Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 75. évfolyam, 181. szám 1985. augusztus 3., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint MagánScikásépítés, építeanyagellátás Vizsgálta a népi ellenőrzés A Megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság tegnapi, pénteki ülésén összefoglaló jelentést tárgyalt meg, amely Csong­rád megye magánlakás-épí­tésének helyzetéről készült vizsgálat eredményeit elemzi. A lakásépítés szerkezete egy évtized alatt jelentős mértékben megváltozott me­gyénkben. Míg a hetvenes években az új otthonok 65 százaléka épült fel magán­erőből, addig ez az arány napjainkra 80 százalék fölé nőtt. A tizenöt éves fejlesz­tési koncepciótervezet ennek a megoszlásnak a fenntartá­sával számol. A lakásépítéshez igénybe­vehető kedvezmények mér­téke 1983-tól jelentősen nö­vekedett, ennek ellenére az átadott új épületek száma tavaly lényegesen kevesebb volt, mint 1982-ben. Ugyanis a felvehető kölcsönök maxi­muma az anyagárak növe­kedésének csak részleges kompenzálására volt ele­gendő. A tavaly átadott lakások több mint fele három- vagy több szobás volt. Ebből a jelenségből arra következtet­nek az összefoglaló jelentés készítői, hogy a magánerő­ből építkezők körében csök­ken az első lakáshoz jutók aránya. Az építkezők mind nagyobb mértékben kérik a családtagok, barátok, isme­rősok segítségét. Ez jelzi, hogy az építőipari szerveze­tek és a kisipar sem tudott az igények növekedéséhez — árban, határidőben, szerke­zetben — alkalmazkodni. De a családi erő fokozott bevo­nására, a növekvő árak miatt is szükség van. Az OTP saját lakásberu­házásai csökkentek. Ezen be­lül nőtt a kisebb alapterü­letű lakások aránya. Ebből arra lehet következtetni, hogy a magánlakásépítésben alacsonyabb jövedelmük mi­att résztvenni kényszerülő, elsősorban fiatal építők szá­mára reális alternatív la­káshoz jutási lehetőség nincs. Az idén a tanácsok szá­mára Csongrádban a nagy­családosok és a fiatalok la­kásépítésének támogatására ugyanakkora összeg (20 mil­lió forint) áll rendelkezés­re, mint tavaly. A megyei keretből a helyi tanácsok pályázat útján részesülhet­nek. Ennek feltétele, hogy a pályázott összeggel meg­egyező támogatási alapot kell képezniük saját forrás­ból. A támogatási keretek felhasználása későn indult meg. Ezért a tavalyi ke­reteknek csak a 66 százalé­kát használták fel. 1985. má­jus 21-ig. A tegnapi tanácskozáson elhangzott, hogy szükség lenne a tanácsi és a munka­helyi támogatások összehan­golásának megszervezésére. Csakhogy még nincs olyan szervezet, amely ezt a fel­adatot magára vállalja. A telekkínálat települé­senként és egészében is meg­haladta a tényleges igénybe­vételt. A legfőbb gond ezen a területen a telekárak fo­lyamatos növekedése. így a telkek árai ma a városok­ban gyakran a nettó építési költségek 30—60 (!) száza­lékát is elérik. A közmüvek­nél a legsúlyosabb problé­ma a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldatlansága, mivel a megyére jellemző terepszint- és talajviszonyok a provizórikus megoldásokat alig teszik lehetővé. Az újonnan kialakított telekcso­portoknál több helyen gond az utak kiépitetlensége. A tervezésben ma egyér­telműen kínálati többlet és éles verseny van. Nagy a típus- és ajánlati tervek vá­lasztéka és viszonylag nagy a tipuitervforgalom is. Az egyedi tervek előnye a ter­vező személyes jelenléte, az igényre tervezés, az építke­zés figyelemmel kisérése, a tervtől való kényszerű elté­rés (pl. anyaghiány miatt) tervezői művezetése. A ma­gántervezők általában az építési engedélyt is elinté­zik, a megbízó nem is ta­lálkozik a hatóságokkal. Akt maga szerzi be a szükséges iratokat, általában hossza­dalmasnak és bürokratikus­nak ítéli meg az engedélye­zést. Az építőanyagok mennyi­ségében és választékában az idei évben a korábbi idő­szakhoz vizsonyítva kedvező változás következett be. En­nek kétségtelenül részben oka a kereslet csökkenése is. Az Alföldi Tüzép a megyé­ben, folyó áron, nyolc és fél százalékkal kevesebb építő­anyagot forgalmazott az év első öt hónapjában, mint a tavalyi év hasonló idő­szakában. Tartós hiány a hazai tetőfedő cserépből van, átmeneti ideig hiányzott a telepekről a fenyőfűrészáru. A korszerű, energiatakaré­kos építőanyagok árai 20— 30 százalékkal magasabbak a hagyományos termékeknél. Ugyanez a helyzet egyes importált áruknál is. A vá­sárlók általában az eszté­tikusabb kivitelre, a maga­sabb használati értékre nem tudnak figyelemmel lenni szűkös anyagi lehetőségeik miatt, ezért ezek a cikkek nehezen adhatók el. A magánlakás-építés kivi­telezésétjen a megyében is jelentős feszültségek van­nak. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek néhány ki­vételtől eltekintve nem vál­lalkoznak magánlakások épí­tésére. A kapacitás konven­tálása a megye nagyobb építőipari szervezeteinél a lakásépítés iparosított esz­közeinek likvidálásával is együttjárt. A Délép ház­gyári kapacitása pedig — a vállalat tájékoztatása sze­rint — kihasznált. A megyei székhelyű kisiparosok is csak tevékenységük kisebb hányadával vesznek részt a lakásépítésben. Az új vál­lalkozási formák az építő­mesteri munkák elvégzésé­ben sehol sem jelentettek többletkapacitást. Hatásuk a megye egyes területein, fő­leg a külső és belső gáz-, valamint vízvezeték-szere­lésben mutatkozik. Az MNEB a magánerős lakásépítés visszásságainak csökkentése érdekében ja­vaslatokat fogadott el a KNEB Építési és Közleke­dési Főosztálya, a megyei irányítószervek és az építő­ipari vállalatok igazgatói ré­szére. B. I. Újító bányászok elismerése Tegnap, pénteken, a bányászszakszer­vezet székházában kihirdették a bá­nyász újítók és feltalálók részére kiírt pályázat eredményeit. Az Ipari Minisz­térium és a bányászszakszervezet közös pályázatán vállalati kollektívák vehet­tek részt, s a díjazásra azok voltak az esélyesek, amelyek a dolgozók minél szélesebb rétegét bevonva, összességé­ben a legnagyobb hasznot eredményez­ték a múlt évben vállalatoknak újítása­ikkal, találmányaikkal. A legeredményesebbnek a Tatabányai Szénbányák kollektívája bizonyult, amelynek dolgozói tavaly több mint 1800 újítást és 14 találmányt nyújtottak be, s bevezetésük 166 millió forint hasznot hozott a vállalatnak. Ezért csaknem 9 millió forintot kaptak az öt­letek gazdái, kidolgozói, akik egyebek között új módszereket dolgoztak ki a féjtés meggyorsítására, a biztonság fo­kozására. A pályázat további helyezett­jei: az Oroszlányi Szénbányák, a Do­rogi Szénbányák, a Nagyalföldi Kőolaj­és Földgáztermelő Vállalat, valamint a Szénhidrogénipari Kutató- és Fejlesztő Intézet dolgozói. Az újítómozgalomban elért eredményekért az öt vállalat kol­lektívája most összesen 140 ezer forint jutalmat kapott. Részben a pályázatnak is köszönhető, hogy a bányaiparban tavaly több mint 6500 újítást nyújtottak be a dolgozók, s ebből csaknem 5 ezret hasznosítottak is, mintegy 561 millió forint értékben. Emellett 56 találmányt is beadtak, ami­ből 39-et fogadtak el a vállalati bizott­ságok. A tavaly bevezetett találmányok összesen 348 millió forintos többletered­ményt hoztak a vállalatoknak. Az újí­tásokért és a találmányokért 1984-ben 48 millió forintot fizettek ki a vállala­tok dolgozóinak. Szocialista országok együttműködése a fénytávközlés fejlesztésében A fénytávközléssel kap­csolatos kutatások, fejlesz­tések összehangolásán. az együttműködés mind haté­konyabb formáinak kialakí­tásán dolgoznak nyolc KGST­ország — köztük Magyaror­szág — valamint Jugoszlá­via szakemberei. Az elekt­romos jeleken alapuló ha­gyományos távközlést világ­szerte mind szélesebb kör­ben váltja fel a korszerűbb fénytávközlés, amelynél már nem az elektromos áram, hanem parányi üvegszála­kon a fény közvetíti az in­formációt. Előnye, hogv a korábbinál lényegesen gyor­sabban képes a jelenlegi in­formációmennyiség sokszo­rosának a továbbítására, emellett biztonságosabb is, hiszen az üvegszál érzéket­len a hőre, a nedvességre, a mágneses erőtér változásai­ra és más egyéb, az elektro­mos távközlést zavaró té­nyezőkre. Hazánkban — a többi szocialista országhoz hasonlóan — már évek óta napirenden van a fénytáv­közlés megteremtésének kér­dése. Optikai szálon alapuló kísérleti vonalat már pél­dául üzemeltet a Magyar Posta, az új rendszer tény­leges elterjedését azonban jelentősen nehezíti, hogy — mivel a hagyományostól gyökeresen különböző tech­nológiáról van szó — beve­zetése alapvetően új infra­struktúrát, számos költséges fejlesztést és beruházást fel­tételez. Az ilyen jellegű nehézsé­gek áthidalását és a helyi erőfeszítések összehangolá­sát célozta az a közelmúlt­ban zárult szakértői érte­kezlet, amelyen az európai szocialista országok — köz­tük hazánk — valamint Ku­ba képviselői Leningrádban meghatározták a fénytáv­közlés közös fejlesztésének lehetséges területeit. A fel­adatok számbavételekor kü­lönválasztották a két-két pont (oéldául telefonköz­pont, vagv város netán földrész) közötti összekötte­tés megteremtésével, illetve egy-egy adott terület komplex ellátásával kap­csolatos teendőket. Az előb­bi elsősorban a telefonháló­zat fejlesztését célozza, az utóbbi például a területi tévé, illetve számítógép-há­lózatok fényátvitelű kapcso­latrendszerének kialakítását teszi lehetővé. A szakembe­rek ezeken túlmenően fon­tos kérdésnek tekintik a passzív és aktív alkatré­szek — például csatlakozók, polárszűrők. illetve fény­források és fényvevő beren­dezések — gyártásának meg­oldását, valamint a fénnyel kapcsolatos mérőműszer­park és méréskultúra kiala­kítását. (Jelenleg a műsze­rek az elektromos impulzu­sok mérésére képesek. a fény intenzitásának, összeté­telének megállapítása alap­vetően új feladat. Külön té­ma a tényleges közvetítést véező üvegszálak gyártása: a tervek szerint — az igé­nvek teljes körű kielégítése érdekében — az országok közötti együttműködés a jövőben részint a szálkészi­tő gépek gyártására, részint az üvegszálon alapuló ká­belgyártás megszervezésére irányul majd. A legfontosabb közös ku­tatási, fejlesztési területek megfogalmazása után most az egyes országok részvéte­lének kérdése, az együttmű­ködés ésszerű formáinak a kialakítása van napirenden. Hazánk részéről a fénytáv­közlési kutatások kapcsán a Távközlési Kutató Intézet, a BH!G, a Híradástechnika Szövetkezet és a Műszaki Fizikai Kutató Intézet jelez­te részvételét, míg a szük­séges műszaki eszközök gyártásába a DIGÉP. a HI­TEKA és a Kábelgyár kap­csolódna be. Uvegszálgyár­tás például már folyik a Szovjetunióban. Lengyel­országban. az NDK-ban és Csehszlovákiában: az ezen alapuló kábelgyártásra a je­lek szerint magyar részről is lenne vállalkozó. Tegnap este tartották meg a téren Mozart operájának, a Varázsfuvolának bemutató előadását. A darab először került itt színpadra a ve­zénylő Oberfrank Géza és az NDK-beli Carl Heinz Erk­rath rendezésében. A dísz­leteket Forrai Gábor, a jel­mezeket Vágó Nelly tervez­te, közreműködött a szegedi fesztiválzenekar valamint a fővárosiakból és szegediek­ből álló kórus (karigazgató Molnár László). A főbb sze­repekben Gregor József, Iván Ildikó, Csavlek Etelka, Bándi János és Andrejcsik T

Next

/
Oldalképek
Tartalom