Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

ts> Idfeald ( j kiadványok VA / /­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam, 186. szám 1985. augusztus 9., pcntck A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Jó a hagymatermés Szedés kézzel és gépekkel — Teljes üzem a szárítókban Már a téli tárolásra al- koztatás szerint a Német a Zöldért Vállalat korszerű kalmas vöröshagyma szedé- Szövetségi Köztársaságba és átvevő helyeket, raktárakat sét is megkezdték. A makói a Szovjetunióba indulnak a építtetett. A jelenlegi cél tájkörzet jellegzetes fűszer- szállítmányok. Kedvező idő- a tárolási technológia to­növényét, jövedelmezőségé- járás esetén — amikor eső- vábbfejlesztése, hogy az nél fogva — megyénk egyéb zések nem gátolják a sze- ősszel fedél alá kerülő ter­területein is — mint pél- dést — naponta kétszáz ton. més hosszú hónapokon ke­dául Sándorfalva határában na hagyma utazik a kül- resztül se veszítsen minősé­a Magyar—Lengyel Barátság földi megrendelőkhöz. géből. Ez esetben olyankor Tsz földjein szívesen ter- A feldolgozó üzemek is is nagy mennyiséget tud­melik. fogadják már az új termést, nak exportálni, amikor a Bőséges az idei termés, amelyből tisztítás és felsze- hagyma külpiaci ára a leg­amit 2 ezer 900 hektárról letelés után szárítmány ké- magasabb. Ezért fejlesztik a takarítanak be részben kézi, szül szintén exportra. A ma- tárolók műszerezettségét, részben gépi erővel. A régi kői telepen kívül bekapcso- Olyan mérőműszereket sze­és az új technológia jól ki- lódott ebbe a munkába a reltek fel, állítottak be, egészíti egymást. Azért ma- Szegedi Új Élet Termelőszö- amelyekkel folyamatosan radt fenn a hagyományos vetkezet szárító üzeme, mi- ellenőrzik a raktárak szellő? kézi ültetés — ahogy mond. vei ott a szokásos nagy sze- zését, hőmérsékletét, pára. ják, duggatás — mert az zon később, a fűszerpaprika tartalmát, így előállított hagyma ko- érése, betakarítása után in- A hatalmas tárolók min­rábban érik és azt a sze- dul be. Addig jól kihasznál- den részében a legkedvezőbb déssel egyidejűleg a földe- jók a nagy értékű berende. körülményeket igyekeznek iken válogatják, osztályoz-" zéseket: a korábbi hetekben teremteni, hogy megőrizzék zák, rakják kisebb, nagyobb kamiiiát szárítottak. az áru eredeti minőségét, zsákokba. Ez az áru mind- Valamikor sok gondot Ilyen irányú tudományos járt exportra kerül. okozott az óriási tömegű kutatások is folynak a vál­A Csongrád megyei Zöl- hagyma tárolása. Ma már lalat megbízásából, dért Vállalattól kapott tájé- nincs ilyen probléma, mert T. B. Kórokat, zavarokat okozott a szélvihar Helyreállítási munkák — Árad a Duna A csütörtökre virradó éj- áramzavart Győr. Kapuvár, szültség elrendelésére is sor szaka a nagyerejű viharos Esztergom és Székesfehér- kerül ezen a szakaszon. A szél Budapesten és környé- vár térségéből ielentették. dunaremetei vízállás csü­kén is sok helyen okozott Győrött a tv-erósítőállomás- törtök reggel 550 centimé­károkat, zavarokat. A szél- nál történt üzemzavar 19 terre. a tetőzést a hét vé­vihar többfelé megtépázta perces feszültségkimaradást ggre várják, 660 centiméter az eletromos vezetékeket, s okozott. . .. .... '.'.,.. . . ennek nyomán kisebb-na- Pápa térségében 8 fa Koru" V12«»dassal- itt az gyobb zavarok keletkeztek dőlt a telefonvezetékekre és eddlf? észlelt legmagasabb az elektromos szolgáltatás- 11 községgel megszakadt a vízállás 692 centiméter. A ban. Az Elektromos Művek- távbeszélő-összeköttetés. jelenleg rendelkezésre álló hez többek között Szigetha- A helyreállítást csütörtö- ' . , , . . n , . lomról. Szentendréről és kön reggel nagy erőkkel adatok szermt BudaDestnel Gödöllőről érkeztek errevo- megkezdték. Postai kábel- augusztus 12-en 650 centi­natkozó hibabejelentések. A rongálódás történt Tatabá- méteres vízállás várható, szerelőbrigádok azonnal hoz- nya és Budapest között is,' amj az, aiS(j rapartok lezá­záláttak a megrongált ve- ami Győrrel. Mosonmagyar- ^ szükségessé. Ha a zetekek íavitasahoz. es ro- ovarral, Sopronnal, Szom- . . vid időn belül ismét megin- bathellyel akadályozta a te- vízgyűjtőn ujabb jelentós dult az áramszolgáltatás. lefon- és telex-összekötte- csapadék hull, a fenti elóre­A szél a főváros több ré- tést. A nyugati országrészen jelzések módosulhatnak, szén fákat döntött ki. ága- számos fa dőlt az utakra is. kat tépett le. A Fővárosi a hűsexport? Szomorú tapasztalattal tért vők világszerte megkövete- pontjából jogos lehet az haza az Amerikai Egyesült lik a minőséget, s ha ezt ilyenfajta elmélkedés, azon­Államokban járt magyar nem teljesítik az eladók, ban válaszadáskor arra is élelmiszeripari küldöttség, egyszerűen eladhatatlan lesz felelni kell, mit exportál­Tanulmányozták egyebek a termék. A magyar áruk junk a mezőgazdasági ter­között a háziasszonyok vá- is a világ élmezőnyével ver- mékek helyett. A külgazda­sárlási szokásait is. Az senyeznek, s ez különös- sági egyensúly megtartása, egyik áruházban egymás képpen igaz az agrárex- javítása ugyanis feltételezi mellett kínálták a Magyar- portra. A Közös Piac or- az agrártermékek kivite­országon gyártott, fóliába szágaiban eladatlan „hús- lét. Bár csökkentek az árak, csomagolt kolbászt, és a ha- hegyek" vannak, s egyre romlott a gazdaságosság, a zai, amerikai Peperonit. több országban van feles- mezőgazdasági export és Béltartalmuk, ízük, zama- leg mezőgazdasági termé- import egyenlege így is 900 tuk és súlyuk hasonló ár- kékből. Növekszik tehát a millió dollár körül van a cédulájuk azonban feltűnő kínálat, s ezzel együtt nem nem rubelelszámolású pia­különbséget mutatott. A bővül a fizetőképes keres- cokon. A vitatott kérdés magyar termék ára nyolc- let. ilyetén való megközelítése van cent, az amerikaié egy Válogathatnak a vevők, már egyértelműbbé teszi a dollár nyolcvan cent. S ami s ennek szempontjai első- feleletet, a legfeltűnőbb, a háziasz- sorban a minőség. A ma­szonyok mégis inkább a gyar agrárexportnak ehhez Ennek megfelelően kel­kell alkalmazkodnia, hi- lene a fejlesztéseket ösztö­szen jelenleg minden har- nözni, illetve a termelők ér­madik hektáron a külpiac- dekeltségét is megtartani, ra termelünk, s az ország Jelenleg azonban ellent­devizabevételéből a mező- mondás van az érdekeltség A magyar kolbász nem gazdasági termékek több és az export között. A me­felel meg minden szempont- mint harminc százalékban zőgazdasági exportbevétel ból az igényes amerikai vá- részesednek. Különösen je- döntő része a gabonából és sárlóknak. Csomagolása el- lentősek a húsipari termé- a húsból származik, ugyan­marad a tengerentúlon kek> mert az agrárexport- akkor a hústermelés fej­megszokottól, s tálalás előtt nak feIét- az ország nem lesztéséről lemondanak a szeletelni is kell. A Pepe- rubelelszámolású kivitelé- gazdaságok. Az utóbbi roni pedig már az üzletben nelt 20 százalékát adják. években növekedtek költ­enni való, gusztusos szele- alkalmazkodást per- ségeik, s ezt nem ismerték tekben kínálja magát. sze megnehezíti a vevők el a hazai felvásárlási árak, Mi sem egyszerűbb, mint válogató kedve, hiszen ez ezért romlott a termelés jö­fölszeletelni a magyar kol- egyben azt jelenti, hogy az vedelmezősége. A gazdasá­bászt is — gondolhatná a árakat lefelé nyomják. 1981- gok erre úgy válaszoltak, feldolgozásbán járatlan fo- ben 889 millió dollár érté- hogy csökkentették sertés- és gyasztó. Ha másutt megte- kd kdst adtunk el, 1984-ben szarvasmarha-állományu­Peperonihoz nyúltak. t. hetik nyilvánvalóan van csak 730 millió dollár ér- kat, aminek közvetett ha~ technológiája, csupán ezt téküt' s a kevesebb be- tása van a húsexportra is. kell alkalmazni, s elhárul vételért mintegy 30 szá- Magatartásuk érthető, hi­az akadály az export nö- zalékkal több árut kellett szen a termelőszövetkeze­velése elöl. Sajnos, nem kiszállítani. A sertés- és tek, állami gazdaságok a ennyire egyszerű a helyzet marhahús ara 0[y mérték- nyereség növelésében ér­mert a magyar húsioarben csökkent a világpiacon, dekeltek, s döntéseiket en dául 1983-ban 500 millió hogy ezt a veszteséget nem nek szolgálatába állítják. dollár értékben exportált lehetett ellensúlyozni A~ -1"'"1­húst és húskészítményt, de mennyiseg növelésével. 2. mindössze 3,8 millió dol­lárért vásároltak külföldön gépet, berendezést, techno­lógiát. Ezek nélkül pedig egyre nehezebb alkalmaz- Az árveszteségből és a kodni az igenyes vásárlók- termelési költségek növe­h°z- kedéséböl következően rom­A minőségi követeimé- lott az export gazdaságossá ­nyekhez való alkalmazko- ga. Sokan felteszik a kér­dás viszont elengedhetetlen dést; érdemes-e a mező­feltétele az agrárexport bö- gazdasági exportot bővíte­vítésének. Ma már a ve- ni? A gazdaságosság néző­Közterület-fenntartó Válla- Ezeket rövid idő **** el" lat brigádjai és két darus távolították, kocsija a bejelentések nyo- A kisfeszültségű vezetéke­mán azonnal útnak indultak, ken is sok hiba keletkezett, s eltávolították a forgalmat Győrött és a város környé­akadályozó, az úttesteken kén csütörtökön reggelig keresztben fekvő fákat, töb- több mint 300-at jelentettek bi között a III. kerületben a be. Az áramszolgáltató vál­Vöröshadsereg útján. Zug- lalat hibaelhárító brigádjai lóban a Kalauz utcában és folyamatosan dolgoznak a a XIX. kerületben a Balassi helyreállításon, úton. összesen 13 helyen * szabadították meg az utakat Az elmúlt napok heves a vihar okozta akadályok- esőzései nyomán a Duna Ál­tól. pókban eredő mellékfolyóin A csütörtökre virradó éj- jelentős árhullámok alakul­szaka újabb viharkárok ke- tak ki. Nem egészen két nap letkeztek az Észak-Dunán- alatt az Inn vízgyűjtőjén túlon. Az Észak-dunántúli átlagosan 100 milliméter Áramszolgáltató Vállalat te- csanadék volt. Az árhullám rületén — Győr-Sopron, Vas, hevességére jellemző, hogy Zala, Komárom és Fejérme- Bécsnél a Duna 48 óra alatt gyékben — a 20 kilovoltos 462 centimétert áradt. A középfeszültségű vezetéke- megkésett zöldár miatt csü­ken csütörtökön re?""' 35 törtök reggeltől a szigetkö­helyen történt szakadás, il- zi Dunaszakaszon első fokú letve kábelhiba. T**-'- he- árvízvédelmi készültség van. lyütt fák, ágak, dőltek a A heves áradás miatt vár­vezetékekre. A legtöbb hatóan a harmadfokú ké­Sehmidt Andrea felvételei A Szegedi Kéziszerszámgyárban csak a fogókból 7-8 termékcsaládot készítenek sok változatban. Ezekből bőven kerül a boltokba és a mezőgazdasági üzemekbe. Jól sikerült az idei első félév exportja is. Az NSZK-ba 20 százalékkal több termé­ket szállítottak, mint az év elején tervezték. Képeinken a fogógyártás két mozz anata Az állattenyésztés jövedel­mezősége pedig harmada­ötöde a gabona termelé­sének, ugyanakkor fejlesz­tése több eszközt feltételez. Miután a nyereség kicsi, fejleszteni csak hitel fel­vételével lehetne az ága­zatot, melynek kamatai két­szer-háromszor magasab­bak, mint az állattenyész­tésben elérhető eszközará­nyos jövedelem. I 3.J Kézenfekvő volna az ál­lattenyésztés jövedelmezősé­gét az értékesítés nyere­ségéből javítani. Erre je­lenleg remény sincs, hi­szen a magyar exportő­röknek — az alacsony vi­lágpiaci árak miatt — sa­ját gazdálkodásuk fenntar­tása is gondot okoz. Az ál­lattartói kedvet más mód­szerekkel, de fokozni kel­lene, mert enélkül az ex­porttervek teljesítése ke­rülhet veszélybe. Természe­tesen nem a sor végén kul­logó, állattartó gazdaságok veszteségeit kell a támoga­tásokkal kiegyenlíteni, ha­nem az élenjárók terme­lését ösztönözni a költsé­gekhez jobban igazodó árakkal. A szabályozást ki­dolgozók és a termelők te­hát egyaránt találhatnak feladatot a gazdaságosabb export bővítésében. V. Farkas József V í

Next

/
Oldalképek
Tartalom