Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

4 \ Szombat, 1985. október 5. • • Ötven sor Poszeidon halandó fiaiban a tenger pusztító ere­je testesült meg. Egyikük, Amükosz, minden útjába kerülőt lebirkózott és megölt; másikuk. Polüphémosz, kegyetlen óriás volt; testvérük, Prokrusztész, szállást adott ugyan az idegeneknek, de levágott abból, aki hceszabb volt a vendégágynál, s nyújtani próbálta az alacsonyabbakat — igy végzett velük. Ez a Prokrusz­tész-szindróma félmúltunk közéletének volt»jellemző­je, de még ma is, napjainkban is tetten érhető itt-ott ágif és ftierei erőszakolt összepászítása. Persze, ellenpéldák is akad­nak. Az elmúlt időszakban, a fölgyorsult közéleti moz­gások eredmenyeKent.SOK uj, s jórészt az elődöktől fia­talabb politikus került vezető beosztásba. Örököltek „ágyakat és méreteket", azaz a Prokrusztész-szemléle­tet. Rájuk hagyományozódtak forgófotelek, szines te­lefonok, titkárnők és akták, de ebben az örökségben munkastílus, hosszú éveken át kikristályosodott veze­tői szemlélet, néhány atyai jótanács is található. A kiforrott egyeniségek, a koncepciózus koponyák nem­csak a nyakkendőt oldották meg a nyári hőségben, s nem a fotelokat cserélték tárgyalóasztalra, hanem egy új, nyíltabb, őszintébb és szakemberek tanácsaira tá­maszkodó szemlélet magzatburkát repesztették meg. Melynek lényege az alkotói — és nem hatalmi! — légkör, a „nyílt szó, födetlen arc" vállalása, a „dol­gozó nép okos gyülekezetében" a döntési szándékok megméretése — egyszóval, a valódi elkötelezettség, a munkáló demokratizmus. No és egy Prokrusztész ne­vű túlbuzgó munkatárs menesztése. Am e különös szenvedélynek hódoló úriember nem csupán a közélet labirintusában tevékenykedett, hanem tanítványait szétküldte a művészet, a kultúra birodalmába is. Hadd emlékeztessek csupán egyetlen, lassan évszázados jelenségre. Kritikusi kényelmesség­ből, művészettörténészi egyszerűsítésekből szinte álta­lánossá vált az a fajta skatulyázás, hogy minden föl­lépő művész — anélkül, hogy kialakíthatta volna sa­ját elképzeléseit, megfogalmazhatta volna mondaniva­lóját és kipróbálhatta volna kifejezésmódjait — be­lekerült egy már meglevő, utólagosan konstruált do­bozba. S ha ebben nem érezte jól magát, renitensnek, önös kísérletezgetőnek, netalántán exhibicionistának bélyegezték. Csoda-e, ha legtöbben az idő múlásával megbékültek helyzetükkel, s legfeljebb néha-néha ka­parászták zárt dobozaik fedelét. Kevesen vállalták, hogy sokszínű egyéniségük gazdag művészi impulzu­sait sokféleképpen fogalmazzák meg. Féltek az általá­nosító ítéletektől: nincs egyéniségük, mások bőrébe bújnak, stílusmüvészek stb. Pedig ha fölismerték vol­na: a gondolat volt szokatlanul izgékony, az érzelmek hőfoka váltakozott közösségi és személyes sugárzásuk nyomán, az indulatok amplitúdója c'siszolta a meg­formálást. Hogy méret és ágy nem antagonisztikus ellenfe­lek, bizonyíthatja egy tudományos intézmény „for­radalmi" gyakorlata. Objektívnek tűnő pontrendszer alapján születnek a fizetesi szalagok. Aki többet pub­likál nemzetközileg jegyzett szaklapokban, vagy akire többet hivatkoznak mások, azoknak vastagabb a bo­ríték. Így előfordulhat, hogy az ifjú, tehetséges ku­tató prémiumban lekörözi akadémikus főnökét. Lám, nem biztos, hogy a lelógó lábakat kell le­vágni, vagy a kurtákat nyújtóztatni szükséges. Kör­nyezetüket is torzítják a sánta óriások és nyújtott törpék. Meg hát föltalálták már a változtatható mé­retű ágyakat. Nesze neked, Prokrusztész! Tandi Lajos A Szeged nagyjai sorozat­ban az MTESZ és az Érem­gyűjtök Csongrád Megyei Szervezete közösen újabb érmet jelentetett meg, amely Vedres Istvánnak (176S— 1830). a XIX. század eleji Szeged városrendező úttö­rőjének állit emieket. A történelmi városképet még ma is tobb olyan középület és lakóház gazdagítja, amely Vedres István kiemelkedő építészeti munkásságát bi­zonvftja. Az érmet Tóth Sándor Munkácsy-díjas szegedi szob­rász alkotta, és Szabó Géza itteni ötvösmester műhelyé­verési eljárással készült. Az érem anyaga bronz, át­mérője 42,5 milliméter, elő­lapján Vedres István portré­ja, a nevét, a születési és halálozási évét római szá­mokkal feltüntető körirattal. A hátlapon az általa terve­zett polgári lakóhazak egyi­kének, a klasszicista stílus­ban épült. úgynevezett Hernádi Oszkár felvétele Schaffer-háznak a homlok­zati képe, valamint az MTESZ — Eremgyűjtők Csongrád Megyei Szervezete — 1985 — felirat látható. (Schaffer Adám német ne­mesi származású. gazdag szegedi kereskedő volt. aki­nek ízlésesen berendezett lakása a korabeli polgárság egvik találkozóhelyéül szol­gált. Az egyemeletes ház 1809— 10-ben épült, s a mai Roosevelt tér és Oskola ut­ca sarkán állt. de a hatva­nas évek eleién lebontották, helyén modern lakóházak épültek.) A kedvező visszhangot ki­váltó művészi alkotást a gyűjtőkön kívül más érdek­lődök is megvásárolhatják az MTESZ-székházban (Kí­gyó u. 4.) és az éremgyűjtök szerda délutáni és vasárnap délelőtti klubfoglalkozásain a Juhász Gyula Művelődési Házban (Vörösmarty u. 5.). Dombi Gyula Műszaki és közgazdasági könyvnapok A Műszaki és Közgazdasá­gi Könyvnapok országos megnyitóünnepségét pénte­ken tartották a Csepeli Munkásotthonban. Az ötödik alkalommal sorra kerülő eseménysorozatot, és a mű­velődési házban rendezett könyvkiállítást Markója Im­re igazságügyminiszter nyi­totta meg. Beszédében kiemelte: A műszaki és közgazdasági könyvnapok célja a szak­könyvekben foglalt ismeret­anyag közkinccsé tétele, a szellemi, tudásbeli felké­szültség gyarapításának elő­mozdítása. s ezáltal népgaz­daságunk teljesítőképessé­gének növelése. A tárlaton a már koráb­ban megjelent kötetek mel­lett a könyvnapokra közre­adott 67 könyvújdonságot is bemutatják. Az őszi szakirodalmi könyvünnep idején — októ­ber 4—31. között — ország­szerte könyvkiállításokat, író-olvasó találkozókat, szer­zői ankétokat, könyvismerte­tőket rendeznek. Szabadkán, Csanlavéren, Szegeden A szegedi Bábszínház nagysikerű előadásokat tar­tott az elmúlt napokban Szabadkán és Csanlavéren. A Szeged és Szabadka kö­zötti testvérvárosi kapcsola­tok keretében 1978 óta cse­rélnek előadásokat — a bá­bozók és a testvérváros gyiermekszínházának tagjai. Most a Hagymácska és a Vidám bocsok című darabo­kat mutatták be a szegedlek négy előadásban több mint 1200 magyarajkú kisgyer­meknek. A sikeres vendég­szereplés alkalmával rádió­és napilapinterjú is készült a szegedi társulat vezetőjé­vel, Kövér Bélával, s meg­kapták a bábozók a követke­ző meghívást is: november­ben Zentán lépnek fel. Itthon holnap. vasárnap kezdődik a szezon: a Ráb­szinhdz elsö őszi előadása a Bartók művelődési központ­ban 11 órakor lesz. A Csa­lavari-bérlct tulajdonosai, és a helyszínen jegyet váltók a Tündér Ibrinkó című me­sejátékot láthatják. Előterjesztés a miniszternek Közlekedésben dolgozó fiatalokról Hajdú és Borsod megye, valamint Budapest után Csongrád megye közlekedési vállalatainál dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit vizsgálta tegnap, pénteken Szegeden a Közlekedési Mi­nisztérium ifjúsági bizottsá­ga. A tanácskozás témája igen részletes előterjesztés volt — amelyet a bizottság tagjai készítettek — tartal­mazta a MÁV-igazgatósá­gon, a Volán Í0. Számú Vál­lalatnál, a 11. számú autója­vítóban. a Szegedi Közúti Igazgatóságon, az SZKV-nál, a MAV Szentesi Építési Fő­nökségénél. a vásárhelyi KÉV-nél szerzett ifjúságpo­litikai javaslatokat. — E vállalatok igazgatói, KISZ­vezetőj is meghívást kaptak a tegnapi tanácskozásra a MÁV-igazgatóság' székházá­ba. A házigazdák nevében Lovász Lázár vasútigazgató köszöntötte a résztvevőket, Klézl Róbert miniszterhe­lyettes, az ifjúsági bizottsú® elnöke nyitotta meg a vitát. Tájékoztatott: az MSZMP KB ifjűsáepolitikai határo­zatának végrehajtását. az ifjúsági törvény betartását a minisztériumi bizottság országrészenként ellenőrzi. A megye közlekedési vál­lalatainál dolgozó fiatalok helyzetéről készült előter­jesztéshez a szerző, Angeli Aranka fűzött szóban ki­egészítést. Kardos János, a 10-es Volán igazgatója el­mondta. hogy bevált a pá­lyakezdők bérezésének kor­szerűsítésére tett kísérletük. Rámutatott, a gépkocsiveze­tők képzése igen helytele­nül történik Magyarorszá­gon Dicsérte viszont a fia­tal diplomások közül az újí­tókat, az alkotó kedvűeket, akik szép számban akadnak a Volánnál. S ezt a fiatal al­kotók megfelelő anyagi elis­merésével érték el. amit Solti Antal, a vállalat KISZ tit­kára is dicsért. Balogh Ar­túr, a 11-es autójavító igaz­gatója ismertette, vállalatuk bérpolitikáját úgy alakítják, hogy az kedvezzen az arra érdemes friss diplomások­nak. a fiatal korosztályihoz tartozóknak. így kívánnak változtatni a dolgozók szem­léletén is: az alkotó munka elismertetését szorgalmazzák. Tóth Imre, a MAV szegedi igazgatóhelyettese sürgette, legyen követelmény az ide­gen nyelvtudás, főként az ágazatvezető posztjain. Szűcs István, a KISZ KB munka­társa alaposnak minősítette az előterjesztést. Horváth Lajos, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője egyebek mellett a megyei sajátossá­gokkal ismertette meg a résztvevőket. Még szót kért Csima János, az ifjúsági bi­zottság tagja és Szentgyörgyi Pál, a megyei KlSZ-bizott­ság titkára is. A vitát Klézl Róbert fog­lalta össze a testület a ki­egészítésekkel együtt elfo­gadta az előterjesztést, azt a közlekedési miniszternek továbbítják. M. E. Hatvan éve született ifjú Simon Béla Szegeden, 1925. október 6-án, munkácsaiádban szüle­lett, apja asztalossegéd, aki már fiatal korában elköte­lezte magát a munkásmozga­lom mellett, s később a fel­szabadulás előtti szegedi szo­ciáldemokrata mozgalom egyik ismert baloldali veze­tője lesz, a felszabadulás után pedig a két munkás­párt egyesüléséig a Szociál­demokrata párt szegedi szer­vezetének titkára. Ifjú Simon Béla a hat elemi elvégzése után pék­inas lesz, de tüdejét betegség támadja meg, ezért munka­helyet változtat, s bútorfé­nyezőként dolgozik, illetve más munkákat vállal. Ezek az évek a tapasztalatszerzés, a kenyérkereset, a szakma elsajátításának, a proletár­sors mindennapos harcokkal teli tanulóéveit jelentették számára. Családi Indíttatása, osz­tályhelyzete fiatalon a moz­galomhoz vezérelte. Rend­szeresen eljárt a Munkásott­honba. 1941-től a Szocialista Ifjúmunkás Csoportban te­vékenykedik, s 1944 február­jában belépett a Szociálde­mokrata Pártba. 1944-ben erődítési munkára, majd egy ausztriai lágerbe hurcolják, nhol szovjet fogságba kerül, ahonnan 1945 szeptemberé­ben tér Vissza Szegedre. A felszabadulást követően munkásként dolgozott a Sze­gedi Kenderfonógyárban, s nagy aktivitással vett részt a forradalmi átalakulásban. Így SZIM vidéki szervező­titkár, SZIT-titkár, illetve MDP alapszervezeti titkár 1950-ig. 1946—1950 között a szegedi városi hivatalban a katonaügyi osztályt vezette. A munka mellett gondot for­dított a tanulásra is. Elvé­gezte a dolgozók gimnáziu­mát, majd pártiskolán bő­víti ismereteit. Hivatásos pártmunkás 1950-től. 1950—1959 között az MDP, illetve az MSZMP Szeged városi bizottsága agi­tációs és propaganda-osztá­lyának a vezetője. Az 1956­os ellenforradalom idején fegyvert fogott a munkásha­talom védelmében, részt vett a párt újjászervezésé­ben. 1959_től a párt politikái főiskolára küldte, ahol ta­nulmányait 1962-ben fejezte be. Ezután az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­ra került, ahol politikai munkásként dolgozott. 1974. január 1-től 1982. június 15-én bekövetkezett halá­láig a Csongrád megyei ta­nács apparátusi pártbizott­sága titkáraként tevékenyke­dett. Elveit, tetteit a munkás­sors, a munkásosztály érde­Népfrontválasztások, falugyűlések A jövő héten folytatódnak a körzeti népfrontválasztá­sok. Az alábbiakban közöl­jük a falugyűlések, illetve a lakóterületi választások helyszíneit és időpontjait. Október 7-én, hétfőn 17 órakor a Belváros IV/A kör­zeti bizottsága a Földvári utcai pártházban, a Felső­város II. bizottsága a felső­városi pártházban, az Észa­ki városrész I. körlet a ge­dói általános iskolában, az Alsóváros I. körzete a MAV művelődési házban, az Al­sóváros II. körzet a Rákó­czi utcai pártházban, a Ró­kus II. körzet a rókusi új általános iskolában, 18 óra­kor a Petőfi telep I. körzete a Csap utcai pártházban, a hattyaslelepi körzet az ál­talános iskola faházában, Petőfitelep II. körzete a Ba­laton utcai általános isko­lában, a béketelepi körzet a pártházban tartja választási gyűlését. Október 8-án, kedden 16 órakor lesz választási gyű­lés Mihályteleken a műve­lődési házban, 17 óra 30-kor a Tarján IV. körzetnek a Tarján 3-as általános isko­lában. 17 órakor az Újsze­ged II. körzetnek az Odesz­sza II. általános iskolában, a Belváros III/A körzetnek a Földvári utcai pártházban. Október 10-én, csütörtö­kön 17 órakor a Tarján III. körzet a Csongor téri párt­házban tartja körzeti vá­lasztási gyűlését. Október 11-én, pénteken 16 órakor a Belváros III/B körzete a Földvári utcai pártházban, 17 órakor pe­dig a ságváritelepi körzet a művelődési házban tartja a választási gyűlé6t. Falugyűlések: Október 7-én, hétfőn 17 órakor tartanak falugyűlést Dócon, a művelődési ház­ban, 18 órakor Pusztamérge­sen, Zsombón és Szatyma­zon a művelődési házban. Október 8-án, kedden 15 órakor Zákányszéken, Olló­sén pedig 19 órakor a mű­velődési házban tartanak gyűlést. Október 9-én, szerdán 18 órakor Balástyán a művelő­dési házban lesz választási gyűlés. Október 10-én, csütörtö­kön 15 órakor Sándorfalván a művelődési házban, 18 órakor Rúzsán a művelődé­si házban, Domaszékcn a művelődési házban lesz fa­lugyűlés. Október 11-én, pénteken 17 órakor Kisteleken a falu­gyűlést a művelődési ház­ban tartják. keinek következetes képvi­selete határozta meg. Bárhol is dolgozott, bármilyen mun_ kakörben tevékenykedett, gondolatainak, cselekedetei­nek meghatározó vezérelve a munkáshatalom megvaló­sításáért, megvédéséért, ki­teljesítéséért folytatott harc volt. Minden feladatot, min­den gondot a munkások, a párt, a néptömegek érdekei­nek szempontjából ítélt meg, igyekezett megoldani. Ehhez erőt marxista meggyőződésé­ből s a dolgozókhoz fűződő szoros kapcsolatából merí­tett. Mint pártmunkás, mint funkcionárius rendszeresen találkozott üzemi, termelő­szövetkezeti dolgozókkal, ér­telmiségiekkel, kikérte véle­ményüket, javaslataikat, s érzékenyen figyelt problé­máikra. Pártmunkásként ugyanak­kor agitátor és propagandis­ta is volt. A marxizmus— leninizmus esti egyetemen mint oktató, üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, kü­lönböző intézményekben mint pártfőelőadó, világosan logikusan érvelve a valósá­gos viszonyokat bemutatva magyarázta a párt politiká­ját. Mint Szeged szülötte sze­rette az alföldi tájat, a vi­zet, a lágyan suhanó, néha haragos, árnyas füzesekkel karélyozott Tiszát. Ismerte a nehézsorsú víziemberek, a halászok életét, értette gond­jaikat, osztozott örömeikben. Szerette a magyar tájat meg­éneklő Juhász Gyula költé­szetét, a proletársorsot be­mutató József Attilát. Ifjű Simon Béla pártmun­kás volt, amelyet vállalt minden körülmények között, példázott egész életével, amikor tanított, a közössé­gért fáradozott, nem ki­méivé erejét, szervezetét. Munkásságát pártunk és államunk számos magas ki­tüntetéssel 'is elismerte. Így többek között megkapta: a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékérmet. Most lenne 60 éves. Dr. Fchcr István * Holnapután, hétfőn dél­után 3 órakor Simon Béla Belvárosi temetőben levő sírjánál megemlékezést, ko­szorúzást rendez az MSZMP megyei tanácsi bizottsága és a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom