Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

75. évfolyam, 203. szám 1985. augusztus 30., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Lakásf iskola, óvoda A szegedi tanács üléséről jelentjük A Szeged Megyei Városi Tanács tegnap tartotta ülé­sét a városháza dísztermében. Papp Gyula tanácselnök kö­szöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló Papdi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Horváth Károly­nét, a megyei pártbizottság titkárát, Székely Sándort, a szegedi pártbizottság első titkárát. Az ülésteremben ott voltak a várois országgyűlési képviselői, a tanácskozásra meghívott üzemek, vállalatok, intézmények vezetői. A tes­tület először megvitatta és elfogadta Csonka István, a ta­nácselnök általános helyettese előterjesztésében Szeged VII. ötéves tervkoncepcióját. Döntöttek a vároisi tanács vállalatainak új irányítási formába való besorolásáról is. Ezt követően a testület előterjesztéseket fogadott el, ta­nácsi bizottságokat hozott létre, amelynek elnökeit és tagjait megválasztotta^ A lakóterületi tanácskozási köz­pontok vezetőit is kijelölte a tanács, majd az ülés Papp Gyula zárszavával fejeződött be. A VII. ötéves tervkoncepció Igen nagy érdeklődéssel fogadta a tanács Csonka ilstván előterjesztését, hi­szen a város VII. ötéves tervkoncepciója minden pol­gárnak életkörülményeit is meghatározza. A tanácsel­nök általános helyettese az írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést fűzött, amely­ben rámutatott a tanácsi tervezés és gazdálkodás új módjaira, formáira. Egye­bek között hangsúlyozta, hogy a közigazgatás terüle­tén is felerősödik a decent­ralizálás, és ez új követel­ményeket jelent a tervezés­nél és az elképzelések, prog­ramok valóra váltásánál. Egyébként a VII. ötéves terv két szakaszban készül el, most a koncepció jóvá­hagyása után, jövőre a tes­tület a végleges keretszá­mokat határozza meg. A koncepció elkészítésé­nél figyelembe vették a különböző társadalmi szer­vek véleményét és javasla­tait is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a tár­sadalmi vita befejeződött, ugyanis az elkövetkezendő hónapokban a lakosság kü­lönböző rétegei megtárgyal­ják városunk fejlődésének lehetőségeit. Újdonságot je­lent, hogy a tanács az ed­digieknél fokozottabban be­vonja a helyi erőforrásokat intézményeinek, valamint az egész város üzemelésébe. Tovább szélesíti a közmű­fejlesztésnél a lakosság ön­erős akcióit, amelyeknek már nemes hagyományai megtalálhatók a gázvezeték építésénél. A következő öt­éves tervben a csatorna- és az útépítésnél is kihasznál­ják a helybeliek öntevékeny támogatását. A társadalmi munka a városfejlesztésnél fokozottabban kiegészítő forrássá válik. Szó volt ar­ról is, hogy a közeljövőben kidolgozzák és előkészítik a területfejlesztő hozzájárulás felhasználásának módját és feltételeit. A területfejlesztés, vala­mint a tanácsi gazdaság szabályozó és szervezeti rendszerének továbbfejlesz­tését elősegítő intézkedések 1986-tól lépnek életbe. A tervkoncepció már az új szemlélet alapján született, melynek lényeges eleme: csökkennek a központi elő­írások, növekednek a saját bevételi források. A saját pénzforrások tervezhetősége által erősödik az önállóság. Ebben az új gazdasági kör­nyezetben a legfontosabb cél az intézmények és a város tisztességes üzemelte­tése. tessük, csak a legfontosabb megállapításokra szorítko­zunk híradásunkban. (E té­mára a lapunkban még visszatérünk, azért is, mert a végleges keretszámokat a következő évben határozza meg a tanács.) Az elképze­lésekből kitűnik, hogy a tanács törekszik a társadal­mi esélyegyenlőség feltéte­leinek javítására, a szociá­lis létbiztonság megőrzésé­re, és igyekszik mérsékelni a város különböző területe­in az életkörülményekben tapasztalható indokolatlan különbségeket. Amellett, hogy az intézményrendszert megfelelő színvonalon mű­ködtetik, nem hanyagolható el a lakóépületek felújítása, a kiegyenlítettebb ellátás feltételeinek pótlása. így a tervidőszak végéig a bölcső­dei férőhelyek száma nyolc­vannal, az általános orvosi körzeteké hárommal, a gyermekorvosié kettővel, a szakorvosi órák száma pe­dig harminccal növekszik. Tovább bővül az öregek napközi otthonainak befo­gadóképessége is. A házi szociális gondozói körzetek száma kilenccel emelkedik. Az egészségügyi gyermek­otthon épületének átadásá­val a pedagógia új térüle­tén nyílik lehetőség előre­lépésre. Ezenkívül csökken az óvodai zsúfoltság, meg­szüntetik a szükségférőhe­lyeket. Több általános isko­lai diák tud majd napközi­ben étkezni. A következő tervidőszakban megépül egy 24 tantermes középis­kola is, de ennek ellenére a demográfiai hullám gond­jai ezáltal sem oldódnak meg. Első helyen az otthonteremtés Demográfiai hullám Szeged népessége Csong­rád megye többi településé­től eltérően a következő öt esztendőben is tovább nö­vekszik. Ennek üteme vár­hatóan 2 százalék, és így a VII. ötéves tervidőszak vé­gén a város népessége meg­haladja a 180 ezret. Sajnos, a nyolcvanas évek végéig az élveszületések számának csökkenésére lehet számíta­ni. De azt követően a ter­mészetes szaporodás növek­szik, és egy újabb demog­ráfiai hullám következmé­nyével számolnak. Csongrád megye belső népességmoz­gásának központja tovább­ra is Szeged marad. A 70­es és 80-as évek yközött éves átlagban 1100-an, az elmúlt öt esztendőben pe­dig 800-an költözködtek a Tisza-parti városba. A VII. ötéves tervidőszakban elő­reláthatólag Szegedre éven­te 5—600-an jönnek, hogy letelepedjenek, annak elle­nére, hogy iparfejlesztésre nem kerül sor. A népesség korösszetétele jelentősen módosul, a 14 évnél fiata­labbak száma négyezerrel csökken, ezen belül a böl­csődéskorúak aránya nem változik, az óvodások szá­ma 1500-zaI, az általános iskolásoké pedig körülbelül 2500-zal csökken úgy, hogy 1987-ig ez az utóbbi korcso­port jelenléte mégis szá­mottevőbb lesz. (A csökke­nés a tervidőszak második felében észrevehetőbb.) A Szegeden dolgozó aktív keresők aránya a VII. öt­éves tervben várhatóan 2,3 százalékkal emelkedik. Az üzemek, vállalatok, intéz­mények az ifjúsági munka­erőforrás bővülésére a 80­as évek végén számítanak. A város munkaerőhelyzete — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­nek várható hatásaként —. javul. Alapvető célkitűzés továbbra is a teljes foglal­koztatás biztosítása, amely nem azt jelenti, hogy min­denki elképzelésének meg­felelő munkakört tud be­tölteni. A társadalmi gon­doskodás keretében biztosí­tottnak látszik a csökkent munkaképességűek elhelye­zése, az intézeti ellátásban részesült alkoholisták reha­bilitációja. Tudósításunk keretei kö­zött nincs arra hely és mód, hogy a koncepció "valameny­nyi elemét, vonását ismer­Az eddigi fejlesztéscent­rikus szemléletről a műkö­dési központúra való átté­rés nem jelenti a fejleszté­sekről való lemondást. Azonban a következő öt esztendőben csak a leg­szükségesebb beruházások valósulhatnak meg. Kiemelt feladatnak tekinti a tanács a lakás, a középiskola-épí­tést, valamint a lakóterüle­ten felmerülő, a helybelie­ket közvetlenül érintő köz­érzetet befolyásoló problé­mák megoldását. A követ­kező ötéves terv fejlesztési lehetőségei nem érik el a korábbi öt esztendőét, mert a beruházásokra fordítható összeg 15 százalékkal ala­csonyabb, mint amennyi a VI. ötéves tervidőszakban volt. Az előző középtávú ter­vekhez képest lényegesen kevesebb lakás megépítését tervezik. Szegeden jelenleg a lakással nem rendelkező igénylők száma 4500, ebből tanácsi bérlakásra 1500-an, tanácsi értékesítésű lakásra ezren, OTP-lakásra pedig kétezren várnak. Mindent egybevéve azonban a mennyiségi lakáshiány megszüntetéséhez 1986—90 között 7200 lakást kellene felépíteni. A minőségi la­káshiány megszüntetése ér­dekében további 1700 gar­zonra lenne szükség. A' most ismert pénzügyi le­hetőségek alapján a tanács erre a kiemelt feladatra 1,4 milliárd forintot, a fej­lesztési célú kiadások 41 százalékát tudja fordítani, aminek alapján a követke­ző öt esztendőben reálisan 5700 lakás felhúzásával szá­molhatunk. Ennek megosz­lása a következő: szociális bérlakás 800, OTP—Mészöv lakás 2700, egyedi társasházi lakás 400, családi ház 1800. Üj-Rókuson áll rendelke­zésre nagyobb éoítési terü­let, valamint Felsővároson és Észak-Újszegeden. Válto­zatlan feladat, a belvárosi üres telkek korszerű tár­sasházakkal való gyorsabb' ütemű beépítése, amiben a lakásszövetkezetek közre­működésére számít a ta­nács. Nem halasztható to­vább az Indóház ter re­konstrukciója sem. A je­lenlegi feltételek mellett közel kétezer család kap 302 millió forintnyi lakás­vásárlási, illetve -építési támogatást. (Az erre rászo­ruló társadalmi rétegek át­lagosan 150 ezer forint ér­tékű, vissza nem térítendő segítséget kapnak az állam­tól.) A szakigazgatási szer­vek a hagyományos csalá­di házat építeni szándéko­zók részére — 700 lakás felhúzására alkalmas köz­művel részlegesen ellátott állami telket tudnak bizto­sítani. Előzetes felmérések sze­rint az elmaradt lakóház­felújítási munkák teljes be­fejezésére csak a VIII. öt­éves tervben kerülhet sor. A rekonstrukcióra szoruló lakások megközelítik a négyezret, de a pénzügyi forrás csak 2300 lakás fel­újítását teszi lehetővé. Természetesen a lakás mellett más is épül, a hi­ányzó egészségügyi alapel­látás megteremtése érdeké­(Folytatás a 3. oldalon.) II Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallga­tott meg a földrengés okozta károkról és a kárrendezések helyzetéről. Megállapította, hogy a helyreállítási munká­latok rendben folynak, az illetékes szervek a szükséges intézkedéseket megtették. A Minisztertanács megvitatta a környezetvédelmi munka tapasztalatait és továbbfejlesztésének egyes kérdé­seit. Úgy határozott, hogy e tevékenység eredményesebb ellátása érdekében növelni kell a területi tanácsi szervek és környezetvédelmi bizottságok szerepét, felelősségét. A jövőben növekszik az Országos Környezet- és Természet­védelmi Hivatal elnökének szakigazgatási, irányítási, fel­ügyeleti és ellenőrzési jogköre, módosul a környezetvéde­lem szervezete. A kormány — az állami vállalatokra vonatkozó új rendelkezésekkel összhangban — meghatározott, illetve mó­dosított egyes államigazgatási hatásköröket. B földrengés okozta károk A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete Szeizmológiai Obszervató­riumának közlése szerint 1985. augusztus *15-én reg­gel 6 óra 13 perctől kezdő­dően augusztus 29-én dél­utánig 85 földmozgásból ál­ló rezgéssorozatot észleltek, amelyek közül a legerőseb­bet, a Richter-skála szerin­ti 5-ös fokozatút az első na­pon 6 óra 28 perckor re­gisztrálták. A földrengés epicentruma Berhida és Peremarton kör­zetében volt. Jelentősebb károk keletkeztek Balaton­almádi és Siófok térségé­ben, valamint több Veszp­rém, Somogy és Fejér me­gyei helységben. Az első földmozgás észle­lését követően a központi, a megyei és h«lyi tanácsi szervek mindenütt azonnal intézkedtek. Elhárították a közvetlenül életveszélyes helyzeteket, a súlyosan megrongálódott épületekben lakó családokat biztonság­ba helyezték. Kiköltöztették az életveszélyessé vált épü­letekben működő óvodákat, bölcsődéket, kórházakat, is­kolákat és más közintézmé­nyeket. Azonnal gyorsse­gélyt folyósítottak a rászo­rult családoknak, késedelem nélkül hozzákezdtek a ká­rok felméréséhez. örvendetes, hogy a ter­mészeti csapás emberéletet nem követelt, és súlyos sze­mélyi sérülés sem történt. Az anyagi kárt — termelés­kiesés nélkül — másfél mil­liárd forintra becsülik. A Minisztertanács a föld­rengés napján kapott gyors­tájékoztatástól kezdve fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérte az érintett három me­gyében szükségessé vált in­tézkedéseket, munkálato­kat. Mindenütt megnyug­vással vették tudomásul a kormányzat és a helyi ható­ságok gyors, hatékony in­tézkedéseit. A veszélyezte­tett területeken a párt-, a társadalmi és a tanácsi szervek, a fegyveres testü­letek, a hivatalok, a szö­vetkezetek és az intézmé­nyek a helyi lakossággal szoros összefogásban igye­keztek orvosolni a bajokat, úrrá lenni a helyzeten. Az illetékesek intézkedtek a megrongálódott közületi és termelő létesítményeket, valamint a személyi tulaj­(Folytatás a 4. oldalon.) Nagy László felvétele: OTP-fiók Rókuson Átadták tegnap, csütörtökön az OTP fiókját Rókuson, a Vértói utca 1. szám alatt. A dekoratív, modern pénzinté­zetben húszan dolgoznak naponta háromnegyed nyolctól negyed négyig, pénteken pedig negyed háromig. Az új fiók az építési, a lakásvásárlási és a valutaügyek kivételével ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, amit a Takaréktár utcai. A későbbiekben azonban lehet itt valutát is váltani. (Tá­jékoztatásul közöljük a fiók telefonszámát: 22-027.) \ a L

Next

/
Oldalképek
Tartalom