Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

2 Szombat, 1985. október 19. Megkezdődött az európai kulturális fórum A küldöttségvezetők felszólalásai A tavaly ugyancsak Bu­dapesten tartott előkészítő órtekexleten sorshúzással el­döntött sorrendnek megfe­lelően a plenáris ülés első felszólalója Le Compte Ma­rín von Ledebur, Liechtens­tein nagykövetségi tanácso­sa volt. LE COMPTE MARIO VON LEDEBURr I — A budapesti európai kulturális fórum a béke, a relatív enyhülés különleges pillanata — mondotta. Jó lenne, ha a továbbiakban megfordítva, úgy használ­hatnánk a régi mondást, hogy „a múzsák között hall­gatnak a fegyverek?. A bé­ke megőrzése nem lehet csupán a kultúra területén dolgozók feladata, de a je­len tanácskozásnak feltétle­nül azzal a céllal kell dol­goznia, hogy legalább a bé­kének azt a nem is túlsá­gosan tág terét megőrizhes­sük, melyet a Helsinki Eu­rópai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet ala­kított ki, s amelyet az azt követő tanácskozások őriz­nek. Olyan tér ez, amelyben mind a 35 ország küldöttei hallathatják szavukat, a kis és n nagy országok egy­aránt. Figyelmeztetett arra: las­san az egész világon fe­ledésbe merülnek a kultú­ra, az igazi alkotások te­remtésének titkai, s hova­tovább sok helyütt már csak a virtuóz technikát ismer­jük. s ti kínálkozó piac kiaknázásának 1 eh előségei t. Holott a kultúm nem nnya­gi, hanem szellemi értékek megalkotása. Költői stílusú beszédében Liechtenstein küldöttségé­nek vezetője szótt az al­kotó művészek helyzetéről, hangozta) vá. hogy meggyői. ződese szerint az igazán nagy tehetségeket nem le­het és nem szabad korlá­tozni. DUMITRU ANINOIU, a román delegáció vezetője emlékeztetelt arra, hogy az európai fórumot a helsinki záróokmány aláírásának ti­zedik évfordulóján rende­zik meg, és olyan időszak­ban, amikor különösen nagy szükség van az együttmű­ködésre, a bizalom és a biz­tonság erősítésére. Remélhe­tőleg a budapesti fórum is a párbeszédet, n népek kö­zötti jobb megértést segí­ti — mondotta. A továb­biakban hangsúlyozta: fel­tétlenül szükség van a nuk­leáris fegyverkezési hajsza megszüntetésére, azért is, mert műalkotások csak bé­kében születhetnek. A ha­talmas szellemi forrásokat a béke és nem a pusztítás szolgálatába kell állítani. Kulturális együttműködés csak a barátság és az eny­hülés légkörében létezhet. Hangsúlyozta, hogy a ro­mán álláspont szerint kul­turális együttműködés csak szabad és szuverén államok között lehetséges, minden külső nyomás nélkül. Ro­mánia — tette hozzá — a nemzetközi jog normáinak inegfelelöeu vesz részt a kulturális cserében. Vázolta azt az. utal, me­lyet Kománia utóbbi négy évtizedben telt meg a kulturális fejlődés terü­letén, és hangsúlyozta, hogy Romániában nemzetiségére való tekintet nélkül min­den állampolgárnak lehető­sége van szellemi értékek létrehozására. A magyarok, németek és más nemzetisé­giek aktív kulturális tevé­kenységet folytathatnak. Európa története a népek egymásra utaltságának tör­ténete. Ilyen szempontból is folyamatossá kell tenni a szellemi javak cseréjét — mondotta. A kulturális együttműködés hozzájárul az enyhüléshez. Bár különböző társadalmi rendszerű orszá­gok képviseltetik magukat a fórumon. Románia kész va- A tizenkettek mély meg­lamennyivel együltmúködni gyfizödése, hogy az európai a politikai enyhülés, a bé- nepek közötti bizalom csak ke és biztonság érdekében a kölcsönös és jobb megér­— hangoztatta. tés ütján növelhető, a jobb megértést pedig csakis a JEANNE IIERSCH, szabad véleménycsere, a né­a svájci küldöttség vezetője zetek és felfogások szabad felszólalásában az európai egybevetése hozhatja meg kultúra kialakulását és hsz- _ hangoztatta. Ezért is tu­szetevóit boncolgatta. Hang- lajdonitanak igen nagy je­sulvozta. hogy jóllehet az ientőséget a budapesti fó­európai kultúra az azonos- rurnnak ság jeleit Is macán viseli, Arra is rómutaloU; íeífo. a földrész minden nemzete gásuk szerlnt a kuUűra a salátns kultúrát alakított ki. művészi ós alkotói szabad_ Ezer . az .európai kuUura je- s6 meUeU tpremthet csak lenlcgl helyzetet leginkább értékeket, holólt _ állítot­ta — ma földrészünkön azt „egység a különbözőségben Mfejezéssel lehelne jelle- tapaszlalhatjuki hogy S2&_ A helsinki értekezletet kö- ™s.., országban fjeinek vető. úgynevezett, utókonfe- korlatokat, alkalmaznak renciákról beszelve úgy vé- ?e,nzura a.művész, alkotó­1 ekedett, ho«v a legutóbbi íolyamat ele. ottawai tanácskozás sikerte- , ti , .. lennek bizonyult. Hangsú- MIROSLAV VALEK. lyozta: ebből le kell vonni a csehszlovák küldöttség ve­a megfelelő következtetést, zetője nyugtalansággal szó­s arra kell törekedni, hogy lőtt arról, hogy az utóbbi a budapesti fórum credmé- időben világunkban növe­nyesen fejeződhessék be. kedett a feszültség, erősö­Ehhez szerinte nem „elvtc- dött a szembenállás. „Ez len kompromisszumokra" aggodalommal tölt el ben­van szükség, hanem arra. nünket, miként aggaszt min­hogy a jelenlevők ki féltsék den jóakaratú embert." A nézeteiket, még akkor is, ha kultúra fontosságáról szólva ezek eltérnek egymástól. kijelentette: önmagában WALTER .1. STOSSEL, nem akadályozhatja meg a ,, .... , , ., pusztítást, de eszköz lehet a ?rn CTSUv AUa,T , kU!' rombolás veszélyének elhá­dottséeének vezetője íelszó- ntásáb elősegíthet. oz SSgS kÍSrUm .ncgoltaimazá­napirendiére tűzött kérdé- sat- a nePc,k kozott. kolcso­sek közvetlen kapcsolatban megertes erősítését vannak a nénok <obb köl- , Felszolalasaban állast fog­csonos megértésével. Koszö- Ialt .. * , kulturális értekek netét fejezte ki a magyar cserejenek bovitese mellett kormánynak, hogy házigaz- »s Hangsúlyozta: nem sza­dá ja o nagyszabású rendez- bad megengedni, hogy ideo­vénvnok. logiai különbözőségek aka­, ., , ,, , dályozzák az erre vonatko­Hangoztatta; a küldöttek . , . , ... ., . . . , w, , , , . zo koaos akarat kinyilvani­egy bekesebb. biztosabb vi- .. .. Iá" megteremtéséhez járul- ,;isat hatnak hozzá tanácskozni-., A kuliura egyetemes je 1­sukkaL előmozdíthatják a !««"« szólva megaUap.tol­j«N>, kölcsönÜMbb meiák-V", hogy azvkozos turrasok­tést a hazájuk kultúráiról bo1 táplálkozik. Az europa. szóló Információk szabad kultura kialakula.sahoz va­árnmlásóval lamennyi nép hozzájárult és ' Emlékeztetett rá. hogy az. továbbfejlesztése valameny­Egvesütt Államok a beván- nv< curopa. nep feladata, dorlók hazája. Európa va- szívügye keH, hogy legyen, lamennyi népe gyarapította A csehszlovák küldött ez­az. amerikai kultúrát. Ki- ula" nehezményezte, hogy emelte az. amerikai film- egyes felszólalók megfelleb­művészetben oly nagy sze- bezhetetlennek szánt vele­reoet látszott magyar Cukor menyeket fejtettek ki, s ezzel György és Kertész Mihály ósszefűggesben onmcrseklet­nevét Az. Egyesült Államok re, türelemre intett. - folytatta -— hosszú időn JEAN GRETHER, at menedékül szolgait azok . számúra, akik képtelenek a Monacói Nagyhercegség voltak elhagyni szülőfold- küldöttségvezetője ramu­jüket Közülük sokan haza- tátott: a budapesti kultura­tértek. és odahaza folytatták fórum azzal az igénnyel alkotó munkásságukat, mii- ül össze, hogy elősegítse a sok Amerikában maradtak, részt veVft 35 állani kö­az amerikai kulturális éle- zölti együttműködést, a mű­tét gazdagítotok. vészi alkotómunka területe­Az. amerikai küldöttség- 'V^* l™1 .^„„Whnr" vezető a továbbiakban a vek vagy más kulturhor­kulturalis fórum feladatai- dozok4 Erjesztésében, fii­val, a helsinki záróokmány- mek televíziós műsorok kő­bán és a madridi záródó- 2,s létrehozasaban. Hang­kumentumban megjelölt súlyozta: a kulturak nap­lóik i tűzésekkel foglalkozott, jainkban egyre inkább át­Szorgalmazta a népek és egymást, a nyitottság az országok közötti kapcso- egyre fontosabb. Emlékezte­latok kiszélesítését minden telt arra, hogy a nagyher­szinlen. és ebben az össze- cegség adott otthont hosz­füccésben üdvözölte, hogv a S2abb-rövidebb időre száza­kulturális fórumon a szelle- dunk olyan művészeinek, mi élet megannyi kiválósága mint Ravel, Puccini, Tos­vesz részt. Mint mondotta, canini, Nizsinszki és Sal­az Egyesült Államok — Japin. Országa — mondot­miulán nincs művelődés- ta — ma az európai kül­ügyi minisztériuma — nem túra gazdagításához egye­á 11ami küldöttséggel kéovi- bek kőzött a Monté Carlói selteti magát. Á delegáció- Balett, szimfonikus zene­ban a kulturális élet külön- kar és rádió működésével bözö nézeteket valló képvi- Járul hozzá, emellett ran­selói vesznek részt. gos tévéfilmíesztlváll ren­„xu, vii iitv dez, nemzetközi alapítvány­K „ i,rf ú I , nyal ösztönzi zeneszerzők, Luxemburg képviselője fel- (./ók k6pz6művészek au szolalasaban utalt arra, k Ds A mun káíát hogy az európai kultúra A kuUúrát' ho2láférhel«_ egységes es kozos hagyoma- vo ke„ lonni mindenki szá. nyokra. értékekre épül. mára, s arra törekednünk, ugyanakkor ez a kultúrál* hogy' összekötő kapocs le­azonosság nem jelent egy- ^ a nt, k közott _han. formasagot. goztatta. A helsinki záróokmány aláírása óta eltelt tiz év FERNANDES FAFE, már történelmi jelentőségű a portugál küldöttség ve­eredményeket hozott, de zetője azt a reményét fe­még túl rövid ahhoz, hogy jezte ki, hogy a budapesti a záróokmányban foglalt tanácskozás kulcsszava a minden lehetőség megváló- megértés lesz. Utalt arra, suljon. A helsinki folyamat hogy az európai kultúra már múlt is, de nagyrészt a gyökerei együtt élnek akü­Jövő még. lönböző nemzetekben. A portugál delegátus javasol­ta, hogy a fórum mutas­son rá a különféle európai népek kulturális örökségé­nek egységére; arra, hogy Petőfi, Goethe, Kirkegaarde, Chopin, Bartók, Shakes­peare vagy Ibsen, ha külön­féle módon is, de egyazon európai kultúrát gazdagí­tott. Kijelentette, hogy Portu­gália minden olyan javasla­tot támogat, amely n kultu­rális együttműködést segí­ti elő. Az egyik kortárs fi­lozófust idézve azt mond­ta, hogy az európai kul­túra lényeges eleme az igaz­ság keresése, s felszólította a fórum résztvevőit, hogy együtt keressék ezt az igaz­ságot. VVOI.FGANG SCHALLENBERG, az osztrák küldöttség veze­tője a nemzeti kultúrák köl­csönösen megtermékenyítő hatásának jelentőségét mél­tatta felszólalásában. Hang­súlyozta a kulturális fórum színhelyének, Budapestnek az osztrák szellemi életre gyakorolt pozitív hatását és köszönetet mondott a ma­gyar kormánynak a fórum eredményességét szavatoló optimális feltételek meg­teremtéséért. A tanácskozás feladatát abban jelölte meg, hogy a helsinki záróok­mányt aláíró államok konk­rét formákat találjanak az európai együttműködésnek. Nagy jelentőséget tulajdo­nított a kelet-nyugati kap­csolatok formálásában a tu­datosságnak. Szükségesnek nevezte, hogy a slockholmi bizalomépítő konferencia keretében folytatott tár­gyalások eredményesen egé­szüljenek ki az. emberi kap­csolatbkkal, és hogy a kul­túra — a soron következő bécsi utóértekczletre is le­kíntettel — hasson ösztön­zően a Helsinkiben megkez­dett folyamatra. Javasolta, hogy az egyes államok — a kulturális együttműködés formálnak eddig gyakorta költséges, közös megvalósítása helyett — vállalják magukra egy­egy rendezvénysorozat szer­vezési és pénzügyi terhei,t, mert így nagyobb haté­konyságot lehet biztosítani ennek az együttműködésnek. A kölcsönösség elve alap­ján váltakozva valamennyi állam részt venne ilyen ren­dezvények lebonyolításában. FRANCOIS-RÉGIS BASTIDE, a francia küldöttség vezető­je a vendéglátó Magyaror­szágnak tisztelegve „kereszt­űtnak" nevezte hazánkat, amelynek kultúrája befoga­dott szinte minden európai hatást, miközben ragaszko­dott nemzeti eredetiségéhez. Emlékeztetve arra, hogy 1980-ban Madridban Fran­ciaország vetette fel kultu­rális fórum rendezésének gondolatát a helsinki rolva­mat részeként, hangoztatta: a kultúra nagyon lényeges összetevő és kapcsolatterem­tő a tekintetben, hogy erő­szaktól és bizalmatlanságtól mentes úi Európát teremt­sünk. Európa önazonosságát, egységét kultúrája teszi a nemzeti hagyományok vál­tozatosságán keresztül — mondotta. A francia küldött utalt a budapesti tanácskozás fel­hatalmazására: a kulturális alkotó munka, együttműkö­dés és a kultúraterjesztés problémáinak megvitatása. Elvetette azt a felfogást, amely szerint a kultúra csu­pán nevelő feladatokat tölt­het be egy társadalomban. „Virrasztás és ébeesztés" a kultúra munkásainak a fel­adata — mondta —, érzé­kenység és nyitottság az új gondolatok, jelenségek előtt. Ezt csak úgy tölthetik be. ha szabadon dolgozhatnak, mindenfajta anvaai és poli­tikai kényszertől mentesen. Az alkotói szabadság mel­lett — folytatta — arra a szabadságra is nagy szük­ség van, amely ho2záférnc­tové teszi a legszélesebb közönségnek a kulturális ér­tékeket. A közhatalomnak nincs joga — fejtette ki kormánya állásfoglalását — akadályokat támasztani a kultúra alkotásai előtt. Eredetisége a budapesti tanácskozásnak — mutatott rá —, hogy diplomaták mel­lett alkotó személyiségek is részt vesznek rajta, szaba­don kifejtve munkásságuk alapján leszűrt véleményü­ket. Franciaország nézete szerint a tanácskozás akkor lesz hasznos, ha ezt minél gazdagabban, sokszínűbben teszik, és záróközleményt is csak akkor érdemes formá­ba önteni, ha ahhoz elég gazdag anyag áilt össze a munka alapián. A kultúrát ma sok min­den fenyegeti — közöny, el­gépiesedés, az ideológiák túlhajtása éppúgy, mint ha­mis ídeológiamentesség. El kell dönteni, mit akarunk, és nem szabad engednünk, hogy a futball legyen az egyetlen, százmilliókat ösz­szekötő ideológia — hangoz­tatta még a nagykövet, aki felszólalása végén Bartók Bélát idézte — magyarul—, s azt kívánta, legyen ered­ményes a budapesti tanács­kozás. GEORGI JORDANOV, a bolgár küldöttség vezető­je bevezetőben rámutatott: a jelenlegi budapesti talál­kozónak azt az utat kell to­vább építenie, amelyen a kultúra és az alkotás össze­forr az általános béke esz­méjével. Ebben a • tekintet­ben Európa példával szol­gálhat a világnak, s meg is kell teremtenie ezt a példát. Az-a párbeszéd — foly­tatta —, amelyre ez a magas fórum hívja a résztvevő­ket, akkor válhat az enyhü­lés. és végső sorr- a béke felé vezető „realista straté­gia" elemévé,, ha a kultúra béketeremtő erővé válik. Éppen ezért azt kívánjuk, hogy ez a fórum váliék a jószándék és a józan ész megnyilvánulásának szín­helyévé. Végezetül a bolgár kül­döttség vezetője részletesen szólt hazája kulturális fej­lődéséről, . s hangsúlyozta: a kullúra a béke evermeke. GHISLAIN IIAKDY a kanadai delegáció nevé­ben mondod beszédében hangsúlyozta, hogy Kanada mélyen Európában gyöke­rezik, hiszen alig lehet ta­lálni olyan európai orszá­got, amelynek nyelvét és kultúráját ne találnánk meg Kanadában. Kanada két­nyelvű és soknemzetiségű ország, s így érthető, hogy kapcsolatokra törekszik más országokkal, beleértve az eltérő társadalmi rendszerű országokat is. Kanada igen nagy jelen • tőséget tulajdonít a helsin­ki folyamatnak, s reméli, hogy a budapesti kulturális fórum újabb impulzust ad a népek közötti Jobb meg­értéshez, és a biztonság erő­sítéséhez. Ehhez a gondo­latok szabad áramlására, a bizalom erősítésére van szükség. F. W. JALINK, a holland küldöttség veze­tője felszólalásában hang­súlyozta; Budapestnek a kulturális fórum színhelye­ként való kiválasztása sze­rencsés. Kijelentette, hogy kormá­nya tiszteletben tartja a művészeti és kulturális sza­badságot. Eközben kiinduló­pontja a kulturális örökség megóvása, az új kezdemé­nyezések kibontakoztatása és u kultúra hozzáférhető­ségének » biztosítása minél több ember számára. DR. HANS-JOACIIIM IIOFFMANN. a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttségének ve­zetője hangsúlyozta, hogy a helsinki záróokmányt a biz­tonság megszilárdítása és az európai államok békés és előnyös kapcsolatainak fej­lesztése szempontjából el­engedhetetlen alapnak tart­ják. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy köl­csönös érdekek, figyelembe­vételével együtt éljenek, jól megférjenek egymással. Eb­ben nagy szerepe lehet a kultúrának és a művészet­nek. A művészi, kulturális alkotómunka, csere és együttműködés segíthet a bizalom légkörének, a meg­értésnek és a jószomszéd­ságnak a kialakításában — mondotta. Ezzel a fórum befejezte első napi tanácskozását. A szerdai plenáris ülésen foly­tatódnak a küldottségveze­tök felszólalásai. (MTI) Sajtóértekezlet A keddi plenáris ülést kö­vetően Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője találkozott a hazai és a kül­földi sajtó képviselőivel. Bevezető nyilatkozatában, kiemelte, hogy a ma­gyar küldöttség a nyílt­ság szellemében, így a sajtó munkáját is messzemenően segítve kíván tevékenykedni a tanácskozás során. Az APA osztrák hírügy­nökség tudósítójának kérdé­sére válaszolva a szóvivő kitért annak a tervezett rendezvénynek az ügyére, amelyet turistaként Buda­pestre érkezett külföldi ál­lampolgárok a budapesti kulturális fórumon kivül — a magyar illetékesekkel tör­ténő előzetes egyeztetés nél­kül — kívántak megszer­vezni. Kiemelte, hogy a magyar koni any mindent megtesz a kulturális fórum zavartalan lebonyolítása érdekében, amelyért felelősséget vállalt. A szóvivő véleménye sze­rint a magyar hatóságok nyilvánvalóan a fórum cél­jaival ellentétesnek, annak munkáját, légkörét zavaró eseménynek ítélték a terve­zett rendezvényt, s ezért nem járultak hozzá annak megtartásához. Ugynakkor hangsúlyozta, hogy a fórumon természete­sen minden résztvevő sza­badon kifejtheti véleményét a napirenden szereplő kér­désekről. Gálaest az Operaházban Ar. európai kulturális fórum köszöntésére, a részt ve­vő országok küldöttségeinek, képviselőinek tiszteletére gá­laestet rendeztek kedden a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepi előadáson — amelyen megjelent Pót Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Tróntmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese; Várkonyi Péter külügymi­niszter és Köpeczi Béla művelődési miniszter is — a ven­dégeket az Európai Kulturális Fórum Magyar Nemzeti Bi­zottsága és Budapest Főváros Tanácsa nevében Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke üdvözölte. A gálaest műsorában "Bartók Béla három egyfelvoná­sos művét láthatták-hallhntták a vendégek. A kékszakállú herceg vára című opera Lukács Ervin. A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című táncjáték Mihály András, valamint Kórodí András vezényletévei, a Magyar Állami Operaház együttesének tolmácsolásában elevenedett meg a dalszínház színpadán. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom