentum aláírására azon­ban nem került sor. Végleg kútba esett volna hát az érintett államok (Venezuela, Mexikó, Panama és Ko­lumbia) békéltető tevékenysége, jó­szolgálati próbálkozása, amivel min­denekelőtt a Nicaragua és szomszé­dai közti robbanásveszélyes helyzetet akarják feloldani? Az összkép valóban meglehetősen kedvezőtlen. A diplomáciai kötélhú­zásban mindeddig nem sikerült meg­találni azokat a kompromisszumos formulákat, amelyek kielégítenék a konfliktusban érintett országokat. To­vább folytatódnak a Hondurast és Costa Ricát hátországként felhasználó „contrák" támadásai, sőt, újból meg­kezdődött a haladó sandinista rend­szer ellen küzdő csoportok amerikai támogatása. (A washingtoni törvény­hozás aggodalmai nyomán átmeneti­leg felfüggesztették a közvetlen és nyílt katonai segélyeket, az elmúlt időben azonban ismét megkezdték egy nemrég megszavazott 27 millió dolláros segélycsomag folyósítását.) Ügy tűnik, az Egyesült Államok változatlanul mindent megtesz a ma­naguai vezetés gazdasági és politikai elszigetelésére, s abban reménykedik, hogy a növekvő belső gondok előbb­utóbb felmorzsolják a sandinisták tö­megtámogatását. Ilyen helyzetben vi­szont, mikor a külső fenyegetés csök­kentésére sem lehet számítani, Nica­ragua kénytelen volt elzárkózni a jó néhány egyoldalú, számára kedvezőt­len feltételt tartalmazó „megbékélési tervezet" elfogadásától. A Contadora-tagországok e körül­mények tudatában újabb határidőt jelöltek meg a tárgyalások végső be­fejezéséül. Panamavárosban tartott megbeszélésükön december 2-át tűz­ték ki új dátumként — kérdés, hogy e rövidke időnyereség lehetővé te­szi-e a jelenleg fennálló véleménykü­lönbségek áthidalását. $ Hogy alakul a helyzet a Közel­Keleten? A Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet vezetőjének tárgyalásai Husz­szein jordániai királlyal, évek óta a legsúlyosabb incidensnek számító szí­riai—izraeli légi csata, megélénkült harci tevékenység és kiterjedt diplo­máciai próbálkozások Libanonban — a héten sem szűkölködött események­ben a neuralgikus közel-keleti térség. A jelek szerint a feszültség változat­lanul az utóbbi országban áll a leg­közelebb a robbanásponthoz: több órás tűzpárbajokról, tucatnyi halott­ról, sebesültek százairól érkeztek je­lentések Bejrútból, a centenbury-i ér­sek küldöttének közvetítése ellenére sem történt előrehaladás a hónapok­kal ezelőtt elrabolt túszok ügyében, és — ami a legvésztjóslóbb fejlemény — egyre több a bizonyíték arra, hogy bizonyos erők (elsősorban a konzerva­tív keresztény csoportok milíciái) meg akarják torpedózru a szíriai közvetí­téssel néhány hete tető alá hozott bé­ketervet Pedig ez az egyezmény a megoldás lehetőségét jelenthetné a cédrusok polgárháború sújtotta országában, felvázolva a követendő politikai re­formok útját, az elképzelhető komp­romisszumok kereteit. A megállapo­dás végrehajtásának megakadályozá­sa így azzal a veszéllyel jár, hogy az immár több mint egy évtizede tartó harci cselekmények ismét fellángol­nak, esetleg végképp kudarcra kár­hoztatva a tárgyalásos rendezés érde­kében munkálkodó feleket. Átmeneti szenzációt okozott csupán az elmúlt napokban az a jelentés, hogy az izraeli kormány módosította volna a PFSZ-szel kapcsolatos állás­pontját. Peresz miniszterelnök maga cáfolta meg a sajtóban is nyilvános­ságra hozott híresztelést, kijelentve: Jeruzsálem nem változtat véleményén és továbbra is elzárkózik a kapcsolat­felvételtől. Szegő Gábor .... —... Miu . „'M.JL.—L 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom