Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

4 Csütörtök, 1985. október 17. Megye/ levéltári napok Helytörténeti konferencia A nyolcacfik alkalommal megrendezett Csongrád me­gyei levéltári napok kereté­ben ma, csütörtökön dél­előtt 10 órakor helytörté­neti konferencia kezdődik Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. A résztvevőket Miiller József né, n városi tanács el­nökhelyettese köszönti, majd összesen hat előadás hang­zik el. Szeged politikai éle­tének fő vonásai 1048—1956 között címmel Ördögh Pi­roska kandidátus, ny. egye­temi docens; A mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek befejezése Csongrád megyében (1957—1961) cím­mel Fóris Sándor főiskolai docens; A szegedi ipar fej­lődéstendenciái az 1960—70­es években címmel Klonkni László igazgatóhelyettes;' A n cpe.sségs tr u k tú ra vá 1 toznsá ­nak fő tendenciái Szegeden 1945 és 1980 között címmel Fehér István kandidátus, tanszékvezető főiskolai ta­nár; Építészeti irányzatok Szegeden a felszabadulás után címmel Takács Máté városi főépítész; A szegedi egészségügyi hálózat újjá­szervezése és fejlesztése 1945—1956 között címmel Szél Éva kandidátus, főisko­lai igazgató tart előadást. A Csongrád Megyei Le.­véltár központi épületében, a Dóm téren ma is nyílt napot tartanak. Reggel 8 és délután 4 óra között iskolai csoportoknak és egyéni ér­deklődőknek bemutatják a legértékesebb iratokat. tá­jékoztatnak a levéltári mun­káról. Magyar­jugoszláv gazdasági tárgyalások Hetényi István pénzügy­miniszternek és Nedeljko Mandlcsnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormány) tagjának, a magyar—jugoszláv ga zdasá gi együttműködési bizottság tá i-scl nőkéinek vezetésével szerdán a Parlamentbon megkezdte munkáját a bi­zottság 12. ülésszaka. Az odesszai vendégek az építkezéseken Gyakorlati munkájukat, beosztásukat tekintve épí­tési, beruházási szakembe_ rek a megyénkben tartózko­dó odesszai küldöttség tag­jai. Pártbizottsági építési osztályvezetőként, trösztigaz­gatóként, helyettes területi főépítészként látják el fela­datukat. így hát közvetlenül is érdeklődnek a vállalati, a város- és községfejlesztési építkezések, beruházások, il­letve a kivitelezési tapasz­lalatok, módszerek iránt. Tegnap délelőtt Szegeden a Délterv-nél jártak, majd a jelentősebb Délép-munkák megtekintése szerepelt a programban. Körutazást tet­tek Szeged új városrészei­ben, ahol egyaránt láthattak lapos- és cserépletős magas­épületeket, panelekből ké­szült családi házakat. Végül a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciójával kapcso­latos munkákat szemlélték meg. Csakegy mozi Színes magyar film. Ir­ta: Molnár Gál Péter és Sándor Pál. Fényképezte: Ragályi Elemér. Zene: Pjotr Csajkovszkij. Ren­dezte: Sándor Pál. Főbb szereplők: Jean-Pierre Eeaud (Kern András). Dc­nissa Kuccrova (Kováts Adél), Major Tamás, Gi­sela May (Tábori Nóra), Garas Dezső, Dcborah Já­vor (Egri Márta). Be kell vallanom: bor­zasztóan nem szeretem az olyasféle — bizonyos körök­ben igen divatos — kifeje­zéseket, hogy „ez jó mozi volt", „ez ilyen mozi" — és hasonlók. Persze magával a szóval nincs semmi bajom, sőt: a mozi egyszerre kell jelentse az évszázad művé­szetét és ezen túl valami egészen sajátos varázsú uni­verzumot, amelybe éppúgy beleérezhetők az elegáns és kevésbé elegáns