Délmagyarország, 1985. augusztus (75. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

8 Csütörtök, 1985. augusztus 15. 3 Ki* DM röviden Kézművesek kiállítása Talán nyolcéves lehettem, s még nem ismertem a pékkenyér ízét. A kis zalai faluban, ahol felnőttem, a hatvanas években még lenézték azt, aki a boltban vette a gulyásleves mellé valót. Nálunk, otthon, minden héten egyszer, este a Nagymami ágasfát készített a kemencébe. Aztán reg­gel kovászt kelesztett, lisztet szitált a teknőbe, néhány krumplit meg­főzött a sparhelten. Majd minden hozzávalót elegyített, és dagasztotta a tésztát, utánozhatatlanul egyéni mozdulatokkal, vagy fél órán át. Míg pihent a leendő kenyér, a sza­kasztókba kenyeres ruhát terített, arra szórt a lisztből. Szaggatáskor formálódtak a kerek cipók. Közben már piroslottak a kemence téglái a tűztől. Amikor a láng az utolsó­kat lobbanta, Mami a kuruglával a parazsat a kemence szájához vonta össze. A szakabztókból már majd kidagadt a tészta. Hozta a sütőlapá­tot. Lisztet szórt a lapjára, a sza­kasztókat ráfordította. Megmosdat­ta a nyers kenyereket, és keresztet rajzolt föléjük. Majd bevetette őket a kemencébe. A teknőben maradt tésztafoszlányokból készült a va­karcs. Ez készült utoljára, és sült ki legelőször. Ennek a tésztájából lehetett először ízlelni az úi sütésű kenyeret. Ha éppen tejfölös-fok­hagymás lángost kívánt a család, az is a kenyér tüzével sült meg a ke­mencében. A falu akkoriban még idegenke­Falatok dett a pékkenyértől, de a délutános iskolát a sok gyerek és a kevés tan­terem miatt már kénytelen volt ki­találni. Egyik alkonyatkor Karcsi­val, szomszédommal és osztálytár­sammal, éppen hazafelé bandukol­tunk. Nehéz napunk lehetett, mert a szokásos birkózásra már nem volt erőnk. A vasútállomásnál jártunk, amikor megállított bennünket az állomásfőnök felesége. Ügy látszik, hogy nemcsak az áthaladó vonatok rendjét ismerte, hanem a hazatérő iskolásfiúkét is. Egy kenyeret bí­zott ránk, hogy vigyük el a lánya házához, ami amúgy is az útunkba esett. Átvettük megőrzésre, váltott cipelésre a hosszúkás, kétkilós bolti cipót. Az állomás mellett futball­pálya volt. Alig kerültük meg azt, amikor már nemcsak úgy, magunk­ban, hanem hangos szóval állapítot­tuk meg, hogy a ránk bízott ke­nyérből még sugárzik a távoli ke­mence melege. Hogy melyikünk csippentette le az első 'szikrányi, barna, ropogós héjdarabot? Ma már nem tudnám bizonyosra megmondani. Talán Karcsi volt az, talán éppen én. Az viszont tény, hogy a másik követte. Ízlett a meleg tészta a tudomány termeiben megéhezett nebulóknak. Hamarosan nemcsak a héj ropogott, de a puha, nagylyukacsos, fehér bél is fotszlott hangtalanul, mind na­gyobb falatokban. Tömtük a szánk­ba, haraptuk, téptük, rágtuk, faltuk a más kenyerét. Dehogy is gondol­tunk ebben a furcsa mámorban ar­ra, hogy tilosban járunk. Odahaza az üres házikenyeret már nem fo­gadtuk volna el magában. Legalább kacsazsírt vagy vajat kértünk volna rá. Persze, hogy nem gondoltunk arra sem, hogy mi tulajdonképpen nem szerethetjük a bolti kenyeret. Csak akkor döbbentünk, rá, mit tet­tünk, amikor a hasunk telni kez­dett. Akkor már hiányzott a ránk bízott szállítmány fele. A gyakorlati foglalkozáson használt zsebkéssel eltüntettük a csipkedés nyomait, csakhogy ettől még nem lett egész a kenyér. A forintjainkból még ép­pen tudtunk volna egy csorbítatlan cipót venni, de a bolt már rég be­zárt. A kenyeret eldobni nem akartuk. Ezért hát a füzetünkből kitéptünk egy középső lapot, és a címzett ab­lakának párkányára loptuk fel a megdézsmált darabot. Iskolába és iskolából haza, pedig azután vélet­lenül sem az állomás felé jártunk, hanem valahol a réteken keresztül ballagtunk, mondván: keréssük a legrövidebb utat. Csak a minap jutott eszembe, hogy sohasem kérdezte meg tőlünk senki, hogyan lett abból az egész kenyérből azon a koraestén fél. Böle István Marad a kánikula Várható időjárás ma estig: Folytatódik a hőség. Napos idő várható, eső továbbra sem lesz. A délies szél nap­közben kissé megélénkül. A legmagasabb nappali hőmér­séklet ma: 30 és 35° között várható. _ A Kézműves Gazdasági Munkaközösség árubemutató­val egybekötött kiállítást tart a Tisza Szdltóbon. A kiállí­tást tegnap, szerdán, délután, Zsótér Mihály, a Szegedi Ipari Vásár igazgatója nyitotta meg. Az ötvösök, kerá­mikusok, grafikusok, formatervezők, fémművesek, és más teriiletek iparművészeti alkotásaiból a teljes kollekciót — körülbelül 350-féle tárgyat — bemutatják. A munkaközös­ség célja tiszteletre méltó: kézművesség művészi fokon. A bemutatkozó munkaközösség eredményes tárgyalásokat kezdett a szegedi és a környékbeli kereskedelmi cégekkel. Ugyanakkor, kapcsolatokat teremtenek az ország déli ré­szén élő, és alkotó kézművesekkel, iparművészekkel. A be­mutató csütörtökön és pénteken is megtekinthető, a Tisza Szálló első emeleti helyiségében — A mi Lacink min­dig a falhoz edtfjo a spenótot. Mit csinál­junk* — Vegyenek zúl$ ta­pétát! KAMATLÁB­CSÖKKENTÉS A Magyar Nemzeti Bank augusztus 15-től egy száza­lékkal mérsékli a gazdálko­dó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) bankkölcsö­néinek kamatlábát. Ennek megfelelően a rövid lejá­ratú bankkölcsönök kamat­lába 12 százalék, a közép­és hosszú lejáratúaké pe­dig 13 százalék lesz. Nem változik az állami kölcsö­nök és egyes speciális — jelenleg is alacsony kama­tozású — bankkölcsönök ka­matlába. A gazdálkodó szervezetek betéte után fi­zetett kamatok mértéke vál­tozatlan. A bankkölcsönök kamatlábának csökkentése követi a nemzetközi pénz­piacokon az utóbbi időben bekövetkezett kamatlábvál­tozás irányát. A kamatcsök­kentés végrehajtásáról • a Pénzügyi Közlöny augusz­tusi számában jelenik meg részletes tájékoztatás. SZÜNYOG­INVÁZIÖ VELENCÉBEN Több kora reggeli és esti repülőjáratot kellett töröl­ni kedden a velencei Mar­co Polo repülőtéren, mert szúnyograjok özönlötték el a légi kikötőt és környé­két. Napközben menetrend szerint tudott fogadni a re­pülőtér. Az utasokat a kö­zeli Treviso városba taná­csolták. Velencét nyaranta gyakran borítja szúnyogfel­hő, de az idei szezonban példátlan méretekben elsza­porodtak a csípő-szúró ap­ró rovarok. Sok kellemet­lenséget okoznak a kert­helyiségekben, az utcai ká­vézókban szórakozóknak vagy a hajókon utazó tu­ristáknak. KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS Üjszegeden, a November 7. Művelődési Házban au­gusztus 15—18. között ker­tészeti kiállítást rendez a Bartók Béla Művelődési Központ, a HNF újszegedi I. számú bizottsága, a vá­rosi tanács mezőgazdasági osztálya és az Agroker Vál­lalat. A ma. csütörtöki, 19 órai megnyitón Tóth Mi­hály, megyei főkertész ad­ja át a legjobbaknak járó dijakat. VlZBE FULLADT Siófok térségében Gyökér József 38 éves tsz-tag, nyir­kércsi lakos, egy gumimat­racról a Balatonba ugrott, és a vízbe fulladt. SOPRONI SÖRÖK SIKERE BRÜSSZELBEN Két világos sörrel, a 13 fokos 700 évessel és a 11 fokos Alpesivel nevezett be a Soproni Sörgyár a sörök idei brüsszeli világverse­nyére. A 700 éves arany-, az Alpesi pedig ezüstérmet nyert. A Soproni Sörgyár­ban fennállása óta az idén főzik a legtöbb sört, 560 ezer hektolitert, s ez — a múlt évihez képest 100 ezer hektoliterrel több. El­sősorban az Ászok és az Al­pesi sörből készítenek töbJ bet. SZOVJET ZENEMŰVÉSZEK FÖLLÉPÉSEI Október 8. és 14. között rendezik meg hazánkban a szovjet kultúra napjait. A testvéri ország művészeté­ről átfogó képet adó ese­ménysorozatban — amely viszonzása a tavaszi, szov­jetunióbeli magyar művé­szeti rendezvényeknek — jelentős helyet foglalnak el a hangversenyek. A tíz koncertnek — amelyeken szólisták, énekesek és együt­tesek lépnek fel — a Zene­akadémia, a Pesti Vigadó, valamint a Magyar Állami Operaház ad otthont. SZEGEDI FOTÓS SIKERE A Dorogon kétévente megrendezendő. Bányász­élet című országos fotópá­lyázaton Húszéves Algyő szénhidrogén-termelése cí­mű fotósorozatával Péntek László, a Szegedi Fotóklub tagja második díjat nyert. FONDA BEPERLÉSE Jane Fonda amerikai filmcsillag videokazettán fog tanúvallomást tenni peré­ben, amelyet egy Puerto Rico-i asszony indított el­lene, mert megsérült az ő módszereivel tartott aero­bicedzés közben. A Puerto Rico-i amerikai kerületi bí­ró ígéretet tett, hogy a fel­vételt csak tanúvallomás céljára használják, és sem­miképp nem kerül a nyil­vánosság elé. Uj film Játszóterek banditái A MÁV számitógépeiről A Közlekedéstudományi Egyesület szegedi szerveze­tének számítástechnikai cso­portja szeptember 19-én és 20-án A személyi- és mikro­számítógépek szerepe a vas­útüzemi folyamatok irányí­Láttam, hogy... . már nagyon régen el­készült egy buszmegálló a József Attila sugárúton, a Budapesti körút kereszte­ződése után, ha Baktó felé haladunk. A megálló jól sikerült, hiszen leállósávot is építettek, s így a le- és íölszáliáskor a veszteglő buszok nem zavarnák a forgalmat. Most még zavarják! „Du­gót" okoznak, ugyanis az alig ötven méternyire levő megálló „él" (Meddig még?) Ott van ez a szűk útrészen, ott, ahol — kü­lönösen a reggeli, meg a délutáni — csúcsforgalom­ban az olajipar monstru­mai is közlekednek, erre járnak a helyi és helyközi buszok is. Autókavalkád ez a vidék. Sokszor csak bra­vúrral találnak el egymás között a gépek, hiszen a pár méterre levő kijelölt gyalogátkelőn gyerekek is ügyeskednek a túloldalra, életveszélyesen, a buszok takarásából. Tudomásom szerint itt baleset még nem volt. Az előbbi a legfontosabb, az anyagi többletköltség csak mellékes, bár a két buszmegálló közül az egyik fölösleges. Leginkább a ma használatos! Jó szolgálatot tehetne máshol, de ha mo­mentán nem kell, lehetne raktárban is — jobb sors­ra várva. Legalább nem okozna veszélyhelyzetet! A. S. tásában. címmel országos konferenciát rendez az MTESZ szegedi székházában. A nemrég elkészült prog­ramtervezet szerint a plená­ris ülések előadásain szó lesz a számítástechnika ha­tásáról a vasútirányításra és a vállalati gazdálkodás kor­szerűsítésére. Beszámolnak a szakemberek a kisgépes rendszerek üzemeltetésének tapasztalatairól, és ismerte­tik a következő ötéves terv­ben a közlekedési elektroni­kában várható fejlődést. A szekcióüléseken a Mera gép­típus mikroszámítógépes rendszereiről, a mikrogépek üzemviteli alkalmazásáról, a Commodore személyi számí­tógépek felhasználásáról és a mikroprocesszoros célbe­rendezésekről, célrendsze­rekről, szimulációkról cse­rélik ki tapasztalataikat a szakemberek. A konferenciához kiállítás is kapcsolódik majd. Ekkor — többek között — rugal­mas munkaidő-nyilvántartó rendszert, mikroprocesszoros jegykiadó automatát, vonal­kódos pályaszám azonosító rendszert, VT—16-os és PROPER—16 hazai gyártá­sú professzionális személyi számitógépeket Vnutatnak be. Színes, szinkronizált nor­vég film. Irta: Jan Lind­vik és Inge Tenvik. Fényképezte: Paul René Roestad. Zene: Pete Knutsen. Rendezte: Ola Solum. Főbb szereplők: Frank Arme Johansen, Mcrethc Andersen, Kctil Boe, Marius Hanstccn. Hiába, ez a panel nem az a panel. Mármint, ha külvá­rosi lakótelepről van szó. Mert ugye, látható most, hogy a messzi északon, a fjordok földjén is vannak panelházakból álló negye­dek a perifériákon, bevá­sárlóközpontokkal és körü­löttük parkolási gondokkal — persze, azért ezek és a mieink között akad némi különbség, de ne kicsinyes­kedjünk: íme, egy gyerek­film (végtére is tart még a vakáció) — olyan országból, amelynek filmterméséről alig-alig tudunk valamit. Mindazonáltal bizonyos panelek nagyon is stimmel­nek: néhány, viszonylag fe­szültebb, bájosabb jelenet kivételével a história nem mutatja éppen valami haj de sok jelét bárminő originali­tásnak, 6 a jó öreg, enyhén bugyuta építőkockákban nem nagyon lehet fölfedezni kü­lönbségeket. Ami jó: a gye­rekszereplők többsége, a ze­ne, (néhány) beállítás, no meg persze a megnyugtató befe­jezés. Meg esetleg a ta­lány, hogy vajh, Norvégiá­ban a jól öltözött és nagy kényelemben élő kis viking­utódoknak nincsenek szü­lei? Ugyanis mindvégig egyetlenegyet sem látni kö­zülük. Nem mintha bármi­féle dramaturgiai funkció­juk lenne, de, hogy egy iga­zi, éjszakai kúszós-mászós­leskelődős kalandra csak úgy, mindenféle atyai-anyai affér, közbeavatkozási kí­sérlet. vagy észrevétel nél­kül lehessen járkálni: tán még a szabadosságáról hír­hedt északon sem egészen hitele6, hogy enyhén fogal­mazzunk. Igaz, akkor azon is el le­hetne töprengeni, ugyan mi­féle szervezetnek állhat ér­dekében a látott, bandita­módon egyetlen éjszaka alatt (!), imponáló munka­intenzitással, parkolóhelyek létesítése érdekében varázs­latos gyorsasággal eltüntetni a föld színéről jó néhány játszóteret — ugyanis ez sem derül ki. Ám, ha ez nem lenne, mesebeli kastéllyal, hipermodern és ördögi szá­mítóközponttal és egyebek­kel, nem lenne film sem, ha meg nem lenne film, mi lenne vakációzó gyermeke­inkkel, kik ugyan nem Su­permant falnak képregény­ben, de föltehetően nem is rendeznek tömegtüntetést a városi elöljárók előtt, ját­szótereikért harcolandó. Vi­szont ők, ha már játszóhe­lyért való harcról van szó, nemzedékek óta a Pál utcai fiúkon nevelődtek. Mit ne mondjak — inkább Molnár Ferenc e müve, még akkor is, ha a norvég külvárosban a bevásárlóközpont nem egészen olyan, mint mondjuk a Csillag téri vagy a Tabán ABC. Domonkos László Élelemből műanyag? Felháborodást váltott ki Dániában az az elgondolás, hogy gyártsanak műanyago­kat az EGK élelmiszer-fö­löslegeiből. Az ezzel kapcso­latos vita hátterében az áll, hogy egy dán vállalatot is kiszemeltek részvételre az élelmiszerek alternatív fel­használására vonatkozó kö­zös piaci kísérleti program­ban. Azt próbálnák ki, ho­gyan lehet gabonából mű­anyagok alapanyagául szol­gáló keményítószert és cel­lulózt előállítani. A segélyezéssel foglalkozó dán szakemberek megdöb­bentőnek találják, hogy mig a világ más pontjain éhez­nek, addig a KÖZÖ6 Piac mű­anyagok gyártásával akar megszabadulni terményfölös­legeitől. A program kezde­ményezői azzal védekeznek, hogy csak egy hosszabb táv­ra szóló elképzelésről van szó, ami még megvitatásra vár, és semmiképpen sem befolyásolhatja az élelmi­szersegélyek küldését. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: Sz. .Simon István Főszerkesztő-helyettes: Szávay István Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László —• Szerkesztőség és kiadóvállalat: szeged. Tanácsköztár­saság útja 10. Sajtóház ti74» — Telefon: 12-633 — A laoot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Dobó József — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postaniva­tálaknai és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 43 forint. — ISSN: 0133—025 x

Next

/
Oldalképek
Tartalom