Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

73 Csütörtök, 1985. november 21. TOT-elnökségi ülés A termelőszövetkezeti dolgozók foglalkoztatásáról, élet- és munkakörülmények alakulásáról tanácskozott szerdán a TOT elnöksége. A testület elé terjesztett írásos beszámoló megállapította: amíg a hatodik ötéves terv időszakának első felében nőtt a tsz-ek dolgozóinak száma, addig az utóbbi két, két és fél évben csökkenés következett be. 1985 első félévében nagy mértékű csökkenés mutatkozott a létszámban, mintegy 41 ezren változtattak munkahelyet, s ez elsősorban a fizikai munkaköröket érintette. Az okokat elemezve az elnökség megállapította: megtorpant, egyes területeken jelentősen visszaesett az ipari tevékenység, emiatt számos helyen vált feleslegessé a munkaerő. Éreztetik hatásukat az 1985-ben bevezetett új keresetszabálvozási formák is. ezek alapvetően új helyzetet teremtettek azzal, hogy takarékosabb munkaerő-gazdálkodásra ösztönöznek. Az eeves területeken jelentkező foglalkoztatási gondokkal párhuzamosan azonban munkaerőhiány is jelentkezett, mindenekelőtt azért, mert a képzettség szerinti összetétel nincs mindenkor összhangban az adott szövetkezet termelési szerkezetével. Az elnökség rámutatott: a helyenként felszabaduló munkaerőt a falvak ipari szolgáltatási igényeinek kielégítésére, a mezőgazdasági vertikum továbbfejlesztésére, illetve a kiegészítő tevékenység átalakítására lehet hasznosítani. Meg kell vizsgálni az üzemen belüli átcsoportosítás lehetőségeit is. A tsz-ek a hatodik ötéves terv időszakában csaknem 12 milliárd forintot költöttek szociális kiadásokra, s további több mint 5 milliárd forintot munkavédelmi célra. Ezek az összegek azonban csak szerény mértékű fejlesztésre adtak lehetőséget. A szövetkezetek lehetőségeikhez képest támogatják tagjaik lakásépítését, a tervidőszakban erre egymilliárd forint jutott. Házavató Szolnokon Szolnokon, a Kossuth Lajos úton szerdán felavatták a Technika Házát. Az eseményen részt vett Pál Lénárd., az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki az avatást követően előadást tartott gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. A 25 millió forint értékű beruházással — meglevő épület átalakításával — tető alá hozott Technika Háza áz MTESZ 30 Szolnok megyei egyesületi csoportjába tömörült 5400 műszaki, közgazdasági és jogi szakember tudományos műhelye lesz. Két tanácskozóterme, klubszobái, könyvtára lehetőségei ad az elmélyült munkára. Az intézmény egyik fontos feladata lesz, hogy a TIT-tel együttműködve megteremtse a műszakiak és közgazdászok idegen nyelv tanulásának feltételeit. Az új Technika Házának kulcsát a szolnoki építőktől Henczi Lajos, az MTESZ főtitkárhelyettese vette át. (MTI) Környezet '85 9. Szőke Tisza zöld keretben Á jobb munkakörülményekért Bordányi változások — Amikor még az apámmal jártam ki a vízre — mondja az algyői öreg halász — kihajoltunk a csónakból, megmerítettük a kalapunkat a hűs vízben és abból ittunk. — Én is így csinálom — mondja a fia. — Kihajolok a csónakból, a hálószatyorért.. kiveszem a hűs vízből a Kőbányait, .fölbontom, oszt möghűzom. Hogy szól a nóta? Ki a Tisza vizét issza, / Vágyik annak szíve vissza . . / A múltba. Amikor *,még azt bátran megtehette. Táblák figyelmeztetnek egyes fürdőhelyeken, hogy a folyóban megmártózni nem ajánlatos, ezzel szemben a szőke folyó a szakmai minősítés szerint évek óta másodosztályú (bár mérnek első osztályú vízminőséget is, évente 10—12-szer). A vízügyi szakemberek adatok sokaságát elemezve — országosan kőtelező kódrendszer alapján — állapítják meg egy folyószakasz vízminőségi mutatóit. Másodosztályú a kissé szennyezett víz. amely „műszakilag bonyolultabb víztisztítási technológiák alkalmazásával a vízhasználati követelményeknek még megfelelnek és az ökológiai rendszerre nincsenek káros hatással". Szegeden nem érvényes az idézett dal, mert artézi kútból iszunk, fölöttünk a Közép-Tisza vidékének fővárosában azonban ma is aktuális. Szolnok hetvenötezer lakóját ebből a másodosztályú vízből látják el a felszíni vízmű tisztította ivóvízzel. Hogy miért kerültek az utóbbi idöjjen a figyelmeztető táblák a partra? Mert van egyéb Is a vízben, amitől óvakodni kell: a baktériumok. Igaz, minden természetes vízben vannak baktériumok, nem is kell mindegyiktől félni, ám a Köjál vizsgálatai szerint megnövekedett azoknak a száma, amelyek fertőzést okozhatnak. Nem a bőrünkön át, hanem az emésztő. csatornába kerülve Szóval, csak annak, „Ki a Tisza vizét issza. ." Az viszont sok esetben elkerülhetetlen, hogy fürdés közben le ne nyeljen az ember egy-két kortyot. A kiírás szerint „Saját felelősségére" — avagy mehet mindenki a saját hasa után A súroló őszi napsütésben tompa fényű ezüstös a sima, nyugodt víztükör, a csillogáson is sűrű tejeskávé -színnel átderengő Tisza. Ha boldogult Juhász Gyula ülne a repülőn, s eddig még nem irta volna Annához híres verssorát, most biztos papírra vetné „milyen volt szőkesége, nem tudom már . . ." Az egyetlen vidám szín az üdezöld keret, a kilométeres kígyóként partközeiben kúszó békalencseszegély, amely úgy övezi egyre makacsabbul Tiszánkat, mint ókori költők homlokát a babérkoszorú. Hej, ha poéta lenne, mi mindenről tudna énekelni! A rizstermesztés legészakibb területeinek utolsó előtti végvára. Tőle már csak Karcag van magasabban. A betakarítás előtti lecsapoláshoz készülődik a Mezőtúri Magyar—Mongol Téesz rizsőre. Eltekeri a zsilip nyitókerekét, s zúdul a zöld lé a csatornába, hogy 'pár kilométerrel arrébb a hajdanában fürdésre is alkalmas széles Berettyó-tározóba megpihenve továbbszaporítsa a pici, zöld békalencsék milliárdjait. — Nem akar velem levelezni? — Minek? — Hogy megírjam, megérkezett a küldeménye. — Milyen küldemény? — A békalencse. A Hortobágy—Berettyón át a Körösbe, onnan a Tiszába, és majd Szegednél kifogom. — Az se igaz már! Beláttam, akkor sem történik semmi. ha elhiszi. Mert mondjuk, ég a vágytól hogv" megmentse Szegedet a békalencsétöl. és kihúzza magát, bátran megtagadja a főnöki utasítást. Kirúgják, és jön helyette egy másik, aki „teljesen normális", mert tudja, hogy rizst aratni nem lehet víz alatt. Nem az a baj. hogy beleereszti a vizet a csatornába, hanem, hogy nem fogják meg a zöld hordalékot! No. de ha csak ez lenne a legnagyobb baj! Arról is tudna oldalakat verselni koszorús folyónk, hogyan érzi magát, amikor a Maros harmadosztályú vizét benyeli! Az Országos Vízügyi Hivatal minősítési rendszere alapján „bronzérmes" víz annyit tesz, mint „műszakilag bonyolultabb víztisztítási technológiák alkalmazásával sem elégítik ki a vízhasználati követelményeket, és az ökológiai rendszerre káros hatásúak." Avagy, ki a Maros vizét issza , . meg is érdemli. A Marosra egyébként nem települt vízszennyező üzem. s az egyetlen városnak. Makónak sincs már rajta mit tovább rontania. Az érkező víz is harmadosztályú. „A magyarországi felszíni vizek 96 százaléka külföldről érkezik " Ha nem is ilyen arányban, de távozik is. A vízügy szakembereinek elve: ne adjunk rosszabb vizet tovább, mint amilyet kaptunk. Szeged szennyvizei még tisztítatlanul ömlenek a Tiszába, amely szerencsére még bírja az öntisztuló képességének köszönhetően, ám erre nem alapozhatunk a végtelenségig. A megye hosszú távú környezetvédelmi koncepciójában fő helyen szerepel a szegedi tisztitómű több szakaszos megépítése, s végül is az a törekvőé hogy az ezredfordulóig tisztítatlan szennyvíz ne kerüljön a befogadókba. Amíg ez megvalósul? Büntetgetünk, ahol csak keli: a megyében az előző tervidőszakban 185 millió forint szennyvíz- és csatornabírságot róttak ki. A VI. ötéves tervben meghaladja a 200-at. Van azért olyan eset. amikor nem könyörgünk. Ha nem használ a szép szó, lakatot teszünk a vétkes gyárra. íme a példa: „... A város betiltotta Lausevics és Stojkovics társkereskedők keményítőgyárának működését, mivel a gvárban öszszegyűlö szennyvizet figyelmeztetés ellenére sem távolították el." Elhangzott egy ésszerű környezetvédelmi javaslat is: „Wagner Károly indítványozza, hogy a jövőben a kifolyással bíró gyárak csak Szentmihálvtelken állíttathassanak fel. a Tisza partján nem." A tanács egyetértőleg elnanolta az indítványban foglaltak megvalósítását. Száztizenkét évre biztosan, mert hogv most sincs Szentmihálvtelken eev fia „kifolyással bíró" gyár sem. A gyárbezárást 1872. március 5-én jelentették be. az indítványozó 1973. július G-a óta várja a kedvező döntést. Igriczi Zsigmond Következik: Sancerizé Az utóbbi időben, ha Bordányban járok, az Előre Szakszövetkezetben mindig építkezésbe botlok. Alighogy felépült a cipőüzemük, új üzemcsarnokba, újabb nagy munkába fogtak. Két és fél milliós költséggel az üzem területén elkészült az új szociális épület. Az iparszerű termelés mellett most már a munkakörülmények is nagyüzemhez méltóak. Ezt „megirigyelték" a szövetkezet műszaki ágazatában dolgozók is, és az ifjúsági parlamenten felvetették, hogy nekik miért ne lehetne ilyen. Rögtön megígérték, hogy társadalmi munkában kiássák az alapokat, s később is igyekeznek minél több munkát elvégezni. Hozzáláttak, s a jövő év elején már szeretnék birtokba venni az új létesítményt. Nem hiszem, hogy sok munkahely büszkélkedhet azzal, hogy egyszerre ennyit áldoz a dolgozók közérzetét befolyásoló élet- és munkakörülményekre. Az ehhez szükséges pénzt nem könynyű előteremteni. Vajon milyen volt az idei év a termelésben? — kérdeztem Nagy Húszéin Tibort, a szakszövetkezet elnökét. — Kedvezőtlen. Az aszály, a halmozódó hatások miatt az elmúlt két évnél súlyosabb volt. A kevés csapadék is rosszul oszlott meg. A nálunk nagy területen termelt paradicsomból jelentős a.terméskiesés. Szerencsére más növényeink hozamai valamit javítottak az összképen. A gabonatermés az itteni viszonyok között soha nem látott rekordot hozott. A búza és árpa 38 mázsát, a rozs 23 és fél mázsát adott. — Köztudott, hogy a kukoricát errefelé nem gazdaságos termelni, jövőre pedig épp az itt is termeszthető kalászost, a búzát érinti a minősítés szigorúbb szabálya. Nem hiszem, hogy az étkezési minőséget el tudják érni, a takarmány viszont olcsóbb. — Nem félünk a változástól, mivel a kalászosoljnak csak egyharmada a búza, aminek a zömét eddig is takarmányozásra adtuk el tagjainknak. — Mi az, ami még lendített az eredményeken? — Terveinkhez képest jelentős többletet várunk a nyereségünkben. Az őszibarack jó termése jó értékesítési lehetőséggel párosult, így a bevétel a számítottnak háromszorosa lett. Az ipari jellegű munkahelyeink, benne a cipőüzem is, megbízhatóan teljesitik tervüket. A paradicsomtermés kiesését a növénytermesztésen belül a szélkár ellenére az olajretek is pótolta. Még egy dolog segített — nem sok ilyenről hallottam mostanában —, hogy a sertéstartás lendülete nálunk nem csökkent. A háromezer lakosú községben két tápbolt működik, az egyik a téeszé. Mi jó minőségű takarmányt biztosítottunk, s a konkurencia is erősített. Áz eredménye látható. — A jövő? — Sok minden változik. A helybeli Munkásőr Tsz, amelynek gazdálkodása évek óta stagnál, beolvadással egyesül a szakszövetkezetünkkel. Ha az adminisztratív lépéseken is túl leszünk, a gazdaságosabb üzemnagyságot, 3 ezer 700 hektár összterületet elérjük. Megszűnik több párhuzamos gépkapacitás. Az egészségesebb arányhoz tartozik még, hogy így már 2 ezer hektárhoz közeledik a közösben művelt terület. A földjeink átlagos minősége javul, a jobb takarmánytermelö területek révén. — Minden változás sok energiát emészt fel, akik az egyesítést szorgalmazták, bizonyára láttak annyi erőt a két kollektívában, hogy együtt többre vigyék. T. Sz. I. Javult az ellátás Kulturáltabb vásárlási lehetőségek A Szeged Megyei Városi bank" a rendelés, felhasz- lem a kereskedelempolitiTanács Végrehajtó Bizott- nálás nyilvántartására. kai célok megvalósításának sága a közelmúltban érté- Az osztály megvalósította fontos eszköze. A kezdeti kelte a kereskedelmi osz- az egy- és többnapos ünne- kedvező tapasztalatok után tály munkáját. Mint kide- pek előtti ügyeleti rend- 1982-től a kereskedelmi rült, az osztály koordináci- szert, figyelemmel kisérik osztály vizsgálatai egyre ós és ellátásszervező tevé- az alapvető élelmiszerek többször állapítottak meg kenységével hozzájárult ah- ellátási helyzetét, koordi- vásárlói megkárosításokat, hoz, hogy a város fogyasz- nálják a pótszállitásokat és visszaéléseket. 1983-tól, az tásicikk-kereskedelmének szükség esetén az üzletek új üzemeltetési formák poközötti árumozgatást. zitív eredményei mellett, az A zöldség-, gyümölcsellá- ellenőrzések szerint a fotás javítása érdekében — a gyasztói érdekek védelme bolti közvetlen felvásárló- nem javult, son túl — 27 értékesítőhely Az osztály ágazati irányikijelölését szorgalmazták a tó tevékenysége, kereskevalósítani. A lakosság ellá- város különböző területe- delempolitikai koordinácitása az átmeneti hiányok in, ahol a kistermelők, ós munkája jelentős mérellenére is megfelelő volt. kerttulajdonosok saját áru- tékben hozzájárult a lakosBolti élelmiszerekből és a "kat külön engedély nélkül sági ellátás javításához, a napi cikkek többségéből jó értékesíthetik. kulturált vásárlási körüla VI. ötéves terv legfontosabb célkitűzését — a lakosság áruellátási színvonalának megőrzését — a nehezebb gazdasági körülmények között is sikerült megszinvonalú ellátást sikerült biztosítani, az alapellátás stabilizálódott. Iparcikkeknél érződnek a termelési háttérgondok, az importkorlátozás, a kereskedelem kínálata nem mindig tudta követni a lakosság élénkebb keresletét, a kínálat egyenetlen volt, a hiánycikkek köre változott, számuk tovább nőtt, a minőség nem javult. A megváltozott körülmények következtében az áruellátás szervezése összetettebb és nehezebb volt, mint korábban. A központi elosztású hús-, húskészítménykeretek felhasználását figyelemmel kíséri a kereskedelmi osztály, gondoskodnak az igények és lehetőségek összhangjáról. A húsgazdálkodásban a legszigorúbb fegyelem érvényesül. A kenyérellátás biztonságát szolgálja a saját kezdeményezésű naprakész „adatÉdesség — üdülőkből "Megoldotta a kezelésébe tartozó üdülők dolgozóinak téli foglalkoztatását a SZOT Dél-dunántúli Üdülési Igazgatósága. Három budapesti üzemmel — az Édesipari Vállalattal, a Csokoládégyárral, valamint, a Zamat Keksz- és Ostyagyárral — kötött szerződéssel teremtette meg a feltételeit annak, hogy egészen április végéig munkát tudjon adni alkalmazottainak. A munkát négy helyre koncentrálták. A siófoki Épitőmunkás és az ugyanott levő Csepel üdülőben havonta több mint 100 tonna desszertet, a balatonföldvári központi étteremben pedig 400 múzsa csokoládés kekszet és 50 mázsa teát csomagolnak a téli időszakban az üdülők dolgozói. A boglárleliei Szakmunkás üdülőben konyakos megy gyet készítenek és csomagolnak, havonta három és fél vagonnyit A fogyasztói érdekvéde- menyek megteremtéséhez. Vendéglátók tanácskozása Szerdán az Átrium Hyatt lyeivel bővült. Tömegesen Szállodában szakmai érte- újították azonban fel a régi kezletet tartottak a vendéglátó vállalatok vezetői. vendéglátóhelyeket; korszerűtlen büfé. számos italbolt A tanácskozás résztvevőit m:g;.us, b?.lyü.k.örLban" Benics László, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főosztályának vezetője gulatos sörbárok, gyorsétkezök nyíltak, amelyeket hamar megkedveltek a vendétájékoztatta a vendéglátás gí*' Egyr«; több belyü" Visítanak utcán át kulonfele helyzetéről és feladataikról. A vendéglátás forgalma ebben az esztendőben a tervemelegszendvicseket, hot dogot, hamburgert. zettnek megfelelően alakul, -A ibvöbem feladatokat el,virhntnnr, eléri nr c7 miinL sosorban abban latjak, hogy várhatóan eléri az 57 milliárd forintot. Az állami, szövetkezeti és magán vendégtovább növekedjék az é.télés az alkoholmentes italforlátóhelyek száma mintegy 22 °alom; / "öícfcenjen a szebJ szes italoké. A szakma a koezer, döntő többségük már korszerű üzemelési formában működik. A szerződéses, vetkező öt évben összesen 24 százalékos forgalomnövekedésre számít. Ebben az időbérelt és jövedelemérdekelt- ,7 , ségű éttermek, büfék, presz- szakban a vállalatok legfonszók adják a forgalom mint egy felét, összességében tosabb teendője, hogv teljeskörűvé tegyék a hálózatban vártnál kedvezőbben alakult ? korszerű üzemelési forrnákat, s fokozatosan ehhez a forgalom összetétele: 2 százalékkal növekedett az ételek, 5 százalékkal az alkoholmentes italok részaránya, s 4 százalékkal csökkent az alkoholtartalmú italoké. A , . „ uw ... közétkeztetésben résztvevők z°deLek;, Az u,abb.szerzod<: igazítsák a vállalati központok irányítási tevékenységét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1986-ban lejárnak az első öt évre kötött szerszáma mintegy 3,3 millió; különösen a gyermek- és diákétkeztetésben jelentós a fejlődés, 180 ezerrel többen sek megkötésére mind a vállalatoknak. mind pedig a vállalkozóknak fel kell készülniük. Elsőrendű cél, veszik igénybe a szervezett bogy ,ezeknek 3 vendéglátó"nnl f rAl/ nr»l/ n rw* > . I - , f „ .. étkeztetést, mint 5 évvel ezelőtt. A hálózat az elmúlt 5 eszhelveknek a működése gazdaságos leeven. ám a feltételeket úgy kel) megszabni, hoev a szerződéses müködtendóben, csak az új szálló- tetés kellő vonzóerőt jelentdák étkező- és szórakozóhe- sen a vállalkozóknak. (MTI)