széksorok és vetítővásznak, a jegyszedő nénik és a raklámokkal teli bejáratok, mint akár egy­egy forgatás utánozhatatlan hangulatú kavargásai, szin­te leírhatatlan és kifejezhe­tetlen, roppant érzékletes történései. Egyáltalán: a mozi mítosz és varázslat is, és nagyon jó, hogy ez így van. Csakhogy: ha már film­forgatásokat emlegetünk, aki akár csak fél órát nem töl­tött még el egy efféle, meg­lehetősen nagy hacacáréval járó eseményen, vajmi ke­vés fogalma lehet rendezők és színészek, statiszták és világosítók, technikai esz­közök és igen eredeti beszéd­es magatartásstílusok eme originális egyvelegéről. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a mozilátogató emberi­ség elsöprő többsége soha­sem járt filmforgatáson, mi több, alighanem csak egé­szen kis hányaduk lehet igazán kíváncsi az egész bulira — a nézőt leginkább maga a produktuYn, azaz a film érdekli az ügyben és semmi más. És ez éppen így van mostanság, mint Hollywood hőskorában, vagy a Patyomkin páncélos vagy a Van, aki forrón szereti idején. Egyszóval: a filmes szakma belső emberi rejtel­mei részint százszázalékosan magánügynek tekintendők, részint mivel a közönség enyhéri szólva nem beava­tott' a dologba, majdnem azt és úgy lehet megmutatni belőle, amit és ahogyan aka­runk, ha már filmkészítő ilyesféle feladatra vállalko­zik. Mint most Sándor Pál. Akiről többször leírták már, hogy az egyik legeredetibb filmnyelvi közegre törekvő hazai rendező, s roppant következetesen kitart színé­szei, hangulatai, egész, meg­lehet, nem éppen rokon­szenves, de tagadhatatlanul rendkívül egyéni és öntör­vényű világa mellett. A Csak egy mozi fontos adalék a fentiekhez — csak éppen, sajna, szomorú (újabb) bizo­nyíték is arra, hogy a te­hetség önmagában távolról sem minden. „Csak tudnám, mi ez az őrület itt körülöttem" — mondja a film legelején a főhős, bizonyos Péter neve­zetű egyén. Megmondhat­juk: egy filmforgatás. Csoj­kovszkij A hattyúk tava című müvének filmváltoza­tát (?) forgatják a „film a filmben" klasszikus megol­dását alkalmazó opuszban, a rendező azaz Péter fenti mondatára pedig azonnal rezonálhat a néző: merthogy ő is szeretné tudni, mi ez az őrület itt körülötte. Tény: a dolog enyhén szólva bo­nyolult. Idővel annyira rá­jöhet, hogy az a kavalkád, ami a szemei előtt zajlik, •a forgatási szünet ürügyén összehozott négy ember — a rendező, a mamája, az öreg és rossz színész, továb­bá a frissiben íelcsípett és enyhén vastag combú orvos­tanhallgató-lány — egymás­közti viszonyainak foglala­tán át a rendező sajátos, ha úgy tetszik, valamennyi­re önéletrajzi természetű komplexus- vagy legalábbis gondsorozatát igyekszik föl­mutatni. A magánéleti szfé­ra ily módon kétszeresen is filmessé változtatott megje­lenítését a nagy és univer­zális mozimítosz jellegzetes históriai klisésorozatai (oly­kor szellemesen, bravúrosan és briliáns operatőri mun­kával ábrázolása) „kollek­tivizálná" kicsit, a lapunk­ban éppen néhány napja bemutatott. Szegeden járt norvég színház egyik pro­dukciójához hasonlatos mód­szerekkel. Igaz, mivel mindez a vásznon történik. Sándor Pálnak jócskán adódik al­kalfna arra, hogy közismert és konokul őrzött filmnyelvi jellegzetességeit ezúttal egy totálisnak szánt mozimítosz illusztrálásába tömörítse. A baj olt van — /iogy csak ennyiről van szó és semmi többről. Nem­csak a forgatások vilá­gában járatlan nézőnek ér­telmetlenek a különben igen tipikus színész—rendező dia­lógusok, és a (hol valóságos, hol kreált, hol modoros, de legtöbbször öncélú) őrültsé­gek, hanem mindenkinek — az autobiografikus célzatos­ságok sandán a háttérben maradnak, a párbeszédek parodisztikus felhangjai vagy közhelyekbe, vagy megint csak öncélú játszadozásokba torkollnak. Csak technika marad és a tehetség ugyan észlelhető, de fel nem hasz­nált', 'ki. .nem tterjesztett jelzőfényéi. Ami így „csak egy mozi" lenne (amely mint kifejezés és cím rossz, ma­gyartalan) az még az sem. Vagy ha csak ennyi „egy mozi". az igen szomorú. Szerencsére nincs így. Száz év története bizonyítja. Domonkos Eászló Fölmérés, fiataloktól Tények a megye közlekedési vállalatairól A Közlekedési Minisztéri­um ifjúsági bizottsága Sze­geden ülésezett a minap. Nem csupán formális oka volt. hogy a fővároshoz, kö­tött testület ezúttal vidéken végezte munkáját. A Csong­rád megyei közlekedési, vál­lalatok fiataljainak helyze­tét tanulmányozták egy föl­mérés segítségével. Azt is e bizottság néhány tagja ké­szítette, még a tavasszal fog­tak az elemzéshez. Főként kérdőíves módszert alkalmaztak a MAV-igazga­tóságon. a 10. Számú Volán­nál, a XI. Számú Autójaví­tónál, az. SZKV-nál, a MAV Szentesi Építési Főnökségén, a vásárhelyi KÉV-nél. Ér­dekes megjegyezni: 1982 óta e testület tagjai az ágazat fiatal dolgozói. Azelőtt a m i n is/téri u m i fö( *>ztály< >k vezetői látták el e feladatot. Tehát a jelenlegi bizottság' ncmc.sak nevében fiatal. Jól ismerik az. érvényes ifjúság­politikai határozatokat, hisz végső soron, azok betartását követik nyomon. MireCsong­rád megyében kezdtek vizs­gálódni, biztosan szakértői lettek a témának, jó gyakor­latot szerezhettek a hajdú­bihari. a Borsod megyei és a tóvárosi elemzések során. * Az igényes összegzés föl­tárta a közlekedési tárca sajátos és nemcsak ifjúság­politikai problémáit. Egyik például mindannyiunkat érint, legalábbis utas minő­ségünkben. A gépkocsiveze­tők magatartása esetenként Csongrádban is kifogásolha­tó. Hogy sokukból hiányzik egyfajta magatartási morál, azt jól tudják a vállalaligaz­gatók is. ugyanakkor ma­gyarázatot is adnak, elfogad­hatót Hazánkban ennek a szakmának, sajnos, nincs megfelelő iskolarendszere. Az úgy nevezeti pályaelhagyók­ból és a segédmunkásokból verbuválódik a sofőrök többsége. S e fölnőtt embe­rek szemléletéit?, viselkedési normáira a gépkocsivezetői jogosítvány már garancia. A közlekedési vállalatok és iskolák együttműködése a megyében sem enyhít e prob­lémán. Persze van pénz a dolgozók iskoláztatására, A közlekedésiek viszont úgy tartják, szerencsésebb, ha az általános iskolai bizonyít­ványt, az érettségit, a szak­munkás-bizonyítványt az ok­tatási rendszer megfelelő intézményei adják, nem pe­dig a vállalatok. Azok dol­ga — lenne — a szakirányú továbbképzés, különösen az utóbbi években, amikor min­denféle szakmunkának ma­gasabb színvonalát sürget­jük. * A bizottság külön meg­hallgatta a vállalatok igaz­gatóit, mit szólnak az ifjú­ságpolitikai munkájuk ösz­szegzéséhez, (Végső soron a Lakótelepi mozaik Kisgyerekes szülők pa­naszkodnak : balesetveszé­lyes a makkosházi troli for­duló. Szűkek, keskenyek az utak, a közelben álló autóbuszok eltakarják a kilátást. Féltik iskolába induló gyermekeiket, oly­kor magukat is. Ha leg­alább az útburkolati jele­ket fölfestenék: lenne zeb­ra, az némi biztonságot adna. Lehet, hogy egy baleset nagyobb nyomaté­kot adna ennek a panasz­nak: de muszáj megvárni? * Egyre népesebb piac ala­kul az Expressz ABC és a Csillag téri bolt közelé­ben levő járdákon. Az árusok a földön tartják gyümölcsös-, zöldségesfá­dáikat, onnan, a porból válogatnak a vevők. A szétszórt hulladékot sem surújP takarítják. Ráadásul vevőnek, eladónak hétrét kell görnyednie, ha létre­jön az üzlet. Nem lehetne a járda két oldalán aszta­lokat elhelyezni? Egészsé­gesebb, kényelmesebb le­hetne úgy a vásárlás, A lakótelepeket olcsó áruval ellátó kis piacok megérde­melnének ennyit. * Egy kiskerttulajdonost fölszólított a városi tanács, hogy közösségi érdekekre való tekintettel takarítsa meg kertjét a gaztól. A kiskert gazdája most azt fontolgatja: válaszlevelet ír, amelyben fölszólítja a városi tanácsot, hogy kö­zösségi érdekekre való te­kintettel takarítsa meg Makkosházát a gaztól. T. I. határozatok végrehajtásáért a gazdasági vezetők felel­nek.) A legjellemzőbb tény: a közel hétezer fiatal közül háromezer-hatszázhetvenegy pályakezdő. Gondjuk a la­kásszerzés, hisz zömükben család a lapítok, munkahelyü­kön pedig a beilleszkedés. De ez a korosztály kezdi építgetni szakmai karrierjét is. Abban mindenki egyet­értett, a három és fél ezer fiatal mindegyike jogosult a szociális támogatásra. S a fölmérés szerint a vállalatok szinte valamennyi jogos la­kás- és kölcsönigényt telje­sítik is. Persze nem egyik napról a másikra, s az is nagy kérdés, holnap is el­mondhatjuk-e minde/.l. (A lakásárak egyre emelked­nek.) Vitáztak inkább azon, hogy megfontolandó, elap­rózva a pénzt, mindenkinek adjanak-e pár ezer forintot, vagy csak a rászorultabbak kapjanak nagyobb, több százezres kölcsönt, E Isösorba n te 1 jes i tmé ny ü k ­tói függ a fiatalok szakmai elismerése — olvasható az clemzésbén. S aki ismeri a kezdők fizetését, tudja, nem is olyan természetes és ké­zenfekvő ez. Viszik hírét, az országban — mert példaadás szándékával emlegették — a Xl-es Autójavítóban al­kalmazott módszernek (itt évente ellenőrzik, s ha szük­séges. korrigálják a pálya­kezdők fizetését), és a l()-es Volánnál bevezetett innová­ciós pólbérnek. (a tehetsé­geknek, szavazással, havonta adható bérkiegészítést takar a kifejezés) Ez. a két példa is igazolta Klézl Róbert mi­niszterhelyettest, aki szóvá tette: a vállalatóknak ifjú­ságpolitikai döntéseihez sem kell mindig központi, intéz­kedésre várni. Újíthatnának, például Csongrádon is a nyelvtanulást ösztönző mód­szereken. Hovatovább köve­telményként bevezethetnék, az idegen nyelvtudást. A közlekedési ágazatban ugyanis korszerű munkát végezni, kiváltképp egy ha­lármcgyénok. nyelvtudó szakemberek nélkül már napjainkban lehetetlen. * A fölmérés készítői el­mondták. a megyei vállalar tók vezetői maguk is szíve­sen elmélyedtek a Hatul dol­gozókat érintő kérdésekben. Különben ez is a célja a minisztériumnak. Ahogy egy fö< >sz.t á ly vezető, megfogal­mazta. az ifjúsági bizottság tagjai a maguk ügyét inté­zik. Rajtuk múlik, hogy a közlekedési ágazatban az if­j úságpi >1 i likát hozzáértőn alakítják-e. I'eisz.e nem ma­radnak segítség nélkül, mert a megyékről szóló összegzé­seket megkapja a miniszter, az Aliami Ifjúsági Bizottság es a KISZ KB. Mag Edit Szovjet professzor Szegeden A SZOT vendégeként ha­zánkban tartózkodó V. G. Smolkov professzor — aki a Szovjetunióban megjelenő „Szocialista Munkaverseny" című folyóirat főszerkesztője — szerdán és csütörtökön megyénkben telt látogatást. A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa székházában Ágoston József vezető titkár tájékoztatta a szovjet ven­déget Csongrád megye szak­szervezeti mozgalmának idő­szerű kérdéseiről. Tegnap délután a Mihály­teleki Üj Élet Termelőszö­vetkezetben a korszerű szá­mítógépes programozású nö­vénytermesztést, valamint a termelési eredményeket Árendás József elnök ismer­tette. A mai napon a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nátnál lesz látogatást a pro­fesszor. Tájékozódik a kom­binát gazdasági tevékeny­ségéről és a most lezajlott szakszervezeti választásról. A szovjet vendéget útján elkísérte Siklós János, a magyar szakszervezetek köz­ponti folyóiratainak főszer­kesztője. r Ázott mennyezetek Egységes fűtési rendszer— kis hibával „Csulk a Lenin körút 36— 38-ut és 40-et, valamint a Károlyi utca 2. számú házat ellátó kazán indítása késett egy fél napol. OU a nyáron 10 miillió forintos költséggel egységes rendszert alakítot­tunk ki." Az idézet 15-1 lapszámunk­ból való. Külön érdekessége, hogy a cikk megjelenésekor a Károlyi utca 21-ben már nemcsak hogy nem fűtöttek, de egységes rendszer sikere­sen eláztatott 6—7 lakást. Általános iskolai tanulmá­nyaimból rémlik egy bizo­nyos Bernoull'i nevű úr, aki bizonyos közlekedőedények­ről bizonyos tönvényszerüsé g'et állított fel. . Ennek alap­ján egyértelmű, hogy a 9 emeletes épület rendszerét feltöltve megnő a nyomás a 3 emeletes épületiben is, ahol 2 .kulim kazán még van, a melegvíz-ellátás miatt. Ez önmagában tény, ám meg­szüntethető, hiszen nem kell mást csinálni, csak „befa­gyasztani" az átkötést a me­legvíz-rendszer és az egysé­ges, három épületet ellátó fűtőrendszer között. A 10 millióba belefért volna. Ere­deti rajz azonban a Károlyi utcai kazánokról, be-, ki-, le-, fel- és átkötéseiről nincs, így maradhatott összekötte­tés kél külön rendszer .kö­zölt. Az egyik lakó észrevette, hogy a rendszer feltöltésekor a túlfolyón keresztül ömlik kifelé a víz. Hiába szólt, azonban nem hallgatott rá senk'i, pedig akkor még meg lehetett volna menteni a helyzetet. Most már késő. A lakások plafonján — nyugdi­jasok garzonjai — hatalmas vízrajzi térképek, a padlás­ról lecsurgó agyagos lé eláz­tatta a villanyvezetékeket, a lépcsőházban szőnyegek és bútorok várják a boldog szá­radást. Az IKV, a városgazdálko­dási vállalat, az építőipari szövetkezet képviselői jártak a helyszínen, felmérték a ká­rokat, kijavítják a hibát. Tessék mondani, mibe ke­rül az államnak a nemtörő­dömség? És tessék mondani, mi jöhet még? És tessék mondani, miért október 15-én kell kiderülnie a ren'dszer hibájántik? R. É. Fizikai Nobel-díj Klaus von Klitzing sze­mélyében nyugatnémet tu­dósnak ítélték oda a fizi­kai Nobel-díjat. A Svéd Ki­rályi Tudományos Akadémia szerdai béjelentése szerint a negyvenkét éves tudós a kvantumfizika terén végzett áttörj) munkásságáért, az úgynevezett „quantált Hall­jelenség" felfedezéséért kap­ta meg a magas elismerést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom