Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAöYARORSZAö 75. évfolyam, 193. szám 1985. augusztus 17., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Megnyílt a hetvenedik OMÉK Hától: közönségnapok A 70. Országos Mezőgazdasági, Élelmi­szeripari Kiállítás és Vásár, az Agromas­expo, valamint a Nemzetközi Technológiai és Licencvásár pénteken ünnepélyes kül­sőségek között megnyílt. A kőbányai vásárváros főterén rendezett megnyitón megjelent Németh Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese, Grósz Károly, a Budapes­ti Pártbizottság első titkára, Maróthy László, miniszterelnök-helyettes, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizott­ság tagjai, Pál Lénárd, a Központi Bi­zottság titkára és Marjai József, minisz­terelnök-helyettes. Ott volt továbbá Vaszil Canov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának titkára, Gerrit Braks, holland föld­művelési és halászati miniszter, Stanislaw Zieba, lengyel mezőgazdasági és élelmi­szergazdasági miniszter, Nguyen Ngoc Triu, vietnami mezőgazdasági miniszter és Alekszej Gulenko, a Szovjetunió mezőgaz­dasági miniszterhelyettese. Részt vett az ünnepségen a kormány több tagja, a bu­dapesti diplomáciai képviseletek számos tagja, jelen voltak továbbá a hazai és külföldi kiállítók, vásári vendégek is. Váncsa Jenő beszéde A 70. OMEK-ot Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter nyitotta meg. Üdvözölte az OMÉK hazai és külföldi vendégeit, a kiállítókat, a szakmai ta­nácskozások résztvevőit, majd így folytatta: — A kiállítás, hasonlóan az 1980-ban rendezett or­szágos bemutatóhoz, közép­távú tervidőszak végén tekint vissza az elmúlt öt évre és jelzi, hogy az elkövetkező tervidőszak során milyen anyagi-műszaki, biológiai le­hetőségek, szervezési mód­szerek kínálkoznak a terme­lés korszerűsítésére. A mos­tani OMÉK egyúttal számot ad a magyar élelmiszer-ter­melés elmúlt négy évtizedé­ről is. Arról, hogy a mezőgazda­ságban a föld művelői, s az állattenyésztő telepek dolgo­zói az elmúlt négy évtized során több mint kétszeresé­re fokozták a termelést. Negyven esztendővel ezelőtt egy mezőgazdasági kereső két-három ember számára tudott élelmiszert termelni, ma viszont már 20—25 em­ber élelmiszerigényét képes kielégíteni. Búzaterméseink, kukorica földjeink hozamai, az egy főre jutó gabona- és hústermelés adatai azt jel­zik, hogy legfőbb ágazata­inkkai a világ élvonalához tartozunk. A hazaj táplálko­zás színvonala nemzetközi mércével mérve is jó. Az élelmiszer-gazdaság export­teljesítménye is szintén di­namikusan növekedett. Az egy főre számított agrárki­vitel alapján Hollandia, Dá­nia, Belgium és Franciaor­szág után az ötödik helyet foglaljuk el a világranglis­tán. A miniszter ezután utalt arra, hogy az élelmiszer-ter­melők a fejlődés során nem­egyszer találták magukat szembe nehézségekkel, ezek megoldását azonban nagy mértékben segítette, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt agrárpolitikája tág te­ret adott a mezőgazdaság­ban dolgozók képességeinek kifejtéséhez, alkotó erejük kibontakoztatásához. Han­goztatta: e politikára ala­pozva értük el sikereinket. Hazánkban a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlődése, gyors korszerűsödése, a me­zőgazdaságban dolgozók szé­pülő élete, biztonságtudata szorosan összefonódott a szo­cialista mezőgazdasággal, és bizonyítja annak fölényét. Az elmúlt évek gazdálko­dásáról szólva kifejtette: eb­ben az időszakban a mező­gazdasági termelés növeke­dési üteme, éves átlagban meghaladta a 2,5 százalékot. A gabonatermelés túllépte a 15 millió tonnát, a vágóál­lattermelés pedig megköze­lítette a 2,4 millió tonnát. — Ebben az időszakban, amelyben oly jelentős erőfe­szítések történtek az ország nemzetközi fizetési mérlegé­nek egyensúlyban tartásáért, javításáért, s a belső ellátás színvonalának megőrzéséért, mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk nagyon pozitív szerepet játszott — állapí­totta meg a miniszter. — Ám az eredmények mellett né­hány területen feszültségek is keletkeztek. A mezőgaz­daság termékeire, termé­nyeire az országnak szüksé­ge van, s lesz a jövőben is, tudomásul kell azonban ven­ni azokat a folyamatokat, amelyek a világ mezőgazda­ságában, agrárkereskedelmé­ben lejátszódnak. A terme­lés mintegy harmadát a kül­piacon értékesítjük, miköz­ben a nemzetközi agrárke­reskedelem árai számunkra rendkívül kedvezőtlenül alá­kulnak. Ezekhez kell igazod­nunk, ami a népgazdaság, a termelő üzemek számára nem kevés gonddal, gyakran anyagi áldozatok vállalásá­val jár. A kormányzat a maga eszközeiyel segíti a to­vábbhaladást. A tennivalók zöme azonban — s ez ért­hető, hiszen az anyagi javak előállításának színhelyei min­dig is meghatározóak a ter­melésben — a mezőgazda­ságban, az élelmiszeriparban dolgozókra vár. A feladat számunkra nem új. Az el­múlt négy-öt év mezőgazda­ságunkban már az intenzív gazdálkodás kibontakoztatá­(Folytatás a 2. oldalon.) Intézkedések a földrengés után A Minisztertanács intézkedett, hogy a csütörtöki ma­gyarországi földrengés érintett területein a lehető legjob­ban segítsék a károsultakat. Ez már csütörtökön megkez­dődött, s tegnap, pénteken folytatódott' a helyreállítási munka, a gondoskodás. A földrengés utáni helyzetről rész­letes tudósításunk a 2. oldalon. VII. ötéves terv A KSZV elképzelései A Minisztertanács mellett működő Gazdasági Bizottság, és az Ipari Minisztérium tavaly november 10-én jóvá­hagyta a hazai ipar fejlesz­tésére vonatkozó blokk-kon­cepciót. Ez a dokumentum három alternatívát tartal­maz, egyet a gazdasági kör­nyezet lényegében változat­lan voltára, egyet az esetle­ges kedvező fordulat esetére és egyet a feltételek további jelentősebb nehezedésére. A hetedik ötéves terv várható tendenciáit az ipar legfel­sőbb irányító szervei az első két évre részletesebben kör­vonalazták, míg az azután következő három év már látható változásainak elem­zése elnagyoltabb. Az ipari blokk-koncepció alapján a vállalatoknak május 10-ig kellett vázolniuk elképzelé­seiket. * A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnál is javában tart már a hetedik ötéves terv fejlesztési koncepciói­nak részletes kidolgozása. Már részletesebb anyagok készültek a műszaki fejlesz­tés várható irányairól és az ezzel összefüggő termelési piacpolitikai és külkereske­delmi tennivalókról. Szep­tember végéig ezt kiegészí­tik a gyártmányfejlesztési, ügyviteli, szervezési és szer­vezetváltoztatási elképzelé­sekkel. E dokumentumokat megtárgyalják különböző vállalati fórumokon. A kö­vetkező év első negyedévére várható az új ötéves válla­lati terv Viszonylagos le­zárása. Azért viszonylagos, mert a dokumentumot csak keretnek tekintik, és a vál­tozó piaci körülmények és a szabályozók alakulásának függvényében szükség lesz a terv rendszeres „karban­tartására". A KSZV a következő év elejétől tröszti formában dolgozik tovább. Az elképze­lés már megvan a formára, de* a vállalat vezetői még nem ismerik a Miniszterta­nács álláspontját a majdani tröszt jogkörére vonatkozó­an. Az alapítóhatározat ki­adása az év végére várható. Az ebben rögzítettektől függ például az is, hogy a jövő­ben egy adott célra mennyi­re tudnak erőforrásokat kon­centrálni. Az elkészült koncepciók szerint a VII. ötéves terv­ben az lesz a KSZV straté­giája, hogy azokat a tech­nológiákat igyekszik tovább­fejleszteni, amelyekben az egyedi rendszer hosszú tá­von előnyt ad a versenytár­sakkal szemben, és tudja biz­tosítani a megfelelő színvo­nalú vállalati eredményt. Elsősorban a kender termel­tetésében és feldolgozásában meglevő előnyökre gondol­nak. A feldolgozásba egyre több partnert szeretnének bevonni és a kooperáció előnyeit maximálisan ki­használni. Azokon a terüle­teken, ahol nincs meg a vállalatnak a lokális előnye, nehezen tudná tartani az eredményességet a kibonta­kozó versenyben. Ez a hely­zet például a poliolefin technológiáknál. A műanyag­feldolgozók, a polipropilént gyártó TVK, a felhasználók­kal közvetlen kapcsolatban álló TSZKER előnyben van a KSZV-vel szemben, s ezt az előnyt várhatóan hama­rosan a vetélytársak kapaci­tásnövelés után ki is hasz­nálják. A raschel zsákok gyártását egyelőre nem fenyegeti ha­sonló veszély, hiszen a mű­anyag kötöttzsákokat az or­szágban még csak Szegeden készítik. A VII. ötéves terv idősza­kában a Szovjetunióba ex­portált ponyva mennyiségét évi másfél millió négyzet­méterrel szeretnék növelni. A raschel zsákokat a tőkés importból származó polieti­lén helyett részben hazai polipropilénből kívánják gyártani. Tervezik speciális kiegészítő gépek beszerzését is. Ennek első mozzanatára már az idén sor került. Egy gép érkezett a KSZV-hez kipróbálásra. Ha megfelel, további társai jönnek egy lí­zing szerződés.keretében. Az utóbbi időszakban a pozdorjabúiorlap egyre ke­vesebb nyereséget hozott a vállalatnak, ezért a jövőben évi 5 ezer tonna brikettet készítenek majd a kender­hulladékból. Rekonstrukció előtt, állnak a kenderáztatók is. A jelenlegi elaprózott ka-i pacitás helyett szeretnének kevesebb, de jobban gépesí­tett áztatót kialakítani. Készek az elképzelések a hevederszövet gyártásának továbbfejlesztésére is. Éven­te egymillió négyzetméter, bányaheveder és transzport­szalaghoz akarnak alapanya­got átadni a Taurusnak. Ehhez a termékhez a visz­kóz műselyem helyett az erősebb, szilárdabb, tartó­sabb poliésztert használják majd. Az átállás gépbeszer­zéseket tesz szükségessé mindkét vállalatnál. A KSZV a Szegedi Élel­miszeripari Főiskolával és a Badacsonyi Állami Gazda­sággal összefogva az élelmi­szeripar számára fontos membránszűrés hazai rend­szerének kidolgozásán is munkálkodik. (E rendszerrel például többszörösére lehet emelni az üdítőitalok eltart­hatóságát, de a világos sör szavatossági idejét is igen­csak lehet növelni.) A kialakuló koncepció­ból úgy tűnik: a KSZV-nél a következő öt évben az új utak biztonságos keresésére, kipróbálására fognak töre­kedni. BŐIÉ István Ma este a téren A szarvassá vált fiak Táncszínházi ősbemutatót tartanak ma, szombaton es­te a Dóm téren. Az idei sze­zon utolsó premierjeként kerül színpadra A szarvas­sá vált fiak című kétré­szes táncdráma. .Az első rész, A szülőház zeneszer­zője Rossa László, koreog­ráfus-rendezője Nóvák Fe­renc. Közreműködik a Ma­gyar Néphadsereg Művész­együttesének tánckara és a HVDSZ Bihari János Tánc­együttese. A második rész címe A város. Komponista: Szabados György, koreográ­fus-rendező: Markó Iván, bemutatja a Győri Balett társulata, valamint az MNH Művészegyüttesének tagjai. A diszletet > és jelmezeket Gombár Judit tervezte. Nagy László felvétele « A 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom