Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

Szombat, 1985. augusztus 10. 3 Közgazdasági nyári egyetem Budapesten hétfőn meg- kodásról, a szociálpolitiká­nyílt a közgazdasági nyári ról, és a jövedelmi viszo­egyetem a Magyar Kereske- nyokról. Az előadók a Marx delmi Kamara épületében. Károly Közgazdaságtudo­A TIT budapesti szervező- mányi Egyetem, az Anyag­tének kéthetes rendezvényén és Árhivatal és az Országos — amelyre csaknem százan Tervhivataal vezető szak­érkeztek a világ különböző emberei lesznek. A rendez­országaiból — a hallgatók vénysorozat utolsó napján megismerkednek a magyar fórumon cserélhetik ki ta­gazdaság sajátosságaival, a pasztalataikat a résztvevők, világgazdasái környezetbe Az előadásokon elhangzotta­való beilleszkedésének prob- kat a gyakorlatban is tanul­lémáival. Előadások hangza- mányozhatják: felkeresik az nak el többek között az el- Országos Tervhivatalt, láto­múlt negyven év magyar gatást tesznek egy nagy­gazdaságtörténetéről, a ma- üzemben, és egy termelő­gyar gazdaság intézményi és szövetkezetben, szervezeti rendszeréről, a A nyári egyetemet gazdag vállalkozás pénzügyi felte- kulturális prőgram egészíti teleiről, a munkaerő-gazdái- ki. (MTI) Szakszervezeti küldöttség A bolgár szakszervezetek Várna megyei tanácsának meghívására kéttagú kül­döttség utazott tegnap, hét­főn — öt napra — Várnába. A delegáció vezetője: Ágos­ton József, a Szakszerveze­tek Csongrád Megyei Taná­csa vezető titkára, tagja: Harmatos József, az SZMT osztályvezetője. A küldöttség tanulmá­nyozza a Várna megyei szakszervezeti tanács tevé­kenységének főbb területeit, valamint az együttműködés lehetőségét. Viking hajó a Tiszán Svéd expedíció Skandináviától a Fekete-tengerig A nyár megszokott tiszai kéDébe beúszott egy szokat­lan hajó. Néhánv napja a vizet hasító, berregő motor­csónakok, a lomhán eresz­kedő uszályok és a verseny­zők karcsú kajakjai és ke­nui közé kockás vitorlával érkezett egy ezeréves viking ha'ó. Svédországból, a Bal­ti-tengerről indult a hat ta­gú expedíció Eric Nylén professzor vezetésével, hogy bejárják azt az évezredes utat, amit a feltételezések szerint a viking hajósok megtettek. Az újszegedi kempingnél veszteglő vitor­lás- és evezöshajót a követ­kezőképpen mutatja be az expedíció vezetője. — Sziklarajzok és egy tö­zegrétegbén konzerválódott hajómaradvány alamán re­konstruáltuk ezt a hajót. Különösnek tartotta a tu­domány a 30—40 méteres­nél jóval kisebb, mintegy 8 méter hosszú és 2 méter szé­les leletet, melynek alapján többéves munkával, 1980-tól saját magunk a lehető leg­pontosabban igyekeztünk fel­éoíteni. 1500 kilót nyom a fából készült hajótest, a vi­kingekéhez hasonló módon helyeztük el az evezőket, készítettük el a vitorlázatot, a tengelyeket és kerekeket, , w - • ~ , , . szereltük fel a legfontosabb k°n eveztünk fel a Karpa- Svédországnak arról a teru­szerszámokkal, Az építés toklS- a hegyormokon at ke- leterol, Gotlandbol valók technikai hátterét is maxi- rekeken húzva a merede- ezek a fiuk ahol egykor a málisan rekonstruáltuk 'veken es hagokon lovonta- vikingek eltek. Itt van ko­Alaptörvény volt számunk- tással 300 kilométeren át zöttük a tanársegédem, de ra hogy az építés során hoztuk a hajót, majd a Bod- akad régész, matróz, teve­semmi olyan technikai be- roeon- a Tiszán és a Dunán operatőr és sportoló. Sőt, at jutunk el a Fekete-ten- egy farmer is, aki fold.ien gerhez. Mondják is. hogy a szenzációs arany és ezüst Kárpátokon keresztül nem leletekre bukkant, s amikor szokás hajózni, mi mégis az állam jutalmat ígért ne­megpróbáltuk. Négy-öt hó- zi. inkább az expedícióban napos ez az út, májusban való részvételt választotta, indultunk, volt olyan nap. De mi lesz a majorral? — hogy ötven kilométert is ha- kérdeztem akkor. Mire a ladtunk, de olyan is akadt, felesége — mint egy igazi amikor csak öt kilométerre viking asszony — elibém futotta az erőnkből. A le- állt, s azt mondta: Hát itt mentumaink vannak, hogy a pnység önkéntesekből ver- vagyok én! ígv aztán nyu­azt buvalodott. valamennyien godtan evezünk tovább. Nagy László felvétele A viking hajó és kétharmadnyi legénysége az újszegc­di partnál rendezést és megoldást nem alkalmaztunk. ami ezer esztendeje lehetetlen volt. — Mi az expedíció célja, feladata? — Régészeti leletek anya­ga bizonyítja, hogy Skandi­návia és Dél-Euróoa között a késő bronzkor óta keres­kedelmi kapcsolatok létez­tek ... Sót arra is doku­hetedik században és követö időkben Svédország­ban vastúltermelés volt, amelyet viking hajósok Dél­Európába szállítottak és ezüstre, aranyra, borra cse­rélték. Ezt a félkész vasat minden valószínűség szerint hajófenéken szállították és nem az óceánok kerülőút'a­in. hanem az Északot Déllel összekötő folyókon. \ vi­kingek tehát nemcsak rabló­támadások céliából hatoltak be a kontinens belsejébe, de békés kereskedőként is. A kutatók elméletileg már be­bizonyították, hogv milyen hajókkal és milyen módon teremtődött kapcsolat Skan­dinávia és a Fekete-tenger közölt — mi ezt a gyakor­latban szeretnénk igazolni. Ez egy tudományos expedí­ció. amelv igyekezett a leg­hűségesebben rekonstruálni az ezer évvel ezelőtti, a vi­torlást az evezőssel össze­kapcsolt hajót, útián tapasz­talatokat és igazolást szerez­ni e teóriának. — Hoayan alakul az út­vonal. kik alkotiák a legény­séget? — Svédországból indul­tunk, lengyelországi folyó­saiát költségünkön utazunk. T. L. Á „röszkeiek" barackosa Talán három éve lehet, hogy Szatymazról szóló falu­riportunkban leírtuk Szűcs László elképzelését. Megle­nunk. Sokszor láttuk már hasznát, ha nem hazulról vittük a szempontokat. Gyö­nyörűen sikerült a telepítés, hetösen indulattal beszélt az ez az első benyomásunk. A egyre szaporodó kiskertek- sor- és tötávolság mindenütt rcl, noha neki elég nagy azonos kertje van. Azt mondogatta nőnek berek, nekik is kell a moz­gás, és a levegő, ez az első gondolatom, a második pe­dig az, hogy itt bunda nem lehet, mert itt dolgozniuk kell. Aki ezt a munkát el­amig a fák meg nem vállalta, csak elismerést ér­krumpli és bab is demel. Hacsak..'! a tanár úr, hogy kész ráfi- termeszthető közöttük Jó- Azt is itt tudom meg, hogy zctés így szervezni a kis- páran az amerikai földimo- az első ütem lényegesen kü­kertmozgalmat. Jó tíz-tizen- gyoróval próbálkoznak. Nagy- lönbözik a másik kettőtől, öt évig csak viszi a pénzt a jából úgy kell kezelni, mint Akik közelebb voltak a háztól a kert, amíg be nem a krumplit, de nem bántja tűzhöz, azok vannak az el­kerítődik, kút nem lesz ben- a kolorádóbogár. Kutat is sőben, és kishaszonbérletre ne, pihenőház nem épül, az- fúrattak már sokan, haj- kötöttek szerződést. Többen tán jönnek a gyümölcsfák, szálra egyenes a Norton-ku- vannak olyanok is, akiknek, teljes hozzáértés nélkül, leg- tak sora is, és a telepítés a korábbi időkből származó többször a csemetekertes rá- körbe is van kerítve. Pre- kiskertje már van. Onnan beszélésének engedve. Ö ügy ciz és pontos munka, aki fúj a szag, hogy a szabvány­csinálná, mondta, hogy nagy- beszállt a buliba, nem két kerteket nagy summáért ve­üzemi táblákban telepítené napra számít, az biztos. hetik meg mostanában, itt a gyümölcsöt, garantálva a Tűi a kerítésen szedi a viszont egyetlen fillér nél­szakszerűséget, helyet hagy- krumplit egy tősgyökeres ta- kül is „kerthez" juthattak na a parcellák végén kis nyásgazda, ö mondja, az- Amikor tudomást szereztek házikónak, gyöpnek, és a előtt itt csak a gaz termett róla fölsőbb helyeken, azon­termést a szövetkezet érté- meg. A szél hordta-vitte a nal megállították az akciót, kesítené. Mi lenne a nagy- homokot, először a buckákat a második és a harmadik kellett elegyengetniük, az- ütem neve azért lett már tán jól meg is trágyázták a mezőgazdasági szakcsoport, földet. Biztos, hogy jól jár, Az elsőre még mindenki aki belevágott. A helybeli- építhet valamit, a másik ket­ek? Azok nem nagyon van- tőnél azt is megszabják, hó­nak, azoknak ott a háztáji, vá teheti a budiját. Mind­velné. Gondoljunk csak bele meg a saját kert, erre leg- háromra vonatkozik azon­jól. Azóta szinte járványként inkább csak a városi kap- ban, hogy egyiket se hirdet­terjedt a „szedd magad"- ható. ték meg előtte a szokásos mozgalom. Mostanában pél- A jogi egyetem tanára ka- módon, mindenki hozhatta dául a sárgabarackra tobo- pálgatja a földimogyorót ar- legjobb ismerősét, annak ba­roztak így szedőket. Aki le- rébb. Kezd leszakadni a ká- rátját és amannak a legjobb szedi, haza is viheti, csak a nikula az égből, aki ilyen- komáját, termelési költségeket és mi- kor vállalja az alul-fölül sü- Vegyük elő bölcsebbik nimális üzemi hasznot kell tő homokon a kapálást, már eszünket! Annyiféleképpen fizetnie. Üjságból tudjuk, rá- elismerést érdemel. Tőle tud- átrendeződik mostanában a dióból halljuk, rengetegen juk, termelési hitelt vehe- szocialista tulajdon, hogy a jelentkeztek, százával vára- tett- föl mindenki az OTP- szülőanyja se ismerne rá. tői, huszonötezret fejenként, és öt év múlva kell kezde­niük a visszatörlesztést. Okosan van kitalálva, ak­kor már terem a barack. A termés húsz százalékát meg­tarthatja saját fölhaszná­lásra, a többit azonban a üzem haszna? Legfőképpen az, hogy a munkát legin­kább kívánó időkben is len­ne elegendő munkaerő hoz­zá, hiszen a „sajátját" min­denki mindenáron megmű­koztak a személygépkocsik, mert kölcsönösen jól járt a szövetkezet is és a bedolgo­zó is. Tetszett akkoriban a ta­nár úr álma, azért is közöl­tük szívesen, de azt nem gondoltuk volna magunk se, hogy ilyen hamar követőkre teasi,-n^k kell átadnia érté is talál. Csongrád megyében keslt««'"e A téesz a lehető nincsen nagyüzemi sárga- legjobb áron köteles tovább barack, pedig egvre inkább adni A négyszáz négyszög­fölfelé tart az ázsiója, ültet- 01 tud annyit teremni, hogy lek tehát a röszkeiek. Szo- oUhoni befőzésre vagy aján­ros a nadrágszíj, állami tá- dekozasra a nűsz százalék is Amikor az első szövetkezeti lakások készültek, minden­kiben megfordult a gondo­lat, majd visszacsinálják, mert hogy néz az ki, hogy a szocializmusban állami tá­mogatással épüljenek ma­gánházak. Most már ott tar­tunk, hogy szövetkezetiek se nagyon épülnek és államiak se, aki 4 lakni akar valahol, vegye meg a lakást, vagy építse föl. Megeshet tehát, hogy a ternielési , pagyüze­mekben is változik annyit a mogatásra nem számíthat­tak, igyekeztek tehát maguk­hoz kötni azokat, akik meg is művelik, és ha már érik, a gazda gondosságával le is szedik. Jól emlékszem, a pusztamérgesiek is akartak így szőlőt telepíteni, de messze van Szegedtől Mér­bőven elég, tehát jól járt az v"aS. hogy amit tegnap til­alkuval a szövetkezet is, a tottak, azt ma ajánlják, nem vállalkozó is, és természete- szeretnénk tehát abba a sen az állam js, mert az a föld, amelyik eddig csak kórót termett, barackot ad. Nyakunkon a kánikula, mást nem is találunk, be­ges, senki nem jelentkezett me8yünk tehát érdeklődni a rá. Ebből is látni lehet te- szoYetkezet irodájába. Kony­hát, hogy a városnak meg­határozó szerep juthat az ilyesfajta kölcsönös üzlet­ben. Itt van a sok aszfaltra szorult — inkább nyomult — ember, legtöbbje már csak a mozgás és a levegő kedvéért is szívesen bele­megy a játékba, ha nem kell elautóznia a lehetséges hasz­not. A jelentkezők többsége a Retek utcából való, vagy a panelváros egyéb tájairól. kül mentünk ki a helyszín­re, hogy mások véleményé­re ne kelljen helyzetbe jutni, hogy né­hány év múlva visszaolvas­most majd ^ fejünkre saját iromá­nyunkat, mint elrettentő marhaságot. Az élet egyik legfőbb törvénye a változás, és örülnünk kell, ha változ­hat. Meg kell azonban mon­danunk, hogy mai eszünk tárják Kevés a hűtőberendezés Évről évre gyarapszik, s több százezer tonnában mér­hető az a forgalomba kerülő élelmiszermennyiség, amely a szállítás, a tárolás és az árusítás során hűtést igé­nyel. A hütésigényes élel­miszereket 46 ezer boltban és vendéglátóhelyen árusít­ják, s összesen 170 ezer hű­tőberendezés áll rendelkezé­sükre. A látszólag kedvező ellá­tottság mellett a kereskede­lem hűtöhálózata mégsem tartott lépést a hűtést igény­lő élelmiszerek mennyiségé­nek és választékának növe­kedésével. A hűtőgépek egy­harmada ugyanis — s eze­ket főként a vidéki kis űz* letekben és a főváros pe­remkerüleli boltjaiban al­kalmazzák — egyszerű, kis kapacitású hűtőszekrény, s nem alkalmas a forgalomba hozott áruk teljes egészének tárolására. További gond, hogy a gépek jó része el­avult. A géppark elöregedése kü­lönösen a nyári kánikulai időszakban okoz sok nehéz­velői pontossággal elénk az adatokat. Először szerint furcsa, ahogy a rösz­úgynevezett baráti kör szer- keiek barackosa szervező­veződött, negyvennyolcan dütt- Legalább a látszatot vágtak bele és kilenc hek- ke"ene megőrizniük, ha eb­táron 4 ezer 37 fát telepítet- ben az országban egyre erű­tek. A második ütembe het- sebb«n hangoztatjuk az vennégyen szálltak be, ti- egyen'° esélyeket. Akkor is, zenkét hektáron 4 ezer 953 ha 0 maradéknak joga van fát ültettek, a harmadik bármikor elmennie Mérgesre, ütem kilencen tagja pedig Ne felejtsük el, hogy a tizennégy hektárra 4381 fát 'ózan mértéket nálunk a — tett Aki a kaísziba „bele- legjózanabb egyenlőség ad­Az ötlet tehát visszhangra ^Pe"". az még vállalhatott Akkor is, ha a szövet­talált, szépen megy minden kd'°n területen szőlőt is. klóban barátokat ke­a maga űtján. Hacsak.., Eddig erre csak azt lehet S^TaS Ifmeg Előzetes tajekozodas nel- mondani, hogy nagyon szép kellett volna éreznie, aki az egész. legközelebb volt a tűzhöz. Készséggel mutatják a lis- Még akkor is. ha ö semmi tát is, és nálam csak most mást nem akart, mint sza­esik le a húsz fillér. Min- bad idejét föláldozva hasz­denkit nem ismerhetek, ah- not hajtani. Mert igy elke­hoz sokan vannak, de sok rüjhetetlen a vád: ezek a közöttük az ismerős. Több- kertek nem a halandóknak terjedelmes hivatali születtek. tá maszkod­fejlesztésére ezeknél a vál­lalatoknál is kevés a lehe­tőség. Átmeneti megoldás­ként ezért naponta több al­kalommal szállítják az üz­letekbe a romlandó élelmi­séget. Ezt csak némiképp el- szereket. Jól beváltak a tar­lensúlyozza, hogy az elmúlt tós, illetve féltartós tejek is, esztendők során javult a valamint azok a húskészít­6zervizkapacitás. s átlagosan mények, amelyek hűtés nél­48 órán belül a helyszínre kül söntén hosszabb ideig érkeznek a javítást végző eltarthatok. E termékek ára szakemberek, ha elromlik azonban köztudottan nem ol­egv hűtőberendezés. csó. s a gyártók nem is tud­Bár a kereskedelmi és nak kellő mennyiséget elő­vendéglátó vállalatok hűtő- állítani. hálózat fejlesztésére immár több éve 20 százalékos köz­ponti támogatást, illetve — ha igénylik — 50 százalé­A meglevő hiányosságok, nehézségek ellenére mégis lehetne csökkenteni az élel­miszerek megromlásából kos visszatérítendő kölcsönt adódó veszteségeket, ha a kapnak, a fejlődés meglehe­tősen lassú. Hasonlóak a problémák a szállítóknál is, hiszen a tejipar és a hús­ipar is csak néhány száz hű­tőkocsival rendelkezik, s a termelők, a szállítók és a ke­reskedelem több gondosság­gal. jobb szervezéssel hasz­nálná ki a meglevő lehető­ségeket. karbantartanák a gépeket. nyíre székekben ülnek, ök is em­Horváth Dezső Háromezerféle tankönyv A tankönyvterjesztéssel is könyv hiányzik. A július foglalkozó vidéki könyves- 31-i adatok szerint a kiadók boltok augusztus 21-töl min- összesen 81-féle kiadvány­den iskolába eljuttatják a nyal tartoznak még. Az ál­tankönyveket. A tanévre talános iskolásoknak készü­megjelenö kiadványokat e lő 182-féle könyvbői csupán naptól vehetik át a nemze- hét, a 179-fajta gimnáziumi tiségi iskolák is. A Művelt tankönyvből kettő, a mint­Nép Könyvterjesztő Válla- egy 600-féle szakközépisko­lát budaörsi raktárát — a lai könyvből tíz hiányzik, tervek szerint augusztus 25- A tankönyvek szeptember ig — mind a háromezerfé- 6-ig csak az iskolákban ve­le tankönyv elhagyja. hetök át, a boltok nem fog­Palotás János, a vállalat Inlkoznak árusítással. Azok terjesztési főosztályának ve- ? a?-elyek a kezdest kővetően nem kel­zetoje elmondta: a keszulo nek eI az évközi árusításra 30-32 millió példányból már kijelölt megyei boltokban csak 1 millió 120 ezer tan- kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom