Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

75, évfolyam, 207. szám 1985. szeptember 4., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Évnyitó a tanárképző főiskolán Szeged felsőoktatási intéz­ményei közül elsőként a Ju­hász Gyula Tanárképpé Fő­iskolán tartották meg a tan­évnyitó ünnepséget. A Vörös Csillag moziban tegnap, ked­den rendezett évnyitón ott volt Horváth Károlyné. a megyei. Oláh Miklós, a vá­rosi pártbizottság titkára. Köp/ Lászlóné, a KISZ KB titkára. Fabula AncLrásné, a •pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottságának titkára, Germánné Vastag Györgyi, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára, Csányi Zoltán, a KISZ városi bizott­ságának titkára. Kecper Ta­más, a meg"ei tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője, Huszka László, a Sze­gedi Élelmiszeripari Főisko­la főigazgató-helyettese. Tanévnyitó ünnepi beszé­dében Szendrei János főigaz­gató az idei feladatokat vet­számba. A szegedi főisko­la egyike az ország legré­gibb, legnapvobb múltú ta­nárkéDző intézményeinek s hallgatóinak létszáma alap­ján a tíz legnagyobb felső­oktatási intézménv köz^ so­rol. Az idén minden eddigi­nél többen iratkoztak be: a nappali tagozaton 412-en. a levelázön 4O0-an vannak az elsősök. Velük együtt most 1600 a hallgatói létszám a nappalin, s 1200-an tanulnak levelezőn, összesen 214 okta­tótól és 130 gyakorló iskolai tanártól. A főiskola elsődleges fel­adata általános iskolai szak­tanárok, valamint közműve­lődési szakemberek képzése. Teljesítésének alapfeltétele — mint Szendrei János hang­súlyozta — az állandóan megújuló, színvonalas okta­tó- és nevelőmunka, s az ezekhez nélkülözhetetlen el­mélyült tudományos kutatói tevékenység. A felsőoktatás fejlesztését célzó, elmúlt években megje­lent dokumentumok szelle­mében a főiskolán is meg kell újítani az oktatás és kéozés tartalmát és módsze­reit: ennek lehetősééit és kereteit az elmúlt esztendő­ben jóváhagyott új tanterv biztosítja. Az intézmény komplex fejlesztési tervvel rendelkezik, ez célul tűzi a képzési folyamat megújítá­sát és fejlesztését, az okta­tás tartalmi fejlesztését, az oktatási és képzési rend kor­szerűsítését. a nevelőmunka elmélyítésé'. a hallgatók műveltségének kiszélesítését, az értelmiséggé formálást, a közművelődés hatékonyságá­nak növelését, s a mindeze­ket szolgáló szervezeti vál­toztatások végrehajtását. A terv szerint — az általános iskolai fakultatív oktatás ér­dekében — két új. angol, il­letve német szakon indul az idén tanárképkés, együttmű­ködésben a szegedi tudo­mányegyetem megfelelő tan­A tanévnyitóra gyülekeznek a főiskola új hallgatói székeivel. (Egyébként az idén is lehetőségük van a har­madéveseknek, hogy főisko­lai tanulmányaikkal egy idő­ben. egy szakon, egyetemi tanulmányokat is folytassa­nak.- azaz „áthallgatok" le­gyenek.) Az idei tanév má­sik fontos feladata lesz a pedagógusok intenzív to­vábbképzésének megszerve­zése. A főigazgató beszámolt ar­ról is, hogv a föntieket igen szűkös feltételek között kényszerülnek megvalósíta­ni. Ugyanazokban az épüle­tekben. mint jó húsz éve, amikor pedig 600-zal keve^ sebben voltak a hallgatók. Az oktatás tartalmi kérdé­seinek és a nevelési célok­nak a fölvázolása után Szend­rei János az első éveseket köszöntötte, a többi között a következő szavakkal: „A fő­iskolán eltöltött évek az ak­kumuláció évei. Hosázú idő­re kell tanulmányaik során feltöltődni ahhoz, hogy ta­nári hivatásuknak majdan eleget tudjanak tenni. A ta­nári tevékenység, az iskolai élet számos mozzanatával, részletével megismerkednek majd. De nem ígérjük, és ne is várják, hogy a diploma átvételével teljesen kész pe­daaógusként haauják el a főiskolát. A pedagónusi élet­tapasztalatot maid csak eauénilea szerezhetik meg, több éves munkával." A ..gólyák" eskütétele után a személyi változásokat is­mertették. A főiskolai taná­ri és docensi kinevezéseket la-unkban már közöltük; az úi oktatók névsora; Elekes Mihály tanársegéd, Ilosvay György adjunktus. Nigel H. Foxcroft nyelvtanár. Gom­bos József tanársegéd. A gyakorló iskolák új Pedagó­gusai: Mocsai Zoltánná. Szabó Józsefné szakvezető tanárok; Pusztai Istvánná, Maróti Antalné, Tóth Éva, Papp Istvánné tanárok. Csat­lós Gabriella napközis cso­portvezető tanító. A főiskolai szép hagyo­mány szerint az évnyitón köszöntötte a főigazgató azo­kat a nyugdíjas pedagóguso­kat akik 50. 60, 65, 70 éve szerezték meg tanári okle­velüket. s díszokleveleket adott át nekik. Rubin okleve­lesek: Dávid Sándor és Szé­kely Margit; vas oklevelet ka­pott Fejér Kálmán; gyé­mánt oklevelet Kaszárda Györgyné és Péterfy Károly­né; az arany oklevelesek: Bús Imréné, Csekovszky Ar­pádné, Kiss Lajos. Kovács Dezsöné, Pálvölgyi Jenő, Pásztor Miklósné, Pentz Endre. Regöázi Anna, Sitkei József, Szepes Berta, Tóth Sándor Ferenc, Zemlénvi Zoltán. Szövetkezeti iparunk első féléve Növekvő termelés — kiviteli nehézségekkel Megyénk iparában jelen­tős helyet foglal el a több mint tizennégyezer embert foglalkoztató 42 hagyomá­nyos és 28 kisszövetkezet. Fejlődésük, eredményeik fi­gyelmet érdemelnek, annál is inkább, mivel teljesít­ménynövekedésük megha­ladja a szocialista ipar és az országos szövetkezeti ipar növekedési ütemét. Természetesen ellentmon­dások itt is előfordulnak. összességében a szövetke­zeti célkitűzések megvaló­sultak. Nagyobb részt vál­laltak a lakosság ellátásá­ban és a termékválaszték bővítésében. A külpiaci egyensúly megteremtéséhez azonban kevésbé járultak hozzá, mivel csökkentek a kiszállítások. Nőtt az elvonás, mely az érdekeltségi alap csökken­tését eredményezte. Szövet­kezeteink emiatt igyekeznek minél nyereségesebben dol­gozni, elsősorban a munka­erő ésszerűbb foglalkozta­tásával. A kismértékű létszám­csökkenés ellenére a terme­lés 11,7 százalékkal nőtt az első félévben. Az árbevétel megközelítette a kétmilliárd forintot. Leginkább a vegy­ipar és az élelmiszeripari gépgyártók növelték eladá­saikat. Az értékesítés szer­kezete módosult, azonban továbbra is jelerltős maradt a belkereskedelmi forga­lom. Előnyös folyamat, hogy a szövetkezetek együttmű­ködési készsége erősödött. Ezt bizonyítja, hogy az egy­más közötti értékesítés 40 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forga­lom részaránya négy szá­zalékkal csökkent, jelenleg termékeiknek csak 19 szá­zaléka talált külföldi vevő­re. Ezen belül is a nem ru­belelszámolású kivitelben vannak érzékenyebb vesz­teségeik. Mennyiségében és arányában a legjelentőseb­ben a Fémtex Ipari Szövet­kezetnél, az Apolló Cipő­ipari Szövetkezetnél és a Szegedi Ruházati Szövetke­zetnél mérséklődött a tő­kés export az első félév­ben, de a többi szövetkeze­tek mintegy felénél nem si­került a tavalyi szintet el­érni. At. alacsony teljesítés­nek számtalan oka van. Több megrendelő visszalé­pett, míg másutt a szállítá­sok átrendeződtek a máso­dik félévre. Előfordult olyan átvételi árcsökkentés is, amelyért már nem volt ér­demes odaadni az árut. A nem rubelelszámolású ex­portban jelentős többletet ért el a Szegedi Bútoripa­ri Szövetkezet, a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szö­vetkezet és a Tápéi Házi­ipari Szövetkezet új piacok megszerzésével. A rubelelszámolású kivi­tel mérséklődése kizárólag a könnyűipari szövetkezetek teljesítménycsökkenéséből ered, miután a többi ipar­csoport növelte az export­ját. A kiesés zömét az Áp­rilis 4. Cipőipari Szövetke­zet és a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet le­maradása okozta. Jelentős többletet ért el az Apolló Cipőipari Szövetkezet, a Szevafém és az Elektrofém Magyar-algériai építésügyi tárgyalások Somogyi László építésügyi és városfejlesztési ' minisz­ter delegáció élén Algériá­ban tartózkodott. A magyar miniszter tárgyalásokat folytatott Abderrahman Bé­láját miniszterrel. A barát­ságos légkörű megbeszélés során áttekintették a ma­gyar—algériai építési együtt­működés kérdéseit. A ma­gyar küldöttség meglátoga­tott algériai építőipari és építőanyag-ipari vállalato­kat és felkeresett több ma­gyar építkezést. Somogyi László magyarországi láto­gatásra hívta meg algériai kollégáját. A magyar dele­gáció kedden hazaérkezett. Kábelképek Sikeres első félévet lArt a Szegedi Kábelgyár. Bár az év elején gondok voltak az anyagellátással június végére si­került teljesíteni az időarányos tervet. Jól gazdálkodtak a költségekkel is. Minden remény megvan arra, hogy a tavaszi hónapokban felvett termelési ütemet az év hátra­levő időszakában is tartani tudják és akkor az év végén I milliárd 700 millió forintos termelési értéket könyvel­hetnek el. Schmidt Andrea felvételein: az üzem munká­jának két mozzanata. Ipari Szövetkezet piacképes termékek szállításával. A félévi lemaradások pótlása nem lesz könnyű, csak a szövetkezetek hatékony in­tézkedéseivel valósulhat meg. A kisszövetkezetek térhó­dításával javult a lakossági szolgáltatás színvonala, s egyben az idén 20 százalék­kal nőtt a teljesítmény is. Jelentős szerep hárult a fogyasztási szolgáltatást vég­ző három építőipari kisszö­vetkezetre, náluk 5,5 millió forinttal több lakás-karban­tartási munkát végeztek el. A szabályozó rendszer vál­tozása a döntő részt szol­gáltatást végző szövetkezete­ket hátrányosan érintette. A béradó bevezetése jelentő­sen növelte a költségeket, amelyet más intézkedések csak részben ellensúlyoztak. Ennek következtében az ár­emelések ellenére a gépjár­mű-javítás, textilruházati szolgáltatás és a fodrászat bevételei nem elegendőek a szükséges fejlesztésekre. A szolgáltatások központi tá­mogatását biztosító szolgál­tatásfejlesztési alapot jövő­re várhatóan megszüntetik, ez további gondokat okoz­hat. Szövetkezeteink beruházá­saiból kiemelkedik a Medi­kémia Szövetkezet ' telep­helyépítése és gépvásárlá­sai, valamint a Szevafém korszerűsítési munkái. A Csongrádi Háziipari Szövet­kezetben tőkés importból származó berendezéseket he­lyeztek üzembe. A túlzott készletek ronU ják a termelés gazdaságos­ságát. Ebben azonban nem mindig a termelők a luda­sak. Az alapanyagok árá­nak növekedése adja a 11,4 százalékos készlettöbblet jó részét. Mennyiségben inkább csökkentek szövetkezeteink készletei, amely a termelés zavartalansága szempontjá­ból egyáltalán nem előnyös folyamat. Az ipari szövetkezetekben egy év alatt az átlagkereset 8,8 százalékkal emelkedett, igen eltérő mértékben. Míg a hagyományos szövetkeze­tek a szigorú keresetszabá­lyozási rendszer miatt óva­tosak, s csak 3,7 százalék­kal növelték a kereseteket, addig a kisszövetkezetek él­ve kedvezőbb lehetőségeik­kel, 31,8 százalékos fejlesz­tést tudtak egy év alatt vég­rehajtani. A közgazdasági szabályo­zók hatásainak ellensúlyo­zására szövetkezeteink nye­reségüket dinamikusan, 19 százalékkal növelték. A ter­melési költségeket egy szá­zalékkal sikerült. lejjebb szorítaniuk. ' E tendenciák alapján bizhatunk abban, hogy év végén sem kell rosszabb eredményekről be­számolnunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom