Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

\a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 213. szám 1985. szeptember 11., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint József Attila Tudományegyetem Tanévnyitók felsőoktatási intézményekben A Szegeden folyó egyetemi oktatás 65. tanéve kezdődik — mondta Csákány Béla, a József Attila Tudományegyetem rektora az intézmény tanévnvitó ünnepségén. amelyet tegnap, kedden tartottak az aulában. Az évnyitón ott voltak Csongrád megye és Szeged párt- és állami testületeinek vezető képviselői: Szabó Sándor, a megyei Pártbizottság. Sp.ékely Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a városi tanács elnöke, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. Az alkalomra eljött Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes, Gubcsi Lajos, a KISZ KB Intéző Bizottságának taeja. Jelen voltak a szegedi felsőoktatási intézmények vezetői, a megyei és a városi KISZ-bizottság, a pedagógus-szakszervezet, a városi népfrontbizottság képviselői. Tanévnyitó beszédében az egyetem rektora számba vette az elmúlt tanév eseményeit és eredményeit, melyeket — mint mondta, — elsősorban az intézmény által kibocsátott szakemberek számával és fölkészültségével, valamint a tudományos alkotómunka súlyával lehet jellemezni. 1985ben 488 hallaató fejezte be tanulmányait a szegedi tudományegyetemen. Ha pusztán materiális szempontból vizsgáljuk az egyetemi munkát, s tekintetbe vesszük, hogy egy-egy új szakember képzésére fordított összeg néhány év alatt visszatérül a közösségnek, nyilvánvaló az oktatómunka magas hatásfoka. Az egyetem és oktatói mindazonáltal nem részesülnek a rájuk háruló feladathoz (az értelmiség reprodukciója) illő javadalmazásban. Ezért az intézmén-* vezető testület fokozott felelősséggel igyekszik megkeresni a jó munkához szükséges eszközöket, s emelni az egyetem és az oktatók erkölcsi és anyagi megbecsülését. A kutatások jelenlegi színvonalát az oktatók tudományos elismerése is jelzi: a tudományos fokozatok megszerzése mellett a külföldi meghívások (az elmúlt évben 14-en dolgoztak hoszszabb ideig külföldön). A saját erőből végzett kutatásokon kívül az egyetem más intézményekkel kötött szerződések' szerint, valamint vállalatok számára is folytatott kutatásokat, összesen közel 60 millió forint értékben. A tudományegyetem kulturális intézményei ós művészeti együttesei a mögöttünk hagyott tanévben is számos lehetőséget nyújtottak a hallgatóknak szabad idejük tartalmas eltöltésére. Az egyetemi vezető testületek összetételében történt változások, kinevezések, kitüntetések (melyekről lapunkba^ már beszámoltunk) fölsorolása után a mostani tanév feladatait Csákány Béla a következőkben összegezte: az idén fel kell készülni az új oktatási torvény végrehajtásában az egyetemre háruló feladatokra; meg kell kezdeni az idén elkészült 15 éves feilesztési terv valóra váltását; tovább kell fejleszteni az egyetemi élet demokratizmusát; korszerűbbé. áttekinthetőbbé kell tenni az intézmény gazdasági tevékenységét. Mindezekhez kívánt jó munkát a rektor az oktatóknak, a hallgatóknak, közöttük a 917 első évesnek, akiket külön is köszöntött. Ugyancsak köszönetet mondott hat, illetve öt évtizedes munkájukért az egyetem egykori hallgatóinak, akiknek eredményes munkásságát gyémánt- és aranydiplomák adományozásával ismerte el az alma mater. A jubileumi diplomások szakmai tevékenységét a karok dékániai ismertették. A jogtudományi kar hajdani hallgatói közül gvémántdiplomát vett át a rektortól Török István és Vajda Sándor. Az aranydiplomások: Áts Ferenc, Erdélyi László, Erdélyi Sándor. Halász Pál, Harkay József. Horváth Endre. Imre Iván, Jablonszky György, Jávor Mihály. Kenyeres János, Kunszeri Béla, Lehoczky Károly, Rajki Jenöné. Réthi Sándor, Salamon Andor, Szemző Miklós. Stenszky József, Téglás Guula, Vas Pál, Vida Ferenc. Diplomáját közelmúltban bekövetkezett halála miatt már nem vehette át Jakó István. A bölcsészettudományi kar aranydiolomásai: Bánkuti Ferenc. Benkö László. Rónai Emília. A természettudományi kar aranyöiplomásai: Kiss Károly, Krámli András, VinkJubileumi diplomásuk az első sorokban ler Elemér, valamint Szabados Margit (posztumusz elismerés). A tanévnyitón jelentették be. hogy több évtizedes szakmai munkájukért címzetes egyetemi tanári címet adományozott a minisztérium Szabó Andrásnak, az Államés Jogtudományi Intézet tudományos osztályvezetőjének Fricdrich Péter nek. a Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadóiának, III Mártonnak, a bajai obszervatórium igazgatójának. A címzetes egyetemi docensek: Margitfalvi József. az Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézete tudományos csoportvezetője, Krolopp Endre, a Földtani Intézet tudományos munkatársa és Sági Ferenc, a Gabonatermesztési Kutató Intézet tudományos osztályvezetője. Az egyetem KlSZ-szervezete — hallgatói, választás alapján — Kiváló Oktató elismerő oklevélben részesítette Kovács István tanszékvezető egyetemi tanárt, Gyimesi Sándor egyetemi talárt. Szörényi László adjunktust, Németh József docenst. Szónoky Miklós adjunktust, Szöllösi István szakoktatót, Vincze Irén docenst és Váczi Mária adjunktust. S. E. Zeneművészeti Főiskola Huszadik tanévnyitó ünnepségét tartotta tegnap a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata. Weninger Richárd igazgató először a zenész hivatásról beszélt, mint amelynek jelene bizonyos szempontból talán vitatható, ám jövőjének értelmesnek, tartalmasnak, értékteremtőnek keil lennie. Nemcsak a kultúrálatlanság, de a kultúra is életforma — hangoztatta —, a hallgatók életcélja nem etűdök és előadási darabok sorozata, nem vizsgák egymásutánja, hanem a művészetekre irányuló magatartásforma. Még Kodály Zoltán tette föl a kérdést egyik tanévnyitó beszédében: „ki a jó zenész", s adta meg akkor a választ, „kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív, kiművelt kéz". Gondolatai ma is érvényesek, mindössze annyi kiegészítéssel, az a jó zenész, aki eszerint kíván és tud is élni. Lépést kell tartan iok az egyre növekvő szakmai igényekkel. Az e célból bevezetett egyszakos képzés a hangszerjáték fejlődését kívánta szorgalmazni'. A kamarazene meghatározó tantárggyá vált, különböző országos és helyi fesztiválok, versenyek jelzik növekvő szerepét az oktatásban. A zongoristákat akarja sokoldalúan képzett zenészekké nevelni a „zongorakíséret, lapról játék" tantárgy. Üj feladatokkal bővült a zenekari és az énekkari munka is, s a főiskola sajátos jellegéhez igazodnak a politikai tárgyak, így a világnézetünk Weninger Richárd tanévnyitó beszédét mondja alapjait meghatározó dialektikus materializmus és filozófiatörténet mellett fontos szerepet kapott az esztétikai képzés. Az inkább reálszakokhoz illő politikai gazdaságtan helyett speciálkollégiumot vezettek be, szabadon választható témával. A korábban csak dalcentrikus magánénekes-képzésben „színpadi gyakorlattal" szeretnének nyitni utat az operajátszáshoz. A főiskola növendékei természetesen továbbra is részt vesznek országos szakmai találkozókon, versenyeken. Elsősorban a debreceni rézfúvós, ütős és gordonos találkozóra, a budapesti fúvósötös versenyre és a Weiner vonósnégyes versenyre készülnek, de helyben megrendezik idén is a modern zenei versenyt, továbbá rendszeressé szeretnék fejleszteni a hegedűsök versenyét. Rézfúvósaik ismét készülhetnek a jövő nyári nemzetközi barcsi zenei táborra. Közelesen három neves zeneszerzőre emlékeznek, évfordulóik kapcsán: Benedetto Marcellóra, Karl-lMaria Weberre, és Liszt Ferencre. A szegedi tagozat igazgatója szólt a közismert tanteremgondokról is. Épületük fűtésrendszere elavult, nincs kollégium. Addig is, míg jelentős változás nem történhet, belső átalakítások révén alakítottak ki új tantermeket. gyakorlókat, javítottak az akusztikai viszonyokon, s jelentősen növelték hangszer- és kottaállományukat, Weninger Richárd külön köszöntötte az elsőéveseket, majd az intézmény újonnan kinevezett tanárait, Balogh Tibor docenst (filozófia) és Nagy Ágnes adjunktust (brácsa). N- I. Magyar-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Várkonyi Péter külügyminiszter Bohuslav Chnoupeknek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghívására kedden, tegnap, hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett. A látogatásról részletes tudósításunk a 2. oldalon. n cigánylakosság társadalmi beilleszkedése A megyei tanács vb ülése A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülésezett. Először az előterjesztések között több fontos kérdésben döntött, majd a testület megvitatta és elfogadta a cigánylakosság helyzetével foglalkozó beszámolót. A végrehajtó bizottság utoljára három évvel ezelőtt foglalkozott a kérdéssel, és akkor több határozatot hozott. A testület megállapította, hogy az elmúlt időszakban a cigánylakosság helyzete minőségileg is megváltozott, az életkörülmények javultak. A kedvező változások azonban nem egyforma mértékben érintették ezt a népcsoportot. Sajnos, egy rétegnél a régi gondok újratermelődtek. Országosan 300— 350 ezerre teszik a cigánylakosság számát, amelyből 7000 szűkebb pátriánkban telepedett le. Háromnegyed részük a városokban él, míg a fennmaradó 20 százalék a falvakban. Várható, hogy a jövőben a városi arányuk még tovább növekszik. A különböző intézkedések eredményeként a putrikat sikerült felszámolni, például Dorozsmán, a Búza utcában számukra panelházakat építettek. A végrehajtó bizottság megvizsgálta jövedelmi viszonyaikat is, és megállapította: kedvezőtlen körülmény, hogy a foglalkoztatottaknak csak 18 százaléka szakmunkás, a döntő részük segéd- és betanított munkás. Az iskolázottság alakulásában már előrelépésről lehet beszá-. molni, például a cigánygyerekek 90 százaléka óvodába jár, az iskolában pedig a „homogén" cigány tanulócsoportok megszűntek. Sok gyerek azonban veszélyeztetett körülmények között él, amelynek megszüntetésére pedagógusok, valamint gyámügyi szervek erőfeszítéseket tesznek. Településenként változó arányban — 50—62 százalék között — végzik el 16 éves korukig a nyolc osztályt. Többségük a felső tagozatban morzsolódik le, de jelentős azoknak a száma, akik már az alsósok között tanévvesztettekké válnak. Mivel még mindig növekvő tendenciát mutat a bűnözési arányszámuk, ezért a vb felhívja a figyelmet, hogy a prevenciót, a fokozott társadalmi beilleszkedési készséget iskoláskorban kell kialakítani. A testület foglalkozott a lakáskörülményekkel is. A javuló helyzet ellenére sok család kis alapterületű lakásokban él. B körülményeket az a tény súlyosbítja, hogy gyakori jelenség, otthonaikba befogadják a távoli rokonokat is. És így előfordul, hogy egy idő után az 50 négyzetméteren tízen vagy húszan kénytelenek osztozni. A tanácsi szervek a letelepítésnél nagy körültekintéssel járnak el. A társadalmi beilleszkedésre képes csoportoknak komfortos otthonokat adnak. A fokozatosság elvét betartva szeretnék és próbálják megelőzni a lakóterületi társadalmi feszültségeket, amit például egy esetben az idézett elő, hogy Szegeden, a Mérey utcában kiutalt második emeleti lakásban sertést tartottak. Külön bizottság foglalkozik a cigánylakosság otthonhoz való juttatásával. örvendetes tény, hogy a bölcsődében elhelyezett gyermekek aránya is emelkedett, a szociális gondoskodás változatos formái elterjedtek körükben, és a szociális biztonságérzetük is kedvező. A cigányság civilizációs felzárkózási törekvése, a műveltség emelkedése e népcsoport egy részénél az etnikai tudat kifejlődésének jeleit mutatja. Ez az érzés a magyar nemzethez és állampolgáraihoz való tartozás gondolatával is párosul. Tapasztalatok igazolják, hogy a munkahelyi, lakóhelyi aktivitás a cigányság körében fokozódott. Elsősorban a népfront, a Vöröskereszt, a szakszervezetek biztosítanak lehetőséget a közösségi társadalmi tevékenységre. Az idei tanácstagválasztások alkalmából pedig négy jelölt közül egy tanácstagot választottak meg. A testület végső summázata: továbbra is fontos társadalompolitikai feladat az integrálódás különböző fokán álló cigány neprétegeel való foglalkozás. törődés, amelynek mód.iát, lehetőségeit és követelményeit úibol meghatározták. A végrehajtó bizottság a soron következő tanácsülésre készülve előzetesen megvitatta és elfogadta a megve idegenforgalmának helyzetéről szóló beszámolót. Lázár György Japánba utazik Lázár György, a Minisz« tertanács elnöke a japán kormány meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Japánban.