Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

2 Péntek, 1985. szeptember tí. II svájci külügyminiszter Budapesten £ Budapest (MTI) magyar—svájci külügymi­Várkonyi Péter külügy- niszteri tárgyalások. Elö­miniszter meghívására csü- szőr a két ország diplomá­tor tökön délben hivatalos lá- ciájának vezetője, Várko­togatásra Budapestre érke- nyi Péter és Pierre Aubert zett Pierre Aubert, a Sváj- szűk körben megbeszélést ci Államszövetség külügy- tartott. Ezután a külügymi­minisztere. niszterek vezetésével a tár­A svájci diplomácia veze- gyalócsoportok áttekintették tőjét a Ferihegyi repülőié- a nemzetközi helyzet idő­ren vendéglátója fogadta, szerű kérdéseit, valamint Jelen volt Szőke György, hazánk és a Svájci Ál­hazánk berni és Paul lamszövetség kapcsolatainak Wipfli, a Svájci Allamszö- alakulását. A tárgyalásokon vétség budapesti nagykő- jelen volt Szőke György és vete. Paul Wipfli. Pierre Aubert megérkezé- Várkonyi Péter este dísz­sét követően, délután a vacsorát adott Pierre Aubert Külügyminisztériumban tiszteletére a Külügyminisz­megkezdödtek a hivatalos térium vendégházában. Az ENSZ-közgyGlésre \ Sevardnadze vezeti a szovjet delegációt # Moszkva (TASZSZ) Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter vezeti az ENSZ-közgyülés szeptember 17-én kezdődő 40. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség ösz­szetételét. Erről a Szovjetunió Minisztertanácsa hozott döntést. Az Ukrán SZSZK küldöttségét Vlagyimir Kravc külügyminiszter, a belorusz delegációt pedig Anatolij Gu­rinotncs. a Belorusz SZSZK külügyminisztere vezeti. Washingtoni elutasítás Az USA folytatja kísérleteit a műholdelhárító fegyverekkel ö Washington, Moszkva szovjet ajánlatot is elutasí- hai> Gorbacsovnak, az SZKP (AP) totta, hogy amennyiben az KB pártfőtitkárának ameri­A Fehér Ház és az ameri- Egyesűit Államok hajlandó kai szenátorokkal folytatott kai külügyminisztérium szer- korlátozni űrbeli katonai te- keddi megbeszélése alkalmá­dán azonos szövegű nyilatko- vékenységét, akkor szovjet val hangzott el, de amerikai zatban adta tudtul, hogy Wa- részről készek a támadó ra- részről kijelentették, hogy shington a Szovjetunió fi- kétafegyverek számának lé- azt nem fogadják el, mert gyelmeztetése ellenére foly- nyeges csökkentését előirány- úgy látják, a Szovjetunió ez­tatja kísérleteit műholdelhá- zó „radikális javaslatok" elő- zel „előfeltételt" szab a genfi ritó fegyverekkel. Az amerikai állásfoglalás „kevés gyakorlati jelentősé­get" tulajdonít a TASZSZ szerdai nyilatkozatának, s abból indul ki, hogy a Szov­jetuniónak szintén vannak műholdelhárító fegyverei. Így az amerikai fejlesztés célja „az egyensúly helyreál­lítása ezen a területen". Az AP amerikai hírügy­nökség szerint az amerikai műholdelhárító kísérletet egy X—15-ös repülőgép segítsé­gévei szerdán kellett volna végrehajtani valóságos űrbe­li célpont — egy erre a célra feláldozott amerikai műhold ellen. A kísérletet elhalasz­tották, mivel a Pentagon el­mulasztotta tájékoztatni a törvényhozást. A kísérletre azonban még szeptemberben sort kerítenek. A külügyminisztérium szer­dán szóvivője útján azt a terjesztésére. Az ajánlat Mi- tárgyalásokhoz. Egyiptomi vérátömlesztés Az egyiptomi elnöki rend- nyolcmilliárd pedig katonai sebb az idegenforgalom, szer értelmében Hoszni Mu- hitel, ami viszont megint Ilyenformán az országnak barak nem felelős a tör- csak nem tartozik az adós- csökkentenie kell a beho­vényhozásnak, színe előtt ságállományba szó szerint, zatalát. és általában a bel­felelnek viszont munkáju- Minthogy a fő hitelező a földi fogyasztást. Az állam­kért a miniszterek. Az ál- Camp David-i szövetséges: háztartásnak különösen sú­lamfő nem alakit „szuper- az Egyesült Államok, vala- lyos terhe az ártámogatási sztárt", ami a rossz nyel- hogy amerikai nyomást le- rendszgr, ami nem tesz vek szerint kissé elkendőzi het gyanítani az áramvona"1 mindig különbséget a rászo­egyeniségének vonásait, lasitási törekvések mögött, ruló és a tehetős között, és Hasznos ugyanakkor, hi- Ugyanakkor elismerik Kai- amelynek reformjára Muba­•szen a kormányon kívül és róban, hogy nehézségeik rak elnök sokszor J) célzott felül tevékenykedhet a ne- vannak a kamattörlesztések- már. Ez éles politikai ügy hezebb időkben. kel, főleg az Amerikából Egyiptomban. A különböző Egyiptom most ilyen ne- vásárolt hadianyag dolgá- „kenyérlázadások" akkor is héz időket él át. A gazda- ban. kirobbantak, ha világosan sági konfliktusok, az egyen- A bajok jó részéről látszott, hogy a lepényke­súly már-már vészes meg- Egyiptom nem tehet. Azt, nyér gyakorlatilag ingyenes; ingása miatt mondott le hogy mennyi külföldi fize- és ha a kétszeresére drá­szerdán Kamal Hasszan Ali töeszközzel rendelkezik, a eítják (a bevétel tekinteté­egykori tábornok, hírszerzé- külvilág dönti el. Első de- ben), kétszer semmi még si főnök, több fontos tárca Vizaforrása a vendégmun- mindig semmi. Az eltelt volt birtokosa, aki egy évet kások hazautalta jövedelem, hetekben a kormányzat már és negyvenöt napot töltött Most, hogy az olajár csök- lépett az ésszerűsítés felé. a miniszterelnöki bársony- ken, nem kell annyi ven- Drágult a jómódúaknak el­székben. Ali Lutfi kerül a dégmunkás külföldön; ol- tékozolt benzin, és egyes 'helyére. A negyvenkilenc csóbb az egyiptomi export- fógyasztási cikkek ára is éves közgazdasági egyetemi kőolaj. Kevesebb illetéket megindult, araszolva, fölfe­tanárt hétfőn rendelte visz- vesznek fel a Szuezi-csator- lé. sza Amerikából Mubarak, nán áthaladó hajóktól. Ki- Patak Károly akkor még különösebb fel­Szovjetunió— KGST Bővülő külkereskedelem D Moszkva (MTI) tékű, s így az első félévben Az idei év első félévében a két ország külkereskedelmi tovább bővült a Szovjetunió forgalmának értéke elér­külkereskedel me a KGST a 728 ,mjlhó ^^t Viet­tagallamaival. Az árucsere- . , . forgalom növekedésének ér- nammaI 'nag>'obb mer" téke bő 1.7 milliárd rubeit tékben — 75 millió rubellal tett ki, s így egészében meg- — nőtt, s elérte a 724 millió haladta a 39 milliárd rubelt, rubelt Az év első hat hónapjában hazánk és a Szovjetunió kö­zötti áruforgalom mintegy 4,5 milliárd rubel értékű volt, ebbói'a szovjet export­érték 2,2 milliárd rubel. Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség gazdasági hír­szolgálatának jelentése meg­állapítja, a Szovjetunió és a többi KGST-tagálLam külke­reskedelmét a kiegyensúlyo­zottság jellemzi: a szov'et export valamelyest megha­ladta a 19,5 milliárd ru«e.« s nagyjából ugyanennyi ér­tékű árut vásároltak szovjet részről a tagállamoktól. A KGST-tagországok kö­zött továbbra is a Német De­mokratikus Köztársaság a fő külkereskedelmi partner, amellyel az első félévben a Szovjetunió 7,5 milliárd ru­bél értéknél'"valamelyest na­gyobb árucsere-forgalmat bo­nyolított második,.he­lyen Csehszlovákia áli, mint­egy 6,6 milliárd rubeles for­galommal. öt követi Bulgá­ria a 6 milliárd rubelt vala­mivel meghaladó forgalom­mal, majd Lengyelország 5,7 milliárd rubellel, Kuba 5,2 milliárd rubellel. Magyaror­szág 4,5 milliárd és Romá­nia 2 milliárd rubellel kö­vetkezik. Nőtt az ázsiai KGST-tagor­szágokkal is a külkereskedel­mi árucsere-forgalom értéke. Mongóliánál a növekedés majdnem 50 millió rubel ér Konzultáció Tokióban ö Tokió (MTI) A Tokióban csütörtökön, a szovjet—japán külügymi­niszter-helyettesi konzultá­ciók első napján a felek egy­aránt síkraszálltak a kétol­dalú kapcsolatok megjavítá­sa mellett. Mihail Kapica külügyminiszter-helyettes, a szovjet delegáció vezetője megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik erre. Hoz­zátette, hogy országa rendkí­vül fontosnak tartja a párbe­szédet, egymás álláspontjá­nak jobb megismerését, még akkor is, ha a felek között több kérdésben nézetkülönb­ségek vannak. Válaszában Janai Sinicsi, a japán kül­döttség vezetője ugyancsak annak a reményének adott hangot, hogy a mostani tár­gyalások — amelyek a hason­ló konzultációk ötödik fordu­lóját jelentik — a két ország közötti viszony javítása szempontjából pozitív ered­ményeket hoznak. Közéleti napló EGYÜTTMŰKÖDÉSI MUNKATERV A Finn Akadémia küldött- nyi témákban az intézetek sége — amely Kai Ottó Don- közötti kapcsolatok kiépité­ner elnök vezetésével, a Ma- sét szorgalmazza. A tárgya­gyar Tudományos Akadémia iásokról készült jegyzőkóny­meghívására vasárnap óta vet csütörtökön Donner el­tartózkodik Magyarországon nök és Láng István fótitkár — tárgyalásokat folytatott az írták alá. Az aláírásnál jelen MTA vezetőivel a két akadé- volt Arto Mansala, a Finn mia közötti, az 1986—88. Köztársaság budapesti nagy­évekre szóló együttműködési követe. A Finn Akadémia el­munkatervről, amely termé- nőkét fogadta Berend T. szet- és társadalomtudomá- Iván, az MTA elnöke. . s;.:.4-ust*aiiua^^nóá Uífxs KÜLÜGYI MEGBESZÉLÉSEK • ,'*'!* r ? .tolcnOUT S .YYTTSVPR •»•..-••• Horn •Gyula külügyminwz-- európai1"- -béke--és-biztonság tériumi államtitkár meghivá- kérdéseinek, a budapesti Eu­sára szeptember 4—5. között rópai Kulturális Fórum elő­látogatáslf tett hazánkban készületeinek. Áttekintették a Jean-Michel Bayiet francia magyar—francia kapcsolatok külügyminisztériumi állam- helyzetét és továbbfejleszlé­titkár. A felek megbeszélé- sének lehetőségeit is. A fran­seket folytattak az időszerű cia államtitkárt fogadta Vár­nemzetközi kérdésekről, kü- konyi Péter külügyminiszter lönös figyelmet szenteltek az is. BERLINBE UTAZOTT A MAGYAR ELLENÁLLÓK, AN­TIFASISZTÁK SZÖVETSÉGÉNEK KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Ellenállók, Anti- szeptember 5. és 9. között fasiszták Szövetségének kül- részt vesz az NDK-ban meg­döttsége — Úszta Gyula alel­nök vezetésével — csütörlö­rendezésre kerülő antifasisz­kön Berlinbe utazott, ahol napokon. tünés nélkül. íme, a sze­mélyi dossziéja: 1956-ban szerez diplomát a kairói En Samsz egyetemen, külkeres­kedelmi szakon. Később en­nek az egyetemnek a tan­székvezető professzora. Az alexandriai bank igazgató­tanácsi tagja, amikor a lausanne-i egyetemen dok­torál. 1978. október 7-töl 1980. májusáig az ország pénzügyminisztere. A deresedő hajú úr első megállapítása az volt, hogy nem csak gazdasági kor­mányt akar vezetni, hanem olyat, amely képes lesz csa­patmunkával úrrá lenni az egyiptomi életet nehezítő problémarengetegen. Ezek a világnézeti eszmekörtói a magatartási formák keresé­sén át a gazdasági-pénzügyi területekig terjednek. De a napisajtóba is kiszivárogta­tott hírek szerint mégis­csak az eladósodott ország talpra állítása lesz az első-" rendű feladat Egyiptomban. Lutfit jó gazdasági me­nedzsernek tartják. Minden tudományát elő kell ven­nie: tátongó a külkereske­delmi mérleghiány, és igen nagy a költségvetési deficit. A Nemzetközi Valutaalap szerint az egyiptomi kül­adósságok elérték a 31 mil­liárd amerikai dolláros szintet. Ezt Kairóban vitat­ják. Azt mondják, hogy mintegy hatmilliárd dollárt nem lehet ide sorolni, hi­szen rövid lejáratú kereske­delmi hitelekről van szó, Tóth Béla A tápéi trombitás A hatvanas évek végén sokan munkálkod­tunk Tápé történeti anyagának összekubikolá­sán. Magam jó emlékezetű, nyomós szavú em­berek után loholtam. így bukkantam Bencze Nagy Pál őstápéira. Szava gyöngyöző zuborgá­sát a monográfia szikársága nem tűrte el. A tudós szerkesztők ítéletét nem tudtam elfogad­ni. A műfajtól függetlenül többször bekopog­tattam hozzá. Szavainak, emlékezetének szép muzsikáját eregette elém. De egy szuszra ő sem tudta elfújni hosszú élete melódiáit, ezért több alkalommal összeültünk. Amikor ismét jelentkeztem, csöngetésemre gyászruhás lánya nyitott ajtót Ismertük egy­mást. Látásomra sírva fakadt: — Sajnos, nem fúj többet. Meghalt! — Mással is előfordul — így én magamban. De az örökséget közreadom, ahogy kaptam. A szegényeknek is van élettörténetük, akár a királyoknak. A magamét világért sem mon­danám el önszántamból. De hát biztatnak rá, hogy: halljuk, öreg, hiszen maga 88 éves lété­re a műit század innenső végéig ellát. Beszél­tetnek. Akkoriban, ahogy az eszemet tudom, oszlo­pos házakat építettek Tápén. Ezeket tutajosok­nak nevezték. Oszlopokat ástak a földbe, a közüket tele­tömködték esömpölyeges vagy szalmás sárral. Nád — vagy gyékényfödelet raktak rá. Ha na­gyon urizálni akart a gazda, akkor az oldalait nak számított, az asszonyt dicsérték érte, ha sárgaföldessel bemeszelte a tapasztást. Később már mohodzott a bajuszom, amikor bocskorhasználatot kaptam hónapszámra, hallottunk róla, hogy egy módosabb ember vá- száltam, kapáltam, jószágot elláttam. Ha lyogból épített házat. Körülbámultuk. Akkora szakadt a bocskor a lábamról, ott lógott egy újságnak számított, megcsudálni valónak, mint füzér a kamrazugban a gazdánál, rántottam föl a másikat. Ez volt a szabad bocskorhasználat. Minősítésnek számított. Nem voltam olyan Tizenkét éves koromban a magam keze után ettem a kenyerem. 10 koronát, meg szabad Ka­le­ma, hogy emelődarukkal rakják ösisze a háza­kat. Készültek a vertfalúak. A szegényes kis há- bocskort kéztül kapó, hanem szabadon aggat­zikókra apró, rámátlan üvegszemek kerültek, kettő vagy három. Tíz tagú famíliák fölnövekedtek ezekben tam lefelé. Ha jól kormányoztam a bocskor használatát, hát ünnepre vettem elő az újat. Így aztán, előkelő is voltam a faluban. „Ürnak sárkotorékokban. Akkor látszott, miből van- születtem'4, csak épp a tehetségem nem volt meg hozzá, ami tápéi nyelven nem valami ész­beli szegénységre értendő, hanem arra, hogy" örököl­nak, amikor a Tisza meglátogatta őket. Leette az oszlopokról a sárhúst, a csupasz faváz, némi kusza sáshajzattal ácsorgott csak a parton. De az úrisághoz szükséges vagyont nem a gazda nem rítt ezen. Vizlemenéskor Tisza- tem. sárral megtapasztotta újra. A nyári melegben úgy kiszáradt a fala, a kénes gyufa egyet ser­centett, s lángra lobbant rajta. Nevelkedtek bennük akkora ember-példá­nyok, az ajtón alig fértek ki. Mi lett velük, mi Minden tápéi fiú már tízéves korában sie­tett valami munkára szert tenni, hogy a szülők gondjai megapadjanak. Böcsülték, ha a gyerök a mögélés irányában mozgolódott. Az ilyen in­dításnak előnyei voltak, ha az ember fia ide­lehetett? A házukat a Tisza, őket az élet ette jében fölismerte volna, nagyot lökhetett volna meg. A húszas évekre csak mutatóban maradt né­hány oszlopos ház az ártérben. Azok is féltek, olyan fázósan húzódtak össze. Én már csak a Siha, Terhes és Miklós nevű víziemböröket is­mertem, akik ilyenekben laktak. Aztán, ahogy ők elestek, a házak is utánuk haltak. Ezek az embefek csak albérletben lakhattak házaikban, noha két kezükkel emelték őket. A Tisza volt ott az igazi gazda. Nemcsak az éven­kénti bérletért jött el, tavasszal minden vizei­vel fölerősödve, a jobb oldali partjait állandó­an szaggatva. Tápé egész házsorait megszalaj­totta, ha nem sietett előle az ő bizalmas kö­zelségibe épült utca. vele magán. A dógos gyereknek a kezére bíztak bérföldet, tutajt, hajót, gödörgazdaságot. Ha vizértö volt, a révészök húzták a bandájukba, ha halismerő volt, a halászok csalták a bokor­jukba. A lányok is kedvesebbek voltak véle, mint azokkal a legényekkel, akiknek még eb­ben a korukban is az anyjuk fésülte a haját és az apjuk kormányzása alatt tették a napi mun^ kát otthon. t Más fullajtárja, de magam embere lettem. Egy korty kámforos oálinkát i<= ihattam r«tr_ gelenként. Az áporodott rossz vizekkel fölvette a dacot. Olvan kenyeret ettünk, vöröslött a korpátul. öregapámék emlékeiből tudom, egy éjszakai Itt őrlöttük a Csehók meg a Sárosi vizimalmá­lopakodásával akár húsz házba is besurrant, ban a torok alatt. Fehér volt a fogunk, korpa­Sivalkodva, pendelyben menekültek belőle az kenyérrel vikszoltuk. asszonyi népek. A férfiak nem sivalkodtak. Káromkodtak a Örökös ételünk volt a bab. lencse, krumnli, olykor füstölt hússal. A húst gazdafélék is in­meg a plafont is betapasztották. Apámék kis csikó korában már nagyon előkelőnek, tlsztá- folyó. Markolászta a jobb partot. bajusz közül, és hordták a padlásra a motyót. kább ünnepnapokon, vendéglátáson és tyúkdog­Odáig nem mén föl a víz! Mindig így járt a léskor ették. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom