Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

Csütörtök, 1985. szeptember 19. 3 Enyhíteni a gondon Vasúti rakodási verseny Az őszi szállítási csúcs valamennyi fuvaroztató ré- sités esetén a rakodások egyik évről évre visszatérő szére az idén is őszi forgal_ szervezésében részt vevő mi „vasúti rakodási ver- központi, valamint vállalati senyt" hirdetett. A versenyt dolgozókat jutalomban ré­két időszakra hirdették meg, szesítik. problémája, hogy a fuva­roztató vállalatok nem rak­ják meg, vagy nem rakják ki időben a kapott vasúti az első szeptember 14-től kocsikat. Ezzel sok gondot októbr 31-ig, a második pe_ okoznak a vasútnak, nehezí­tik a forgalom zavartalan lebonyolítását. Különösen elégtelen a rakodás a hét­végeken. Keddtől péntekig tart a rakodási csúcsidőszak, szombaton és vasárnap pe­dig kevés helyen rakodnak, sokáig állnak a vasúti ko­csik. Ez a helyzet lényegé­ben hétről hétre ismétlő­dik. A vasúti fuvarozás egyen­letességét elsősorban a hét­végi árufeladások növelésé­vel és a rakott kocsik fo­lyamatos kirakásával lehet elősegíteni. E célok megva­lósítása érdekében a Köz­ponti Szállítási Tanács tit­kársága a MÁV Vezérigaz­gatóságával együttműködve dig november 1-től decem­ber 15-ig tart. A versenyidőszakban a vasúti hálózaton szombat, A hét végi vasúti kiraká­sok fokozására indított ver­seny alapja pedig az igaz­gatóságok részére megálla­pított kocsikirakási terv teljesítése. A vasútigazgató­vasárnap összesen 6,9 millió ságok e tervek tejesítése tonna áru berakását kell esetén az erre a célra biz­biztosítani. Ez azt jelenti, tosított keretből jutalmazás­hogy az első időszakban ra tehetnek javaslatot. Juta­összesen legalább 3,2 millió, lomban azok a vállalatok a másodikban pedig leg. szállításvezetői, szállítás­alább 3,7 millió tonna árut szervezői részesíthetők, akik kell a rendelkezésre átadott kocsikba a jelzett napokon berakni. Hogy ez teljesíthe­tő legyen, az árufeladó fu­varoztatók felügyeleti szer­veinek meghatározták a bera­kandó árumennyiséget, ami­nek legalább 93 százalékát kell hét végi napokon tel­jesíteni. A 93 százalékos, vagy ennél magasabb telje­a kocsik kirakásának szer­vezésében, a rakodások le­bonyolításában kimagasló eredményt érnek el. A verseny értékelését a Központi Szállítási1 Tanács titkársága és a MÁV Vezér­igazgatóság kereskedelmi fő­osztálya a teljesítési adatok alapján végzi majd el. G. J. Betakarították a lent és a kendert Az idén jó termést takarí- ezekből konvertibilis elszá­tottak be kenderből, és len- molású piacra is jut. A bői, mindkét ipari növény- BUDA-FLAX-nál pedig nek folyamatban van az át- olyan vékony lenfonalat, il­letve ebből szőtt könnyű ruházati terméket dolgoztak ki, amely egyaránt keresett itthon és a világpiacon. A vállalat fonodájában és szö­vödéjében — a meglevő be­rendezéseket kiegészítve — újabb speciális gépeket He­lyeznek üzembe. A lenipari fonógépek, fo­nalfestő-berendezések, nagy szer annyit, mint az év más időszakában. Ezért az ága­zat 23 ezer dolgozója három műszakban végzi a feldolgo­zást, de még így ís szükség van kisegítő. erőkre. Több vétele. Az értékes rostnövé­nyek minősége is kiváló. A kendertermés — hasonló­an az előző évekhez — fe­dezi a hazai szükségletet, lenből azonban a feldolgo­zóipar igénye nagyobb, mint amennyi hazánkban terem. A magyar talaj- és éghaj­lati Viszonyok különösen kedve^pk a kendernej;, 3. teljesítményű, új rendszerű nyersnövény magas és kar- szövőgépek és anyagmozgató csú, szakítószilárdsága kivá- berendezések üzembe állitá­ló. színe világos. Mindezek sava> a tervek szerint jelen­a tulajdonságok lehetővé te- tösen bővül a BUDA-FLAX szik, hogy míg világszerte konvertibilis exportja, csak zsineget és kötelet ké­szítenek a kenderből, ha­zánkban szövőfonalat, s ab­ból különleges tulajdonságú műszaki ponyvát is szőnek. A kender termőterülete a különleges minőség és a jó termesztési lehetőségek elle­nére sem növekszik évi öt­ezer hektár fölé. pedig a 7—9 tonnás hektáronkénti átlag a világszínvonal két­szerese. A mezőgazdasági üzemek csak nehezen vál­lalják a nehéz fizikai mun­kát, és a sok gondoskodást igénylő kender termesztését. Ugyanez a helyzet a len termesztésével is. A terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok, inkább más, szá­mukra kifizetődőbb növényt vetnek. Igaz, a len termesz­tési feltételei hazánkban kedvezőtlenebbek a kender­nél. Ezért az érdekelt ipar­vállalatok a gazdaságok ösz­tönzésére kender-, illetve rostlen-termesztési rendszert hoztak létre. A két rend­szer összesen mintegy het­ven gazdasággal áll szoros kapcsolatban; három-öt éves termelési szerződéseket köt­nek partnereikkel, segítséget nyújtanak megfelelő vető­mag és műtrágyák beszer­zésére, sőt a termelési rend­szerek e célra kialakított la­boratóriumában elvégzik a" növények termesztéséhez szükséges kutatásokat is. A több éve sikeresen működő termelési rendszerek tevé­kenységének köszönhetően, ha a termőterület nem is növekedett, annak csökkené­se sem következett be. Ez pedig lehetővé tette, hogy a BUDA-FLAX. Lenfonó és Szövőipari Vállalat. vala­mint a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat, vagyis a két legnagyobb felhasználó az utóbbi időben fejleszthet­te gyártmányait. A kender felhasználói újabb. külön­legesen vékony, ugyanakkor erős zsineget fejlesztettek ki. A hazai ellátás mellett Gabonatermelési tapasztalatcsere Gabonatermelési tapaszta. latcsere kezdődött szerdán Bábolnán, az Iparszerü Ku koricatermelö Közös Válla, latnál. A háromnapos ren­dezvényen az IKR 245 ter­melőüzemének 800 szakem­bere értékeli a taggazdasági adatok számítógépes feldol­gozása alapján a búzater­melés .idei tapasztalatait. Már az első napi tanács kozáson kitűnt, hogy az IKR technológiája jó, al­kalmas a hozamok további gazdaságos növelésére/. Eb. ben az évben a 230 búzater­melő taggazdaságban, 240 ezer hektár területen 5207 kilogramm hektáronkénti át­lagtermést takarítottak be. Fázunk-e a téltől? Konzervipari csúcsidény Teljes kapacitással dolgo- helyen, így például Nagykő­zik a konzervipar 16 gyára, rösön, Debrecenben, Kecs­most van a csúcsidény. Na- keméten, Nyíregyházán kö­ponta 10-11 ezer tonna zépiskolás diákok is részt nyersanyagot fogadnak, két. vesznek a beérkező fermé­kek válogatásában, előké­szítésében, vagy a csoma­golásban. A legnagyobb mennyiségű nyersanyag most a paradicsom és a pap­rika. 4. Akkor is van szén, amikor nincs „Tisztelt szerkesztőség 1 Ta­nácsot kérek, mitévő legyek. Itt állók, nyakamon a gond­dal, miből iesz a gyerekeim­nek meleg a télen? Ha be­csületesen beállok a sorba, végre tudja, megvan a téli éjszakázó sorok csúnyák! A tüzelője, s legalább nem mi- Tüzép-slatisztikához részle­nusz tizenöt fokban kell tezés nélkül vegyük hozzá a ugyanezt a cirkuszt végig- körzetünk ellátásáért felelős bohóckodnia. Leszámolja a szövetkezetek legnagyob6i­pénzt, s búr érzi, hogy be- kát: a Dél-Tisza Menti elfogy a szabadságom. Mert csapták, még az önkéntes Áfész két „főboltja" az al­a szén is elfogy az orrom cinkosságot is vállalja meg- győi és a szőregi elosztóte­elől. és újra állhatok sorba, félemlítettségében: S. B-né lep csupán a kokszból ka­Ha pedig nem állok sorba és sírva panaszkodott a szerin- pott annyit, mint amennyit úgy- vesznek szenet, akkor te illetékesnél, ám fejveszt- igényelt. Minden más tüze­rossz a lelkiismeretem, mert ve menekült, amikor jegy- lőanyagból lényegesen keve­más sorbanállóktól veszem zőkönyvet akartak felvenni, sebb érkezett mindkét te­el a nekik járó tűzrevalót. Sorbanállásnál megbotránko- lépre. És innen osztják a Mer. bizony akkor is van MS nélkü, meséli szö i községi telepekre tovább. A szen, amikor nincs!' — írja ...... . , , hiányt!... Aimássy Kálmán, aki bek- ferfl -h^van mazsat akart fáradva a hiábavaló ácsor- adni a fuvaros nyolcezer fo- ^ g cé]unk q gásba reményvesztetten téb- rinlért.. f drá jat mindenféle cyiikséee' Szénre felelte szenek melle erkezett mar zeljuk el, olajkalyhaval jo oív^hanasidival mint ak! az országba lengyel, francia, néhányan fűtenek még. A akta^ azt te mondhatta vol- söt svájci szén is. Hal hon- tavalyi tapasztalatokról és naegvzicskóTranvrögre %hetne még? az idoi kilátásokról érdek­egy zdcsko aiany rögre. Jődve AFOR Tiszántúli - Mennyi koll? - kérdez- A statisztikait tanusaga Területj Központját61 a kö_ tek tőle, amito k.ujult aszerint az iden szeptember vetkez5 tájékoztatást kap_ gyomorgorcse. Utalta a rossz elsejeig Csongrád megyeben tuk Taval nem volt 'cj .,;„—1—+ mindegyik tüzelöfajtából többet adtak el. mint ta­valy ilyenkor. Szénből a múlt évi 47 ezer 983 tonná­val szemben az idán 54 ezer 508 tonna talált vevőre (s vicceket. — Húsz mázsa. — Az semmi. — Akkor negyven. — Jó, legyen, negyven. Mikor vigyem? — Most, de honnan? — Innen — mutatott a szénrakásra a fuvaros (fel)­hajtója. Alrpássy Kálmán lelkifur­az ellátással, s az év utolsó negyedében Csongrád me­gyében 19 ezer 630 tonnát adtak el, amelyből a sze­gedi kutaknál 2400 tonnát, , , „, , ... , 3z algyői elosztótelepról ebből a lakossági forgalom- 8H00 tonn;U értékesi tettek, ba a 84-es 37 ezer 797 ton- Ebből a lakosságnak u ezer naval szemben 43 ezer 484 . , tonna került). A brikett 27 tomia ^utott' ugy- ho8y mennyisége tavaly 39 ezer Algyoról 3035, Szegedről 811 tonna volt (a lakossági dalástól szorongatva állt rá áru 36 ezer 104), az idén az alkura, s rohant a pénz- naár 47 ezer tonnát adtak el 2190 tonnát „mértek szét". A vállalat vezetői ígérték, tárhoz fizetni. Ezután raga- <a lakosságnak 44 ezer 936 h?gy az Men ezt a mennyi­dott tollat, „...mert én ké- tonnát), kokszból tavaly 990 seget nemcsak tartan, tud­rem, látom a szenet, amit tonnát, az idén 2591 tonnát ^.aK:.,_anem ^u„es,í,.ese_U5n rakodnak a kocsira, látom a vásárolt a lakosság, a tűzi­fuvarost is, amint magabiz- fa mennyisége (lakossági tosan irányítja a rakodót, s vásárlás!) tavaly 12 ezer685, az idén 13 ezer 407 tonna volt. Az adatok szépek, az> tudom, hogy nekem viszik. Odabent pedig azt mondják, hogy egy deka szén sincs a telepen, ezért ki sem állít­ják a számlát, s így nincs is miért fizetni. És főleg, ki­nek fizetni .. ." Vagy mégis van, aki elveszi a pénzt?? Az ilyenfajta alkuk az egyoldalú kiszolgáltatottság alapján köttetnek meg. A hiánygazdálkodás vámszedői jól tudják, az ellátási gon­dok, az embert próbáló meg­alázó sortállások — előző nap délutántól másnap reg­gelig, amikor közlik, kár volt éjszakázni — úgy megdol­gozzák a szerencsétlen vá­sárlót, hogy örül, ha fizet­het. Igaz, nem annyit, mint amit hivatalosan kóstál az áru, s a fuvardíjra meg még csak irányadó fogódzói sin­csenek — pedig annak sem a csillagos ég a határa —, de hát kit érdekel az, ha növelni is. A tárolókapaci­tás elegendő hozzá!- Rajtuk — úgy tűnik — nem múlik. A többi a téltől függ. Igriczi Zsigmond Nagy László felvétele Tegnap, szerdán, a rokkantak világnapja alkalmából kiállítást rendezett a mozgáskorlátozottak megyei egyesü­letének szegedi csoportja tagjainak munkáiból. A Haza­fias Népfront Belváros IV/B körzeti bizottságának klub­• ti 1 iias tvepironi ueivaros iv/U KOTZCU Dizousaganait KIUD­jQ rOkKOntOK Jaban egyebek között Kerekes József apátfalvi naiv festő / 1 1 WI\I\UIII.UI\ képeit, Kiss Ferenc gobelinjeit, Mészáros Ágnes ikebanáit, világnapján horgolásait, Dunai Józsefné kalocsai hímzéseit láthatták az érdeklődők. Délután Michailovits Lehel, az egyesület vezetője megemlékezett a világnapról. A népfront körzeti bizottsága ezután vendégül látta a mozgássérülteket, akik a zákányszéki citerazenekar műsorában is gyönyörködhet­tek. Képünkön: a kiállítás részlete. Szénkutatás az ajkai medencében Befejeződtek a földtani kutatások az Ajka II. elne­vezésű szénlelőhelyen. A feladatot a Veszprémi Szén­bányák Vállalat megbízásá­ból az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat és az Eötvös Loránd Geofizi­kai Intézet szakemberei ol­dották meg. Káptalanfa, Gyepükaján és Csabrendek A kutatók megállapításai alapján még az idén meg­kezdik az új bánya tervezé­sét, várhatóan 1987-ben pe­dig az első akna mélyíté­sét is. Az új bánya előre­láthatóan 1995-ben kezdi meg a termelést. Az Ajka II. lelőhely ku­tatása 1982-ben kezdődött, és a hazai szénbányászat község térségében együtte- történetében rekord idő sen 52 ezer méter kutatófú rást végeztek. Ezekkel és a geofizika módszereivel meg­állapították, hogy az emlí­tett területen a kibányász­ható szén mennyisége meg­haladja a 100 millió tonnát, a minősége jobb, ajkai medencében nyászható széné. A 70 szá­zalékban erőművi, 30 száza­lékban pedig lakossági fel­használásra alkalmas szén alatt fejeződött be. A gyor­sított kutatásra azért volt szükség, mert a már több mint 100 éve művelt ajkai bányák szénkészlete kime­rülőben van. A régi bá­nyászkodás során ott hagyott mint az szén felkutatásával, a koráb­ma bá- ban gazdaságtalanul kiter­melhetőnek ítélt készletek felszínre hozásával, és más módszerekkel is már csak 1995-ig tudják meghosszab­atlagban 500—600 méteres bítani az élettartamukat. Az mélységben, vastag szelve- új bánya hosszú időre biz­nyekben helyezkedik el, te- tosítja az ajkai szénmeden­hát korszerű technológiával ce több ezer bányászának gazdaságosan kitermelhető, foglalkoztatását. Köztéri lámpaoszlopok a Dunai Vasműből 30-40 eszten­új ter­élénken A köztéri világítást szol- minimálisan gáló lámpaoszlopok minta- dő. példányai készültek el a Du- A Dunai Vasmű nai Vasműben. A kohászati mékei iránt máris kombinát tervezői irodája és érdeklődnek a városi taná­lemezfeldolgozó gyáregysége csok és kivitelező építőipari közös munkájaként spiráli- vállalatok egyaránt. A vas­san hegesztett csövekből és mű ennek alapján már fel egyenes varrató profilcsö- is készült az első 500-1000 vekből gyártják majd a 10- darabos széria gyártására. 15 méter magas és 3-4 Az ízléses formájú, szép ki­méter magas változatban vitelű lámpaoszlopokból — készülő oszlopokat, amelyek mutatóba — a lemezfeldol­két négyirányú karjainak gozó gyáregység dunaújvá­vágén gömb üvegburába, rosi Duna-parti szabadidő­foglalják a világítótesteket, parkjában is felállítottak Az acéloszlopok élettartama néhányat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom