Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

Kedd, 1985. szeptember 3. 5 Tanévnyitók A miskolci egyetem kitüntetése Hétfőn országszerte megkezdődött a tanítás az általános és a középiskolákban. Az első csengetés 1 millió 300 ezer általános iskolás és mintegy 235 500 középiskolás számára jelezte a szünidő végét, az új tanév kezdetét. Több mint 160 ezer kisdiák lépte át először az iskolák küszöbét, A gimnáziumokban 29 ezren, a szakközépiskolákban 35 500-an, a szakmunkásképző intézetekben 66 ezren kezdték az első osztályt. Tegnap több felsőoktatási intézményünkben is ünnepélyesen nyitották meg az új tanévet. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen jubileumi tanévnyitó ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy 250 éves a magyar műszaki felsőoktatás. 1735-ben, Selmecbányán bányaiskola alakult azzal a céllal, hogy a magyarországi nemesfém és réz termelésének fellendítésére vezető szakembereket képezzenek. Ezzel a világon elsőként itt indult meg a felsőfokú bányászati, kohászati szakemberképzés. A jubileumi tanévnyitó ünnepségen Czibere Tibor, az egyetem rektora köszöntötte a hallgatókat és a külföldi, valamint a hazai vendégeket, köztük Pál Lénárdot, az MSZMP KB titkárát, Köpeczi Béla művelődési minisztert, Fejti Györgyöt, a Borsod megyei pártbizottság első titkárát, Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét. A rektor üdvözlő beszédét követően Köpeczi Béla művelődési miniszter emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács, a magyar felsőoktatás 250. évfordulója alkalmából és a Miskolci Nehézipari Műszáki Egyetem által az elmúlt harminchat tanév során végzett kiemelkedő munka elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendet adományozta az egyetem kollektívájának. A kitüntetést és az oklevelet a miniszter kezéből az egyetem rektora, Czibere Tibor vette át. Ezt követően Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a 37. tanévét kezdő Nehézipari Műszaki Egyetem, a 250 évvel ezelőtt alapított Selmecbányái Berg Schola. bánya- és kohótisztképző iskola jogutódjának vezetőit, oktatóit és diákjait, s gratulált az intézmény magas kitüntetéséhez. A Budapesti Műszaki Egyetem tanévnyitó ünnepségén — amelyen megjelentek a minisztériumok, főhatóságok, párt- és társadalmi szervek vezető képviselői — jelen volt és felszólalt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára is. Polinszky Károly rektor köszöntötte az egyetemi tanács tagjait, az oktatókat, hallgatókat, köztük az egyetem űj polgárait. Diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartottak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján is. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Szabó József, a főiskola rektora köszöntötte a megjelenteket, az intézmény oktatóit és hallgatóit, valamint a 231 végzőst. A MUOSZ Oktatási Igazgatóság újságíró-iskoláján is hétfőn tartották az ünnepélyes tanévnyitót. Az új oktatási évben 55 hallgató kezdte meg tanulmányait; Kovács Béla főigazgató köszöntötte őket. (MTI) Fizikai konferencia Hétfőn megkezdte munkáját az Európai Fizikai Társaság (EPS) plazmafizikai szakosztályának kétévenként esedékes nemzetközi konferenciája a Budapest Kongresszusi Központban. Az ötnapos tanácskozáson — amelyet az Eötvös Loránd Fizikai Társulat a Központi Fizikai Kutató Intézettel közösen rendez — csaknem 500 külföldi és félszáz hazai szakember, elsősorban a fúziós folyamatok fizikai kérdéseit, valamint a fúziós berendezések műszaki problémáinak fizikai alapjait vitatja meg. A tanácskozás résztvevői a hétfői- megnyitón hangsúlyozták, hogy a világ jövőbeni energiaproblémáinak egyik lehetséges megolf dását a fúziós reaktorok üzembe állítása jelentheti. Ma már igen közel áll a megvalósításhoz a fúziós kutatásoknak az a végső célja, hogy a könnyű atommagok egyesülésekor (fúziójakor) felszabaduló energiát közvetlenül is felhasználhassák. Az öt nap során elhangzó előadások az e kérdésekkel kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit ismertetik. Az előadók jelentős része beszámolóját szakmai poszterbemutatóval is kiegészíti. (MTI) 2§S képernyő Profi pop Mozgáskorlátozottak üdülése Augusztus 30-tól, szeptember 6-ig 61 mozgáskorlátozott pihen a Tisza—Maros szögben, igen kellemes és kulturált körülmények között. A házigazda, a MEOSZ szegedi csoportja, változatos programot állított össze. A nap a városi termál fürdőben kezdődik, esténként pedig filmvetítést, diszkót és játékos vetélkedőket tartanak. Szombaton Fejes András pszihológuskandidátus tartott előadást a mozgáskorlátozottak szexuális életéről, majd az üdülők autóbuszos városnézésen vettek részt. Vasárnap délután a jelenlevők kerekasztal-beszélgetést folytattak Chikán Csabával, a szövetség elnökével, Kelemenné Szakonyi Júlia főtitkárral és Derera Mihály szaktitkárral. A képzési központban tanácskozott a szövetség elnöksége is. A testület először a Csongrád és a Békés megyei, továbbá a pvulai, városi egyesületet ' számoltatta be az eredményekről és a gondokrók -Ezt -követően áz egységes tagnyilvántartási rendszer bevezetésének. a szeptember 16-i rokkantak napjának előkészületeiről. valamint a mozgássérültek budapesti# szabadidököznontiának leléDÍtéséről tájékozódott. Megvizsgálták a titkárság belső munkamódszerét. továbbfejlesztésének lehetőségeit is. Az üdülök a héten a szegedi füvészkerttel, az ópusztaszeri nemzeti emlékparkkal. a város műemlékeivel ismerkednek, sor kerül egy hajókirándulásra is. Nagy Attila 20 helyett 14 Lakóterületi központok — új működési körzetek A városi tanács és a városlakók, a tanácstagok és a választók közötti kapcsolat kiszélesítése és rendszeresítése érdekében hozták létre Szegeden még 1974-ben a tanácskozási központokat. Az ott folyó munka eredményei alapján és a továbbfejlesztés érdekében a tanács 1980-ban rendeletet is hozott a központok működéséről. Az idei választásokig 20 ilyen tanácskozási központ volt Szegeden. A választások után indokolt volt ezek területi határait felülvizsgálni. Mivel kevesebb tanácstag is tevékenykedik most a városban, a tanács végrehajtó bizottsága 14 új központ kialakítását tartotta indokoltnak. Mivel a területpolitikai munka továbbfejlesztésének vizsgálatakor egyértelművé vált, hogy a tanácskozási központ elnevezés már nem fejezi ki a lényeges tartalmi elveket, ezért legutóbbi ülésén a városi tanács úgy döntött, hogy a régi elnevezést a lakóterületi központ megnevezésre módosítja. A következőkben az egyes központok működési területéről, székhelyéről, vezetőjéről adunk tájékoztatást. 1. számú központ: Belváros (Nagykörúton belüli terület) — 16 választókerület — Vezetője: Hofgesang Péter. 2. számú központ: Felsóváros (Felső Tisza-part — körtöltés — Lugas utca — Retek utca — Rózsa utca — Csongrádi sugárút — Nagykörút) — 7 választókerület — Vezetője: Tóth Zsuzsanna. 3. számú központ: Tarján (Retek utca — Lugas utca — körtöltés — József Attila sugárút) — 8 választókerület — Vezetője: Ozvald Imre. 4. számú központ: Makkosháza, Északi városrész ((József Attila sugárút — körtöltés — Csongrádi sugárút — Rókusi körút — körtöltés — Makkoserdő sor — Rózsa utca) — 7 választókerület — Vezetője: Ko. vács Károlyné. 5. számú központ: Rókus, Béketelep (Nagykörút — Csongrádi sugárút — Makkőserdő sor — körtöltés — Rókusi körút — vasút — Kossuth Lajos sugárút; Béketelep) — 6 választókerület — Vezetője: Vass József. 6. számú központ: Móraváros (Szabadkai út — Pe'.tőfi Sándor sugárút — Nagykörút — Kossuth Lajos sugárút — vasúti töltés) — 6 választókerület — Vezetője: Bácskai László. 7. számú központ: Alsóváros — 5 választókerület — Vezetője: Virág István. 8. számú központ: Petőfitelep, Báktó — 4 választókerület — Vezetője: Szőcs Lajos9. számú központ: Tápé — 3 választókerület — Vezetője: Márton György. 10. számú központ: Algyő — 4 választókerület — Vezetője: Tóth Margit. 11. számú központ: Kiskundorozsma — 6 választókerület — Vezetője: Mihálffy Béla. 12. számú központ: Ságváritelep, Hattyastelep, Szentmihályielek, Gyálarét — 4 választókerület — Vezetője: Király Dezső. 13. számú központ: Újszeged — 9 választókerület — Vezetője: Cseszkó László. 14. számú központ: Szóreg — 4 választókerület — Vezetője: Szirovieza Ernő. Megfogadtam, nem boszszankodom. hogy szerdán este már megint fedte egymást két érdekesnek ígérkező műsor. hanem kiterveltem, furfangosan átkapcsolok, mikor a másik kezdődik. Sajnáltam ugyan az Isteni Emma című csehszlovák film utolsó félóráját, de a Hazárdjáték — új magyar tévéfilm — még jobban izgatott. De addig volt másfél órám gyönyörködni Emma, a századeleji operaénekesnő isteni hangjában, mely az operairodalom legismertebb taktusait csillantotta fel. csak úgy, mellékesen, aláfestő zeneként. Amúgy. opera iránti vonzalmam ide, vagy oda, a hazaárulással vádolt Emma hányatott sorsa is lekötött. Olyannyira, ho«v persze teljesen kiment a fejemből előre eltervelt szemfülességem. mármint a programváltással kapcsolatban. Mire észbe kaptam. iavában ment a Hazárdjáték. Azt ígértem. nem füstölgők, de.. . Nem lehetett volna e két nagyjából ugyanazon nézöréteg figyelmét felkeltő műsor kezdetét egymástól egv félórácskával rr\ég távolabb tolni? A Hazárd :áték egyébiránt korántsem igazolta várakozásomat. Érthető az iró, Szalai Györgyi és a rendező. Erdős Pál szándéka, ..meggyűrkőzni a közömbösséggel, a tisztességtelen cinizmussal, a semmit sem akarók üeves kibúvóival", de kétséges, legjobb megoldás-e amatőr szereplők szájába adni küzdelem csatakiáltásait. Túlságosan hitelesnek tűnt ígv, olyannyira hétköznapinak. amely már senkit sem érdekel, „hagyjanak békén. elég a magunk baja"formán. Egyébként is: bármennyire örök téma marad, mintha letűnt volna már a fáradhatatlan. kudarcokra fittyet hányó.* önfeláldozó néoművelők korszaka. Azt pedig végkéDo nem értem, mi miatt szólt a film kizárólag 16 éven felülieknek. Hacsak nem vélte úgv az alkotógárda. korai még tiszta gyermekfejeket megzavarni a bűnös, cinikus, reménytelen felnőttvilág komor bemutatásával. Esetleg az első húsz perc adna választ kérdésemre — azt viszont elmulasztottam (lásd feliebb). Kevesebb morfondíroznivaló akadt a héten igencsak sűrűn jelentkező könynyűzenei programokon. Úgv látszik, a műsorszerkesztőségben érezni, vége a nyárnak, s talán az iskolakezdés (egyelőre báránv-) felhőit elhessintendö. tűzdelték tele az utolsó vakációhetet. Kinyitott a Pop-shop, kigyúltak a reflektorok a Sarízonpódiumo n. láthattuk valódi könnyűzenei mesterdalnokok vetélkedését, s épo ezen a héten jelentkezett a Pulzus is. Miközben számtalan popzenei próbálkozást vertek nagydobra — amelyek ugyanolyan sebesséffel. ahogy feltűntek, el is tűntek a süllyesztőben —. ez a könnyű, zenei panoráma egyre inkább kiérdemelné a „profi popDrogram" címet. Jó ritmusú — a szó szoros értelmében js persze —. friss, kellemes hangulatú. Más kérdés, hogy olyan szájbiggyesztő apróságok akadnak még. miszerint a Neoton együttes videoklipje nem más, mint hagyományos stúdiófelvétel; az együttes játék közben. Vagyis, éppen az hiányzik belőle, amitől a videoklip videoklip: látvány, ötlet, játékos humor. Popzenei csemegét ígért, komolyabbra sikeredett Ycv ko Ono egyórás műsora. Bár legtöbbünktől valószínűleg elég távoli az a világ, amelybe bepillantást nyerhettünk, s amelyből az avantgarde képzőművész, énekes, üzletasszony mélységesen emberi portréja kirajzolódott. Ügy tűnt. a hét vége a nők jegyében telt (pedig még a környéken sincs se nők. se anyák napja). A Yoko Ono-műsorral kezdődött sort az Új Tükör irodalmi kávéház Táj. nőkkel című összeállítása folytatta. s Szigligeti Ede A nöuralom című vígjátéka zárta, vasárnap este. A darab pontosan azt hozta, amire hivatott: felhőtlen. gondűző, (késő-) nvár esti szórakozást. Bánsági Ildikó. Szilágyi Tibor, Szombathy Gyula, Egri Kati (és a többiek) nagyszerűen — visszafogottan, de szellemesen. játékukban bujkáló csintalan jókedvvel — komédiáztak. Szerettem volna részese lenni Fekete Gyula és Bata Imre — bizonyára tanulságos — beszélgetésének. Hogy nem sikerült, annak a párhuzamosan pergő Balettalbum volt az oka. amelv spanyol ..kiadásával'" ugyanannyira vonzott. Csak egv kicsit belepillantok, gondoltam, de mire visszakapcsoltam az egyesre. Fekete Gyula már más gondolatot fejtegetett. — No. de megígértem, nem bosszankodom .. . Varjú Erika iszsv p yao • • • ÍG Érdemes bevezetőként fölidézni egy könyvet. Szegeden élö író írta, 13 éve. hogy megjelent. Az igen kiváló regény elénk varázsolja 1848 csodálatos kora őszét, amikor Kossuth Lajos, „a szabadság legnagyobb katonája", ahogyan később Amerikában Emerson nevezte, toborzóúlra indult itt az Alföldön. A könyv — Mocsár Gábor Gyémántper című művéről van szó — egyik legmegindítóbb része, amikor Hódmezővásárhelyről Szeged felé közeledvén, a Tiszánál két öreg algyői halász megállítja a menetet, hálát adnak az istennek, hogy láthatták Kossuthot, s kezet akarnak csókolni neki... „Mit érezhet egy ember, aki előtt így áll meg két öreg halász?" olvashatjuk. „Mit érezhetett Kossuth? S hogy megértsük, a mélyen vallásos szegedi nép lelke hogyan telt meg szinte vallásos áhítattal, amikor öt meglátta, tegyüid hozzá, hogy a templomból hoztak ki egy arannyal, bársonnyal díszített, hordozható szószéket — arról beszélt Kossuth." A Gyémántper tanulságai, biztos vagyok benne. sok. egyéb mellett pontosan azt is példázzák, amiről csütörtökön este a Kossuth-adó Változatok a történelemre című műsorának soron következő darabja, A negyvennyolcasság hagyománya című adás szólt. Arról, hogy a magyarság elsői nagy össznépi élménye, a nemzeti tudatban rendkívüli mértékben maradandó, tartós nyomokat hagyó eseménye volt 1848/49. Ahogyan a Gerö András történész által vezetett beszélgetés egyik résztvevője. Szabad György történész mondotta: a honfoglalás óta nem volt olyan fordulata a történelmünknek, ami oly mértékig ragadta volna magával a nemzetet, mint azok az idők. Filep Antal néprajzkutató pedig arról beszélt: a centenárium alkalmából, 1948-ban a szabadságharc élö hagyományairól gyűjtöttek adatokat Magyarországon. Csak Kossuthról 1600 mondát szedhettek össze (!), 110 negy-t vennyolcas dal 600 változatát — s ha vesszük, hogy az 1848-hoz képest nagymértékben csökkent országterületen végezhették csak vizsgálódásaikat. belegondolni is szédítő, hogy a 15 milliós közösségben milyen arányokban, mennyire élhet ama gyönyörűséges hónapok emlékezete,.. Bizonyos szempontból egészen fantasztikus jelenség vizsgálatára vállalkozott ez a műsor. (Kár, hogy az említett Mocsár-könyv e megközelítésben meglehetősen fontos adalékait nem említették, hiszen Lukácsy Sándor irodalomtörténész igen iényegretörően elemezte az irodalmi vonatkozásokat is.) „Az ellenzékiségnek éppen úgy támaszul szolgált, mint ahogy hatalmi helyzetben is igyekeztek felhasználni. Mikor, kinek, mit jelentett 1848—49?" — olvashattuk a rádióújságban a műsor beharangozóját, s ebből máris kiviláglik: ez a félóra voltaképpen az események óta eltelt másfél évszázad tükrében keresett válaszokat a fenti kérdésekre. A program második része ilyen válaszadási kísérletekből is állt, s bá-- őszintén szólva rám jóval nagyobb hatást gyakoroltak a máig meglepően nagy számban létező Kossuth-bankók valóságai, vagy az. hogy a temetőkben sok fej fin szinte kizárólagossági Igénnyel áll: „48-as honvéd', nem, voltak tanulság nélküliek a 48 óta tovatűnt évtizedek hagyományőrző akcióinak különböző változatai sem. Kulcsmondatnak nevezhető az elhangzott megjegyzés: „nagyon jellemző egy korszakra, hogy mi az. amiről megfeledkezik". S a kijelentés is: 1945 után semmi sem ártott annyit 48 ügyének mint Révai József hírhedett „értékelése": megvalósítottuk a 12 pontot, sőt, túl is teljesítettük ... A szerkesztő Mihancsik Zsófiát nemcsak a témaválasztás. de az az igen rokonszenves eszmei alapállás is dicséri, amely tudatosan törekedett arra. hogy eleve, vitán felül óriásinak tartott históriai eseménysor utóéletének felmutatására vállalkozott a közreműködő szakemberek segítségével. Nem olyan magától értetődő dolog ám ez. mint hinnénk. Mert ugyan Petőfi örök időkre szólóan írhatta még, hogy „Ezernyolcszáznegyvennyolc. te csillag, / Te a népek hajnalcsillaga.'..." — de volt bizony már jó néhány kísérlet arra, hogy „csillag a máglyán"-helyzet állják elő. Az ilyen műsorok pedig szerencsére éppen azt a hittüzet táplálják. amelyről jól tudják, hogy sohasem szabad kialudnia. Igaz, másfél száz esztendő a bizonyíték rá: nem is alszik ki. Domonkos László 1