Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

Benedek Marcell naplója SZÜLETÉSÉNEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁN A magyar olvasó inkább az édesapját, Benedek Eleket ismeri, őt is jobbadán csak mint meseírót és gyermeklapszerkesztőt. Elsőszülött fiának életművéről főként a világirodalmat kedvelő értelmiségiek szűkebb rétege vett tudomást életében is, 1969-ben bekövetkezett halála óta pedig a nevét ismerők köre még csak szűkült. NAPLÓ ÉS EMLÉKIRAT Az első kiadásban 1965-ben napvilágot látott önéletrajza, Naplómat olvasom címmel, most, születésének holnapi, 22-i centenáriuma jegyében újra megjelent a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. Nyolcéves kora, 1893 karácsonya óta naplót vezetett, és mint ebből kitűnik, édesapjának sugárzó példájára már ekkor elhatározta, hogy iró lesz! Most az egykori naplót — kicsit megrostálva, megfésülve — közli, és időnként hozzáfűzi 1962-ben készült kiegészítéseit, értelmezéseit. Nagyon jellemző, hogy ez a napló szüleinek halálával, 1929-ben véget ér. Utána 33 évet (1930—1963) fog át a kiegészítés, amelyet irója 1963 augusztusában fejezett be, elsiratván benne szerető feleségét és hűséges munkatársát. A napló első fele — a dolog természetéből következően — sokban párhuzamos Benedek Elek önéletrajzával, amely először 1920-ban jelent meg Édes anyaföldem! cimmel, s azóta — csak az első kötete — kétszer is, 1959-ben és 1979-ben. Érdemes is előbb ezt elolvasnia az érdeklődőnek, utána a fiáét, mert láncszemként kapcsolódnak egybe. ÉLETE Benedek Marcell Budapesten született, mert Benedek Elek egyetemi tanulmányai után a fővárosban kezdte újságírói, írói pályáját. De szüntelen honvágya, ragaszkodása szülőföldjéhez, a szülői házhoz, arra sarkallta, hogy az ősi portán építse föl családi háiát. A kisbaconi kúria 1898-ban fölépült, s ettől fogva tavasztól őszig ott élt a szaporodó család, majd utóbb az unokák is ott töltötték nyári szünidejüket. A gondos előrelátással megtervezett ebédlőben egy-egy családi ünnepen ötvenen ültek asztalhoz.,. Benedek Marcell (keresztnevét a nemzetség egy másik ágából való anyai nagyanyjától, Benedek Marcellától örökölte) ebben a légkörben kapta indíttatását. Ez a családot és népet szerető székelyek közt is kivételes erejű szülőföldrajongás, „a Benedek-misztérium" áthatotta őt is, de mindenkit, aki a család vonzásába került, a menyeket és vöket, az unokákat is. Benedek Marcellra azonban természetesen hatott a századforduló szellemi erjedése is. A Benedek-Ősök szigorú kálvinista hitét benne a szabadgondolkodás váltotta föl. Lukács Györggyel való ifjúkori barátsága a társadalmi kérdésekre irányította figyelmét. Tanulmányai során főként a francia irodalom hatott rá. Édesapja után egyetemi mestere, Riedl Frigyes, majd a jeles francia iró, Romáin Rolland is példaképévé vált. Mint fordítója később levelező viszonyba is került vele, sőt személyesen is fölkereshette. . Nagy élményt jelentett számára Párizs (hétszer járt ott), Róma, Firenze, Velence... MÜVEI Még középiskolás, amikor fordításában adta elő a Nemzeti Színház Edmond Rostand verses drámáját. Lukáccsal és Bánóczi Lászlóval megalapította a Tháliát, a modern magyar színjátszás úttörő mozgalmát. Német és magyar szakos tanári oklevelet szerzett, és 1912-től a Markó utcai gimnáziumban tanított. (Három kiváló tanítványa: Sárközi György, Szabolcsi Bence, Juhász Vilmos.) A Tanácsköztársaság egyetemi katedrára ülteti; az ellenforradalom ezért a középiskolából is elüldözi. Tudós ambíciói sohasem voltak: a világirodalom népszerűsítését tartotta hivatásának részben fordításaival, részben ismeretterjesztő műveivel. Népét nem taníthatta középiskolás fokon, tanította mint száz és száz könyv fordítója és szerkesztője, előbb a Dante kiadóban, 1930 és 1939 között a könyvkiadók és könyvkereskedők egyesületének főtitkáraként, utána a Singer és Wolfner műhelyében. Véletlenül Benedek Marcell naplóját közvetlenül a Herczeg Ferenc emlékezései után-olvastam. Meglepődve láttam néhány párhuzamot, azonos nevet. Pl. Töreky Gábor, Herczeg fehértemplomi gimnáziumi igazgatója, megöregedve tanára lett Benedek Marcellnak a Markóban. Meg is halt hamarosan, Benedek Marcell egy ideig virágot vitt a sírjára... De érdekes az is, mit irt Benedek Marcell Herczeg Ferencről, akitől világnézetét, politikai hitvallását óceán választotta el. íme: „llcrc/eg I cicncccl csak ill ismerkedtem inog személyesen. írói énekéről és politikai szerepléséről nem sáliozoit a véleményein, de emberileg rokonszenvesebbnek muiuikoZOII, mini hittem volna. Nem kegyelmesura/zúk: szerkesztő úrnak s/óliiják. () is, ( satlió is minden tőle telhetői megtesz a szorongaioii zsidók, IIok és IÍSZIviselők erdekében: még llorhyi is megmozgat jak. Radnóti Miklósi cg>szei sikerül a munkaszolgálatból kimenteni oly kél vénnyel, amelyet elsőnek Herczeg irt alá. Másodszor, fájdalom, nem volt eredmény." Egy ügyben Benedeknek is segítségére volt Herczeg. A német megszállás után Benedek Marcell Kisbaconba húzódott. Ott érte a fölszabadulás, onnan hívták Kolozsvárra egyetemi tanszékre. 1947 őszén tért vissza Budapestre. Hivták a Singer és Wolfner — új nevén Új Idők — könyvkiadó vezetőjének, a szabadkőművesek vezetőjüknek. 1950-ig, a föloszlatásig ő volt az utolsó magyar nagymester. Közben meghívták a pesti egyetem tanárának is: 1962-ig, míg látása meg nem romlott, drámatörténetet adoft elő, és műfordítói gyakorlatot tartott. A SZEGEDI ÁG Benedek Elek Édes anyaföldem! cimű önéletrajzából már tudhattuk, hogy a székely író szegedi lányt vett feleségül. Amikor 1883 tavaszán, a bukovinai székelyek hazatelepítése körül munkálkodva, először fordult meg Szegeden, már ismerte jövendőbelijét. „Szeged falai közt találtam a legmelegebb szíveket — írta —, ó, és Szeged porában játszadozott az az aranyszőke hajú leányka, kinek életem legszebb álmát s mind e mai napig legszebb valóságát köszönhetém..." 1881-ben inditotta meg Rákosi Jenő a Budapesti Hírlapot. Itt kezdte újságirói pályáját Benedek Elek. Rákosi a Kerepesi (ma Rákóczi) úton, a Rókus-kórházzal szemben levő traj fikban vette szivarjait. Olykor elkísérte Benedek Elek is, és tanúja lett a főszerkesztő és a trafikoslány vitáinak. Meg-megdobban a szive, ha az aranyszőke lány hirtelen visszavág a nagytekintélyű főszerkesztőnek... A kis bolt csak félig bolt — félig kaszinó. Ide járnak a közeli Népszínház (a későbbi Nemzeti) színészei is. Benedek Elek is mindennapos... Azután megkéri a szép trafikoslány kezét. ÉDESMAMA Ki volt ez a trafikoslány? Kisbaconi sírjának fényképéről olvastam le: Benedek Elekné Fischer Mária. 1862. nov. 3. — 1929. aug. 19. A szegedi zsidó hitközség anyakönyve megerősítette a születési dátumot, s ebből derül ki szüleinek neve is. Édesapjáról, Fischer Mórról Benedek Elek ezt írta: „Hajósgazda volt... s miként a fuvarosok ezreit tette tőnkre a «ló nélkül járó vasszekér" , a hajósgazdát a gőzhajó verte hullám azonképpen sodorta el. Nemcsak elsodorta, el is temette." Benedek Marcell könyvében ezt olvassuk: „Édesmama elmondta nekünk, hogy kiskorában nagyon gazdagok voltak, Szegeden éltek, és nagyapa a Tiszán szállított gabonát, de aztán a Tiszán is behozták a gőzhajózást, ő tönkrement és öngyilkos lett. Egyszer majd regényt fogok írni erről, mert a folytatása is érdekes. Mamát kivették az Angolkisasszonyok intézetéből, és felköltöztek Pestre. Itt nagymama először lisztüzletet nyitott, aztán trafikot kapott, és ott lutrira is lehetett befizetni. A fiúk nagyobbak voltak, nemsokára állásba kerültek." A szegedi nagymama, Poldes Nina, 1894-ben bekövetkezett haláláig lányának családjával élt. Róla Benedek Marcell így írt: „Augusztusban meghalt a nagymama, Édesmama anyja, a Zuglóban, ahol együtt nyaraltunk. Nagyon öreg volt már, 54 éves [!], de azért borzasztóan sajnáltuk." „Tavaly óta szegény nagymama már nehezen mozgott, és sokat üldögélt a^szobája ablakában. Én gyakran odamentem hozzá, szerettem hallgatni szögedies beszédét. Ha népszínművet írok, abban így fognak beszélni..." Fischer Mór nyilván az, akiről Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond A szegedi zsidók című könyvében (1885) azt írja, hogy Tiszaföldvárról származott, 1861-ben érettségizett a kegyes oskolában, és 1870-ben tagja volt a hitközség képviselő-testületének. Benedek Elek szerint özvegye nyolc gyermekével abban az évben költözött a fővárosba, amelyben ő is fölkerült Erdélyből, tehát 1877-ben. Másutt azt olvassuk, hogy Mária kislány volt még, amikor apja a Tiszába ölte magát. A tragédia tehát a hetvenes évek elején következett be. Benedek Marcelltól megtudjuk, hogy a legidősebb fiú, Benedek Marcell keresztapja, János, eleinte bankár volt, majd megbukott, de mint a Pesti Napló, 1906-tól pedig a Magyar Nemzet kiadóhivatalának igazgatója, később is jómódban élt. Fischer Ferenc újságíró, Fischer Gyula hajógépész lett. Flóra színiiskolába járt, iró is akart lenni, irt is egy népszínművet; férjhez ment, lánya született, de kevéssel anyja után, még 1894 végén meghalt. A család többi tagjáról nem szól Benedek Marcell. „A nyolc gyermek közül — írta még 1894-ben Benedek Marcell — csak Édesmama maradt nagymamával, egy darabig tanult még Zerkovitz néninél, de aztán sok dolog volt a trafikban, segített nagymamának." A kisdiák egy kicsit itt összekeverhette édesanyja történetének időrendjét. Zerkovitzné Prinz Janka — a híres dalszerzőnek, Zerkovitz Bélának édesanyja — 1869 és 1879 között Szegeden az Oskola utcában, a Szegedi Napló első házában (lebontották 1964-ben) tartott fönn leányiskolát. Az Angolkisasszonyok viszont Budapesten taníthatták Fischer Máriát. Benedek Elek 1884. július 29-én a Kálvin téri református templomban esküdött meg a hitére tért Fischer Máriával. Házasságukból hat gyermek született. A BENEDEK-MISZTÉRIUM A székely férfi és a szegedi lány szövetsége is különleges volt. Még 1916-ban, Erdély román megszállásakor megfogadta Fischer Mária, hogy férjével együtt hal meg. S amikor 1929. augusztus 16-án Benedek Elek kezéből kihullott a toll, felesége veronált vett be. Egymás mellett két szobában'haldokoltWé'dek Elek és felesége. Benedek Elek halálküzdelme 17-én, feleségéé 19-én délelőtt ért véget. A kisírt szemű román főszolgabíró — Benedek Elek meséin nőtt föl — engedélyt adott, hogy egyszerre, már 19-én délután temessék el őket. A kálvinisták bibliásabbak, mint a pápisták: mindenre találnak idézetet az írásból. Benedek Elekné sírkövén Ruth könyve első fejezetének 16. és 17. sora olvasható: „Ahová te mégy, oda megyek. Valahol lakol, ott lakom. A te Istened az én Istenem. Ahol meghalsz, ott halok meg, és ott temettem el." Ennél csak a kisbaconiak koszorújának fölírása megrendítőbb: „A kis falu sír — siratja nagy fiát." PÉTER LÁSZLÓ ARCOK BUDAY GYÖRGY KÖLTŐI PANTHEONJÁBÓL: KÖLCSEY FERENC, CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY, VÖRÖSMARTY MIHÁLY