Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 185. szám 1985. augusztus 8., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint < x Ára: 1.80 forint Nagyobb önállóság ós felelősség Fejlesztések, átszervezések a gumigyárban Egybeesik a népgazdasági törekvésekkel az az átszervezés, amit a Taurus szegedi gyárában nemrégen hajtottak végre. Lényege, hogy az egyes üzemekben, részlegekben is nő az önállóság, vele együtt azonban a felelősség is. Az új formák azt célozzák, hogy az egyes részlegek, sőt, valamennyi dolgozó érdekei minél közelebb kerüljenek a gyár érdekéhez, a jó minőségű, és gazdaságos termeléshez. Ennyit általánosságban. A részletekről Varga Ottóné, a gyárvezető gazdasági helyettese beszélt. — Részletesen meghatároztuk az egyes üzemek feladatait, abban azonban mar önállóságot kapnak, hogyan hajtják végre azokat. A béifejlesztésnek az üzemben két lehetősége van: az üzem által hozott saját fedezet arányában, illetve a létszámcsökkentésből lehet növelni a bért. A létszámleépítés nem haladhat meg egy előírt szintet. Azon belül viszont az üzemvezetők szabad kezet kapnak: ha kevesebb emberrel meg tudják oldani a feladatukat, akkor több pénz jut azoknak, akik valóban keményen megdolgoznak az eredményekért. — Korábban konfliktusforrás volt a termelés és a karbantartás eltérő érdeke. — Ezt úgy igyekeztünk kiküszöbölni, hogy a karbantartáson belül termelőüzemékre koncentráltan osztottuk szét a létszámot, és gépgazdákat bíztunk meg. Minden eszköz ezeknek a gépgazdáknak a kezébe kerül, akiknek alapvető feladatuk, hogv biztosítsák, a gépek rendelkezésre állianak, amikor szükséges. Ezzel tulajdonképpen szinte teljesen az eredeti angol rendszerhez hasonló lett az 1982-ben bevezetett és a hazai viszonyokra némiképpen átalakított Maynard karbantartási, irányítási rendszer. Ahhoz, hogy a termelőüzemek gyártani tudjanak, mindenekelőtt jó gép kell. Előfordult ezelőtt, hogy a karbantartók azt mondták: a termelés nem adja ide a gépet. A termelők meg arról panaszkodtak: rossz géppel kell dolgozni. Ezekben a vitákban néha az igazgatónak kellett igazságot tenni. Ez most megszűnik: eldöntik az üzemekben, hogy mikor célszerű kivenni a gépet a termelésből, és akkor veiszik ki. Az ő dolguk, ők tudják megítélni, hogy mikor okoz legkisebb termeléskiesést. — A karbantartók gyakran panaszkodtak régebben az általuk túlzottnak tartott takarékosságra, az anyagigénylések, jóváhagyások bürokratikus rendjére. — A fenntartási részlegek kaptak költség- és készletkereteket. Túl nem léphetik ezeket, de arra költik, amire jónak látiák. A részlegvezetők tudják, milyen al-. katrész van, milyen nincs, mennvi a készlet, az ő dolguk és érdekük, hogy vigyázzanak rá, nehogy túllépjék. Mondok egy példát: Túl nagy a készlete a fenntartási részlegnek: a vezetője mondhatja az üzemvezetőnek, most add ide felújításra a kalandert, hogy eltűnjön a készletfölöslegem. Az üzemvezető pedig mérlegelhet, melyik a jobb: ha termelnek, és esetleg túllépik az üzemi készletkeretet, vagy arra az időre átszervezik a munkát, és nélkülözik azt a kalandert — ezt a rendelésállomány befolyásolja. Együtt van a termelés, valamint a tmk költség- és készletgazdálkodása. — Nemrégen vezetőváltás volt a fzegedi gyárban: Mikes Sándort Gyöngyösi György váltotta föl a vezetői székben. A szervezési változásoknak mennyi köze van ehhez? — A változásokat már Gyöngyösi elvtárs vezetésével valósítottuk meg. Mégis úgy gondolom, a nagyvállalat helyzete és a magyar gazdaságban bekövetkezett változások tették szükségessé az önállóság és a felelősbég egyidejű növelését a gyáron belül. A vállalaton belül is pályázni kell azután a beruházások elnyerésére. Kicsiben olyanok a feltételek, mint amikor egy vállalat bankhitelt kér: meg kell mondani, mit akarunk, mennyiért, és mi lesz az eredmény. — Panaszkodnak hazánkban az iparvállalatok vezetői, hogy kevés a lehetőség a beruházásokra. — Nálunk az átlagnál több lehetőséget biztosít a vállalat eredményes gazdálkodása. A Taurusnál is nagyon meg kell azonban nézni, mire költjük a pénzt. Tavaly befejeztük a különleges tömlőket gyártó üzemrész beruházását. Azon 25 méter hosszúságú speciális tömlőket tudtunk készíteni. Most zajlik egy újabb nagy munka: 200 méter hosszúságú speciális tömlőket tudunk készíteni, ha befejezzük. A hevederüzemben folyik egy másik beruházás, a mostanában sokat emlegetett lízing konstrukcióban. 1986-ban világbanki hitelből fejlesztettük a hidoltömlőgyártást is. — Ezek a beruházások nyilván sok szakértelmet igényelnek. Ki irányítja őket? — Ebben is növekedett az önállóságunk, hiszen a beruházások irányítása, szervezése gyári hatáskörbe került. Beruházási főosztály alakult, amely a gyárvezető felügyelete alá tartozik. Oj tervezőcsoportunk van, ugyancsak a beruházások miatt. A változásokhoz tartozik, hogy 1986. január l-jétől átvesszük a tömlőkhöz a csatlakozó szerelvények beszerzését, gyártását, ebben is önállóan, gazdaságosan szeretnénk munkálkodni. — Mit szólnak a dolgozók, beosztott vezetők a változásokhoz? — Az üzemvezetők például örülnek neki. Ha bejáródik az új rendszer, és — amint reméljük —, a hatékonyan, becsületesen dolgozó munkásainknak nő a jövedelme, valószínűleg ők is elégedettek lesznek. T. I. Csaknem 138 millió (orinl a Nemzeti Színház számláján Másfél hónap híján két esztendeje, hogy elhangzott a felhívás hazánk lakosságához, és a külföldön élő magyarsághoz: járuljanak hozzá a Nemzeti Színház méltó, új otthonának felépítéséhez. Azóta is folyamatosan érkeznek a pénzadományok az OTP XXII. kerületi fiókjához, ahol a Nemzeti Színház gyűjtési akciójának adatait regisztrálják. Mint az MTI munkatársának elmondták: az augusztus elejéig beérkezett összeg csaknem 138 millió forint. Eddig 26 ezer 742 befizetést könyveltek el, ebből egyénileg 6646-an utaltak át több mint 10 millió forintot, a 20 09C :soportos adomány összege meghaladja a 127 milliót. \ fővárosban több mint 1000, vidékről több mint 17 000 egyén, illetve kollektíva járult hozzá a Nemzeti Színház felépítéséhez, külföldről 379 felajánlás érkezett. II Fekete doboz" gépkocsikba Végre esőt kaptak a növények Kezdődik a gyári paradicsomidény A próbagyártás után megkezdődött a „FOK—GYEM" Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet legújabb terméke, a Mars menetíró berendezés gyakorlati kipróbálása. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mindössze kisebb módosítások szükségesek az üzemszerű gyártáshoz. A minden gépkocsiba beépíthető, elektronikus memóriaegységgel felszereli doboz a repülőgépek „fekete doboz"-aihoz hasonlóan rögzíti az adatokat: út—idő diagramot készít, mágneslemez-tárolójából később is visszahívható adatokkal. Ez különösen hasznos az esetleges balesetek okának felderítésénél. A „fekete doboz" folyamatosan regisztrálja a sebességet, az időt és segítségével az is megállapítható, hogy a vezető mikor lépett a fékre. Az időjárásra nem érdemes panaszkodni, mindenkinek nem járhat a kedvébe. Aki most veszi ki a szabadságát s összekuporgatott pénzén üdülni megy azon rimánkodik: jaj, csak ne most kezdjen esni. A mezőgazdász, a kistermelő, s a hobbikertész széttárja a kariát. s az égre néz: ma sem bírt esni. A lankadó paprikájára a furulyázó levelű kukoricára néz, s ha tuó, locsolót vesz a kezébe, vagy beindítja az öntözőszivatytvút. A tegnapi eső is úgy é- valamit, ha lesz folytatása. Deszken a Maros Tsz-ben a legjobbkor készült el két Bauer öntözőberendezés. Stadler Ferenc főmezőgazdász sorolja mely növényeket sikerült a gyötrő szomjúságtól megóvni. Amikor még nem készült el a táblákhoz a vizet szállító csatorna. hetven hektáron juttattak ki vizet az úi telepítésű legelőre. Nem hiába, mert nem sült ki. S amióta minden csatorna a helyén, úiabb hetven-hetven hektáron adtak 50 milliméternyi mesterséges csapadékot a hibridkukoricának a másodvetésű silókukoricának. A tagok fűszerpaprikája és a fehérnaprika a közösben szintén kapott az éltető vízből. Amikor a termésképződéshe' leginkább kellene a csaDadék, ezen a vidéken két hónap alatt igazi kiadós eső nem volt. összesen a száz millimétert sem éri el a mennyisége. Az öntözésen kívül mást js csinálnak errefelé. Két kombáin aratia a jól kifejlett, húszmázsás átlagtermést adó vetőmag l-'-abot. A learatott gabonát ütemezetten szálló^'- a gabonaforgalmi vállalat raktáraiba, ha nem is érte el a búza a tavalyi rekordot, a 48,7 mázsás átlagtermés több Csabai Károly és fia fogat ra rakja a lekaszált lucernát a Maros Tsz-ben a tervezettnél. A lucerna harmadik kaszálása után fogatok és teherautók szállítják a majorba az értékes takarmányt. S hogy dolgozóikat a nyári óvodaszünet alatt se kelljen nélkülözni, hétfőtől üzemel a téesz-napközi. Erre az időszakra felvettek egy szakkénzett óvónőt. aki naponta 12—15 gyerekre felügyel. Mórahalmon, a Homokkultúra Szakszövetkezetben a rozsaratás befejeztével megvonhattuk az idei gabonatermés mérlegét. Míg a búza és a rozs a vártnál gvengébb, 25—27 mázsás állagot adott; az árpa 40,8 mázsás termése itt homokon rekordnak számít. A paradicsom rohamosan érik. A téeszben a konzervgyár részére ma indul a felvásárlás, s a lévonalat holnap indítják. A barack úgy látszik nemcsak Móraholmon ért le, Domaszéken. a felvásárlótelepen váratlan kén tárult elém. Egy nap összesen hét mázsa barackot vásároltak fel, s a szín kongott az ürességtől. S az ártáblán hihetetlen átvételi árak: a D-s barack 13,50, a B-s 18 forint. Ahogy beértem a városba az árusoknál is jóformán enynyiért láttam, bizonyára ők még a dömping idején, olcsóbban kaptak1. A magyarázat az lehet, hoov a középérésű fajták a hőségben hirte'- - 1'értek, s a késeiek még zöldek. Egvre nagyobb tétel paprikát- és paradicsomot vesznek át a termelőktől. A konzervgyárban nincsenek bővében a nyersanyagnak. A befőttminőségű és a puha őszibarackból is kevesebbet sikerült felvásárolniuk. Ügy látszik, a szabadpiaci árak erős konkurenciának bizonyultak. Uborkát még alig láttak a gyárban, siralmas az idei termés. A csemege paradicsom felvásárlásába most lendültek bele a héten még csak igényük felét, 12 vagonnyit szereztek be. Szakaszos üzemmel, de beindították a paradicsomfeldolgozó lévonalat, a jövő hétre már elegendő nyersanyagra számítanak. T. Sz. I. Országos szántóverseny Jövőre Magyarországon nemzetközi szántóversenyt rendeznek a KGST-országok legjobb traktorosai számára. A magyar válogatott összeállítását szolgálja az a versenysorozat, amelyet az Agráripari Egysülés megbízásából a bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer szervezett. Az ország különböző tájegységein hat elődöntőt tartanak. Tegnap, szerdán, az Orosházi Dózsa Termelőszövetkezet tábláján a Csongrád és a Békés megyei erőgépvezetők vetélkedtek. Már a gépek felvonulásakor kitűnt, hogy a „pilóták." különböző gyártmányú gépeken próbálják bizonyítani tudásukat. A legtöbben a Rába-Steigerek nyergében ültek, de több Jonh Deere, International, FIAT, MTZ márkájú erőgépet is láttunk. A legnagyobb feltűnést kétségtelenül a majd három évtizeddel ezelőttről „itt felejtett" körmöstraktor jelentette. Tóth László, az IKR termelési igazgatója szerint: — Nem esélytelen a versenyben, hiszen itt az emberek versenyeznek elsősorban. Nem a szántás mennyisége, gyorsasaga a fontos, hanem a minősége. — A kukoricatermesztés eredményességéből mennyi múlik a szántó traktoroson? — Nagyon sok. Ugyanis ahhoz, hogy egy hektár minden négyzetdeciméterén egy kukoricatő termést hozzon, alaposan meg kell szántani a területet. A felszintatlan földből nem nő ki a mag. A fehér és piros jelzőkarók között elfoglalták helyüket az erőgépek. Zöld rakétajelzésre indult az iránybarázda szántása. Az első forduló után azonnal munkához látott a bírálóbizottság is. Értékelték a barázda egyenességét, tisztaságát. A verseny második része a terület megszántása volt. A gyorsaság itt sem számított erénynek, annál / inkább az egyenletesség. Ahol az ekevasak után még maradt földön felül a búzatarlóból, a traktoros már lemondhatott a jó helyezésről. Az utolsó sáv megszántása előtt mérőlécekkel és -szalagokkal felszerelkezve ismét minőséget ellenőriztek a bírók. A záróbarázdák jól alakítása sem könnyű feladat, ennek elvégzését is külön értékelték. Mészáros István, az országos szántóverseny bírálóbizottságának elnöke szerint: — Teljesen kifogástalan szántás nem létezik. A tíz szempont szerint, tízszer tíz pont adható. Volt verseny, amit már ötvenkét ponttal meg lehetett nyerni. A kategóriák az ekevasak száma szerint különültek el. A tegnapi verseny legjobbjai kategóriánként: Tóth Pál (Elek, Lenin Tsz), Sípos Pál (Kondoros, Egyesült Tsz), Huszári Zoltán Orosháza, Oj Élét Tsz). A Csongrád megyeieknek mindössze egyetlen harmadik hely jutott Kollár István, a Szentesi Május l.Tsz traktorosa révén. Az elődöntőkön kiválasztottak augusztus 25-én, az országos döntőben ismét vetélkednek. Aki itt is jó eredményt ér el, tagja lesz a válogatott keretnek, és készül a jövő évi nemzetközi versenyre. B. I.