Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

3 Szerda, 1985. október 2. Őszi BNV - Oszi BNV Külföldiek bemutatói Negyvenkét ország, valamint Hongkong és NyugatBerlin vállalatai mutatkoznak be most ősszel a kőbányai vásárvárosban. A külföldiek közül, az idén első alkalommal, Jugoszlávia a legnagyobb kiállító, majd a Szovjetunió és az NSZK a sorrend. A nagy szabadtéri személygépkocsi-bemutató miatt Japán a negyedik helyet foglalja el. Először jelenik meg a BNV-n a Koreai Demokratikus Köztársaság. 1981 után másodszor állít ki Budapesten Thaiföld és 1973ban voltak itt utoljára az idén visszatért spanyol és román kiállítók. Már hagyománynak számít, hogy minden évben más és más köztársaság mutatkozik be önállóan is a Szovjetunio kiállítása, mellett. Ebben az évben a Tádzsik SZSZK könnyűipara várja a látogatókat. A termékskála felvonultatása mellett munkabemutatókat is rendeznek. Gyorsan dolgozó fafaragók és szép arcú hímzőlányok kézügyességét is csodálhatja a közönség. Tádzsik hímzőnő z BNV-n jelent látványosságot a fehér óráiban érdeklődtem, hogy kavicsos kiállítótereken. meddig tart a sikerjátéknak Feltűnő, hogy csak a leg- a BNV-n forgalomba hozhaTalán sohasem volt annyi nevesebb nyugati kozmetikai tó készlete? Az eladók nem személygépkocsi a szabadte- cégek jöttek el. Ez a tartóz- mertek garanciát vállalni arrületi kiállítóhelyeken mint kodás egyszersmind a hazai ra, hogy az első hét vége az idén. Valamennyi nagy szépítőszereket gyártók di- után még marad a polcokon, japán autógyár jelen van, és cséretét jelenti. A cseh tó- Nincs persze hiány az élszinte teljes kollekcióval. A megtenmékek, alacsonyabb vezeti cikkek kínálatában szigetonszágbeli kereskedők minőségű készítmények elő- sem. Bolgár, svájci ós kubai most már évről évre vissza- állítói Magyarországon már cigaretták, italok alkohollal térnek. A rájuk jellemző ko- nem remélhetnek üzletet. és szeszmentesen Ázsiából, noksággal remélik, hogy por- Imponáló a svájci órák Afrikából és Európából, csotékájuk és az ismertető táb- több kirakata. A konzervatív kóládé Olaszországból, konlák imponáló adatai végül és a legújabb formai ízlés zervált déligyümölcs Portuüzleti sikert hoznak a szá- kiszolgálására is törekszenek, gáliából ós Libanonból, mukra. A nyugat-európai ki- Ugyanakkor a legfontosabb Könnyű, vékony d'ivathol/mik állítók közül a BMW érde- követelmény továbbra is a érkeztek például Szíriából is. mel megkülönböztetett fi- pontosság. Ehhez az eszköz Britanniából a Gillette bogyelmet. Jelen van_J\.meri- lehet a hagyományos mecha- lotváités borotválkozási kelkából a Ford is. Érdekes az nikus rugó, vagy éppen lékeit mutatja be, az osztrák új formájú Wartburg konst- kvarckristály. Hemos—Rotring íróeszközeirukció, s persze vannak Tra- A vásáron jó néhány ter- vei érkezett. A fotócikkek, bántok is. még nem négy- méket árusítanak is. A kapu- elektronikai és szórakoztatóütemű motorral. Két új kon belül a. legtöbb terméke elektronikai cikkeknek csak VAZ-konstrukeió és a már eddig kétségtelenül a LEGO- a megemlítésére jutott hely. útjainkpn is futó Skócia 1059 cégnek kelt el. nyitás B. I. Százötven éves a magyar hajóépítés Széchenyi kezdeményezésére kezdődött A magyar hajóépítés 150 éves jubileuma alkalmából a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár kedden ünnepi ülést rendezett a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ülésen részt lödött a hajóépítés. Egy-egy legendás gőzös évtizedeken át szolgálatban volt. Ma a magyar hajóipar termékei ismertek szerte a világon. Biztos piacot jelentenek a szocialista országok. vett Marjai József, aMinisz- mindenekelőtt a Szovjetunió. tertanács elnökhelyettese, s ott voltak az állami és társadalmi szervek képviselői, a hajóipari együttműködésben érdekelt országok diplomáciai képviseleteinek tagjai,a hazai és a külföldi partnervállalatok képviselői, egykori és mostani hajógyári dolgozók. Angyal Adám vezérigazgató megnyitó szavai után Kapolyi László ipari miniszter mondott beszédet. Köszöntötte a nagy múltú A hajógyár eredményesen bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztásba. a vállalat műszaki tervezőgárdája eleget tesz a vásárlók újabb és újabb igényeinek. A Ganz Danubius Hajó- és Darugyá: termékeinek 80 kerül. Az ünnepi beszéd után több külföldi hajózási vállalat és ismert szaklap képviselői, köztük a Szovjet Folyami Flotta, a lengyel gyár kollektíváját, s emlé- Chemadin-Kielce cég, aszaEgyesület vezetői tiszteletbeli tagsággal járó plakettet és oklevelet nyújtottak át ötöt szovjet és osztrák szakembernek. A szovjet partnerintézmények képviselője hat hajógyári dolgozónak adott át különböző szovjet hajózási kitüntetéseket. Kedd délután a Közlekedési Múzeumban Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár megnyitotta A magyar hajóépítő ipar 150 éve című kiállítást. A bemutatón makettek, modelszázaíéka külföldre lek és korabeli^ festmények láthatók, továbbá kiállítottak néhány dokumentumot a nagycenki Széchenyi Múzeum, y. Közlekedési Múzeum és az esztergomi Vízügyi Múzeum gyűjteményéből. Kihasználatlan százmilliók V" 'ajon mi az oka annak, hogy az állami vállalatok és szövetkezetek úgyszólván észrevétlenül mentek el egy több százmillió forintos támogatási lehetőség mellett? Emlékeztetőül: több mint két éve, hogy megjelent az átképzési támogatásról szóló rendelet, amely kereken évi 200 millió forintban szabta meg azt az összeget, amely — a meglehetősen szigorúan meghatározott fellételek esetén — bármely vállalat, illetve szövetkezet számára jócskán megkönnyithette volna a munkaerőátcsoportosításból adódó átképzést. A rendelet értelmében az állami költségvetés bizonyos ideig gyakorlatilag átvállalta volna az átképzés költségeit, illetve az átcsoportosításból szükségszerűen következő keresetkiegészítést. S nem véletlen a feltételes módban való fogalmazás, ugyanis kezdetben szinte általánosnak mondható érdektelenség fogadta — vállalati, munkáltatói körökben — a mindenki számára nagyon is kedvező rendelkezést. Ma már gyanítható, hogy azért is, mert az érdekeltek eleinte nem tudtak e lehetőségről. Jellemző, hogy ahol először vették igénybe a támogatást — egy Szabolcs megyei vállalatnál —, ott. it véletlenül bukkantak rá a rendeletre, éltek is — és nem eredménytelenül — a hirtelen jött alkalommal. Aztán hosszú hónapok teltek el anélkül, hogy bárki is érdeklődött volna a 200 milliós keret felhasználási lehetőségei iránt. Ma is ott tartunk, hogy több mint két esztendő elmúltával — az év végéig esedékes átképzési támogatásokat is beleszámítva — mindössze 15 vállalat vette igénybe ezt a fajta költségtérítést, nagyjából 30 millió forint összegben. Pedig időközben már az eredeti 200 milliós keretet is fölszabadították, mondván: legyen ez az összeg annyi, amennyi, csak már fizethetnék, akár tömegesen is, az átképzési támogatást. Mi több, az elmúlt két évben módosították is az alaprendeletet. Egyre kedvezőbb és még kedvezőbb feltételekkel kínálták a pénzt a munkáltatóknak, remélve, hogy ily' módon is előmozdítható az oly' annyira kívánatos termékszerkezetváltozás, és ehhez igazodva — ennek egyik feltételeként — a munkaerő-struktúra átalakítása. Augusztus elsejétől például átképzési tamogatást élvezhetnek — persze, megint csak adott feltételek megléte esetén — a pályakezdő fiatalok, a bedolgozók, sőt még azok is, akik a rendeletileg megszabott körülmények közepette, önszántukból hagyják el a munkahelyüket. Az utóbbiak esetében például egy évig, de maximum harminc hónapig, azoknak folyásitható az átképzési támogatás, akik ugyan önszántukból kezdeményezték a munkahely-változtatást, de az új munkahelyen vagy az elektronizációhoz kapcsolódó ismereteket kell megtanulniuk, vagy pedig úgynevezett hiányszakmákban helyezkednek el, s ehhez kell az átképzés. Nem tudni még, hogy mi lesz a legújabb módosítás eredménye, ám az már biztos: az átképzési támogatással kapcsolatos eddigi érdektelenség két fő okra vezethető vissza. Az egyik: a vállalatok már-már közhelyszerű „költségérzéketlensége". Gondoljuk csak meg: a támogatás a szó szoros értelmében vett ingyen pénz. Nem terheli a bérköltséget, tehát bér-, illetve kereseti adót sem kell utána fizetni. Ám a vállalatok olyannyira nem érzékelik a költségeket, hogy még az efféle költség jellegű juttatásokra is érzéketlenek ... A másik, és lényegesebb ok: még ma sem, a termékszerkezet radikális átalakítását sürgető párt- és kormányhatározatok megjelenését követő tíz év után sem mozdul érdemlegesen a.hazai gyártmánystruktúra, s alig-alig lépünk előbbre a reménytelenül veszteségesen dolgozó vállalatok, munkahelyek felszámolásában. Témánk szempontjából az egyetlen pozitív példa a valamikor — és hosszú huzavona után — megszüntetett Irodagéptechnikai Vállalat kisvárdai üzeme, ahol a Medicor teremt vadonatúj forgácsolóüzemet, éppen az átképzési támogatás segítségével. Más és hasonló — az átképzési támogatással kapcsolatos rendelkezés értelmét, célját és lényegét illusztráló — esetről még az ez ügyben legilletékesebb szakemberek sem tudnak. Inkább csak arról, hogy a támogatási alapból bizonyos — es gyakorlatilag elhanyagolható — őszszegeket afféle „bánatpénzként" használtak fel, a jelentéktelen, de különböző okok miatt végképp halaszthatatlan átcsoportosítások okozta személyes gondokat, vélt, vagy valós sérelmeket enyhítendő. Vagyis: a támogatási rendszer — s a mögötte álló tekintélyes pénzalap —, ahelyett, hogy ösztönözte volna a kívánatos szerkezetátalakítást, afféle szűkkörű jótékonysági akcióként működött. Tegyük hozzá, ismételten, hogy nem véletlenül. A

vállalatok munkaerő-gazdálkodása egyelőre csak annyi változást mutat, hogy a korábbiakhoz képest tagadhatatlanul megfontoltabbak a munkaerőtartalékolási törekvések. A létszámleépítések, a nagyobb szabású átcsoportosítások még nem jellemzőek, a munkára jelentkezők közötti válogatás már annál inkább; és az is, hogy a nyugállományba vonulók helyére nem feltétlenül vesznek fel új munkavállalókat. Ennyi, és nem több, bár a másfél-két évvel ezelőtti gyakorlathoz képest ez sem lényegtelen változás. Az átképzési támogatás rendszere változatlanul fennmarad — sőt mint jeleztük, feltételrendszere szélesedett —, és figyelemre méltó a szakemberek meggyőződéses jóslata: lesz itt majd érdeklődés, ha valóban nem lesz más lehetőség, mint a gazdaság intenzív fejlesztése, s ha az oly' régóta hirdetett, óhajtott és követelt szerkezetátalakítás végre kikerülhetetlen kényszerré válik. Persze: az összes irányítási és gazdaságszabályozási feltételével együtt. Vértes Csaba Együttműködés Matti Ahde, Finnország környezetvédelmi minisztere Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására szeptember 27. és október 1. között delegáció élén hivatalos látogatást tett Magyarországon. A két miniszter vezetésével folytatott tárgyalásokon kiemelték, hogy a műszakitudományos együttműködés fejlesztésén túl igen fontos feladat a vállalati kooperációs kapcsolatok további bővítése is. keztetett arra, hogy 150 évvel ezelőtt a Széchenyi kezdeményezésére létrejött Öbudai Hajógyár új műszaki kultúra alapjait teremtette meg hazánkban. A hajógyártás megkezdése jpartörténebadkai Gratstvo vállalat és ax NSZK-beli EVT Gmbh vezetői üdvözölték a jubileumi ülés résztvevőit. Az ülésen ezután magyar és külföldi szakemberek előadást tartottak a magyar ti jelentosegu esemeny volt, hajóépítö ipar történetéről, hiszen nagymértékben hoz- magyar-szovjet hajógyárzajárult az egesz magyar ^ együttműködésről és az gépipar fejlodesehez, kibon- osztrák E]sö Duna GőzhaTársaság munkájákapcsojozasi ról, magyarországi latairól. A jubileum alkalmából kitüntetéseket adtak át. A Ganz nevet viselő hat magyar iparvállalat a közeltakozásához. A miniszter arról is szólt, hogy a múlt század közepétől az ipari forradalom hatására megnőtt a szállításban a vízi utak szerepe, s nemcsak Óbudán indult látványosan gyors fejlődésnek a hajógyártás, hanem a múltban Ganz-díjat alapipesti oldalon is sorra jöttek tott kiemelkedő munkát véglétre a hajóépítö üzemek, ző dolgozóinak. A dijat most sőt, a Balaton partján is először osztották ki. Angyal megkezdődött a hajóépítés. A Adám hét Ganz-díjat adott világgazdasági válságok, a át egyéni és kollektív alkoháborús évek a hajóipart is toknak, további egy dolgosújtották. A felszabadulást zó dicsérő oklevelet kapott, kővetően ismét gyorsan fej- A Gépipari Tudományos Vállalati tanács a Csomiépnél Megyénk .jelentós építőipari vállalata a hódmezővásárhelyi székhelyű Csomiép. Eredetileg jövő év elejére tervezték itt az új vállalatvezetési formára való áttérést, de a vállalat kérésére meggyorsították a folyamatot. Az előkészítő bizottság még a nyár elején előzetes tájékoztatást adott a vállalat dolgozóinak a vállalati tanács megalakításának lehetséges idejéről és céljáról. A kollektíva megkérdezése után tettek javaslatot a jelöltekre. akiket — az előzetes felmérés hatásosságát bizonyítva — a vállalat dolgozói kivétel nélkül a tanács sorába választották. A szeptemberi küldöttválasztó értekezleten így alakult meg a 25 fős vállalati tanács. Ennek elnöke Kerekes Márton személyzeti és oktatási előadó lett, helyettese Sebők László villanyszerelő művezető. A tegnapi alakuló ülésen a szervezeti és működési szabályzat tervezetét vitatták meg. Ezután a vállalat igazgatóját, Boldizsár Sándort szavazással erősítették meg tisztségében. Az igazgató vázolta a hatékonyabb munkavégzés érdekét szolgáló elképzeléseit, amelynek alapja a piachoz való erőteljesebb alkalmazkodás. Vízgazdálkodás és közművesítés Kedden plenáris üléssel megkezdte munkáját a vízgazdálkodási és közművesítési konferencia Budapesten. A kétnapos tanácskozást a hogy a főváros és az ezt övező agglomeráció földrajzi terjedése miatt a vízellátó rendszer szélső pontjai ma már 100 kilométeres távol Magyar Hidrológiai Társaság ságra vannak egymástól és a es az Építőipari Tudományos távlati tervek szerint ez a Egyesület közösen rendezte, jövőben 150 kilométerre nő. s a résztvevő, mintegy 500 E rendszereknek már saját szakember elsősorban Buda- energia- és távközlő hálózapest és környéke vízgazdái- taik vannak, és a közeljövő kodásával, valamint a köz- feladata, hogy a korszerű műhálózatok fejlesztésével kisszámítógópekkel vezéötaszefüggő kérdéseket vitat- rclt diszpéoser-alrendszereja meg. ket integrált önvezérlő nendA nyitó ülésen felszólalók f7erré szervezzék. Megvalósí;, ... , , tasa azért is sürgető, mert hangsúlyoztak, hogy a ked- néhány éven bo|ü, már napi vezó természeti adottságok másfél ,millió köbméter vizet kihasználása révén jelenleg kell a főváros lakosságának Budapest .rendelkezik Európa és iparának juttatni, összes.... segeben a hatalmas terimeiesi legnagyobb partvizszuresu és saolgáltató részegységekivóvízrendszerével. és a bői álló vízellátó rendszer szükséges vízmennyiség biz- korszerűsítése számos különtosítása — esetleg jióveiése Jeges problémákat vet fel, — psupun technikai (beruhá- mert 100 éves kutaknak és zási) kérdés. Lényegesen na- vezetékéknek harmonikus gyobb problémát okoz a mi- egységben kell üzemelniük a nőség megőrzése: az utóbbi korszerű gépekkel és szerkeevtizedekben a 'környező fal- -zetekkel, valamint az elektvak háztartási szennyvize, a ronikus távműködtető közmezogazdasag vegyszerfelhasználása, az ipari nagy- és J»n toklka 1. kisüzemek hulladékai a fo- A .kedden kezdődött konlyó vizében erős nitrátosodási ferencia résztvevői külön és vasasodást indítottak meg. szekcióüléseken vitatják meg Igaz, Budapesten működik a vízellátással, a csatornázásaz ország legnagyobb felszí- sal és szennyvíztisztítással, a ni víztisztító üzeme, de a közműhálózattal, a mélyépí-. Duna vizének megromlott és tési munkálatokkal, valamint gyakran változó minősége a főváros és környéke fürsok feladat elé állítja az üze- dőivel kapcsolatos kérdésemeltetőket. További gond, ket.