Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

4 Csütörtök, 1985. október 17. Megye/ levéltári napok Helytörténeti konferencia A nyolcacfik alkalommal megrendezett Csongrád megyei levéltári napok keretében ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor helytörténeti konferencia kezdődik Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. A résztvevőket Miiller József né, n városi tanács elnökhelyettese köszönti, majd összesen hat előadás hangzik el. Szeged politikai életének fő vonásai 1048—1956 között címmel Ördögh Piroska kandidátus, ny. egyetemi docens; A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése Csongrád megyében (1957—1961) címmel Fóris Sándor főiskolai docens; A szegedi ipar fejlődéstendenciái az 1960—70es években címmel Klonkni László igazgatóhelyettes;' A n cpe.sségs tr u k tú ra vá 1 toznsá nak fő tendenciái Szegeden 1945 és 1980 között címmel Fehér István kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár; Építészeti irányzatok Szegeden a felszabadulás után címmel Takács Máté városi főépítész; A szegedi egészségügyi hálózat újjászervezése és fejlesztése 1945—1956 között címmel Szél Éva kandidátus, főiskolai igazgató tart előadást. A Csongrád Megyei Le.véltár központi épületében, a Dóm téren ma is nyílt napot tartanak. Reggel 8 és délután 4 óra között iskolai csoportoknak és egyéni érdeklődőknek bemutatják a legértékesebb iratokat. tájékoztatnak a levéltári munkáról. Magyarjugoszláv gazdasági tárgyalások Hetényi István pénzügyminiszternek és Nedeljko Mandlcsnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagjának, a magyar—jugoszláv ga zdasá gi együttműködési bizottság tá i-scl nőkéinek vezetésével szerdán a Parlamentbon megkezdte munkáját a bizottság 12. ülésszaka. Az odesszai vendégek az építkezéseken Gyakorlati munkájukat, beosztásukat tekintve építési, beruházási szakembe_ rek a megyénkben tartózkodó odesszai küldöttség tagjai. Pártbizottsági építési osztályvezetőként, trösztigazgatóként, helyettes területi főépítészként látják el feladatukat. így hát közvetlenül is érdeklődnek a vállalati, a város- és községfejlesztési építkezések, beruházások, illetve a kivitelezési tapaszlalatok, módszerek iránt. Tegnap délelőtt Szegeden a Délterv-nél jártak, majd a jelentősebb Délép-munkák megtekintése szerepelt a programban. Körutazást tettek Szeged új városrészeiben, ahol egyaránt láthattak lapos- és cserépletős magasépületeket, panelekből készült családi házakat. Végül a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciójával kapcsolatos munkákat szemlélték meg. Csakegy mozi Színes magyar film. Irta: Molnár Gál Péter és Sándor Pál. Fényképezte: Ragályi Elemér. Zene: Pjotr Csajkovszkij. Rendezte: Sándor Pál. Főbb szereplők: Jean-Pierre Eeaud (Kern András). Dcnissa Kuccrova (Kováts Adél), Major Tamás, Gisela May (Tábori Nóra), Garas Dezső, Dcborah Jávor (Egri Márta). Be kell vallanom: borzasztóan nem szeretem az olyasféle — bizonyos körökben igen divatos — kifejezéseket, hogy „ez jó mozi volt", „ez ilyen mozi" — és hasonlók. Persze magával a szóval nincs semmi bajom, sőt: a mozi egyszerre kell jelentse az évszázad művészetét és ezen túl valami egészen sajátos varázsú univerzumot, amelybe éppúgy beleérezhetők az elegáns és kevésbé elegáns széksorok és vetítővásznak, a jegyszedő nénik és a raklámokkal teli bejáratok, mint akár egyegy forgatás utánozhatatlan hangulatú kavargásai, szinte leírhatatlan és kifejezhetetlen, roppant érzékletes történései. Egyáltalán: a mozi mítosz és varázslat is, és nagyon jó, hogy ez így van. Csakhogy: ha már filmforgatásokat emlegetünk, aki akár csak fél órát nem töltött még el egy efféle, meglehetősen nagy hacacáréval járó eseményen, vajmi kevés fogalma lehet rendezők és színészek, statiszták és világosítók, technikai eszközök és igen eredeti beszédes magatartásstílusok eme originális egyvelegéről. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a mozilátogató emberiség elsöprő többsége sohasem járt filmforgatáson, mi több, alighanem csak egészen kis hányaduk lehet igazán kíváncsi az egész bulira — a nézőt leginkább maga a produktuYn, azaz a film érdekli az ügyben és semmi más. És ez éppen így van mostanság, mint Hollywood hőskorában, vagy a Patyomkin páncélos vagy a Van, aki forrón szereti idején. Egyszóval: a filmes szakma belső emberi rejtelmei részint százszázalékosan magánügynek tekintendők, részint mivel a közönség enyhéri szólva nem beavatott' a dologba, majdnem azt és úgy lehet megmutatni belőle, amit és ahogyan akarunk, ha már filmkészítő ilyesféle feladatra vállalkozik. Mint most Sándor Pál. Akiről többször leírták már, hogy az egyik legeredetibb filmnyelvi közegre törekvő hazai rendező, s roppant következetesen kitart színészei, hangulatai, egész, meglehet, nem éppen rokonszenves, de tagadhatatlanul rendkívül egyéni és öntörvényű világa mellett. A Csak egy mozi fontos adalék a fentiekhez — csak éppen, sajna, szomorú (újabb) bizonyíték is arra, hogy a tehetség önmagában távolról sem minden. „Csak tudnám, mi ez az őrület itt körülöttem" — mondja a film legelején a főhős, bizonyos Péter nevezetű egyén. Megmondhatjuk: egy filmforgatás. Csojkovszkij A hattyúk tava című müvének filmváltozatát (?) forgatják a „film a filmben" klasszikus megoldását alkalmazó opuszban, a rendező azaz Péter fenti mondatára pedig azonnal rezonálhat a néző: merthogy ő is szeretné tudni, mi ez az őrület itt körülötte. Tény: a dolog enyhén szólva bonyolult. Idővel annyira rájöhet, hogy az a kavalkád, ami a szemei előtt zajlik, •a forgatási szünet ürügyén összehozott négy ember — a rendező, a mamája, az öreg és rossz színész, továbbá a frissiben íelcsípett és enyhén vastag combú orvostanhallgató-lány — egymásközti viszonyainak foglalatán át a rendező sajátos, ha úgy tetszik, valamennyire önéletrajzi természetű komplexus- vagy legalábbis gondsorozatát igyekszik fölmutatni. A magánéleti szféra ily módon kétszeresen is filmessé változtatott megjelenítését a nagy és univerzális mozimítosz jellegzetes históriai klisésorozatai (olykor szellemesen, bravúrosan és briliáns operatőri munkával ábrázolása) „kollektivizálná" kicsit, a lapunkban éppen néhány napja bemutatott. Szegeden járt norvég színház egyik produkciójához hasonlatos módszerekkel. Igaz, mivel mindez a vásznon történik. Sándor Pálnak jócskán adódik alkalfna arra, hogy közismert és konokul őrzött filmnyelvi jellegzetességeit ezúttal egy totálisnak szánt mozimítosz illusztrálásába tömörítse. A baj olt van — /iogy csak ennyiről van szó és semmi többről. Nemcsak a forgatások világában járatlan nézőnek értelmetlenek a különben igen tipikus színész—rendező dialógusok, és a (hol valóságos, hol kreált, hol modoros, de legtöbbször öncélú) őrültségek, hanem mindenkinek — az autobiografikus célzatosságok sandán a háttérben maradnak, a párbeszédek parodisztikus felhangjai vagy közhelyekbe, vagy megint csak öncélú játszadozásokba torkollnak. Csak technika marad és a tehetség ugyan észlelhető, de fel nem használt', 'ki. .nem tterjesztett jelzőfényéi. Ami így „csak egy mozi" lenne (amely mint kifejezés és cím rossz, magyartalan) az még az sem. Vagy ha csak ennyi „egy mozi". az igen szomorú. Szerencsére nincs így. Száz év története bizonyítja. Domonkos Eászló Fölmérés, fiataloktól Tények a megye közlekedési vállalatairól A Közlekedési Minisztérium ifjúsági bizottsága Szegeden ülésezett a minap. Nem csupán formális oka volt. hogy a fővároshoz, kötött testület ezúttal vidéken végezte munkáját. A Csongrád megyei közlekedési, vállalatok fiataljainak helyzetét tanulmányozták egy fölmérés segítségével. Azt is e bizottság néhány tagja készítette, még a tavasszal fogtak az elemzéshez. Főként kérdőíves módszert alkalmaztak a MAV-igazgatóságon. a 10. Számú Volánnál, a XI. Számú Autójavítónál, az. SZKV-nál, a MAV Szentesi Építési Főnökségén, a vásárhelyi KÉV-nél. Érdekes megjegyezni: 1982 óta e testület tagjai az ágazat fiatal dolgozói. Azelőtt a m i n is/téri u m i fö( *>ztály< >k vezetői látták el e feladatot. Tehát a jelenlegi bizottság' ncmc.sak nevében fiatal. Jól ismerik az. érvényes ifjúságpolitikai határozatokat, hisz végső soron, azok betartását követik nyomon. MireCsongrád megyében kezdtek vizsgálódni, biztosan szakértői lettek a témának, jó gyakorlatot szerezhettek a hajdúbihari. a Borsod megyei és a tóvárosi elemzések során. * Az igényes összegzés föltárta a közlekedési tárca sajátos és nemcsak ifjúságpolitikai problémáit. Egyik például mindannyiunkat érint, legalábbis utas minőségünkben. A gépkocsivezetők magatartása esetenként Csongrádban is kifogásolható. Hogy sokukból hiányzik egyfajta magatartási morál, azt jól tudják a vállalaligazgatók is. ugyanakkor magyarázatot is adnak, elfogadhatót Hazánkban ennek a szakmának, sajnos, nincs megfelelő iskolarendszere. Az úgy nevezeti pályaelhagyókból és a segédmunkásokból verbuválódik a sofőrök többsége. S e fölnőtt emberek szemléletéit?, viselkedési normáira a gépkocsivezetői jogosítvány már garancia. A közlekedési vállalatok és iskolák együttműködése a megyében sem enyhít e problémán. Persze van pénz a dolgozók iskoláztatására, A közlekedésiek viszont úgy tartják, szerencsésebb, ha az általános iskolai bizonyítványt, az érettségit, a szakmunkás-bizonyítványt az oktatási rendszer megfelelő intézményei adják, nem pedig a vállalatok. Azok dolga — lenne — a szakirányú továbbképzés, különösen az utóbbi években, amikor mindenféle szakmunkának magasabb színvonalát sürgetjük. * A bizottság külön meghallgatta a vállalatok igazgatóit, mit szólnak az ifjúságpolitikai munkájuk öszszegzéséhez, (Végső soron a Lakótelepi mozaik Kisgyerekes szülők panaszkodnak : balesetveszélyes a makkosházi troli forduló. Szűkek, keskenyek az utak, a közelben álló autóbuszok eltakarják a kilátást. Féltik iskolába induló gyermekeiket, olykor magukat is. Ha legalább az útburkolati jeleket fölfestenék: lenne zebra, az némi biztonságot adna. Lehet, hogy egy baleset nagyobb nyomatékot adna ennek a panasznak: de muszáj megvárni? * Egyre népesebb piac alakul az Expressz ABC és a Csillag téri bolt közelében levő járdákon. Az árusok a földön tartják gyümölcsös-, zöldségesfádáikat, onnan, a porból válogatnak a vevők. A szétszórt hulladékot sem surújP takarítják. Ráadásul vevőnek, eladónak hétrét kell görnyednie, ha létrejön az üzlet. Nem lehetne a járda két oldalán asztalokat elhelyezni? Egészségesebb, kényelmesebb lehetne úgy a vásárlás, A lakótelepeket olcsó áruval ellátó kis piacok megérdemelnének ennyit. * Egy kiskerttulajdonost fölszólított a városi tanács, hogy közösségi érdekekre való tekintettel takarítsa meg kertjét a gaztól. A kiskert gazdája most azt fontolgatja: válaszlevelet ír, amelyben fölszólítja a városi tanácsot, hogy közösségi érdekekre való tekintettel takarítsa meg Makkosházát a gaztól. T. I. határozatok végrehajtásáért a gazdasági vezetők felelnek.) A legjellemzőbb tény: a közel hétezer fiatal közül háromezer-hatszázhetvenegy pályakezdő. Gondjuk a lakásszerzés, hisz zömükben család a lapítok, munkahelyükön pedig a beilleszkedés. De ez a korosztály kezdi építgetni szakmai karrierjét is. Abban mindenki egyetértett, a három és fél ezer fiatal mindegyike jogosult a szociális támogatásra. S a fölmérés szerint a vállalatok szinte valamennyi jogos lakás- és kölcsönigényt teljesítik is. Persze nem egyik napról a másikra, s az is nagy kérdés, holnap is elmondhatjuk-e minde/.l. (A lakásárak egyre emelkednek.) Vitáztak inkább azon, hogy megfontolandó, elaprózva a pénzt, mindenkinek adjanak-e pár ezer forintot, vagy csak a rászorultabbak kapjanak nagyobb, több százezres kölcsönt, E Isösorba n te 1 jes i tmé ny ü k tói függ a fiatalok szakmai elismerése — olvasható az clemzésbén. S aki ismeri a kezdők fizetését, tudja, nem is olyan természetes és kézenfekvő ez. Viszik hírét, az országban — mert példaadás szándékával emlegették — a Xl-es Autójavítóban alkalmazott módszernek (itt évente ellenőrzik, s ha szükséges. korrigálják a pályakezdők fizetését), és a l()-es Volánnál bevezetett innovációs pólbérnek. (a tehetségeknek, szavazással, havonta adható bérkiegészítést takar a kifejezés) Ez. a két példa is igazolta Klézl Róbert miniszterhelyettest, aki szóvá tette: a vállalatóknak ifjúságpolitikai döntéseihez sem kell mindig központi, intézkedésre várni. Újíthatnának, például Csongrádon is a nyelvtanulást ösztönző módszereken. Hovatovább követelményként bevezethetnék, az idegen nyelvtudást. A közlekedési ágazatban ugyanis korszerű munkát végezni, kiváltképp egy halármcgyénok. nyelvtudó szakemberek nélkül már napjainkban lehetetlen. * A fölmérés készítői elmondták. a megyei vállalar tók vezetői maguk is szívesen elmélyedtek a Hatul dolgozókat érintő kérdésekben. Különben ez is a célja a minisztériumnak. Ahogy egy fö< >sz.t á ly vezető, megfogalmazta. az ifjúsági bizottság tagjai a maguk ügyét intézik. Rajtuk múlik, hogy a közlekedési ágazatban az ifj úságpi >1 i likát hozzáértőn alakítják-e. I'eisz.e nem maradnak segítség nélkül, mert a megyékről szóló összegzéseket megkapja a miniszter, az Aliami Ifjúsági Bizottság es a KISZ KB. Mag Edit Szovjet professzor Szegeden A SZOT vendégeként hazánkban tartózkodó V. G. Smolkov professzor — aki a Szovjetunióban megjelenő „Szocialista Munkaverseny" című folyóirat főszerkesztője — szerdán és csütörtökön megyénkben telt látogatást. A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa székházában Ágoston József vezető titkár tájékoztatta a szovjet vendéget Csongrád megye szakszervezeti mozgalmának időszerű kérdéseiről. Tegnap délután a Mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezetben a korszerű számítógépes programozású növénytermesztést, valamint a termelési eredményeket Árendás József elnök ismertette. A mai napon a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátnál lesz látogatást a professzor. Tájékozódik a kombinát gazdasági tevékenységéről és a most lezajlott szakszervezeti választásról. A szovjet vendéget útján elkísérte Siklós János, a magyar szakszervezetek központi folyóiratainak főszerkesztője. r Ázott mennyezetek Egységes fűtési rendszer— kis hibával „Csulk a Lenin körút 36— 38-ut és 40-et, valamint a Károlyi utca 2. számú házat ellátó kazán indítása késett egy fél napol. OU a nyáron 10 miillió forintos költséggel egységes rendszert alakítottunk ki." Az idézet 15-1 lapszámunkból való. Külön érdekessége, hogy a cikk megjelenésekor a Károlyi utca 21-ben már nemcsak hogy nem fűtöttek, de egységes rendszer sikeresen eláztatott 6—7 lakást. Általános iskolai tanulmányaimból rémlik egy bizonyos Bernoull'i nevű úr, aki bizonyos közlekedőedényekről bizonyos tönvényszerüsé g'et állított fel. . Ennek alapján egyértelmű, hogy a 9 emeletes épület rendszerét feltöltve megnő a nyomás a 3 emeletes épületiben is, ahol 2 .kulim kazán még van, a melegvíz-ellátás miatt. Ez önmagában tény, ám megszüntethető, hiszen nem kell mást csinálni, csak „befagyasztani" az átkötést a melegvíz-rendszer és az egységes, három épületet ellátó fűtőrendszer között. A 10 millióba belefért volna. Eredeti rajz azonban a Károlyi utcai kazánokról, be-, ki-, le-, fel- és átkötéseiről nincs, így maradhatott összeköttetés kél külön rendszer .közölt. Az egyik lakó észrevette, hogy a rendszer feltöltésekor a túlfolyón keresztül ömlik kifelé a víz. Hiába szólt, azonban nem hallgatott rá senk'i, pedig akkor még meg lehetett volna menteni a helyzetet. Most már késő. A lakások plafonján — nyugdijasok garzonjai — hatalmas vízrajzi térképek, a padlásról lecsurgó agyagos lé eláztatta a villanyvezetékeket, a lépcsőházban szőnyegek és bútorok várják a boldog száradást. Az IKV, a városgazdálkodási vállalat, az építőipari szövetkezet képviselői jártak a helyszínen, felmérték a károkat, kijavítják a hibát. Tessék mondani, mibe kerül az államnak a nemtörődömség? És tessék mondani, mi jöhet még? És tessék mondani, miért október 15-én kell kiderülnie a ren'dszer hibájántik? R. É. Fizikai Nobel-díj Klaus von Klitzing személyében nyugatnémet tudósnak ítélték oda a fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai béjelentése szerint a negyvenkét éves tudós a kvantumfizika terén végzett áttörj) munkásságáért, az úgynevezett „quantált Halljelenség" felfedezéséért kapta meg a magas elismerést.