Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

Péntek, 1985. november 15. 82 Szovjet-amerikai közös nyilatkozat (Folytatás az 1• oldalról.) kat illetően keressék az érintkezési pontokat. Az SZKP Központi Bi­zottságának fótitkára és az Egyesült Államok elnöke megállapodott abban, hogy a közeljövőben ismét talal­koznak. 'Az Egyesült Álla­mok elnöke ennek kapcsán az SZKP KB főtitkárától a Szovjetunióba szóló meghí­vást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor elfogadta az Egyesült Álla­mok elnökének meghívását, hogy látogasson el az Egye­sült Államokba. A látogatá­sok szervezésének és idő­pontjának kérdéseit diplo­máciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konk­rét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az alábbiakban ismerteti. 0 A felek vitatták a fontosságú nak tudatában, Szovjetunióra és — miután meg­biztonság kulcs­kérdéseit és an­hogy a az Egye­sült Államokra különleges felelősség hárul a béke meg­óvásáért — kijelentik, hogy atomháborút sohasem sza­bad kirobbantani és abban nem lehet győztes. Felis­merve, hogy bármilyen kon­fliktus a Szovjetunió és az Egyesült Államok között katasztrófális következmé­nyekkel járhatna, hangsú­lyozták: fontos, hogy elejét vegyék a kettejük közötti bármilyen — .akár atom-, akár hagyományos háború­nak. Nem fognak katonai fölény elérésére Jörekedni. A főtitkár és az elnök megvitatta az atom. és ür­fegyverekről szóló tárgyalá­sok kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meg­gyorsítják a munkát. Ezen azoknak a feladatoknak a végrehajtása értendő, ame­lyeket az ez év január 8-i szovjet—amerikai közös nyi­latkozat tartalmaz, nevezete­sen: ki kell küszöbölni az űrfegyverkezésl hajszát es meg kell szüntetni a földi fegyverkezést, korlátozni és csökkenteni kell a nukleáris fegyvereket és meg kell szi­lárdítani a hadászati sta­bilitást. A felek az utóbbi időben előterjesztett szovjet és amerikai javaslatok figye­lembevételével a mielőbbi előrelépést szorgalmazták a többi között azokon a terü­leteken. ahol vannak érint­kezési pontok, ideértve a fe­jek atomfegyverei 50 száza­lékos csökkentése elvének megfelelő alkalmazását, va­lamint egy az európai köze­pes hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos közbenső megol­dás gondolatát. E megállapo­dások kidolgozásakor egyez­tetik a vállalt kötelezettsé­gek végrehajtása feletti el­lenőrzés hatékony intézkedé­seit. A felek megállapodtak abban, hogy szakértői szin­ten tanulmányozzák a nuk­leáris veszély csökkentésé­vel foglalkozó központok kérdését, figyelembe véve a genfi tárgyalások előremé­netelét és az ott napirenden levő kérdéseket. Megelége­déssel jegyezték meg: a közelmúltban ebben az irányban történt ilyen lé­pés, mint például a szovjet —amerikai közvetlen táv­közlési összeköttetés tökéle­tesítése. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kijelentette; a Szovjetunió és az Egyesült Államok hü marad az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez és érdekelt ab­ban, hogy más országokkal közösen erősítse az. atom­fegyverek elterjedése meg­akadályozásának rendsze­rét és a továbbiakban nö­velje a szerződés hatékony­ságát, oly módon is, hogy bővítse részvevőinek körét. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok újfent elköte­lezte magát az atomsorom­pó-szerzödés mellett, amel­lett, hogy a jóakarat szelle­mében tárgyalásokat foly­tassanak az atomfegyverek korlátozásáról és a leszere­lésről a szerződés 6. cikke­lyenek megfelelően. Mindkét fél szándéka, hogy a jövőben is előmozdít­sa a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség megszilárdí­tását, és támogassa tevé­kenységét a biztosítékok megvalósítása területén, va­lamint az atomenergia bé­kés célú felhasználásának elősegítésében. Pozitívan ér­tékelik azt a gyakorlatot, hogy rendszeres szovjet— amerikai konzultációk foly­nak az atomfegyverek elter­jedése megakadályozásának kérdésében, A biztonsági problémák megvitatása során a felek megerősítették, hogy sürge­tik a vegyi fegyverek általá­nos és teljes betiltását, va­lamint a meglevő készletek megsemmisítését. Megálla­podtak, hogy fokozott erőfe­szítéseket tesznek egy erre vonatkozó hatékony és ellen­őrizhető nemzetközi egyez­mény megkötése érdekében. A felek megállapodtak abban, hogy intenzivebbé te­szik a kétoldalú szakértői szintű megbeszéléseket a vegyi fegyverek betiltása kérdésének valamennyi vo­natkozásáról, beleértve az ellenőrzés kérdéseit is. Meg­egyeztek abban is, hogy megkezdik a vegyi fegyverek elterjedésének megakadá­lyozásával összefüggő kérdé­sek megvitatását. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a közép-európai kölcsörtös haderő- és fegyverzetcsök ­kentésről Bécsben folyó tár­gyalásokat, s készségüket fe­jezték ki: oda hatnak, hogy ezeken a tárgyalásokon po­zitív eredményeket érjenek el. A felek — nagy jelentősé­get tulajdonítva a stockhol­mi európai bizalom- és biz­tonságerősítő, valamint le­szerelési konferenciának, és megállapítva azt, hogy azon haladás történt — kijelentet­ték: a konferencián részt ve­vő más államokkal együtt szándékukban áll előmozdí­tani a konferencia mielőbbi sikeres befejeződését. FI cél­ból megerősítették egy olyan okmány elfogadásának szük­ségességét, amely kölcsönö­sen elfogadható intézkedé­sekként- magában foglalná mind a bizalom és a bizton­ság megszilárdítását, mind pedig az erő kiiktatása elvé­nek konkretizálását cs ér­vényre juttatását. > 2. Mihail Gorbacsov es Ro­nald Reagan egyetértett ab­ban, hogy rendszeressé és aktívabba kell tenni a kü­lönböző szinteken folytatott párbeszédet. Ez. a két ország vezetőjének találkozói mel­lett előirányozza a szovjet és az amerikai külügymi­niszter, más minisztériumok és főhatóságok vezetői rend­szeres találkozóit. Egyetér­tettek abban, hogy a mező­gazdasági, lakásépítési és környezetvédelmi mini szté­riumok és hivatalok vezetői­nek legutóbbi kölcsönös lá­togatásai hasznosak voltak Hasznosnak tartva a már megtartott véleménycseréket a regionális problémákról, köztük a szakértői szintű véleménycseréket is,' a két fél megegyezett abban, hogy ezeket rendszeresen folytat­ják. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, okta­tási, tudományos és műsza­ki cserék programjait, vala­mint fejleszteni a kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tokat. A főtitkár és az elnök jelen volt a tudományos, az oktatási és a kulturális kap­csolatokról és cserékről szóló megállapodás aláírásán. Ügy vélik, hogy jobb meg­értésié van szükség népeink között, és ennek céljából elő­segítik az utazások és embe­rek közötti kapcsolatterem­tés kiszélesítését. A felek megegyeztek ab­ban. hogy az együttműködés szellemében keik megoldani az egyes állampolgárokat érintő kérdéseket. Mindkék vezető megelége­déssel jegyezte meg, hogy a japán kormánnyal együtt­működve a Szovjetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapodott meg, amelyek növelik a biztonsá­gos repülést a Csendes-óce­án északi részében, és in­tézkedéseket dolgoztak ki azok megvalósítására. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei tár­gyalásokat kezdtek a légi összeköttetés felújításának céljából. Mindkét vezető kí­vánatosnak nevezte, hogv a közeljövőben ebben a kér­désben kölcsönösen előnyös megállapodást érjenek el. Ehhez kapcsolódóan megál­Találkozó Prágában (Folytatás az I. oldalról.) ber 23-1 nyilatkozatában megfogalmazott közös irány­vonal szellemében — kifej­tett konstruktív álláspont iránt. A Varsói Szerződés tag­államainak legfelső vezetői nagyra értékelték azt a kü­lönleges fontosságú hozzá­járulást, amellyel az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára a genfi találkozó folyamán elősegítette a szo­cialista közösség országai ál­lal együttesen kidolgozott békeszerető álláspont ér­vényre juttatását. Egyönte­tűen megállapították, hogy a találkozón közvetlen és nvílt tárgyalások folytak, ezek szükségesek voltak és eredményeik hasznosak. Jóllehet Genfben nem si­került megoldani a fegyver­zetkorlátozás és -csökkentés konkrét problémáit. nagy jelentősége van annak,hogy a találkozó megerősítette az 1985 januárjában elért szov­jet—amerikai megállapodást, amelynek értelmében ke­resni kell az utakat a fegy­verkezési hajsza beszünte­tésére és a világűrre való kiterjesztésének megakadá­lyozására. Elvi jelentősége van a genfi találko'í záródoku­mentumába foglalt ama kö­zös nyilatkozatnak. hogy megengedhetetlen az atom­háború. és a felek lemonda­nak arról, hoev katonai fö­lényre törekedjenek a má­sikkal szemben. A genfi találkozó nagy jelentőségű azért is, mert megteremtette annak a pár­beszédnek az alapját, amely­nek célja jó irányú változás elérése a szovjet—amerikai kapcsolatokban, és általában a világon. összességében Mihail Gor­bacsov találkozója Ronald Reagannel, az Egyesült Álla­mok elnökével kedvezőbb lehetőségeket teremt a nem­zetközi helyzet egészségeseb­bé tételére, az enyhüléshez való visszatérésre. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mindkét fél a gyakorlatba ültesse át. Mihai) Gorbacsov kijelen­tette, hogy a Szovjetunió a maga részéről minden erő­feszítést megtesz annak' ér­dekében, hogv gyakorlati megoldást érjenek ei a fegy­verkezési haisza csökkenté­sének és a béke megszilár­dításának feladataiban. A találkozón megerősítet­ték a szövetséges szocialista államok elvi irányvonalát, amelynek célja a nukleáris háború veszélyének elhá­rítása, a fegyverkezési haj­sza megfékezése a Földön és megakadályozása a vi­lágűrben, valamint az, hogy tényleges intézkedésekre térjenek át a leszerelés, az egyetemes béke megszilár­dítása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai ismét kinyilvánítják, hogy nem törekszenek katonai erőfö­lényre, de azt sem engedik meg, hogy más tegyen szert erre velük szemben. A találkozó résztvevői az általuk képviselt pártok és államok képviseletében ki­fejezték eltökéltségüket, hogy együttesen fellépnek és a jövőben is minden tő­lük , telhetőt megtesznek, •azért, hogy jó irányú fordu­lat következzék be az euró­pai és a nemzetközi ügyek­ben. Egyetértenek abban, hogy a bonyolult nemzetközi feltételek között elsőrendű jelentőséggel bír a szövet­séges szocialista országok egysége és összeforrottsága, az osztályszolidaritás, együtt­működés valamennyi terü­letén erősödő közös fellépés. A találkozó a barátság és a megvitatott kérdésekben megnyilvánult teljes nézet­azonosság jegyében zaj­•lolt le. Kádár János hazaérkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön a késő esti órákban hazaérkezett Prágá­ból, ahol részt vett a Varsói Szerződés tagállamai vezetői­nek felső szintű találkozóján. Kádár János kíséretében volt Várkonyi Péter külügyminiszter és _Kotai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, a Köz­ponti Bizottság tagjai. Fogadásukra'a Ferihegyi repülőtéren megjelent Né­meth Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára és llarity Miklós külügy­miniszter^helyettes. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlová­kia budapesti nagykövete. (MTI) -V 11 lapodás jött létre arról, hogy New Yorkban és Kijevben egyidejűleg fökonzulátust nyitnak. A felek megegyeztek ab­ban. hogy közös kutatások­kal és gyakorlati intézkedé­sekkel járulnak hozzá a kör­nyezetvédelem világméretű feladatának megoldásához. Mindkét vezető egyetértett a kapcsolatok és cserék szé­lesítésének célszerűségében — köztük néhány új formá­ban —, o tudomány, az okta­tas, a gyógyászat és a sport területén. F;/. felöleli az együttműködést az oktatás­ügyi cserék fejlesztésében, a mikroszámítógépek segítsé­gével történő oktatás prog rumjának kidolgozásában az általános és középiskolák számára, valamint intézke­déseket az orosz nyelv egye­sült államokbeli és az angol nyelv szovjetunióbeli oktatá­sát elősegítendő; egyetemi előadók cseréjét, akik spe­ciális kollégiumokat tarta­nak történelemből, kultúrá­ból és közgazdaságtanból a szovjet és amerikai felsőfo­kú oktatási intézmenyek megfelelő tanszékein; köl­csönösen ösztöndíjak ado­mányozását a természettudo­mányi, műszaki, társadalmi és humán tárgyakban kima­gasló diákoknak egy-egy tanévre; sportversenyek rendszeres megtartását kü­lönböző sportágakban, és sportversenyekről sugárzott tévéadások számának növe­lését stb. A felek megegyez­tek az együttműködés felújí­tásáról a rákbetegségek elle­ni kutatások területén. A két ország megfelelő szervezeteit megbízzák az ilyen cserék konkrét prog­ramjának kidolgozásával. Az. így kidolgozott programokat a két ország vezetőinek kö­vetkező találkozóján fogják áttekinteni. Mindkét vezető kiemelte az irányított termonukleáris szintézis békés célú felhasz­nálására irányuló munka po­tenciális jelentőségét. Ezzel kapcsolatban állást foglal­tak a nemzetközi együttmű­ködés átfogó, gyakorlati fej­lesztése mellett e lényegé­ben kifogyhatatlan energia­forrásnak az egész emberiség javára történő termelésében. ilRADIOTELEX VISSZATÉRTEK, AZ ŰRHAJÓSOK Több mint két hónapos, eredményes munka után, Vlagyimir Vaszjutyin pa­rancsnok váratlan betegsé­ge mialt, csütörtökön a ter­vezettnél előbb tért vissza a Földre a Szaljut—7—í^zojuz. —T—14—Kozmosz—1686 'őr­komplexum háromfőnyi le­génységé. Vlagyimir Vasz.ju­tyin parancsnok, Viktor Szu­vinih fedélzeti mérnök es Alekszandr Volkov kutató űrhajós moszkvai idő sze­rint 13 óra 31 perckor, az előre megadott körzetben, Dzsezkázgan városától 180 kilométernyire délkeletre ért földet a Szojuz T—14 űr­hajó leszállóegységével. A háromtagú személyzet eb­ben az összetételben 65 na­pon át dolgozott együtt a világűrben. BUDA ISTVÁN HAZAÉRKEZETT Csütörtökön délután haza­érkezett a magyar sport­vezető-küldöttség, amely Bu­da István államtitkár, az OTSH és a MOB elnöke vezetésével részt vett a szo­cialista országok sportveze­tőinek vietnami tanácskozá­sán, ezt követően pedig Kambodzsában tett látoga­tást. A Buda István vezette küldöttséget Kambodzsában fogadta Hun Sen minisz­terelnök, a Kambodzsai Né­pi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának titkára. A magyar sportvezetők talál­koztak a kambodzsai olim­piai bizottság vezetőivel, majd a két ország sport­együltműködését meghatáro­zó kétoldalú megállapodást írtak alá. BT-HATAROZAT Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa csütörtökön egyhan­gúlag határozatot fogadott el, amelynek értelmében újabb hat hónappal meg­hosszabbítják a Golán-fenn­sikon állomásozó, a szíriai és izraeli csapatszélválasz­tást ellenőrző ENSZ-megíi­gyelö erök mandátumát. Az osztrák, kanadai, lengyel és finn kontingensből álló meg­figyelő erőket 1974-ben hoz­ták létre. PFSZ KB-ÜLÉS Közös megbeszélést tartott csütörtökön Bagdadban a Palesztinai Felszabaditási Szervezet Végrehajtó Bi­zottsága és a szervezet leg­nagyobb tagszervezete. az El-Fatah Központi Bizott­sága. Az ülést, amelyen Jasszer Arafat elnökölt, az­után hívták össze, hogy szer­dán késő éjszakáig tanács­kozott a PF'SZ Végrehajtó Bizottsága. A megbeszélés napirendjét nem hozták nyilvánosságra, a PFSZ szó­vivője csak annyit közölt: a felek áttekintik a palesz­tin helyzetet, s az ülésről később közleményt adnak ki. Tervezet Az európai kulturális fó­rum munkájában reszt vevő semleges és el nem kötele­zett országok egy csoportja zá r ódoküm e ö tú m -1 e rv eze ­tet iuttatott el a küldöttsé­gekhez. Ezt az eszmecserék tapasztalatai és az írásban benyújtott javaslatok figye­lembe vételével állították össze. A záródokumentum­tervezetéről megkezdődtek a konzultációk. Az. MTI munkatársának értesülése szerint a szocia­lista országok küldöttségei közölték, hogy a tervezetet megfelelőnek tartják a zá­ródokumentum kidolgozását elősegítő tárgyalások alap­iául. A helsinki folyamat el­járási szabályai értelmében a tanácskozás eredményeit rögzítő dokumentum elfoga­dásához. mind a 35 részt ve­vő állam küldöttségének egyetértése szükséges. (MTI) Rendkívüli NATO-értekezlet g Brüsszel (MTI) Csütörtök délután Brüsz­szelbe érkezett RonaJd Rea­gan. Az amerikai elnök Genfből hazafelé megszakí­totta útját, hogy a NATO rend-kívüli csúcsértekezle­tén tájékoztatást adjon a Gorbucsovval folytatott tár­gyalásáról. Az elnöki párt a repülöté­,en a belga királyi pár és a zormány tagjai fogadták. A rendkívül megerősített belga jiztonsági szolgálatot ameri­kai biztonsági személyzet és a .égtórben járőröző ameri­kai helikopterek is kiegészí­tették. Reagan a repülőtér­ről — a belga királlyal foly­talott tizenöt perces eszme­csere után — egyenesen a NATO-központba ment, ahol r.z észak-atlanti szövetség tagországainak kormányfői, illetve külügyminiszterei előtt megkezdte beszámoló­ját. Reauannek a NATO köz­pontjában, az észak-atlanti tanács szamára tartóit tá­jékoztatója másfél órán át tartott. A szervezet e leg­magasabb szintű testületé­nek találkozóján a francia, a spanyol és a görög kor­mányfő nem volt jelen, őket külügyminiszterük kép­viselte. Az amerikai elnök megér­kezését természetesen meg­előzitek a GenfbőJ érkezett hírek és tv-ludósitások. Eze­ket NATO-k örökben bizako­dással fogpdlák. A tanács­kozóteremben éppúgy, mint a sajtóközpontban határozot­tan érződött a légkör meg­envhütese. Az európai NA­TO-szovetségesek megelé­gedéssel látják igazolva azt az. erőfeszítésüket, hogy Wa­shingtont újra és újra a tár­gyalásra, merevsége feladá­sára, de legalábbis annak ol­dására ösztönözték. Megelé­gedéssel vették tudomásul a Genfben kölcsönösen tett nyilatkozatokat arról, hogy a két szuperhatalom fenntart­ja, sőt rendszeressé -teszi a párbeszédet. Ronald Reagan es felesé­ge tegnap Brüsszelből ha­zaindult Washingtoniba. 1 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom