Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam, 246. szám 1985. október 19., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Nyárutó — ősz ösvényein Szomorú évszak, mert az elmúlásra emlékeztet. Szép évszak, mert jól tudjuk, hogy a természet megújul. Csak alszanak egyet a fák meg a füvek, és később egy kicsivel álomra hajtják fejüket gyermekeink kedvencei, a mackók is. Öszi Iák ÍSchmidt Andrea képein. Öszi padok a ligetből — tavaszi szerelmek emlékeit őrzik tavaszig. Elballag a nyárutó az ősz ösvényein. Október van, lassacskán közelít a tél is. Reméljük, ugyanolyan kegyes lesz hozzánk, mint ez a szép nyárutó ... Fóruma az iskolai életnek Pedagógusok Szakszervezetének szegedi választási értekezlete Tegnap tartotta választási értekezletét a Pedagógusok Szakszervezetének városi bizottsága Szegeden a Tisza Szálló nagytermében. Az eseményen a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetőségét Rágyanszki Györgyné képviselte. Ott volt Schmidt József, a városi pártbizottság titkára és Müller József né. a városi tanács elnökhelyettese. Az írásos beszámolóhoz Pap Jánosné városi titkár fűzött szóbeli kiegészítést, amit vita követett. A városi szervezet tagjainak létszáma az elmúlt öt évben több mint ezerrel nőtt; jelenleg a nyugdijasokkal és jogfenntartókkal együtt 4 ezer 731. Szervezettségük 99 százalékos. A közigazgatás átszervezésével jelentősen változott a szervezeti felépítés. A lő tagú városi bizottság 2 járási tisztségviselővel, a munkahelyi szervezetek száma pedig tíz csoporttal — városkörnyéki községekkel — bővült. 1084-től tehát a 17 tagú városi bizottság mellett háromtagú számvizsgáló bizottság; vaíamint társadalombiztosítási tanács, nö- és ifjúsági, üdültetési és sportmunkabizottság segítette, irányította a 68 munkahelyi szervezetet. A munkahelyeken évente átlagosan három -négy taggyűlést tartottak, ahol az 1980-as választások óta aktívabbak a résztvevők. Ezzel szemben még nem vált általánossá az a szemlélet, hogy a szakszervezeti gyűlés olyan fóruma az iskolai élet eseményeinek. ahol érdemes elmondani a problémákat A taggyűlések központi témája volt a vezetők véleményezése, melyeket néhány formális összejövetel kivételével általában demokratikusan készítettek elő. A tagság elvárja, hogy a felsőbb szintű testületek döntéseiről ne csak utólag tájékozódjanak, hogy észrevételeik javaslataik sorsáról viszszajelzést kapjanak. Jó példa erre a közoktatás távlati fejlesztésének társadalmi vitája. Az oktatási intézmények vezetői többnyire igénylik a szakszervezeti bizottságok véleménvét, azonban az együttműködés még ma is inkább az egyetértési joo gyakorlására korlátozódik, A városi szervezet megvizsgálta a nők egyenjogúságának érvényesülését is a vezetői munkakörökben, továbbá a gyesen levő pedagógusnak életkörülményeit. Bibliográfiát állítottak össze a szocialista csilládról — friss kutatások alapján. VáltozatlanuL goiidot okoz a szakma elnőiesedése, amely sok intézményben gátolja a kedvezményeket. Több hasznos kezdeményezést tettek a pályakezdők érdekében. Az intézmények 1983-tól megemelt bérrel fogadták a kezdő pedagógusokat. továbbra is gond azonban, hogyan juthatnak lakáshoz a fiatalok. Javaslatokat tettek az óvodák, az általános iskolák, a bentlakásos intézmények, a középiskolák és a szakmunkásképző intézetek tartalmi munkájának segítésére. a személyi és tárgyi feltételek korszerűsítésére is. Ennek érdekében alapos felmérést végeztek, így megvitatták az óvodai nevelőmunka helyzetét, személyi. tárgyi feltételeinek alakulását. a szegedi pedagógusok tanórán és iskolán kívüli elfoglaltságát, a felnőttoktatás helyzetét. Kiemelten kezelték a tankötelezettségi törvényt, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtását is. 1980—82 között a szegedi pedagógusoknak kedvezményes idegennyelvtanfolyamot indítottak. Igencsak odafigyeltek a pályakezdők bérhelyzetének javítására. Ennek dacára a bérfejlesztések és jutalmazások még nem tükrözik mindenütt a végzett munkát. A városi bizottság 1981 óta ellenőrzési tevékenységének középpontjába állította a bérfelhasználások, a bérmaradványok vizsgálatát. Nem sikerült javítani az oktatásügyi dolgozók lakáshelyzetén, s a szolgálati férőhelyek számát is épp szinten tartották. Minden tőlük telhetőt megtettek a nyugdíjasokért, a gyermeküket egyedül nevelő szülőkért, a nagycsaládosokért. Többen mehettek üdülni, de továbbra is problémát jelent, hogy a főidényben kevés családos pedagógus juthat SZOTbeutalóhoz. Mind több pedagógus működik közre aktivan Szeged kulturális életében. Bekapcsolódnak a Déléo Zenebarátok Kórusába, a TIT rendezvényeibe, a művelődési házak szakköreibe. * A szegedi pedagógusok szakszervezetének tegnapi értekezletén megválasztották az új vezetőséget. A titkár ismét Pap Jánosné lett, az elnök Török László. A megyei értekezletre 36 küldöttet választottak. A mozgalomban végzett munkájukért Papos Mihály és Vecsernyés Károlyné emlékolakettet kapott, heten oklevélben részesültek. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület tájékoztatást hallgatott meg a szakszervezeti választások eddigi'tapasztalatairól. A továbbiakban az elnökség jóváhagyta az Országos Közművelődési Tanács elnökségével közösen kiadandó irányelveket, a vállalati művelődési bizottságok munkájának továbbfejlesztéséről. Az irányelvek a vállalati önállóságban bekövetkezett vállozások figyelembevételével módosítják a bizottságok eddigi feladatkörét, megjelölik a vállalati művelődési bizottiságoknak és a vállalatok vezető testületeinek kapcsolatait, valamint a bizottságok működésének alapelveit. Az elnökség október 25-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. (MTI) Találkozó Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke hazaérkezett Szabadkáról, ahol megbeszélést folytatott Braniszlav.a Triviccsel, a jugoszláv nőszervezet elnökével. A találkozón áttekintették a testvérszervezetek közötti kétoldalú kapcsolatok továbbféj Iesztésének lehetőségeit. majd jugoszláv munkásokkal és nőaktivistákkal találkozott az MNOT elnöke. (MTI) Növelik az átvételi árakat Tegnap, pénteken a megyei tanács nagytermében gyűltek össze a mezőgazdasági nagyüzemeink vezetői. A közelmúltban meghirdetett, 1986-tól érvényes szabályzók a szakemberek körében ellentétes véleményeket is kiváltottak. s igy azokat még az életbe léptetésük előtt módosítottak a Gazdasági Bizottság október 15-i döntése szerint. Ezeket a változásokat Kiss Lajos; a tatlács .mezőgazdasági osztóly vezető-helyettese ismertette. Szakmai kérdésekben Demeter János, a MÉM mezőgazdasági főosztályának csoportvezetője és Mike Imre, a Húsipari Tröszt vezérigazgató-helyettese egészítette ki a tájékoztatót. Nézzük először a sertéstenyésztésben kialakult „vargabetűt". A hatodik ötéves tervben egészen 1984-ig dinamikusan növekedett a vágósertés-termelés. Ez egyaránt alapja lehetett a jó belföldi ellátásnak és a növekvő exportnak is. A legutóbbi két év kedvezőtlen világpiaci változásai miatt a csökkenő árak hatására egves szállítások gazdaságtalanná váltak. Emiatt viszszafogottabbá vált a termelés ösztönzése. Amellett, hogy az elmúlt két évben a növekvő költségeket nem ellensúlyozták a felvásárlási árakban, az állomány csökkenésében közrejátszottak az aszály miatti takarmányellátási gondok, az elmúlt hideg tél többletköltségei, az eladási, átvételi nehézségek és az előre beharangozott. a háztáji sertések minőség szerinti átvétele miatti bizalmatlanság. Időközben világossá vált, hogy a várhatóan javuló exportlehetőségeinkkel csak akkor tudunk élni, ha az állatlétszám fogyását megállítjuk. A szeptemberi állatszámlálás adatai is tükrözték, hogy sürgős változtatások szükségesek. A vágósertések árát 1986. január l-jétől felemelik, a nagyüzemieket átlagban egy forint ötvennel, a kistermelőkét egy forint negyven fillérrel. Egyszerűsödik az árrendszer, a nagyüzemi prémium és a minőségi felár beépül az alapárba. A 75—95 kilogramm közötti, hasított súlyú sertéseknél például az első osztályú ára 52 forint 10 fillérről 55 forint 20 fillérre nő. A 95 és 110 kilogramm közötti hasított súlyúak ára változatlan marad, míg a súly alatti és nagysúlyú sertések ára csökken. Nem változik az első negyedévi időszaki felár és a mennyiségi felár mértéke. Ebben az időszakban, már novembertől a minőségi osztály 95 kilogrammos felső határát öt kilogrammal megnövelik, A kistermelói sertéseket továbbra is élősúlyban minősitik. A több éves szerződéses felár beépül az alapára. s a pigmentéit sertések árát nem csökkentik. A 95 és 120 kilogramm közötti élősúlyú sertések új átvételi ára 39,30, a 121 és 140 kilogramm közöttieké 34 forint.. A fehér hűssertések minőségi felára húsz fillérrel nő. Azok a kistermelók, akik maguk kérik a vágás utáni minősítést, további minőségi felárat kaphatnak, amennyiben sertéseik legalább III. osztályú minősítést kapnak. A mennyiségi és az I. negyedévi időszaki felár, valamint a súlykategória felső határának 5 kilogrammos felemelése itt is érvényes. A minőségjavításról továbbra sem mondhat le a húsipar, ezért novembertől a jövő év márciusáig 50 ezer vemhes kocasüldőt helyeznek ki a kisüzemekbe. A kocánkénti 1500 forintos támogatást 2, ezer, illetve 2 ezer 500 forintra növelik. 1986-ra 80 ezer vemhes kocát szándékoznak termelökhöz eljuttatni. Emellett 5 ezer tenyészkannal kívánják a zugkanokat lecserélni. Növelni kell a kistermelésben is a mesterséges megtermékenyítés arányát. Az igényesebb, jobb minőségű sertések takarmányozására nem alkalmasak a jelenlegi összetételű tápok. Az 1986 januárjától érvényes iparitakarmány-módositó rendelet megköveteli a magasabb táplálóanyag-, illetve fehérjetartalmat. Az 5-7 százalékos tápárcsökkenést novemberben alakítják ki gyártmányonként. Követelmény lesz ezután, hogy a boltokban a kistermelőknek lehessen válogatni a jó minőségű keveréktakarmányokból. A gabonaforgalmi vállalatok bevezetik a garanciális takarmányozási szerződést. Saját boltjaikban a november elseje után leadott hízósertések után 300 kilogramm szemes abrakot, ezen belül 150 kilogramm kukoricát biztosítanak.• A baromfitenyésztés jövedelmezősége érdekébon megmaradt az eddigi elképzelés. hogy a csirkéknél a téli ár 2 forinttal nő, viszont a nyári egyforintos árcsökkentés elmarad. A többlettermelés érdekében novembertől március 31-ig további 50 filléres, időszakos felárat adnak. A rendeletmódosítással az abrakkeveréket- fehérje- és energiaszintjét 1015 százalékkal megemelik, a magas fajlagos takarmányfelhasználás és a hosszú nevelési idő csökkentése érdekében. T. Sz. I.