Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

Szerda, 1985. október 16. 13 képtrnyő 11 Aki csak a tévét nézi. az is jó ismerője lehet 11. József tragikus emberi-császári sorsának. Néhány éve Szomory Dezső — hozzáértők által az életmű legjobbjának ítélt — történelmi színjátékát láthattuk televíziós földolgozásban. s most, a budapesti művészeti hetek ,.rangositó" emblémájával Németh László drámáját. (Meg nem állhatjuk egy különös véletlen fölemlítését: a Németh László darabjainak színpadi életét jellemző, sorra-rendre szerencsétlen balkörülmények közölt' tartatik számon a II. József nemzetibeli bemutatójának időzítése is. Éppen akkor került szinpadr,a — ahogy a szerző írja — amikor a József Attila Színházban Szomory II. József-ét adták, amit a kritika s literátor világ úgy fogott fel, s aszerint büntetett, mintha én hívtam volna ki versenyre <1 magyar drámaírás régi. Szomory-képviselte iskoláját. A hangulat a bemutató után olyan volt. hogy a bankettre készített beszédem nem volt hol, s kinek felolvasnom." Nos. a fönti összehasonlítgatásoktól manapság tán távol már ..a kritika s literátor világ"; de véletlenek még mindig vannak ugyebár...) II. József is példa-ember. mint annyi más Némelhdráma hőse — szokták volt mondogatni a kritikusok. Tény. hogy arca mögött ott n szerzőé, sorsában-lragikumában az író önmarcangoló önvizsgálata: a cél helyes, az életelv magasrendű es változatlan, ám a „miként kell csinálni?" -- bizony kérdés. Az értetlen környezetének, s az egész szennyes világnak az erkölcsi emelkedettség nevében nekifeszülő, végtére sikertelennek bizonyuló ember Németh László által sok oldalról körüljárt tragédiája ebben a darabban kiegészül egy határozottan személyes természetű, emberléptékű konfliktussal. Ez a hős: beteg. Harcai-kudarcai szétrombolták a fizikumát. Ha úgy tetszik. a legvalódibb. legnaturálisabb módon önmagát áldozza eszményeiért. Lehetetlen nem figyelni arra. hogy a II. József — az írójánál ..bevett" hosszas előtanulmányok után — amolyan hirtelenül, pár hét alatt íródott. „Ötvenhárom nyarán már átolvastam mindent, amire egy dráma megírásához szükségem volt. De a közvetlen személyes lökés. amely a tollam a következő tavaszon elindította, az akkor beköszöntő betegségem volt." „A II. József ben. betegen már. a Mű félbemaradt, tetőtlen falaival néztem farkasszemet." Mintha Ádám Ottó ez ulóbbi mondatra különös figyelemmel lett volna, amikor a dráma tévére fogalmazását' végezte. (Ami önmagában nem baj, sőt...) A II Józsefei alakító Koltai János legalábbis a lehető legnaturalistább színpadi eszközökkel igyekezett a politikai kudarc mellett a betegséggel is szembenéző embert mutatni. Felemás eredménnyel. Hár nagy híve vagyok — ki nem az — a megfelelő színpadi eszköztár használatának. s e Németh Lászlódrámához föltétlen megkívántatik az emberábrázolásra energiát fordító, hagyományos színpadi realizmus; viszont ennyi kínzó köhögés, elcsukló, színtelenné „színezett" hang, nehézkes járás, kézremegtetés: kissé túlzottnak hat. Meglehet, csak a képernyőn. Hol tudvalevőleg mindezen színpadi jelek fnlerösodnek, kinagyítódnak. Eltakarnak minden mást. S ha eme felvilágosult abszolutista folyvást ilyen erőteljesen nyögdécsel, szenved, s végül a nyílt színen halálozik el. hajlamosakká válunk rákenni, hogy a betegségélménye jobban lekötötte mint az emberiség fölemelkedésének ügye. Pedig ez Németh Lászlónál nincs így! Törheti az ember a fejét: talán ezért, hogy a gondosságot, tisztes szándékokat, a szakmai igényesség sok1 jelét mutató tévéjáték — mégsem az igazi? Nincs elementáris hatása, nem tud bevonni az írói gondolatkör áramába (mely a darabot olvasva, imígyen magunkra hagyatva is sokkal könnyebben megtörténik!) Akkor miféle mérlegeken, miféle súlyokat kell egálban tartani a rendezőnek. ha Németh-adaptációra vállalkozik? Ki vállalná a feleletet? Hiszen mint föntebb talán kiderült, még az sem biztos, hogy Adám Ottó több tekintetben korrekt és érzékeny munkája pusztán egy színészvezetési fiaskó miatt tévesztett hatást. A biztos csak az: aligha értelmes belenyugodni, hogy Németh László-i minőségű gondolatok ne lehessenek elevenek és hatók sok-sok itthoni színpadon — és a tévében! Talán legközelebb ... Sulyok Erzsébet Levéltár a Dóm téren Tízezer méter történelem Méri szereti Józsit rádiófigyelő Hát persze: ugyan ki ne utálná közülünk szjivből a címbéli (és hozzá hasonló), padok támláin, házfalakon, fatörzseken stb. olvasható vésett-faragott-cirkal mázott, ákombákomos feliratokat? Hiszen azon túl, hogy ocsmányok, ízléstelenek, környezetünket rontók és elcsúfítok, sejteni is lehet, többnyire kik követhették el őket: csövesek, csavargók, szökött intézeti lányok s fiúk. Vagyis mindenféle kétes egzisztencia. „Ki nézte meg, mit rejt szobájuk árnya?" — írta volt valaha Kosztolányi. Igaz, ő „csak" a szegény, bús pesti népről irta mindezt, arról, mely „a külső Józsefvárosban tépett ruhákban jár vasárnap délután" — de vajon nem az efféle és hasonló közeg a fő melegágya ama szociológiai tájnak, ahonnan a Mérik és Józsik, az épülő panelházakban alvó. kétes tisztaságúnak tartott csövesek, a rendőrség (vagy csak a nevelőintézet) elől 50 forinttal a Balatonra induló ifjú páriák érkeznek? Szerencsére olykor akad, aki megnézi, mit rejtenek eme árnyak. Mint például legutóbb Asperján György, a budapesti művészeti hetek rádiószínházi bemutatójaként szombaton este a Kossuth adón sugárzott. Ha visszameayek, várlak cimű hangjátékában. Egy szökött intézeti lány (Méri) és korábbi ismerősének, a szobafestő ipari tanuló Józsinak históriája — sajátosan magyar pikareszkturténet — egyféle al- vagy félvilági Rómeó és Júlia-oarafrázis (is), cgvben pedig látlelet egy tipikusnak nevezhető rétegről, sorssorozatról és figurapanoptikumról. „Tizenévesen az ember lelke sokfelé forduló és gyorsan, váratlan fényekkel megcsillahó tükör, Gyönyörű, izgalmas, a későbbi életévekhez szinte egyáltalán nem hasonlítható" — írja a szerző a rádióújság beharangozójában. Azért érzem a felszínen értelmezhető (különben szép, igaz) tartalomnál jóval fontosabbnak ezt a két mondatot, mert a Vadász Gyula által rendezett, Kútvölgyi Erzsébet és Rudolf Péter teljesítménye révén meg külön is emlékezetes hangjáték mélyebb értékelése felé mutat. Igen, Méri szereti Józsit, éS Józsi is szereti Mérit. És csak enyhén könnyes megindultság lehet a legelső reflexió e jó adag élet- és koroszlályismerelet bizonyító alkotás hallatán. Ha meg ezután padon vagy hátfalon találkozunk ilyesféle feliratokkal, tán nemcsak az juthat mindig eszünkbe, mily rondák és primitívek is ezek a csinálmányok. Hanem hogy mit rejt „szobájuk" — tetoválásaik, kiútlalan téblábolásaik, elesettségük — árnya. A/(t, hogy mindenki rejt a szivében valamit. Ök is. Domonkos László A Dóm téri új üvegpalotában, a Somogyi-könyvtár mellett társbérleteskedik a Csongrád Megyei Levéltár. A régi oklevelek, térképek és iratok között általában csendben folyik a rendszerező és kutatómunka, de évente egyszer, így október táján a levéltárak is kinyitják kapuikat a nagyközönség előtt, fölmutatják legfrissebb eredményeiket, közkinccsé teszik értékeiket. Mától immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a Csongrád megyei levéltári napokat. Ez jó ürügy a találkozásra Blazovits Lászlóval. a megyei levéltár igazgatójával. — 1984 óta, anúóta beköltöztünk a Dóni téri palotába, gyökeresen megváltoztak működési fellételeink. É$ azt is örömmel mondhatom, hogy a megyei fiókhálózat miatt sem fáj a főiünk. Ez nem lehet véletlen, hiszen országszerte nagyol léptünk előre. Különösen értékes ez a fejlődés annak tudatában, hopv nehezedő gazdasági körülmények közölt született meg. Alapvető magyarázata, hogy társadalmunk mindinkább érdeklődik népünk múltja iránt, erősödik történelmi önvizsgálatunk, föllendültek a helytörténeti kutatások, és a vezető, irányító szervek is fölismerték a nemzeti azonosságtudat fontosságát. A levéltárak iránti érdeklődést számadatok is bizonyítják. Az elmúlt esztendőben nálunk és a fiókhálózat egységeiben 305 kutató dolgozott, 2572 esetben. Az, idén csak Szegeden eddig 123 kutató végzett munkát 1063 alkalommal. — Hogyan jellemezné a Szegeden működő megyei levéltár anyagál? — A mai Csongrád megye levéltárának létrejötte a törők kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc utáni időszakra tehető. A megelőző korokra vonatkozó iratok — ötven középkori oklevél és néhány száz törökkori irat kivételével — jobbára elpusztullak a történelem viharaiban. A feudalizmus és a kapitalizmus korában Csanád és Csongrád megyék, valamint a városok és községek irat- és levéltárai a közigazgatási szervek iránvitása alatt működtek, rendezésük és lajstromozásuk a XVIII. század végén indult meg. a folyamatosság a XVIH—XIX. század fordulójától folyamatos. A legrégibb eredeti iratunk 1359ből száiTnazik. a csanádi káptalan tanúsító oklevele, melyben többek között az olvasható, h'ogv ..Ilona, nemes asszony. Balaki András fiának, Benedeknek özveguc előttünk megjelent, s élő szóval előadta és vallotta, hogy nemesi részbirtokát s haszonélvezetét, melyet jeavajándék és közadományként a Csongrád megyében Szeged város alsó részével határos ... polgároknak hatvan forintért eladta ..." Csanád és Csongrád megyei iratai 1711-től, Hódmezővásárhelyé 1724-től. Szentesé 1740-től, Makóé 1784-től kezdődnek. A községek iratanyaga többnyire a 19. század második felében indul. Mindezt gazdag plakát- és térképgyűjtemény, valamint Szegedre vonatkozóan tervtári kollekció egészíti ki. Jelenleg nagy erővel folyik a szocialista viszonyaink között eltelt négy évtized iratanyagának begyűjtése. Mintegy tízezer folyóméter anyagot őrzünk polcainkon. — Miben foglalható össze a levéltárak tevékenysége, feladata? — A levéltár igazgatási és közművelődési feladatokat is ellátó tudományos intézmény. Ebből következően három fő területen fejti ki tevékenységét. Részint szakmai, részint tudományos kutatási, részint ismeretterjesztő, közművelődési feladatokat lát el. A szakmai munkánk mindenekelőtt a bent levő iratanyag rendszerezését, lajstromozását, nyilvántartását, l'ondjegyzékének elkészítését jelenti. Most készült el a Csongrád Megyei Levéltár kiadványai című sorozat első kötete, mely nemzetközi színvonalú feldolgozott ismertető leltár. A történet- és helvtörténetírással aktívan és rendszeresen foglalkozók tábora régóta igényelte egy ilyen ismertető leltár, segédlet közreadását, mely kellő előzetes tájékoztatást nvúit és sok helyen hozzáférhető. Elsőként Csanád megye levéltári anyagát (1710—1950) adtuk közre. Dolgozunk a levéltári anyag számítógépes feldolgozásának kimunkálásán. Feladataink között szerepel intézmények, üzemek, vállalatok iratanyagának ellenőrzése és a tanácsadás is. Az elmúlt időben nyitottabbá Vált a levéltárakban folyó sajátos tevékenység és jó néhány híradás számolt be országos tanácskozásokról. nemzetközi konferenciákról. Ezeken olyan szakmai kérdéseket vitattunk meg. mint az i ratállomány veszélyeztetettsége, a számítógépes feldolgozás és a kutatási információk tárolása, a hatalmas információbázis ismertté tétele stb. Az itt dolgozó munkatársak tudományos kutatással is foglalkoznak. Nemrégiben jelent meg nyolcadik tanulmánykötetünk. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye összefogásával születőben egy régiótörténeti sorozat, mely — talán Dél-alföldi Évszázadok címmel — modern szemléletű tanulmányokat ad közre. Jó néhány kollégánk dolgozik várostörténeti monográfiáknak, helytörténeti kiadványoknak. Iskolai csoportokat rendszeresen fogadunk, a levéltárj órák. szakkörök és honismereti foglalkozások rendje kialakult és folyamatos. A közművelődési munkát segíti a háromkötetesre tervezett Csongrád megye évszázadai című történelmi olvasókönyv, melv forrásanyagokat tesz közkinccsé. Első kötete még ebben az évben megjelenik, a honfoglalástól a .polgári forradalom és szabadságharc végéög gyűjtötte egvbe a dokumentumokat. Közművelődési tevékenységünk legjelentősebb fóruma a levéltári napok ma kezdődő programja, amikor a legfrissebb kutatások eredményei kerülhetnek be a köztudatba. döntő többségük kapcsolódik a készülő várostörténeti monográfiákhoz. Október 15. és 17. között valamennyi levéltárunkban nyilt napot tartunk. minden érdeklődőnek bemutatjuk legértékesebb dokumentumainkat. Tandi Lajos Vita a Belvárosban Éttermek az időseknek Ismét és újra a Belváros — csaphatják le a cím olvastán az újságot, példának okáért a Tarjánban vagy a Szőregen lakók. Kérem, ne tegyék, mert amiről alább szó esik majd, az kül- és belvárosi embert egyaránt érint, előbb vagy utóbb. Annak okán, hogy hamarosan sorra alakulnak a körzetekben az úgynevezett lakóterületi bizottságok, s minden bizonnyal fő megtárgyalandó témájuk lesz a hamarosan szavazásra bocsátandó területfejlesztési hozzájárulás. Mint ahogyan — e mindenkit jogosan izgató és foglalkoztató — kérdés váltott ki vitát a belvárosi lakóterületi bizottság alakuló ülésén is. Mire fordíttassék településfejlesztési hozzájárulás? Ez volt az első kérdés, és a több ötlet közül egy maradt fenn a rostán; építsenek a belvárosiak nyugdíjaséttermeket az e körzetben lakó nagy létszámú idősek olcsó étkezését szolgálandó. Félreértés ne essék, nem új éttermekről lenne szó, hiszen erre kevés a hozzájárulásból származó összeg, hanem a tanács állal biztosított helyiségekről, amelyeknek átalakítását, berendezését „állná" a Belváros lakossága. Hogyan lehetséges, hogy a megkérdezésünk nélkül tűznek ki célokat egy, még nem is létező, de a mi zsebünket terhelő pénzösszegre? — kérdezhetik most sokan és joggal. A lakóterületi bizottságnak azonban „munkaköri kötelessége", a településfejlesztési hozzájárulás szavazásra bocsátása előtt valamilyen reális célt tűzzön ki," hiszen csak ennek ismeretében, illetve is'mertetésében kérhetik döntésre lakosaikat. Nincsenek eldöntött dolgok, csak javaslatok. Mindenkinek szíve és joga a javaslat mellett vagy ellene szavazni. A bizottság alakuló ülésén az egyik felszólaló felvetette, differenciálják a településfejlesztési hozzájárulás befizetését a jövedelmek szerint. A területfejlesztési hozzájárulást mindenki egyénenként szavazza majd meg. Tájékoztatást kapnak a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos általános és a belvárosi lakóterületet konkrétan érintő tudnivalókról. A mellékelt válaszlevelezőlapon pedig szavazhatnak igennel vagy nemmel a területfejlesztési hozzájárulásra., illetve az ebből származó pénz felhasználásának céljára: az idősek éttermeire. K. K. Fűtési „menetrend 99 Nem váratlanul, de kissé hirtelen fordult hűvösre az idő. Mintha a naptárt néz•te volna a hidegfront, s menetrendszerűen igazította volna érkezését épp október derekára, a hivatalos fűtési szezon kezdetére. Tegnap, hétfőn délelőtt Sisák Gézát, a városgazdálkodási vállalat főmérnökét arra kértük, adjon tájékoztatást a város körülbelül 26 ezer távfűtött lakásában élő olvasóinknak arról, milyen reményekkel induljunk nqki az őszi-téli hónapoknak. — Az előzmények jobbára ismerlek: a nyári karbantartásokat időben befejeztük. A 26 ezer lakásból 9-10 ezer fűtésrendszerét karbantartási szerződésünk alapján légtelenítettük, és reméljük, hogy ezt azok is megtették, akik maguk gondoskodnak házuk tájékán a rendszer megbízható működéséről. De talán nem árt a figyelmeztetés: ahol a nyáron radiátor- vagy hálózatjavítás miatt egész strangokat vagy szinteket lezártak, ne felejtsék el felülvizsgálni, kinyitni a szelepeket. E nélkülözhetetlen „téemkázás"han bízva hétfőn reggel hat órakor elindultak fűtömüveink. A tegnapot próbafűtésre szánluk, s ma kezdődik a hivatalos szezon. Csak a Lenin körút 36-38-at és 40-et, valamint a Károlyi utca 2. számú házat ellátó kazán indítása késett egy fél napot. Ott a nyáron 10 millió forintos költséggel egységes rendszert alakítottunk ki. Felsöváros 11-es számmal jelzett fűtőműve is késik, de ott nagyobb a csúszás. — Ez az a fűtőmű, amelyet az új hid környéki lakásépítések miatt bővíteni kellett. . . — ... és amelyik nem lett készen a határidőre. A kivitelező vállalat, a Délép ma reggeltől 48 órás leállásra kért engedélyt, hogy a gázmérőt kicserélhesse, s a még szükséges munkálatokat elvégezhesse. Körülbelül 2500 lakásban lesz melegvíz- és távfűtési szünet, és őszintén szólva aggódom, hogyan sikerül majd a két nap után a „vakrepülés" bizonytalanságait kivédeni. — Nem látszik túl optimistának. — A kézzel vezérelt, automatikákat nélkülöző rendszereknél mindig számítani lehet több órás leállásokra, s ennek következtében fogyasztói panaszokra. A korábbi évek gyakorlatából tudjuk, hogy. ilyenkor felforrósodik vállalatunk távhőszolgáltatási ügyeletének két telefonvonala, a 13-944 és a 13-067. E két számon éjjel-nappali műszaki és telefonügyeletet tartunk a Csongor téren, a távfűtési főosztály központjában. A felsővárosiaknak egyelőre csak azt tolmácsolhatom, amit a beruházók és kivitelezők nekünk ígértek: két nap elegendő. — Amire majd azt válaszolják a felsővárosiak: didergő testünknek két egész esztendő... P. K. I