Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

5 Péntek, 1985. november 15. Magyar irodalom a Szovjetunióban összesen több mint hat- rendszeresen kiadják az vanmillió példányban jelen- MSZMP dokumentumait, lek meg magyar könyvek és magyar politikusok, közéleti más kiadványok az utóbbi személyiségek, tudósok íránegyven év alatt a Szovjet- sait. unióban — írja a TASZSZ A szovjet kiadók tovább szovjet hírügynökség tudó- bővítik együttműködésüket sitója a szovjet Állami Ki- magyar partnereikkel — iradoi Bizottság adataira hi- ja a TASZSZ, s a szoros vatkozva A napokban Mik- kapcsolatokra példaként száth röilmán válogatott hozza fel többek között a müveinek gyüjtemenye és S7nvípt Mis7, _ Mn,ndaia Kosztolányi Dezső elbesze- SZ0VJel Mlsz1' a Molodaja lései jelentek meg oro- Gvargyija, a Politizdat es a szul, a szovjet szépirodalmi Kárpáti kiadókat, könyvkiadó gondozásában. A szovjet hírügynökség A magyar irodalom szá- emlékeztet arra, hogy a mos alkotását a Szovjetunió szeptemberi moszkvai nemnépeinek 34 nyelvére for- zetközi könyvvásáron a dították le, s Petőfi Sándor, szovjet fél 266 export—imMóeicz Zsigmond, Jókai port megállapodást kötött Mór és Illés Béla műveinek magyar kiadóvállalatokkal, s szovjet kiadása meghaladta 15 megállapodást írtak alá a milliós példányszámot. Az közös kiadványok előkésziirodalmi müvek mellett tésére. Emlékezés Ries István ügyvéd, a magyar munkásmozgalom és az állami élet kiemelkedő személyisége, volt igazságügyminiszter születésének 100. évfordulója alkalmából koszorüzási ünnepséget rendeztek csütörtökön, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Emléktáblájára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsaga nevében Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke és Varga Péler, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának ^vezetője, a Központi Bizottság tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. Az Igazságügyi Minisztérium részéről Borics Gyula államtitkár és Pálmai Gyula főosztályvezető, az Országos Ügyvédi Tanács képviseletében Kárpáti László elnök és Szilágyi György elnökhelyettes rótta le kegyeletét. Az emléktáblát megkoszorúzták családjának tagjai is. ideák és forintok avagy: az ismeretterjesztés kényszerpályán? A TIT szegedi szervezete — a Bartók művelődési köz- gyakran ügyetlenül, mecha. ponttal és az úttörőházzal együttműködve — az idén is nikusan avatkoznak be a megszervezte a természettudományi hét elnevezésű isme- hagyomanyos intézmények. retterjesztö eseménysorozatot. A heten megrendezett ki- Es jobban szeretnek mesállítások, előadások, ankétok, léAerdiapuráma-bemutatok tersegesen létrehozni csosokfele tájékozódási lehetőséget kínáltak. A fő téma a portokat, amelyek persze természet- és környezetvédelem volt; s talán abból a meg- előbb-utóbb fölbomlanak gondolásból, hogy mindenféle szokás a gyerekkorban ala- „ , kul, ha alakul, elsősorban az iskolás korúak figyelmét . fíT. lgy van.\, de igyekeztek fölkelteni a szervezők a központi téma külön- mar z 'a ° !elek .r^3"! féle kérdései iránt. A hét több rendezvényén szerepelt, 11 ÜS a muvelodesi előadásokat tartóit Juhász Árpád, a budapesti TIT-stúdió hazak okos segitsegevel életvezetője. A természettudományi ismeretterjesztés néhány kepes közössegek is funkciókérdésére kértünk válaszokat tőle. nálnak, amelyekben az azonos érdeklődés összetartó — Hosszú ideje foglalko- szerepelhetnek, s az is, hogy ereje még a társadalmi rézik természettudományokkal a megtanulandó ismeret- tegek és a különböző geneés a tudományok ercdmé- mennyiséget nem lehet a rációk közötti differenciáknveinek széles körű terjesz- végtelenségig bővíteni. Ám nál, elválasztó erőknél is tésével. Megítélése szerint a legtehetségesebb gyerekek nagyobb. Tudomásul kell melyek a legfőbb jellemzői affinitása az újhoz nagyon vennünk azt is, hogy az az ismeretterjesztés mai erős, érdeklődésüket — a ilyen csoportok létéhez elhelyzetének? tananyagkorlátok és más engedhetetlen a megfelelő — Ázt hiszem, okkal elé- okok miatt — az iskola nem szervező, vezető, irányító; gedetlenkedünk. A termé- tudja kielégíteni. A TIT-nel^ egy-egy megszállott, márszettudományos ismeretter- tehát lenne dolga. Ezért is már művészi .szervezökészjesztés manapság kényszer- tartom szerencsésnek, hogya ségü ember. Akik, mint pályán halad. Véleményem szegedi természettudományi ilyenek, nehezen tűrik a szerint majdnem teljesen héten ilyen irányban próbál-, korlátokat, a szűkre szabott egyoldalúan a praktikumot kozott a helyi szervezet, lehetőségeket, ezért, úgycélozza. s ennek egyelőre Különösen fontos, hogy ép- mond, sok baj van velük, több hátrányát látom, mint pen a környezetvédelem te- Ám föltétlenül megtanulan. előnyél. Mig korábban, anya- ren, amelynek amúgy nincs dó: hagyni,kell őket dolgi meggondolásoktól vi- meg a kellő rangja általá- gozni. szonylag függetlenül, előnyt ban az ismeretterjesztésben, élveztek az .ismeretterjesz- kozmúveV,des hatesben az .dea.nk szerint gyomány0s intézményeiben is visszaszorult az ismeretterjesztés. Kinek van ma ideje arra, hogy beüljön és Sulyok Erzsébet Vita a tudomány és gyakorlat kapcsolatáról Azonos nyelven 0 •! *. » jü ' A, tudomány és gyakorlat A fejlett ipari országokban kutatóintézetben vagy kutakapcsolatáról, amint azt a a kutatómunka során kelet- tohely légkörében, de elsödDélmagyarország vitaindító, kező eredményeket a vál- leges feladatuk mégis a kapoktóber 26-i cikke is jelzi, laikozó gyakorlati üzletem- csolatteremtes a termelő mostanában nagyon sok szó ber nagyon figyeli, s igyek- szektorban dolgozókkal, akesik., szik minél gyorsabban mi- kor elvárható tőlük, hogy ezt Attól félek azonban! hogy "él többet a megszülető a feladatot, amiért létrehozebben a nagy érdeklődésben eredményekből hasznosítani, ták őket, teljesítsék. Ajyiás az erről folyó beszélgeté- Ez a személyes érdeke. Sen- sik lehetőségként arra lenne sekben és vitákban nem azo- ki nem kéri számon a kuta- szükség, hogy a termelő egynos nyelven folyik az eszme- tótól, hflgy hogyan segíti A ségek vezetőit és dolgozóit csere. A tudomány kifejezés gyakorlatot, éppen fordítva, érdekeltté tegyük az új ugyanis mindenkinek mást az 'Par vezetői érdeküknek eredmények átvállalásában jeíent, s meg merném koc- érzik, hogy a kutatómunkát és bevezetésében. Vagy legtámogassák. alábbis felkeltsük az érdekNálunk — sajnos — na- lődésüket ez irányban, gyon kevés gyakorlati veze- A magunk részéről az tő tartja rajta a szemét a kutatókon. Aki ezt teszi is, annak sincs pénze, hogy kockáztasson originálisán új eredmények felhasználása révén, A politikai, gazdaságpolitikai, tudománypolitikai/ tenni. Örömmel tapasztalkáztatni, hogy ugyanez érvényes a gyakorlat kifejezésre is. Az átlagember számára a tudomány valami elvont, csodálattal teli fogalom, amelyet élettől elrugaszkodott csodabogár tudósok hoznak létre. Ez talán az egyik véglet. A másik végletet az a nézet képviseli, amely az államkasszából a tudomány címszó alatt kiadott (kutatás és fejlesztés vagy K+F) évi körülbelül 25 milliárd forintot látja, s megkérdezi, hogy hol ennek a népgazdasági eredménye. A gyakorlat kifejezés értelmezése látszólag egyszerűbb, de a tudomány és gyakorlat vonatkozásában mindenkép MTA Szegedi Biológiai Központjában megszerveztünk egy vállalkozást, amely eredményeinket a gyakorlat számára igyekszik majd elfogadhatóvá és érdekessé vezetés elsősorban a kutatóktól várja el, hogy tegyenek meg mindent eredméjuk, hogy a dél-alföldi régió három megyéiének politikai és gazdaságpolitikai vezetése nyeik átadásáért, s ha ez — a Szegedi Akadémiai Binem sikerül, elsősorban rajtuk kéri számon a „kutatásra elfecsérelt" pénzt. Ebből a helyzetből többféle kiút lehetséges: a magam részéről most csak kétféle megoldást emelek ki. Az egyik lehetőség az, hogy a zottsággal együttműködve — igyekszik a gazdasági vezetők érdeklődését a tudomány eredményei iránt felkelteni, s ösztönözni őket arra. hogy az eredmények hasznosításával foglalkozzanak. A magunk részéről ez utóbbi vállalkozás sikere érdekében is pen a hasznos rendszerint kutatómunkat végző intézgazdasági termelőmunka ér- ™°nye)k mellett va™ f'okon ™nde" töIünk telhetöt meg" .... hpitit nninrt pnuspnplcpt. s?pr- teszünk. tődik a gyakorlaton. belül ?lyan ^V^geket szervezunk, amelyek feladata a A „tudomány és gyakor- kapcsolat kiépítése. 111. az lat" kifejezés tehát, azt hi- eredmények gyakorlatba szem, nem a két szú szűkebb történő átvitele. Ha ezek az írtelmen keresztül jelent va- egységek benne élnek egy lamit, hanem együttesen, mint egy jelszó, s nyíltan vagy rejtetten azt mondja, hogy a tudományos ismereteket létrehozó kutatásoknak gyakorlati hasznot kell eredményezniük. A „tudomány és gyakorlat kapcsolata" jelszóban a „kapcsolat" fogalom megint csak egyértelmű, s különösen a gazdasági vezetés úgy fogja fel, hogy a tudománynak segíteni kell a gyakorlatot és a termelést. Azt hiszem, ez a szemléletmód a dolgok nagyfokú leegyszerűsitesének a következménye, és amennyire igaz általánosságban. annyira bonyolulttá válik, amikor a mindennapi életben meg akarjuk valósítani. A mindennapi életben ugyanis nincsen „tudomány" és nincsen „gyakorlat", nincs ezek kapcsolata, hanem tevékeny emberek vannak, akik végzik mindennapi feladataikat. Alföldi Lajos akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója ha az általános meghallgasson bármi éráéba az altalanos kgg timijú elöadá$t? Csak való művelődési célok, most, nyilván gazdasági bajaink következményeként, hódit a haszonelvűséO. Pénzt kell keresni! S műveltséget célozzuk meg, — • témd olyan tudást akarunk adni, ' "" amely az emberi minőséget emeli, s talán rögtön, közvetlenül nem, csak hosszabb távon látni a hasznát — akkor bizony először meg kell keresni az erre való forintokat. ban is valamelyest tájékozott legyen? — A művelődési házakban csakis közösségekre épülhet az ismeretterjesztvs. Az azonos érdeklődésű, valamihez ertö, valamivel ^zenyedelye— Ügy tetszik, félni lehet -s<?n foglalkozo, s e célból attól, hogy miközben a pénzt demokratikus közösseget alés a közvetlen gyakorlati kotó kiscsoportokra. Majdhasznot hajszoljuk, a sok- ne'" mindegy, hogy akvarisoldalu műveltség igényét tákról. macskabaratokrol, már csak deklarálni tudjuk, hajómodellezőkről vagy száVagy látszanak reálisan mítogépépítőkrol van szo. megvalósítható, egyúttal az "a a megfelelő intézmények ideáinkat szolgáló célok a és szervezetek ezeket az természettudományos isme. azonos „mamákkal" megálretterjesztésben-> dott — megvert csoportokat — Mindenképpen módokat megfelelően fölkaroljak, sekell találni arra hogy a ter. eítik. előbb-utóbb nem ki-' mészettudományos. műszaki zárólag a halak, a szamitoés technikai kulturáltság gépek, vagy a macskak logszínvonalát emelhessük. Az Jak érdekelni okét. Tagul a ismeretterjesztesnek ebben világuk, egyszerre többfélé nagy szerepe lehet A TIT. tudásra lesznek nyitottak, en belül a termeszettudomá- ráadásul baráti korokke es nvos ismeretterjesztésnek a demokracia iskoláivá val. vissza kell nyernie korábbi "ak csoportjaik. Hiszen verangját hiszen amióta ezt «?töt választanak maguk ku. a regi sulyat, poziciojat el- zül. terveznek, onalloan gazvesztette, azóta sem karolta dálkodnak. Az ontevekeny föl semmilyen más szervezet muvelodesi csoportok: az ís'•mőszettudománvj luiu fejlesztésének ügyet. Véleményem szerint az iskolákban, a gyerekek között lenne sok teendőnk. Közismert, milyen hosszú idő, amíg új tudományos eredmények a tananyagban is m'-rotterieszoV; legfőbb terepei cs alanyai — lehelnének. — A mi közművelődési életünkben még bejáration ez az út. A spontán szerveződő, önálló művelődési egyesülések ügyeibe, létébe A KIOSZ küldöttgyűlése i Új alapszabály Rendkívüli küldöttgyűlést Az országos küldöttgyűlés tartott csütörtökön — az az alapszabályt elfogadta, és Építők Szakszervezetének az a törvényességi felügyeszékházában — a Kisiparo- letet gyakorló, ipari miniszsok Országos Szervezete, ter jóváhagyása után deMegvitatlák az országos vá- cember l-jén lép hatálylasztmány által előterjesztett ba új alapszabály-tervezetet. Az ülésen 'felszólalt Cseh amelynek leglényegesebb új József ipari miniszterhelyetvonása, hogy a gazdasági tes, aki hangsúlyozta, hogy munkaközösségek érdekkép- a készülő hetedik ötéves viselete, érdekvédelme ezen- terv az ipari fejlesztési túl a Kiosz feladata lesz. E programok szerves végrehajmunkaközösségek a jövőben tásában a kisipari tevétagdíjfizetés ellenében ál- kenységgel is számol. Főtalános érdekképviseletet és leg a kisiparosok szolgálérdekvédelmet kapnak, a tatásaira és háttéripari tegmk-tagok jogai és kötele- vékenységére számít az edzettségei a kisiparosokéval diginél nagyobb mértékben lesznek azonosak. az ország. Továbbra is megAz új alapszabály keret- határozó lesz a kisipari tejellegíi, tehát tágabb teret vekenység az építőipari szolad a tagsági igények és fialtatásoknál. Tovább nőszakmai sajátosságok ervé- vekszik az igény a kisipari nyesitésének, ugyanakkor munka iránt a gépjárműjobban meghatározza az javításban, a textil- és bőralapszervezetek jogköret és ruházati cikkek javításában, hatáskörét. Ugyancsak új a fodrász és kozmetikai vgnása az alapszabálynak, szolgáltatásokban. A kishogy a megyei szervezetek ipar azonban csak úgy tud jogi személlyé válnak, ez- eleget tenni feladatainak, ha zel nő önállóságuk, a ko- a hagyományos működési rábbiaknál erőteljesebben formák mellett tovább bőképviselhetik a tagság ér- víti az új típusú szervedekeit, és szakmai tago- zeti formák — szolgáltatózatok, szakosztályok alaki- házak, mühelysorok, muntásával jobban érvényre jut- kafelvevöhelyek, munkatulhatjak a szakmai sajá- szervező irodák — hálózatosságokat. tát (MTI) Emlékkönyv Inczefi Géza tiszteletére Inczefi Géza (1906—1974) Erdélyben született, de 1936ban a szegedi egyetemen szerzett magyar—német szakos tanári oklevelet, és Szegeden, Budapesten, Makón, Naszódon, majd a fölszabadulás után ismét Szegeden tanított. 1953-ban került a tanárképző főiskolára, s nyugdíjazásáig, 1974-ig ott tanított. Doktori értekezését /Ibafája és vidékének nyelvjárása (1938) eimmel irta, de főiskolai évei alatt áttért a földrajzi nevek kutatására, és e tudományágban a legkiválóbb szakértővé vált. Szakfolyóiratokban és a főiskola évkönyveiben megjelent tanulmányain kivül főként két terjedelmesebb dolgozata jelentős: Szeged környékének földrajzi nevei (1960) és Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (1970). Ez utóbbi voltaképpen Makónak és környékének névanyagát dolgozza föl, fontos általánosításokat, névélettani tanulságokat és tipológiát (osztályozást) vonva el «i névanyag vizsgalatából. Halálának tizedik évfordulója alkalmából tavaly április 13-án és 14-én tudományos emlékülést tartottak a főiskolán. Az előadások anyaga jelent most meg Békési Imre szerkesztésében Hév és névkutatás címmel, a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai című sorozat 170. köteteként. Az ülésszak és a kötet három nagy tárgykörben foglalkozott a névtudomány időszerű kérdéseivel. Az első részben a helynevekkel, a másodikban a személynevekkel, a harmadikban az egyéb (történésnevek, patrónusnevek, irodalmi névadás) nevekkel kapcsolatban fejtették ki nézeteiket az előadók, köztük szegediek is. Kristó Gyula néhány helynevünk (Pécs, Ablánc, Nyitra stb.) alapján valószínűsíti, hogy a Kárpát-medence névanyagaban honfoglalás előtti földrajzi nevek is vannak. Nyíri Antal, Inczefi Gézának tanártársa a Baross Gábor gyakorló gimnáziumban és a főiskolán, fölvázolja barátjának, munkatársának életpályáját, és jellemzi a földrajzinévrkutatásban elért teljesítményét, a névtudományt gazdagító eredményeit. A függelékben pedig Nagy L. János Inczefi szakirodalmi munkásságának 51 tételből álló bibliográfiáját nyújtja. "Hiányzik belőle A Szeged környéki határnevekben élö személynevek néhány tanulsága cimmel megjelent posztumusz írása (Somogyi-könyvtári Műhely 1974/3). S érdemes lett volna föltüntetni, hogy a Szeged környékének földrajzi nevei-hez összeállította a használatát megkönnyítő mutatót is (ugyanott 1971/2). A kötet közli Szendrei Jánosnak, a főiskola főigazgatójának, Inczefi hajdani makói tanítványának személyes emlékekkel hitelesíteti megnyitóját és R. Molnár Emma főigazgató-helyettes zárszavát. P. L. Tanácskozás a műszaki fejlesztésről A műszaki fejlesztéssel eszmecserét folytasson a kökapcsolatos időszerű kérdé- vetkező öt év vállalati műsekről kétnapos országos ta- szaki fejlesztési feladatairól nácskozás kezdődött csütör- az Országos Terv' tökön Pécsett. A Szervezési PénzügyminiszteriL... és Vezetési Tudományos szágos Műszaki Fejlesztési Társaság Baranya megyei Bizottság, az Ipari, illetve a szervezetének meghívására a Mezőgazdasági Élelmezéshazai vállalatok kétszáz ve- ügyi Minisztérium, valamint zetö szakembere érkezett a a tudományos intézetek képmecsekaljai városba, hogy viselőivel.