Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

38 Vasárnap, 1985. augusztus 18. N m PC4i Csanády János Szentistván ötkilós parasztkenyérrel koronázom — mert véle kell megkoronázni mindennapjaim. Segíts a békességgel! — jöjj. el történelem, abroncsos koronákkal ne fájdítsd homlokunkat, amit a vetésből kell esőkkel, fellegekkel kicsikarni a földből, fogadd el. íme, nyújtom kelendő kenyerünket, mit a régi kovásszal keltettünk tekenőnkben, s kemencébe vetettünk, hol piros-ropogósra sült a forró falak közt — elfogadjuk mi is. el. amit nyújt kézzel az ember asszonynak, gyerekeknek, tétova öregeknek, ifjú erőnek, drága jövőnek, verejtékkel sózott mindennapunkban. Jöjj el. » jöjj cl csillagos kegyelemmel! O

pusztaszer jelkép: az országalapitás bölcsőhelye, a magyar államiság, az immáron végleges hazában való megtelepedés, az otthonteremtés szimbóluma. Anonymus így írt Geetijában e táj földjéről, ahol „Árpád vére győzelemben csorga", hogy „a vezér és nemesei elrendezték az ország minden szokástörvényét, meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, hogy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért... Azt a helyet, ahol mindent elrendeztek, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának". Csoda-e, ha e legendákká terebélyesedett sorok nyomán a honalapítás, a nemzetté válás bölcsőhelye tudatunkban öpusztaszer. De századok múltával újabb szimbólummá nőtt ez a táj. A felszabadulást követően 1915 március 29-én országos ünnepség keretében itt kezdték meg a földosztást, itt kezdték mérni a határt, hogy jogos tulajdonosának, a magyar parasztnak adhassak évezredek ősi jussát, a földet. Ez a második honfoglalás igazi, meg igazságos birtokbavétel volt. Évezredes pert döntött el, új korszakot nyitott a magyar nép törtérvetében. Augusztus 20-a hármas ünnep népünk életében. Emlékezünk államalapításunkra, köszöntjük alkotmányos rendünket és az új búzából sült friss kenyeret. Nem véletlen hát, hogy Öpusztaszert, hazánknak ezt a természeti szépségekben gazdag, történelmi emlékekben példamutató helyét nemzetj történeti emlékkarkká nyilvánították. Politikai célkitűzéseinkkel összhangban ezen a históriai helyszínen a legkülönfélébb módszerekkel és lehetőségekkel erősítjük a hazafiság gondolat-' és érzelemvilágát, gazdagítjuk a történelmi és nemzeti azonosságtudatot. Az emlékpark bővülő látványossága, szines kínálata nagyszerű hátteréül szolgál augusztus 20-i ünnepünknek, mely kétszeresen is hármas kézfogás: az államalapítás, a szocialista alkotmány és az űj kenyér ünnepe, ugyanakkor munkás-paraszt-értelmiségi találkozók szintere. Két világszemlélet határán Kristó Gyula professzor az István-kérdésről Az utóbbi évek egyik legfelkapottabb történeti, művészeti, közéleti kérdése István király helye és szerepe a magyar történelemben. Jó néhány tudományos mű — köztük Kristó Gyula egyetemi tanár Levedi törzsszövetségtől Szent István államáig, Tanulmányok az Árpád-korról, Magyarország története 895—1301, Árpád-kori legendáriumok, valamint a tízkötetes Magyarország története első kötetének 1116 és 1242 közötti fejezete — vizsgálja történelmünk e korszakát. Vajon, hogyan látja a tudós kutató az István, a király film-, lemez-, és szabadtéri sikerének fényében (árnyékában?) István király és Koppány alakját? — István személye és politikai tevékenysége mindig is történelmünk, történelmi közgondolkodásunk középpontjában állt. Az érdeklődést bizonyára meghatározta az a korszakos sorsforduló, amely egyértelműen nevéhez fűződik. A két világszemlélet határán államot alapító István nevében is megfogalmazódott ez a kettősség, hiszen a pogány Vajkból lett a keresztény István. Nevének magyarázatához, illetve névadásból levonható konzekvenciához az is hozzátartozik, ahogy a görög Sztephanosz (István) jelentését értelmezzük. A szó jelentése: megkoronázott. Ez a neve az első mártírnak is, aki életét adta a kereszténységért. A középkori emberről tudnunk kell, hogy rendkívüli módon hitt a névmisztikában. István, azaz Sztephanosz, tényleg Magyarország megkoronázott királya lett. Istvánt korán misztikus régiókba emelték: halála után 45 évvel, szentté avatták. Az alakja köré fűződő mítosz azt is jelentette, hogy csodákat tud tenni, bensőséges viszonyban van Istennel. A szentté avatással cselekedeteit kívánták honorálni. Ezért a XI. század végén szentté avatása (1083) időszakában már kialakult a mitikus István-portré. Ezt követően pedig minden korszak a maga képére formálta Istvánt. A tudományos kutatást mdst az érdekli elsősorban, hogy milyen volt valójában István, és mi az, ami alakjára a századok folyamán rárakódott. Bnnek megítélésekor perdöntően esik latba, hogy mit tudunk a szentté avatása előtti időszakról. Sajnos, csak szórványos töredékek állnak rendelkezésünkre. Annyi bizonyos, hogy ö volt az államalapító. Nevéhez fűződik az elnyomó apparátus kialakítása, az egyházmegyék és vármegyék megteremtése. Az egyházmegyék "szisztémáját Rómától vétte át. A vármegyék megalakításának mintáját nem ismerjük. Minden valószínűség szerint, ő munkálta ki ennek modelljét. Az, hogy, minden tiz falu építsen egy templomot, sokáig, csak óhaj maradt, amint hogy a főesperességek ís majd csak Szent László idején öltenek határozottabb formát. Ami a vármegyerendszer kialakulását illeti, párhuzamként talán a lengyel és a cseh megyét említhetném, bár az is jócskán eltért a Szent István-i modelltől. Ennek lényege az volt, hogy a király saját tisztviselőjét állította a vármegye élére, hiszen a vármegye kerületét jobbára királyi földek alkották. Nem véletlen, hogy a vármegye, mint királyi vármegye kelt életre. — Miképpen alakult István harca az „ellenzékkel"? — Ha István uralkodása alatt az „ellenzékről" ejtünk szót, akkor azt kell mondanunk: először saját családján belül kellett rendet teremtenie, hogy akaratát érvényesíthesse. Ezen nem kevesebb dőlt el, mint az, hogy ki lesz az Arpád-ház tényleges feje. Ezt követően kellett megharcolnia más törzsek vezetőivel. A Gyula törzsével való leszámolást az tette kínossá, hogy Gyulával rokoni kapcsolatban állott. Gyula anyai ágon nagybátyja volt. A vele való viszályban nem a kereszténység vagy a pogányság volt a meghatározó, hanem a vallási ós politikai orientáció kérdése, azaz, Róma vagy Bizánc dilemmája. Az erdélyi Gyulával 1003-ban ütközött meg István, és győzelmet aratott fölötte. Ajtony a pogány tradíciók híve volt, é!; bizánci támogatást élvezett. A pogány életforma szerint hét felesége volt. Vele 1028 táján számolt le István. Tényleges hatalmát jogi értelemben kiterjesztette az egész országra. E két nagy csatát megelőzte a Koppánnyal való ütközet. A Koppány név föltehetően török eredetű. Koppány különben Istvánnál 10—15 évvel idősebb Árpád-házi családtag lehetett, aki vérfertőző házasság révén — Géza halála után — feleségül kívánta venni István anyját, és meg akarta ölni Istvánt, sőt, annak fennhatósági területét saját hatalma alá kívánta vonni. Somogy élén a X. század végén Koppány állt, míg az ettől északra eső országrészt Géza nagyfejedelem irányította. Géza halála után ducatusát (hercegségét) Koppány el akarta venni Géza örökösétől, Istvántól. Ez a momentum arra is rávilágít, hogy kezdetben a Kárpát-medencének csak a nyugati fele tartozott az Árpádok fennhatósága alá, s a Balatontól északra eső, nyugat-magyarországi vidék illette Gézát. István Esztergomban született, ott is övezték karddal a Koppány elleni harc előtt; István felesége, a bajor Gizella pedig már 997 előtt elnyerhette a veszprémi várat, a magyar királynék hagyományos székhelyét. Az a tény, hogy Géza halála előtt Istvánt jelölte utódául, azt is jelezte, hogy a hatalom gyakorlásában már a keresztény álláspontot fogadta el. Hiszen a főhatalmat nem a pogány hagyomány szerint, nemzetségének legidősebb élő férfitagjára — Koppányra — ruházta, hanem a keresztény elsőszülöttségi jog alapján, az ifjú Istvánra. A felkelés okául, nyíltan hatalmi törekvés jelölhető meg. A döntő ütközetről a magyar krónika csak annyit jegyzett föl, hogy „mindkét részről sokáig, és bátran küzdöttek, de az isteni irgalom segítségével a dicsőséges győzelmet Szent István dux szerelte meg.". A küzdelemben Istvánt támogató német lovagok is részt vettek. Koppányt állítólag a német seregvezér, Vecelin, ölte meg, majd holttestét István négy részre vágatta, és az esztergomi, a veszprétpi és a győri kapura tűzette ki, a negyediket pedig anyja országrészébe, Erdélybe küldette. A 997. évi háborúban a kereszténység és az államiság győzött, a pogányság és a törzsiség fölött, és ez megszabta Magyarország további sorsát. Koppány leverése után kerülhetett sor István megkoronázására az ezredfordulón, majd újabb, már említett harcaira a keleti országr&zben. Jólléhet, kevés írásos emlékkel rendelkezünk az ezredforduló korából, keveset tudunk István alakjáról, mégis, a tények összevetése, mérlegelése segít eligazodni a történelmi események között, és világossá teszi előttünk István államalapító munkáját, és harcait, az új világrend megszilárdítása érdekében. POLNER ZOLTÁN Két ábrázolás a Képes Krónikából: Vajk születése, valamint Koppány lefejezése