Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-20 / 272. szám

65 Szerda, 1985. november 20 Számítógépek a téeszekben A mezőgazdasági ügyvitel gépesítésének. helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről, a személyi számitógépek al­kalmazásának eddigi tapasz­talatairól, s használatuk bő­vítésének módjairól rendez­tek tanácskozást kedden a Székesfehérvári Technika Házában, a Fejér megyei termelőszövetkezetek szak­embereinek részvételével. A Fejér Megyei Tanács mező. gazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szerkezete által ösz­szehívott megbeszélésen a Mezőgazdasági Ügyvitelszer­vezési és Számítástechnikai Közös Vállalat szakemberei tájékoztattak azokról a be­rendezésekről, amelyekkel felcserélhetik a már kor­szerű könyvelőgépeket. Mint elmondták, a mező­gazdasági termelőszövetke­zetek nagy részében hasz­nált könyvelőgépek megér­tek a cserére, helyettük a sokoldalúan alkalmazható, több műveletre alkalmas Robotron gyártmányú gé­peket ajánlják a szakembe­rek. A 1711/64 típusú köny­velőgép anyagkönyvelésre, a leltár értékelésére, főkönyvi könyvelésre, kivonatok ké­szítésére, bérjegyzék, szemé­lyi nyilvántartó lapok ké­szítésére, kezelésére, bér­számfejtésre, s még sokféle, a mezőgazdasági üzemekben adódó ügyviteli feladatok megoldására használható. Nagyobb teljesítményű vál­tozata, a 1715 típusú mikro­processzoros, két mágneses lemeztárolós gép költségel­számolására, készlet- és ál­lóeszköz nyilvántartásra, s számos más feladatra alkal­mas. A Robotron gépek jól vizsgáztak a hazai gyakor­latban, várható nagyobb mértékű elterjedésük. A termelőszövetkezetek egyharmada már személyi számítógépeket használ a gazdálkodás adatainak fel­dolgozására, nyilvántartá­sára. a vezetői döntések elő­készítésére, illetve megala­pozására A géppark egye­lőre vegyes: sokféle, külön­böző országokban gyártott komputerrel dolgoznak. Cél­szerű lenne, ha a Mezőgaz­dasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat által ajánlott típu­sok terjednének el a jövő­ben: a hazai gyártmányú PTA 4000 16 és a külföldről származó Commondore 64. Mindkettőhöz sokféle prog­ramot is ajánlhatnak, s áruk is elfogadható — hangzott el a tanácskozáson. A szak­emberek szerint a következő évtizedben várható, hogy mind több személyi számi, tógép áll munkába a mező­gazdasági nagyüzemekben. A tanácskozás résztvevői a gyakorlatban is megismer­kedhettek az emiitett konst­rukciókkal és kezelésükkel. (MTI) Az ellenőrzésről A vállalati ellenőrzési módszerek új elemeiről ren­dezett kedden Esztergomba! országos konferenciát a Gépipari Tudományos Egye­sület ipargazdasági szakosz­tálya és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A ta­nácskozásra érkezett több mint 300 vállalati vezetőt és belső ellenőrt a KNEB, az Ipari Minisztérium és a Pénzügyminisztérium szak­emberei tájékoztatták az el­lenőrzés növekvő szerepéről. A vállalati belső ellenőr­zés módszereinek korszerű­sítését az új vállalatirányí­tási rendszer bevezetése tette szükségessé. Az ország­ban eddig több mint 100 ipari vállalatnál alakultak tanácsok, az év végéig to­vábbi 80 üzemnél térnek át az új irányítási módszerre. Ezeknél a vállalatoknál a korábbinál jóval nagyobb hatásköre lesz a belső ellen­őrzésnek. Több olyan fela­datot kell a vállalatok belső ellenőreinek ellátniuk, ame­lyeket korábban a felügye­leti szervek gyakoroltak, igy például egy-egy időszak át­fogó ellenőrzését, vagy a vezetői munka rendszeres értékelését. A jövőben 1 több lényeges vállalatpolitikai feladat, mint a termékszer­kezetváltás . vagy a helyi fejlesztések megvalósításá­nak nyomon követése ugyancsak a belső ellenőr­zés hatáskörébe tartozik majd ott, ahol a vállalati tanács működik. Környezet '85 8. Jelen-korom ? Azt olvasta a tanító néni, hogy az új sztálinvárosi ko­hó füstje messzire látszó vi­lágos jeladás az ellenségesen figyelő imperialistáknak, hogy a népi demokráciánk nem rés, de erős bástya a bé­ke frontján. A végét soha nem tudtam megérteni, mert apámtól a frontot mindig együtt hallottam a háború­val, de ez a füst dolog meg-' ragadta a lelkemet. Hazaro­hantam, bekapcsoltam a ve­zetékes rádió mind az egyes csatornáját és hangosan éne­keltem a lelkesítő dalt a mindennapi basszushangú bácsival, hogyaszondja: Magyarország körös-körül füstölög, Gépek, kohók, gyárak hangja dübörög, Száll a füstje, egyenest a kék égbe, Zúg az élet Magyarország szivébe... Felemelő érzés volt. Meg is értettem miért nem mert ak­koriban szegény jó apám •nyilvános helyen hangosan köhögni. Szó sincs ma már ilyen ós­di, demagógiát tápláló jelké­pekről! Ezek a levegőszeny­nyezés gyűlöletes megtestesí­tői. Nem ügy az algyői gáz­fáklyák! Azok a korszerű földgázfűtés, a környezetkí­mélő energiafelhasználás messzelátszó szimbólumai. „Minden ellenkező híreszte­léssel szemben, azoknak ég­ni kell." mondta az olajmezó gazdája, s elérzékenyülve emeltem szemem az ég alját pirosra festő lángokra, ame­lyek nem füstölnek, mint azok a gyárkémények. Ezek konmolnak. De csak ha nem tökéletesen vannak beszabá­lyozva a hozzá kapcsolódó termelési folyamatok. Vi­szont elég gyakran nincsenek tökéletesen beszabályozva. Így néz ki a jelenkorom. Ko­rom. A Dél-alföldi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság fale­mezgyára kihúzta a tollam alól a papírt; addig készül­tem kivont karddal nekitá­madni szónfekete füstfelhő­jüknek, míg egyszercsak hoppon maradtam. Kikorsze­rűsítették az újságból. A ko­rábbi füstokádó fűtéstechni­kát teljesen átformálták. Be­szereltek egy olyan fűtőbe rendezést, amely nemcsak, hogy kevésbé látványosan szennyezi a levegőt, de gaz­daságosan fölhasználja a ke­letkező fahulladékot. Aldas­.sék a nevük érte, hogy nincs miért piszkálni őket! Szivem szerint külön listát nyitnék mindazoknak a gazdasági egysegeknek, élükön a vásár­helyi KÉV aszfaltüzemével és a szegedi öntödével/amelyek tettek valamit a környezet kímélése, megóvása érdeké­ben, hallgatva az idők sza­vára — és persze a hatósági kötelezésekre. iBe kell látnunk, hogy amig a környezetvédelmi követel­mények súlyos anyagi terhe­ket követelvén ütköznek a vállalatok gazdasági érdekei­vel, addig csupán „lélekből", jótékonysági indíttatásból nem kezdeményeznek a tech­nikai vezetők. Ezt figyelem­be véve pedig nem lehet le­mondani a szigorú bünteté­sekről. Egy-két évvel ezelőtti ügyészi vizsgálat szerint a levegőszennyezési bírságok összege — a szennye"zés mér­tékének függvényében — csökkenő tendenciát mutat­tak. Az ákkori adatok sze­rint a 165 légszennyező kö­zül a legtöbbet az öntöde fi­zette. Azóta a legtöbb gon­dot okozó kúpolókemencék­nél beépített NDK gyártmá­nyú füstgázmosó berendezés­sel a szennyezési „tabellán" jobb helyre került, az üzem, s további tervei is vannak. Súlyos teher egy környeziet­véctelimi beruházás, de a köz­ponti alapból megszerzett tá­mogatás sokat segit. Pályáz­ni kell csupán: a szegedi ön­töde pályázatát elfogadták, több mint másfél millió fo­rintos támogatást kapott a kiviteleziáshez. — Jó napot kívánok, ké­rem a jogosítványát. — Tessék, rendőr elvtárs, mit 'követtem el? — Mit NEM követett el! A kipufogógáz ellenőrizteté­sét. Füstöl az autója. Száz forint helyszíni bírságra büntetem. Kőrnyezetfélitőknek üze­nem, ne tessék reménykedni, sajnos a fentiekkel csak Dé­ly Tibor művének címét idézhetem' Képzelt riport.. Az autósoknak ugyanezt, ezért hát ne lessek izgulni. Ilyenről pillanatnyilag szó sincs. Szervizeink végeznek ugyan porlasztóbeállítást, számtalan intézkedés szüle­tett a takarékos üzemanyag­felhasználásra is — ám a füst maradt. Mindenkinek a belátásától és anyagi lehető­ségeitől függ, mennyire szennyezi környezetét az au­tója. Azt pedig nem írhatják elő, hogy másfélére cserélje az állampolgár a kocsiját. Miből? És milyenre? A .mai autóparkunk leg­több típusától nem követel­hetünk meg tisztességes kör­nyezetvédelmi normákat,, még akkor sem, ha az szem­betűnő füstokádó — és böm­bölve száguldó — jármüve­ket megjavításukig kiállít­hatnánk a sorból. Hivatalos megállapítás szerint Csong­rád megye és Szeged a tisz­tább levegőjű területek kö­zé tartozik, ennek ellenére a város nagy közlekedési cso­mópontjaiban gyakran mér­nök a megengedettnél jóva' szennyezettebb levegőt. Per­sze ehhez mérés sem kell, elég egy szippantás. Javított a helyzeten ja troliközlekedés, a zöldhullámos forgalom­gyorsítás — csak az a baj, hogy a járművek nem lettek kevesebben. Jobb lesz letenni az autót, szálljunk inkább buszra. Nem, ez nem arra megy, de jön mögötte egy másik, az... ejnye, nem látom a .számát az előtte álló füstjé­től! Igriczi Zsigmond Következik: Szűke Tisza — zöld keretben Ülésezett a Kiosz megyei választmánya Értékgyarapítás - társadalmi munkában A Kiosz újjávarázsolt, kibővített székházában gyűl­tek össze tegnap, kedden a megye kisiparosainak kép­viselői. A megyei választ­mány ülésének résztvevőit Olah Sándor országos vá­lasztmányi tag köszöntötte. A tanácskozás munkájában részt vett Győrffy László, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese is. Budai Antalné megyei titkár a testületek irányító és ellenőrző szerepéről szól­va egyebek között elmond­ta: megyénkben Csongrá­don, Hódmezővásárhelyen, Kisteleken, Makón, Szente­sen, Szegeden, valamint Mindszenten és Sándorfal­ván működik alapszervezete a Kiosz-nak. A kisiparosok létszáma az elmúlt négy esztendőben csaknem 1500­zal nőtt, az idén, január l-jén 6288 mestert tartottak nyilván. A küldött-taggyű­lések tapasztalatai szerint fejlődött a kisiparosok vi­takészsége, aktivitása: gya­koriak voltak a kritikus hozzászólások, a szervezeti élet eredményességét első­sorban gazdasági, társadal­mi helyzetük alakulása alap­ján ítélik meg. A küldöttek leggyakrabban az anyag-, gép_ és munkaellátottságról, a gazdasági szabályozók ha­tásáról mondták el vélemé­nyüket. A taggyűléseken egyéni gondok, vélemények hangzottak el. sok szó esett a társadalombiztosítási já­rulékról, a kontárok mun­kájáról. Javaslataikat ha­tározatban rögzítették, egye­bek között kérték az autó­szerelő és vasesztergályos szakcsoport megalakítását, a szakszerűtlen munkát végző iparosokkal szembeni eljárás következetességét, a rendszeresebb szakmai kép­zést. A vezetőségi üléseken sajnos háttérbe szorulnak a tagságot foglalkoztató kér­dések: a jövőben több időt kell szentelni a műhelyvi­tákra. Az alapszervezetek gya­korolták 1981-től az I. fokú fegyelmi jogkört. Ez a fela­dat különösen a szegedi ve­zetőséget terhelte meg, ugyanis 47 iparos ellen vol­tak kénytelenek fegyelmi eljárást indítani. A kisiparosok társadalmi munkájáról beszámoló tit­kárhelyettes, Beke Zoltán elmondta: immár hagyo­mánnyá vált. hogy a Kiosz tagjai is hozzájárulnak a társadalmi értékek önzetlen gyarapításához. Míg 1982­ben évente átlagban 558 forintnyi társadalmi mun­kát végzett egy kisiparos, tavaly ez az érték 948 fo­rintra emelkedett. Évente 1000-1500 mester • dolgozik ellenszolgáltatás nélkül óvo­dákban, iskolákban, maguk tartják karban a szervezet épületeit, helyiségeit. A sze­gedi székház átalakításához csaknem 500 ezer forint ér­tékű munkával járultak hozzá. A kisipari munkabrigá­dok több mint 1 millió 200 ezer forint értékű társadal­mi munkát teljesítettek, két­szer annyit, mint két évvel ezelőtt. Segítettek az SOS gyermekfalu, a megyei szol­gáltatóházak építésében, csatlakoztak a helyi akciók­hoz. Szorgalmukat dicséri az ópusztaszeri kisipari emlékház is. A választmányi ülésen be­számoló hangzott el még a két választmányi ülés között végzett munkáról, és megis­merték a résztvevők a szer­vezeti választások megyei feladattervét. A tanácskozá­son Koltai András szegedi autószerelő a Közlekedési Minisztérium Kiváló Mun­káért kitüntetését. Nagy András szentesi szobafestő a Kiváló Szervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát vette át. Vincze Ferenc sze­gedi villanyszerelő a köz­ponti ünnepségen kapta meg az ÉVM Kiváló Munkáért kitüntetését. Ch. A. Kertészeti áruház Szegeden Sdhmldt Anclpfvi felvitele A Zöldért Vállalat tegnap megnyitotta Szegeden, a Dorozsmai út 41. szám alatt kertészeti áruházát. Az üzlet jól illeszkedik a Zöldért 720 milliós kiskereskedelmi tevé­kenységébe, amely 68. egysége a vállalatnak. Az áruház vetőmagvakat, kertészeti cikkeket forgalmaz évente közel 100 millió forintos nagyságrendben. Az új áruház 3 ezer négyzetméter alapterületű, melyből az eladótér 400 négy­zetméter. Az üzemeltetést 12 dolgozóval és 12—15 millió forintos árukészlettel kezdik meg. Különlegesség, hogy festékeket, hígítókat, szerszámokat, szerszámárukat, lak­berendezési felszereléseket, húzott és hengerelt fémárukat, műanyag csöveket és berendezéseket, valamint a vállalat eddig elfekvő műszaki cikkeit is kínálják a vásárlóknak. Szakemberek a meliorációról A mezőgazdaságban a ter- lentös sikereket mőképesség fokozásának megyénkben a egyik bevált módja a me- szeszélyei elleni küzdelem­lioráció. Régebben a foga- ben. Csongrád megye sa­lom csak a vízelvezetést és játos földrajzi viszonyai mi­talajjavítást' jelentette. Az att egyszer a belvíz, más elmúlt években kezdtünk e években az aszály jelenti a kérdésekről komplex módon legfőbb gondot. Éppen ezért gondolkodni. Napjaink me- logikus, hogy a belvíz el­liorációs tervei már olyan leni védekezést egyre in­talaj-termőképességet nőve- kább összekapcsoljuk azön­lő elképzelések, melyek töb- tözésfejlesztési lehetőségek hatodikban várhatóan 53 bek között magukba foglal- feltár5sával, azok kiakná- ezer hektáron készülnek el a ják a vízháztartás szabályo- zásával. A természet évszá­zását, belvízelvezetést, ön- zados rendjébe beavatkoz­értünk el tatóintézetek képviselői mel­természet lett. szót kaptak az Ati­vizig, a megyei tanács, az Agrober, a növényvédelmi állomás, az Országos Víz­ügyi Hivatal szakemberei is. • Nézzük, hogyan állunk e, megyénk arculatát is meg­változtató munkával. Az V. ötéves tervben 45 ezer, a meliorációs beruházások. En­nek eredményeként a szán­tözést, a kémiai és egyéb ni veszélyes dolog, előre nem tóterület 38 százaléka me­talajjavításokat, az erózió látható változásokat elleni védekezést, fásítást. hat környezetünkben Az elmúlt évtizedben je­Ponyvaexport December elsejéig eleget arra is .vállalkoztak, hogy tesz ez évre szóló szovjet az év végéig terven felül is megrendelésének a Szegedi szállítanak a szovjet part­Kenderfonó- és Szövőipari nernek 330 000 négyzetmé­Vállalat. Az eredeti meg- ter, fedél nélkül maradt állapodás szerint 4,4 millió mezőgazdasági termékek, négyzetméter ponyváról van vagy más cikkek befedésére szó. s erre, illetve a még alkalmas ponyvát. Az utób­szállításra váró tételekre bi tétel nagyobb részét kon­most különösen nagy szük- fekcionálják is h még seg van a foldrenges sujtot- J 7 b ta Tádzsikisztánban. A gyár tobb celra hasznaihassák dolgozói ezen túlmenően fel okoz- liorált lesz. A következő öt Logi- évben az előző tervcik­lusból áthúzódó feladatok 35 ezer, míg az új térségek 41 Szakembereink nem ezer hektáron adnak mun­az együttgondolko- kát a kivitelezőknek. Az Agrober Vállalat Csongrád— kus, hogy a káros mellék hatásokat legjobb lenne el­kerülni, restek dásban, példa erre a teg­nap, kedd délelőtt a Tech- Gyála tanulmányterve első, nika Házában megtartott míg a Kurca I. ütem térsé­összejövetel. A Magyar Hidrológiai Tár­saság Szegedi Területi Szer­vezete kutatókat és gyakor­lati szakembereket hívott össze, hogy szakmai állás­pontjukat, szabadon kifejt­gének terve harmadik he­lyezést ért el a MÉM pá­lyázatán. Az öntözésfejlesztésben még jóval több a tennivaló, a belvízelvezetés megoldá­sában előrébb tartunk. A hessék. Nem titkolt hogy az okos ötleteket következő ötéves terv ruházásaiban szeretnék matoztatni. A szakirányú egyetemek, főiskolák, ku­céi, jobb összhang megteremté­a sére távlati öntözésfejleszté­be- si program készül, mely ka- komplex módon kapcsolódik a meliorációhoz. T. Sz. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom