Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

Csütörtök, 1985. augusztus 15. 3 Tanácsülés Móraiialmon Mórahalom Városi Jogú Nagyközség Tanácsa tegnap, szerdán tartotta soros ülését. Megvitatta a testület a nagy­község VII. ötéves tervkon­cepcióját, majd előterjeszté­sekre került sor. Az első napirendi pontot Murányi György tanácsel­nök terjesztette elő. A terv alaovető célja hogy megha­tározza az 1990-ig terjedő időszak életkörülményeinek fejlődését, biztosítsa a fenn­tartási és fejlesztési eszkö­zöket. A népességről elhang­zott hogy a következő terv­időszakban folytatódik a nacvközség lakosságának csökkenése. A Drognózis sze­rint 1990-re 300 fővel keve­sebben laknak majd Móra­halmon. A vízszükségletről meg­tudtuk. hogy a jelenlegi há­rom mélyfúrású kút kielégí­ti a mostani igényeket. Jó­nak ítélték a környezet mi­nőségét, de tudják azt is. hogv a szennyvízelvezető csatornahálózat folyamatos bővítésre szorul, sőt. szüksé­ges a szennyvíztisztító bőví­tése. Indokolt a gázhálózat fejlesztése a belterületen, de nem feledkeznek el a tanya­vidék további villamosításá­ról sem. Elhangzott az is, hogy a meglevő intézmények üze­meltetéséhez. fenntartásához, annak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket bizto­sítani kell. Az flnöki beszámoló után előterjesztések következtek. Épülő polieliléngyár Éoül Leninvárosban a li­neáris polietiléngyár, A hat­milliárd forintos költséggel éoülő üzem évi 140 ezer ton­na polietilén gyártására lesz képes. Az idei kemény tél több mint két hónapos hát­rányba hozta az építőket. A Tiszai Vegyi Kombinát kollektívája az SZKP XXVII. kongresszi^sa tiszteletére munkaverseny-felajánlást tett: vállalták, hogy a két ország gazdasági együttmű­ködésében fontos szerepet iátszó beruházást az előre nem látható nehézségek el­lenére az eredeti határidőre befejezik. (MTI) rr ló Mező Ferenc, a Csőszerelő Vállalat 6-os üzeme 61-es szegedi kirendeltségének vezetője hat esztendeje cső­szeres. Mint mondja. va­dászból lett nyúl, hiszen műszaki ellenőrből lett ki­vitelező. Nagy különbség! Két évig tartott, mire rá­vették, hogy nyúl legyen. — Lőnek a nyúlra? — Olykor lőnek. Olyan páncélt kell fölvenni, hogy a golyó lepattanjon róla vagy ami még fontosabb, tudni kell a golyót a leve­gőben elkapni és lepasszol­ni... * Most is fő a feje. No nem azért, mert szüntelen lődöznek rá, hiszen végtére is immár meggyőződése, hogy ő a fontosabb: ha nincs nyúl, fölösleges a va­dász. Ami miatt a feje fő: zá­port kéli csinálnia a Sze­gedi Nemzeti Színházban. Egy olyan épületben, amely­re az elmúlt években mint­egy 400 millió forintot köl­töttek. Szerencsére, évekkel ezelőtt volt .már „esőcsiná­ló". ö vezette a szegedi ka­maraszínház rosszul műkö­dő záporozó1 berendezésének átszerelését. Azóta is kifo­gástalanul működik. A mos­tani feladat azonban annál jóval nehezebb: kél, 25 •köbméteres víztároló tar­tályt működtet az a szer­kezét. amelynek szerelését és működését meg kellett oldaniuk. Ezek a színpad fölött húsz méter magas­ságban helyezkednek el. Ha netán kigyulladna a nézők százaival zsúfolt szín­ház, ez a vízmennyiség árasztja el a színpadot. Már a szerelés sem volt egysze­rű. ám most ki kell pró­bálni, hogyan működik. A kivitelezés menetét nem akadályozhatják, marad te­hát a hét vége. A roppant értékeket magában rejtő vasfüggönv mögötti részt egyetlen hét végén le kell fóliázni, a töméntelen vizet el kell vezetni valahová az tutcárá... Azt sem tudja, •be tudnak-e szerezni pél­dául olyan mennyiségű fó­liát, amennyi a mintegy ezer négyzetméteres szín­padot beteríti? Néhány nap múlva budapesti színházi szakembereket fogad, tőlük pontos eligazítást ugvan re­mélhet. de fóliát aligha. A záporig még hetek tel­nek el. Addig szüntelenül folyik maid a felkészülés . . . — Aztán két. két és fél • órahossza alatt elvonul a zápor — mondja Mező Fe­renc. — Ahosv a termé­szetben. a színházban sem tart sokáig. De míg elered! Micsoda természeti (és Cső­szer-) erők működnek köz­re. mire az első csepp le­esik...! * Az algyői olaj mezőn vál­lalt feladataiknál is nagy a tét Nemcsak azért, mert új­szerű munka ez számukra hanem azért, mert rendkí­vüli követelményeknek kell megfelelniük. Először dol­goznak ilyen jellegű olaj­technológiával: — az SZT —1 olajgyűjtő állomást sze­relik. Ennek kivitelezésétől függ. hogy a Csőszer az el­következő években kap-e ott még hasonló munkát. A mostani tehát: vizsgafeladat. — Száz-kétszáz atmoszfé­rás nyomást kell biztosíta­nunk, ami minden eddiginél szigorúbb technológiai fe­gyelmet követel tőlünk. En­nek megfelelőek a műszaki követelmények. Ez nem víz­csap — mosolyog Mező Fe­renc —, ha rosszul dolgo­zunk — rágondolni is rossz! — sokmilliós „bumm"-ok lehetnek! Hat esztendeje dolgozik a Csőszerelő Vállalatnál, ak­kor tíz fővel indultak, je­lenleg összesen kilencven emberrel 80 millió forint körüli termelési értéket pro­dukálnak. Mára megszokta, hogy egy időben nyolc-tíz munkát irányítson, ami tő­le és munkatársaitól is igen nagy figyelmet köve­tel. Harminchét évesen ő a „kamaszok" közé tartozó­nak tartja magát, mondván: ..Hasonló boesztásra 40—50 év közöttiek mernek vállal­kozni." * A Taurus szegedi gyárá­ban az olasz Pirelli cégtől vásárolt hevedergyártó üzem technológiai csőszere­lését és szellőzésszerelését végzik. A megye második legnagyobb exportra terme­lő üzeme. Munkájuk tehát rendkívül fontos a megyé­nek és a városnak is. Mű­ködő üzemben dolgoznak. Csupán szombat-vasárnapi túlmunkával tudják a tech­nológiát élővé változtatni, hétfőn, mintha mi sem tör­tént volna, kell újraindulnia az üzemnek. 11—12 millió forintos termelési értéket kell itt megvalósítaniuk. Amint a nemzeti színházi és az algyői munkájuknál, a tét itt is nagy. Erre is azt mondhatjuk: presztízsük múlik rajta Akárcsak a régóta terve­zett szegedi jégpálya cső­szerelési munkája. — Mint szegedi lokáloat­rióta, szívügyemnek tekin­tem. hogv a jégpálya, két­évi vajúdás után, végre el­készüljön. Miután a pártbi­zottság úgy döntött hogv kell a iégpálya, elvállaltuk soron kívüli szerelését. A környéken még senki sem csinált jégpályát, a gépésze­ti megoldások is komoly leckét jelentenek. Miután a Dártbizottság segítséget ígért a mintegy 21 kilomé­ter hosszú. 45 tonna cső­szükséglet biztosításához, remény van rá. hogv au­gusztus végén, szeptember elején nekikezdhetünk a munkának a magunk és Szeged dicsőségére. Eltökél­tük, akár kommunista szombattal akár .a vállalati géemká teljes erőbedobásá­val. de idén vagy legkésőbb 1986 januárjában-februárjá­ban korcsolyázni fogunk mi is a jégpályán. (Az iut eszembe. talán nem véletlen, hogy a rajz­filmekben a nyúl a legügye­sebb. legéletrevalóbb — af. féle igazságtevésként!) Gulay István Nemzetközi enzimkonferencia A Nemzetközi Biokémiai Unió és a Magyar Farma­kológiai Társaság közös konferenciája kezdődött szerdán a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Huszonöt országból érkezett 300 kutatóbiológus, bioké­mikus, vegyész, — a magyar szakemberekkel együtt ta­nácskozik arról az enzim­rendszerről, amely elősegíti a szervezet alkalmazkodását a külvilághoz. A cytoch­rome P—450 nevű enzim­rendszer ugyanis előidézi azokat a folyamatokat, amelyek révén -a szervezet­be jutott növényvédő sze­rek, kozmetikumok és más testidegen, általában zsír­ban oldékony vegyületek vízben oldhatókká válnak és igy eltávozhatnak a szer­vezetből. Az ötnapos konferencián a kutatók elmondják töb­bek között, hogy a korsze­rű vizsgálati eszközökkel sikerült újabb információ­kat szerezniük ezeknek az enzimeknek a szerkezetéről. Az üj eredmények jelentős mertékben elősegítik az en­zimek tevékenvségenek megismerését. Ez azért olyan fontos, mert sok kutató vé­leménye szerint ezeknek az enzimeknek szerepük le­het rosszindulatú dagana­tok keletkezésének folya­matában. Beszámol az igazgató A z igazgató beszámoltatása a válasz­tott párttestület munkájának jelen­tős eseménye, lehetőség az ellen­őrzésre, a kölcsönös tájékozódásra, véle­ménynyilvánításra, állásfoglalásra; a fel­adattervek, cselekvési programok megha­tározására. Az eszmecsere hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdasági építőmunka egy­egy fontos helyi frontszakaszán erősöd­jön a párttagok közös gondolkodása, cse­lekvése. Az igazgató beszámoltatása lehet előre megtervezett, és lehet soronkívüli. Tervez­hető a vállalat gazdasági helyzetével, a tervteljesítés alakulásával, vagy egy-egy szakterület (például kádermunka-fejlesz­tés) kérdésköreivel foglalkozó beszámoló. • De napjainkban a gazdálkodás hazai és nemzetközi feltételeinek módosulása, a szabályozórendszer szorító hatása, s álta­lában a változó körülményekhez való al­kalmazkodás feszítő követelménye indo­kolhatja soron kívül is az igazgató beszá­moltatását. A bajt jó időben elkerülni, vagy keletkezését még csirájában elfoj­tani, de ha netán a csőd szélére sodródik, tartósan fizetésképtelenné válik a válla­lat, akkor is meg kell találni az együtt­gondolkodás fórumait, a közös cselekvés módozatait. Minden érdemi vitafórum, így az első számú gazdasági vezető beszámoltatása is különböző nézőpontok, vélemények, érde­kek ütköztetésének és közös nevezőre ho­zásának színtere. Ahhoz, hogy a tanács­kozás tartalmas, eredményes legyen, min­denekelőtt nélkülözhetetlen a bizalom és a kölcsönös nyitottság. A nyitottságon, ezen a gyakran használt fogalmon az őszinte szókimondást, a lényeges kérdések egyértelmű, szinte sarkos megfogalmazá­sát éppen úgy értjük, mint a mások véle­ménye iránti szenvedélyes érdeklődést és érzékenységet. A közös hullámhosszra va­ló ráhangolódás kiindulópontja, hogy őszinteséggel őszinteséget „provokálunk"'. Az emberi érintkezés KRESZ-szabályai szerint persze nem úgy, hogy mindenki mondja a magáét. Hanem kellő toleran­ciával, a saját vélemény megformálásánál átgondolva, a szó kimondásánál átérezve a vitaoartner helvzetét. Jelenleg nem hagyható figyelmen kív-'H. hogy a vá"alatok --o-nm igazgató státusa gyökeresen megváltozott. Többségüket ugyanis n»m K<- . nem választják, s az első számú gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltató .ipgpKaj. (a fizetés és a prémium megállapítását, a külföldi utazás engedélyezését) a dolgozók választott képviselőik útján gyakorolják. A státusváltozás hatására, főként a vá­lasztás előtt, néhol azt követően is tapasz­talható elbizonytalanodás, a kockázatvál­lalástól, a határozott intézkedésektől való húzódozás. Ezért az igazgató és a párt­szervezet kapcsolatát, a pártirányítás módszereit úgy kell alakítani, hogy az operatív döntesek körében átmenetileg se gyengüljön, ha lehet, inkább erősödjék az igazgató vállalkozói kedve, bátorsága, ön­állósága, és egyszemélyi felelőssége. A be­számoltatás alkalmával is azt kell hogy érzékelje: a politika teljes súlyával segí­tik a szervezettség, a rend, a fegyelem megteremtésében, az esetleg szükséges népszerűtlen intézkedések, vagy netán az elkerülhetetlen kényszerlépések megérte­tésében, elfogadtatásában is. Ha valóban beleképzeljük magunkat az igazgató helyzetébe, rájöhetünk, hogy je­lentési, beszámolási kötelezettségeinek száma egyre csak növekszik. Az irányító hatóságnak, a területi szerveknek tovább­ra is lesznek ilyen igényei, miközben a vállalati tanács vagy a választott vezető­ség, mint új partner, törvényes jogaival élve rendszeres időközönként ugyancsak „szerepelteti" az igazgatót. Mivel a mun­kaidő véges, jól át kell gondolni, és ösz­szehangolni általában az értekezletek, köztük az igazgatói fellépések számát, té­máját, időpontját. Ebben az igazgatónak is, más tisztségviselőnek is sokat segíthet a pártszervezet. S a Chinoin gyár vezérigazgatója a Pártélet júliusi számában többek között ezeket írja: „A demokrácia természetesen feltételezi az eszmecserét, de nem a szószátyárkodást, az önmutqga­tást. az állandó nulláról indulást, hanem csakis a célratörő, érdemi, és az előre­haladást eredményező vitát. E nélkül szükségszerűen a formalitás kerül előtér­be, és a .viták' szenvedő alanyai csak fá­radtabban. de nem a többlet érzésével hagyják el a helyszint." Nem ártana valamennyi értekezlet lét­jogosultságát, időtartamát a mind féltet­tebb szabad idő értékével mérni. Az ilyen evakorlat segítené a felesleges értekezle­tek kiszorítását, a megmaradók igényes előkészítését, feszes lefolyását, és melles­leg azt is, hogv ne legyünk minden áron értekezletpártiak. Kovács József Termelés, feldolgozás Agrárszakemberek találkozója — Szekcióülések Külföldön élő magyar származású és hazai agrár­szakemberek részvételével tudományos találkozó kez­dődött szerdán, tegnap Bu­dapesten a Kertészeti Egye­temen. A háromnapos ta­nácskozást — amely idő­ben egybeesik a 70. Orszá­gos Mezőgazdasági, Élelmi­szeripari Kiállítással és Vá­sárral — először rendezi meg a Magyarok Világszö­vetsége, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület és az MTA agrártudományi osz­tálya. A találkozó célja, hogy segítse a határainkon túl élő magyar és a hazai magyar agrárértelmiség szakmai kapcsolatainak el­mélyítését. A tanácskozást Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora nyitotta meg, majd Láng István, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kára tartott előadást a me­zőgazdaság fejlesztésének fő irányairól. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évtizedben a magyar mező­gazdaság dinamikus fejlődé­sen ment keresztül, és ma számos részterületén a vi­lág legkorszerűbb termelői technológiáit alkalmazzák. Különösen a növény neme­sítésben, az állattenyész­tésben. az állategészség­ügyben és a növényvédelem­ben jelentősek az eredmé­nyek. Ezeket részint a ha­zai mezőgazdasági tudomá­nyos kutatás jóvoltából si­került elérni, de nagymér­A háromnaoos ünnep is addig jó, amíg egészséges az ember. De ha megbeteg­szik ... Imádkozhat, hogy tú'élje az ünnepeket, amíg az egészségügyben vissza­áll minden a rendes kerék­vágásba. Történt, hogy va­sárnap délutánra begyul­ladt a szeme a fiamnak. Elvittük a szemészeti kli­nikára. Kedves doktornő volt az ügyeletes, azt mond­ta. ez egv csúnya vírusfer­tőzés. irt egy szemcsöppet, s mondta, hogv ezt csak az SZTK-gyógyszertárban lehet kiváltani. Mire észbe kaptunk, hogv hiszen hétfőn, kedden is zárva lesz az SZTK-gvógy­szertár. már kívül voltunk. Elmentünk a Kígyóba, ahol viszont nem volt a szóban íoreó szemcsöppből. Igen kedves volt a gyógysze­részi fölhíva a klinikát, megkérdezte, mit adion a receptre irt .gyógyszer he­lyett. Adott is egy masi­kat. ettől azonban a gye­reknek nem javult a sze­me. Gyógyszer ­ünnepeken Kedden visszavittük a klinikára, hoi" lássák el, ha tehetik. Igen kedves or­vos volt az ügyeletes, de • ""ni nem tudta. Azt mondta, nincs ez jól meg­szervezve, ő csak azzal a gyógyszerrel tud gazdálkod­ni, ami kapható az ügyele­tes gyógyszertárban. Az ügyeleti rendelésen még a klinika gyógyszerkészletét sem használhatja. Irt azért egy másik szemcseppet — nem azt. amelyik valóban használna, hanem amelyik­ről úgy tudta, kapható a Kígyó patikában — s utunkra bocsátott. A Kígyó patikában az aitóig ért a sor vége. Egyetlen gyógyszerésznő küszködött a tömeggel, hu­szonöt-harminc percet kel­lett várakozni. Volt hát idő elmélkedni az ünnepi ügyeletek szervezésén. Mi­ért nem nyúlhat a klini­kán ügyeletet tartó sze­mész a gyógyszerkészlet­hez, hogy ellássa a betege­ket, ha azok másutt nem hitnak hozzá a szükséges gyógyszerhez? Ha állandó­an a Kígyó gyógyszertár a vasárnapi és ünnepi ügye­letes. miért nem ott kap­ható minden szükséges gyógyszer? Ha jlyen tömee van, miért nem teljesít ügyeleti szolgálatot tobb gyógyszerész, hogy ne kel­lene betegeket, vagy bete­gek hozzátartozóit hosszú várakozásra kényszeríteni? Szívesen megkérdeztem volna sorállás közben mindezeket. De kitol? Az úgyis agyonterhelt ügyele­tes gyógyszerésznőtöl ? öt valószínűleg csak '"•itrál­'"t'am volna vele. Azoktól, akik ezt —így! — megszer­vezték? Azok viszont nem tartanak ügyeletet, hogy találkoznának az ünnepi ügyeleteket járó betegek­kel. Tanács István tékben hozzájárult a folya­matos fejlődéshez a nem­zetközi tapasztalatcseréken való részvétel, illetve a kül­földi technológiák gyors át­vétele, adaptálása és to­vábbfejlesztése is. Elsősor­ban ezek együttes hatásá­nak köszönhető, hogy Ma­gyarország nettó élelmiszer­exportáló országgá vált. bel­ső ellátása pedig hosszú távon is megoldottnak te­kinthető. A gabona- és hús­termelés területén egy la­kosra számítva hazánk a harmadik-negyedik. helyet érte el a világon. A jövőbeni feladatokat tekintve kívánatos, hogy a mezőgazdasági termelésben is fokozottabban alkalmaz­kodjunk a nemzetközi piac igényeihez. A versenyképes­ség egyik feltétele a feldol­gozó ipar technikai korsze­rűsítése. Ennek során a bio­technológiai eljárások szé­les körű alkalmazása és az ehhez szükséges ipari struk­túra kialakítása az egyik legfontosabb feladat. Ugyan­akkor szem előtt kell tar­tani a környezetvédelmi szempontokat is: szükség van a korábbi termesztési és állattartási rendszerek újraértékelésére, valamint a környezetkímélő mezőgaz­dasági módszerek fokozatos kifejlesztésére és elterjesz­tésére — hangsúlyozta Láng István. A nyitóelőadás után szekcióülésekre került sor, amelyeken többek között a növénytermesztés és -fel­dolgozás, a talajtan, az agrokémia és a növényvé­delem, az állategészségügy, az állattenyésztés, vala­mint a kertészeti termesz­tés és feldolgozás hazai és külföldi tapasztalatait vitat­ták meg a szakemberek. Csütörtökön, ma a tanács­kozás újabb szekcióülések­kel folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom