Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

\ Szerda, 1985. augusztus 28. Afomsorompó-szerződés Nemzetközi tanácskozás Genfben # Genf (MTI) Kedd délután Genfben nemzetközi tanácskozás kez­dődött,. amelyen megvizs­gálják az atomsorompó­szerjödés végrehajtását, az 1970-ben életbe lépett szer­ződésben, amelyhez eddig l'.TO ország csatlakozott, az atomfegyverrel1 rerrdentező hatalmak vállalták, hogy nem adnak tovább ilyen fegyvereket más államok­nak, egyúttal pedig a nuk­leáris fegyverek csökkenté­sére és általában a leszere­lésre törekednek, A szerző­déshez csatlakozó országok kötelezik magukat, hogy nem próbálnak megszerezni atomfegyvereket. Az egyhónapos konferen­cián várhatóan előtérben áll majd1 az a veszély, hogy egyre több, a szerződéshez nem csatlakozott ország, mint például Izrael, Dél­Afrika és mások, atomfegy­verhez jutva veszélyeztetik a nemzetközi békét és biz­sagot. A fejlődő országok, amelyek e tanácskozáson is nagy tobbsegben vannak, várhatóan bírálják majd azt a körülményt, hogy nem került sor az atomfegyver­kezés korlátozására; ellen­kezőleg, a fegyverkezési verseny tovább gyorsult. A tanacskozás igy politikai fó­rumkent szolgai, amelyen sok ország vezető politiku­sokkal, diplomatákkal, szak­emberekkel képviselteti ma­gái. A Szovjetunió küldöttsége élén Andronyik Petrofzjane akadémikus, az Állami Atomenergia Bizottság el­nöke, az Egyesült Államok küldöttségénél: élén Ken­neth Adelman. a Fegyver­zetellenőrzési és Leszerelé­si Hivatal igazgatója áll. A magyar küldöttséget Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár vezeti. A megnyitó ülésen egy­hangúlag ez egyiptomi Mo­hamed shakert választották a konferencia elnökévé. Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese Pérez de Cuellar főtitkár nevében tett nyilatkozatában kije­lentette: az atomsorompó­szerződés fontos lépés volt a nukleáris katasztrófa megakadályozásához vezető úton, és központi szerepet játszott az atomfegyverek továbbterjedésének megaka­dályozásában. Sok ország­nak van már technikai le­hetősége atomfegyver előál­lítására, de nem élnek ezzel — annál kevésbé, mivel az ellenőrzött szerződés erősíti biztonságukat. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy az atomhatalmak tárgyalja­nak a fegyverkezési ver­seny hatékony megszünteté­séről, és mielőbb megálla­podjanak a nukleáris lesze­relésben. örvendetes, hogy a két legerősebb atomhata­lom újra felvette a leszere­lési tárgyalások fonalát, bár azokon még nincs lát­ható hafadás — mutatott rá az ENSZ főtitkára. M agyar—lengyel megállapodás 0 Varsói (MTI) Varsóban az öt évre szóló magnar—lenpvel tervkoordi­nációs szerződés aláírására került styr. Ezután Faluvégi Ixijos miniszterelnök-he­lyettes rövid nyilatkozatot adott a PAP hírügynökség­nek- Az Országos Tervhiva­tal elnöke hangsúlyozta, hogy rendkívül gyümölcsöző volt a kétéves tervkoordiná­ciós munka és a további együttműködés elsősorban a legkorszerűbb gazdasági ágazatokban folytatódik. Kü­lön kiemelte, hogy a forga­lom fele a magyar és - len­Cartagena intelme Wajrtn Coptadora utan * Cartagena forduló­pontot. jelent-e a kozep­amerikai válság megoldá­sában? — kerdeztek-f ir­tatták a megfigyelők. A kolumbiai városban ugyanis a két és fel éve kiutat kereső negy állam — az úgynevezett Conta­dora-csoport — mellett Argentína, Brazília, Peru és Uruguay külügyminisz­terei is bekapcsolódtak a rendezés feltételeinek ki­munkálásába. s mint a tanácskozásról kiadott közlemény tanúsítja, a jö­vőben már ez a nyolc or­szág közösen próbál föl­lépni a tartós krízis föN ol'dásu érdekeben. Egyelőre azonban úgy lunik, a holtpontról nem sikerült elmozdítani a megoldások kátyúba ra­gadt szekerét. A résztve­vők be kellett, hogy ér­jék a Contadora-országok — Mexikó, Kolumbia, Pa­nama és Venezuela — korábbi javaslatának megerősítésével, ami lé­nyegében tárgyalásokat szorgalmaz, és annak a kimondására szoritközik, hogy az erő alkalmazása nem hozhat megoldást a térség nyomasztó gond­jainak enyhítésére. Carta­genában — nyilvánvalóan a nyolc ország eltérő megítélése miatt — sem a nicaraguai—Costa Ri­ca-i határvidék demilita­rizálásával, sem a Conta­dora-békehadtest felállí­tásával nem foglalkoztak. Ami viszont a nyolc külügyminiszter indítvá­nyát illeti az amerikai— nicaraguai, illetve a Wa­shington és Havanna köz­ti párbeszéd fölújitására, nos, az Egyesült Államok­ban erre szinte nyomban válaszoltak. Mint az vár­ható volt, az USA tovább­ra sem hajlandó tárgyalá­sokba bocsátkozni, hacsak nem azzal a feltételiéi, hogy Kuba lazítson a Szovjetunióhoz füzödo kapcsolatain. Erről vi­szont — Eidel Castro többször is nyomatékkal hangsúlyozta beszédeiben és nyilatkozataiban — természetesen nem foly­hat alku. Most. a cartagena! ta­nácskozás után, ismét az érdeklődés fókuszába ke­rül a Contadora-csoport korábbi békeokmánya. Ügy látszik, a nyolc po­litikus sem tudott ennél hatékonyabb megoldást kimunkálni, mint amit négyen már korábban előterjesztettek. Eddig azonban csupán a mana­guai vezetők biztosították támogatásukról ezt a do­kumentumot. a többi ér­dekelt ország elutasította. A béke-, biztonsági és együttműködési megálla­podás egvik fontos felté­tele az idegen katonai ta­nácsadók és kontingensek kivonása a válság térsé­géből. Ezzel összefüggés­ben Kuba újból kifejezte készségét arra, hogy va­lamennyi tanácsadóját visszavonja Nicaraguából, ha az érdekelt országok aláíriák és ratifikálják ,az okmányt. k^fegoldás tehát kínál­kőznék az évek óta elhúzódó és egyre vesze­delmesebb méreteket öl­tő, mind fenyegetőbb válság fölszámolására. A helyzet kulcsa azonban nem a térségben, hanem Washingtonban keresen­dő Lényegében ezt su­gallja a Contadora-cso­port korábbi Indítványa, s kimondatlanul is ugyan­erre a megállapításra ju­tottak most Cartaeenában nyolc ország külügymi­niszterei. Mindenesetre némi reményt kelt, hogy ma már Latin-Amerika legjelentősebb államai, a földrész Dolitikailag és gazdaságilag legjelentő­sebb országai keresik a kiutat. Híven illusztrálva e2zei is azt az aggodal­mat. amelvet u közép­amerikai feszültséggóc a kontinensen okkal kivált. Gyapay Dénes gyei termelök munkameg­osztása révén képződik. A lengyel tervbiznttság el­nöke. Manfréd Gorywoda azt emelte ki. hogy hosszú távú megállapodások szület­tek az autóiparban és az elektronikában. A lengyel kormány lapja, a Rceczpospolita kommen­tárjában kifejtette: Magyar­országgal kötötték meg első­ként a tervkoordinációs meg­állapodást. Az irányítási rendszer hasonlósága és az Intenzívebb kaocsotatok lét­rehozását célzó politikai akarat hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar—lengye! gaz­dasági kapcsolatok jelentős szerepet töltsenek be a szo etatista gazdasági integráció gyakorlati végrehajtásában. A kommentár külön aláhúz­za annak jelentőségét, hogy Lengyelország olyan termé­keket vásárol a következő öt évben Magyarországtól, amelynek révén csökken az ország függősége a változó világpiaci viszonyoktól. A most aláirt szerződés szerint Magyarország részt vesz a lengyel nyersanyagbázis fej­lesztésében — írja a lap —, hozzátéve, hogy a közeljövő­ben jelentős új beruházások­ra lesz szükség ezen a terü­leten. Az osztrák művelődésről Helyszíni tapasztalatok nyugati szomszédainknál 2 Az osztrák iskolai oktatás kezdeteii g • a középkori kolostoriskolához nyúl­nak vissza, virágzásuk a XI. század vé­gén kezdődött. A II. Henrik herceg által 1155-ben alapított Schotten-gymnasium napjainkban is fennáll. A német nyelvte­rület első egyetemét 1365-ben Bécsben alapították, de a grazi egyetem is 1585 óta fennél). A felvilágosult abszolutizmus kezdeté­vel az állam beleszólást igényelt az okta­tás ügyébe. Mária Terézia 1760 márciusá­ban bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy — folytatva az 1749-es államigazga­tási reformját — az oktatás ügyét is — rmnden partikuláris külön érdekkel szem­ben — a gazdasági, hatalmi, politikai cél­jainak megfelelően centrálisán igazgassa. 1774-ben a királynő rendeletet adott ki a normál-, a felső- és a népiskolák műkö­déséről. A rendeletalkotó — köztük a szi­léziai Iflnatz Felbiger — tervében egy 6—10, illetve 12 éves korig tartó iskola­kötelezettség szerepelt. Minden hitközség­ben egy-két éves népiskolát nyitottak, minden kerületben legkevesebb egy 3 éves felsőtagozatos iskolát. A nagyvárosok „normál" iskolája a 4 éves felsőtagozat volt, amelyben egy évig külön képezték a leendő tanítókat. A népiskola az irás-ol­vasás-számolás elemeit tanította, a felső­tagozat már bizonyos mesterségre is elő­készített. Ez a rendelet 1869-ig meghatá­rozta az osztrák népiskolai oktatást. Bár a rendelet nyomán Bécsben 3 év alatt há­romszorosára növekedett az iskolások száma, e korban korántsem lehet még az általános népiskolai kötelezettség gyakor­lati bevezetésére gondolni. Az 1848-as forradalmi demokratikus követelések — melyek mindenekelőtt a reakciós katolikus egyház iskolai befolyá­sának csökkentését akarták — nem reali­zálódhattak, sőt az 1855-ös konkordátum tovább növelte az egyház iskolák feletti hatalmát. Ausztria königgrátzi veresége, a kiegye­zés Magyarországgal olyan helyzetet te­remtett, amelyben a liberális polgárság követelését, a 6—14 éves korig tartó is­kolai kötelezettség törvénybe iktatását a feudális uralkodó osztály már nem akadá­lyozhatta meg. Az 1889-es népiskolai tör­vény magában foglalja nemcsak ezt, ha­nem a tanítóképzés reformját is. Ennek keretében a korábbi egy-két éves képzést 1874-ben 4 évre emelték. A törvény szel­lemében formálisan megtiltották a testi fenyítést az iskolákban, és kimondták a tankönyvkiadás állami monopóliumát. A tőrvény realizálása természetesen nem történt meg. sőt, amikor a parlamentben a Bosznia-Hercegovina annektálását op­ponáló liberális burzsoázia kisebbségbe került, a katolikus konzervatív parla­menti többség 1883-ban az iskolai kötele­zettséggel kapcsolatban különböző enged­ményeket tett és csökkentette annak li­berális polgári jellegét is. A századforduló után — amikor már a munkásmozgalom is növekvő erőt képviselt — az 1905-ben kiadott rendelet gyakorlatilag visszaállí­totta jogába az 1869-es törvényt. A monarchia összeomlását követő első osztrák köztársaság 1920-as reformjavas­lata 4 iskolatípust tartalmaz: 4 éves ele­mi iskolát (8—10 éves korig), 4 éves álta­lános középiskolát (10—14 éves korig), 4 éves felsöiskolát — differenciált képzési iránnyal, illetve szakiskolát (14—18 éves korig) — és a felsőoktatást. A javaslat nagy vitát váltott ki és az 1927-es iskolai törvénnyel zárult, A javaslathoz képest a törvény visszalépés volt, amennyiben a 4 éves ejemt iskola után 4 éves felsőta­gozatra, illetve 0 éves gimnáziumba lehe­tett menni. A nyolcosztályos általános kö­telező iskola (népiskola) után 5 éves ki­egészítő iskola, illetve a dolgozó fiatalok­nak 4 éves munkásközépiskola adott le­hetőséget a felsőiskolai továbbtanulásra. Ez a törvény a társadalmi egyenlőtlenség iskolai tükörképe volt. Az Anschluss után az osztrák közokta­tást német mintára átalakították. A má­sodik világháborút követően az újjáépítés jelentette a fő feladatot, az oktatás szer­kezetét tekintve az 1938-as rendszert foly­tatták. Az osztrák államszerződést (1955) követően — mint a fejlett országokban ál­talában — Ausztriában is megkezdték az oktatási reform előkészítését. A következőkben nézzünk meg néhány adatot, általában az 1983-as esztendő alapján. Az oktatásra fordított kiadások nagyságát tekintve Ausztria százalékosan valamelyest többet fordít e célra a bruttó nemzeti termekből, mint Magyarország. A százezer lakosra számított kiadott köny­vek száma Ausztriában 89. Magyarorszá­gon 83. Ausztriában 39 napilap jelenik meg, átlag 2 650 000 példányszámban. A Magyarországon megjelenő 22 napilap példányszáma ennél valamivel több. Ausztriában 1981-ben 11 film készült, Ma­gyarországon 25 játékfilm. Egy osztrák lakos évente kétszer, míg egy magyar hatszor megy moziba. A rádió Ausztriá­ban évente 37 ezer órát ad, Magyarorszá­gon 23,3 ezeQ órát. , A mai osztrák oktatásügy alapját az időközben valamelyest módosított 1962-es iskolai törvény képezi, amely a tanköte­lezettséget 6—15 éves korban határozza meg. p. Az 1974-es iskolai oktatási törvény az oktatás és a nevelés egységének elvéti tükrözi. Fontos eleme a pedagógusok, a szülők és a tanulók alkotó együttműködé­sének elősegítése. Az iskoláskor kezdete előtt a 3—6 éve­sek óvodai ellátottságát a következő szá­mok jelzik: 1962-ben 19"/«. 1968-ban 22"!,h 1975-ben 32%, 1980-ban 40% és azóta is állandóan növekvő. Az óvodások egyhar­mada magánóvodákban kap elhelyezést, míg a többi nyilvános községi óvodákban. Ha összehasonlítjuk a mutatókat a ma­gyarországi helyzettel, akkor ellátottsági mutatóink lényegesen magasabbak, hiszen 10 évvel ezelőtt mintegy 50%-os ellátott­ság volt, és mostanára gyakorlatilag álta­lánossá tettük az óvodai helyek biztosí­tását. Természetesen a fentiekhez a két ország női munkaerő-foglalkoztatási struk­túrájának különbségei is hozzájárulnak. Ausztriában az óvodás gyermekek édes­anyjának mintegy fele foglalkoztatott, ná­lunk a nők foglalkoztatottsága lényegesen magasabb. Koncz János (Folytatjuk) GORBACSOV— PHOMVIHANE TALALKOZÖ Mihail Gorbacsov. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden a Kremlben találkozott Kayso­ne Phomvihane-nal. a Laoszi Népi Forradalmi Párt köz­ponti bizottságának főtitká­rával. Laosz miniszterelnö­kével. VISSZAUTASÍTÁS Dávid Lange új-zélandi miniszterelnök hétfőn visz­szautasitottr. azt a hivatalos francia jelentést, amely sze­rint a párizsi kormánynak semmi köze nem volt a Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédő mozgalom ha­jójának elsüllyesztéséhez. Rádiónyilatkozatában Lange „hihetetlennek és átlátszó­nak" nevezte Bemard Tri­cot francia államtanácsos­nak a Rainbow Warrior el­süllyesztése ügyében előter­jesztett hivatalos jelentését. „A francia kormánynak igenis volt köze az ügy­höz" — mondta az új-zéJ landi miniszterelnök, majd közölte: kormánya hivata­los bocsánatkérést fog kö­vetelni Párizstól. TIEDGE-OGY Az ellenzéki Német Szoci­áldemokrata Párt Frledrich f RÍOIÖTEIEX Zimmermann nyugatnémet belügyminiszter azonnali le­mondását követeli a Tiedge­ügy kapcsán — jelentette be kedd délutáni sajtóértekez­letén Hans-Jochen Vogel. az SPD parlamenti frakciójá­nak elnöke. Az SPD értékelése szerint a ke­resztényszociális Zimmer­mann viseli a döntő fe­lelősséget azért, hogv Hans­joachlm Tiedge, a szövetségi alkotmányvédő hivatal kém­elhárítást irányító vezetője, zavaros életmódja ellenére posztján maradt és mene­dékjogot kért az NDK-ban Zimmermann nem látta el kellő mértékben az alkot­mányvédő hivatal feletti fel­ügyelő funkcióját, s ezért, ha magától nem mond le. akkor Helmut Kohl kancel­lárnak kell leváltani őt — követelte Vogel. NAMÍBIA NAPJA Ünnepi ülésen emlékeztek meg hétfőn az ENSZ New York-i székhelyén Namíbia napjáról: a Délnyugat-afri­kai Népi Szervezet 1966. augusztus 26-án kezdte meg fegyveres harcát Namíbia felszabadításáért. A meg­emlékezésen a világszervezet regionális csoportjainak, sza­kosított szervezeteinek, a nem kormányszintű szer­vezeteknek és a nemzeti felszabadító mozgalmaknak a képviselői vettek részt. ÜTNAK INDULT A DISCOVERY Kétszeri halasztás és há­rom nappal a tervezett idő­pont után kedd reggel, he­lyi idő szerint röviddel reg­gel hét óra előtt útnak in­dult a Discovery amerikai űrrepülőgép. Az öttagú sze­mélyzetnek három mester­séges holdat kell pályára állítania, majd az út má­sodik felében be kell fog­nia ós meg kell javítania azt a haditengerészeti hír­közlési mesterséges holdat, amely áprilisban hajtóműve indítóberendezésének hibá­ja miatt nem állt pályá­ra. AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA­ÉRTEKEZLET Kedden a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában befejeződött az országos agi­tációs és propagandaértekez­let. A tanácskozás máso­dik napján Lakatos Ernő és Radics Katalin, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tői tartottak előadást. Ezt követően a résztvevők szek­cióüléseken vitatták meg a soron következő feladatokat. Államcsíny Nigériában g, London, Abidjan (AFP) A keddre virradóra Nigé­riában katonai hatalomátvé­tel volt, mely véron­tás nélkül zajlott le, Lagos­ban kedd reggel nyugalom volt — jelentette jól ér­tesült londoni forrásra hi­vatkozva az AFP francia hírügynökség. Egy dandártábornok, név szerint Joshua Dogonyaro, a kedd reggeli rádióbeszédé­ben bejelentette, hogy lét­rehozták a „legfelsőbb ka­tonai bizottságot" és fel­oszlattak minden korábbi katonai vezető szervej. Egy­előre nem lehet megállapí­tani, hogy a dandártábor­nok tekinthető-e Buhari utódjának, mivel csupán szóvivőnek nevezte magát. Dogonyaro az elmúlt évek­ben a nigériai hadsereg vezetésében több magasabb, tisztséget viselt. Lagosban és a szövetségi államok fővárosaiban éj­szakai kijárási tilalmat lép­tettek életbe. A tábornok egyúttal nyugalomra szó­lította fel az ország lakos­ságát, és az új vezetés ne­vében támogatásukat kér­te. * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom