Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

116 Szerda, 1985. július 31. Helsinkiben megkezdődött az Európa-találkozó A helsinki ünnepségeken részt vevő 35 külügyminiszter a megnyitó után. A képen középen a szovjet és az amerikai kü lügyminiszter fog egymással kezet. (Telefotó — AP— MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról.) „harmadik kosár" problémáival is, megállapítva, hogy a Szovjetunió meggyőződéses híve a humanitárius problémák megoldásának, érdekelt a kulturális és oktatási kapcsolatok kiszélesítésében, de úgy véli, hogy a kapcsolatoknak és cseréknek az emberi személyiség kiteljesedését, a népek közötti megértést és barátságot kell szolgálniuk. Ebben a tekintetben a szovjet álláspont szerint gondosan el kell választani az ideológiai nézetkülönbségeket az államközi kapcsolatoktól. Beszédének befejezéseként a Szovjet külügyminiszter arról szólt, hogy a Szovjetuniónak nagyszabású tervei megvalósításához tartós békére van szüksége Európában és az egész Világon. Ugyanezt igénylik más országok népei is saját kormányaiktól. Épp ezért fnondható, hogy Európa alapvető érdekei követelik meg a továbbhaladást azon az úton, amelyen az irányt Helsinki jelölte meg. Ezután Leopold Gralz osztrák külügyminiszter mondta el beszédét, majd George Shultz amerikai külügyminiszter a helsinki jubileumi találkozó első „munkaülésén" elhangzott beszédében á finn fővárosban uralkodó általános hangulattól valamelyest eltérő szkeptikusabb hangnemben beszélt Európa helyzetéről. Kijelentette, hogy az európai kontinens a történelem folyamán még sosem volt olyan megosztott, mint napjainkban, s hogy nemzedékének tagjai „nem is reménykedhetnek" a megosztottság eltűnésében, a versengő hatalmak közötti nézeteltérések pedig „végső soron kibéklthetetlenek". Beszédének végén a fentiekkel alig összeégyeztethetó módon Shultz rámutatott: hisz abban, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak van lehetősége a megegyezésre. Az Egyesült Államok külügyminisztere, aki az utóbbi időben a külpolitikáját „puhánynak" ítélő amerikai szélsőjobboldali erők heves nyomása alá került, a republikánus „kemény vonalhoz" való hűségét igyekezett igazolni. A kontinens biztonságát közvetlenül érintő kérdések* kel Shultz igen felületesen és röviden foglalkozott. Kijelentette, hogy amerikai vélemény szerint a stockholmi konferencián lehetőség van a bizalom és a biztonság erősítésére katonai téren. A nyugati résztvevők csomagtervéből azonban a katonai kérdéseket illető „nagyobb nyíltság" követelését emelte ki. Mint ismeretes, az amerikai külügyminiszter hétfőn este lényegében már elutasította a Szovjetuniónak az általános bizalom és együttműködés légkörének javítására tett legújabb kezdeményezését. Közvetlenül Helsinkibe érkezése után közölte: az Egyesült Államok nem szándékszik követni a szovjet példát, és nem hajlandó leállítani nukleáris kísérleti programját. A szovjet moratóriumindítványt a Finlandia palotában elhangzott beszédében Shultz nem is emiitette. Ehelyett összekapcsolta a biztonsági kérdések megoldását „az emigráció fejlesztésével", „emberi jogi aktivistáknak" nevezett, valójáéban államellenes bűncselekményekkel vádolt szovjet állampolgárok szabadon bocsátásának követ elesével. Afc ámerikai fél — mondotta befejezésül Shultz — „kész élni az alkalommal", hogy a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozón „türelmes és komoly munka kezdődjék" a két nagyhatalom közötti problémák megoldására. Ezt követően Ronald Dumas francia külügyminiszter és Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter kapott szót. Az amerikai külügyminiszter, mint ismeretes, szerdán, több órás megbeszélést tart Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. A helsinki külügyminiszteri találkozó hivatalos megnyitása előtt Shultz Dobrinyin szovjet nagykövettel folytatott hosszú és — a televíziós kamerák közelképeiből ítélve — meglehetősen barátságos eszmecserét. Ezen tények alapján helsinki diplomáciai megfigyelők nem sietnek végleges következtetésékét levonni a hivatalos amerikai beszédből. Általános vélemény, hogy a helsinki kelet—nyugati párbeszéd ezekben a napokban nemcsak, s talán nem is elsősorban a Finlandia palotában folyik. A külügyminiszteri találkozó, ma, szerdán folytatja munkáját. Várkonyj Péter megbeszélései Kedden Helsinkiben Várkonyi Péter megbeszélést folytatott csehszlovák kollégájával, Bohuslav Chnóupetckel. A két külügyminiszter a teljes egyetértés. és az elvtársiasság jegyében véleményt cserélt az európai biztortsági és együttműködési értekezletből adódó feladatokról. Délután a Finlandia-palotában magyar—belga külügyyminiszteri találkozó volt. Várkonyi Péter és Leo Tindemans véleményt cserélt a két országot kölcsönösen erdekló nemzetközi problémákról. A szívélyes légkörű megbeszélésen érintették a magyar—belga kétoldalú kapcsolatok fejlődésének, valamint a budapesti kulturális fórum előkészületeinek néhány időszerű kérdését. A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón Magyar gálaest Moszkvában © Moszkva (MTI) Zsúfolásig teltek a széksorok kedden este a Sztanyiszlavszkijról és NyemirovicsDancsenkóról elnevezett moszkvai zenés színház nézőterén. A több nemzeti küldöttség képviselőiből egybegyűlt közönség felfokozott érdeklődéssel várta a magyar nemzeti gálaest kezdetét. A XII. VIT-en részt vevő magyar nemzeti delegáció kulturális csoportja — a Koltai Gábor rendezte műsor első részében — Kodály Zoltán és Bartók Béla alkotoi útját mutatta be. Az előadóművészek, az énekesek és az együttesek a bartóki '„Csak tiszta forrásból" gondolatot felidézve az ősi népzenei anyagoktól a magyar zeneművészet két kiemelkedő egyéniségének népdalfeldolgozásain át a mai hangvételű folklór világába vezették el produkcióikkal a hallgatókat. A gálaest elején a mai Magyarország, elsősorban Budapest arculatát, legszebb műemlékeit, nevezetességeit, kulturális életének egy-egy mozaikját felvillantó, a színpad hátterébe vetített képsorokat láthatott a közönség. Majd az ősi, tiszta magyar folklór — népdalok, parasztzene, eredeti néptáncok — bemutatásával folytatódott a produkció. Hegedűs D. Géza és Szerémi Zoltán tolmácsolásában Bartók- és Kodály-idézetek hangzottak el. A továbbiakban a népzenei indíttatású, elektronikus hangszerelésű folkrock műfaj reprezentánsaként a Kormorán együttest hallhatta a közönség. A bartóki és o kodályi életmű modern feldolgozásának lehetőségeiből pedig a Szintézis együttes produkciója alapján kaptak Ízelítőt a színházban ülők. Különösen nagy sikert aratott az egyik legnépszerűbb hazai rockegyüttes, Varga Miklós 2enekara, Bartók műveinek rockzenei megszólaltatásával, s viharos tapssal jutalmazta a kő2önség Szörényi Levente—Bródy János Kőműves Kelemen című rockballadájának legjellegzetesebb részletét Hegedűs D. Géza. Szerémi Zoltán, a Kormorán együttes és a tánckar előadásában. A gálaest második — a Nap szerettei című — felvonásában a Győri Balett társulata tartott nagy sikerű előadást. Carl Orff „Carmina Burana" című müvének tíz télelére komponált táncjáték koreográfiáját Markó Iván készítette. Az előadást megtekintette Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Berecz János, az MSZMP KB titkára, Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Jelen volt Vlagyimir Sapliko, a Komszomol Központi Bizottságának titkára is. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, kedden a Szovjetunióba utazott, hogy — díszvendégként — részt vegyen a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. Üjabb kétoldalú baráti találkozókon vettek részt kedden a magyar politikai küldöttség képviselői. Hámori Csaba, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára vezetésével a magyar fiatalok egy csoportját délelőtt a VIT-en részt vevő jugoszláv küldöttség látta vendégül. Déli szomszédunk nemzeti klubjában Szilvija Zsugic Rijavec, a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke köszöntötte a magyar delegációt. Délután a magyar fiatalok egy másik csoportja — szintén Hámori Csaba vezetésével — a vietnami nemzeti klubba látogatott el, és baráti megbeszélést folytatott a vietnami VIT-küldottekkel, akiket Vu Mao, a Ho SÍ Minh nevét viselő Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára vezet. Szívélyes légkörű találkozó színhelye volt a magyar klub is, ahol delegációnk képviselői a chilei fiatalokat látták vendégül. A francia nemzeti klubban a magyar fiatalok egy csoportja a francia küldöttség tagjaival, és a nemzeti klub programjaival ismerkedett. * A nemzetközi ifjúsági békemozgalom egységének jelentőségére mutatott rá kedden Moszkvában Angéla Davis. A Szovjetunióban is nagy tiszteletnek örvendő amerikai békeharcos a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó díszvendégeként tartózkodik a szovjet fővárosban. Sajtóértekezletén Angéla Davis szólt arról, hogy az Egyesült Államok polgárainak többsége békét akar, ám sokukat félrevezették a „szovjet katonai fenyegetésről" szóló koholmányokkal. Az amerikai békemozgalom egyik legfontosabb feladata ezért az, hogy megismertesse a valóságot a Szovjetunióról, a szovjet külpolitika békés céljairól, s rákényszerítsék a kormányzatot, hogy kedvező választ adjon a síovjet kezdeményezésekre. A VIT-en részt vevő amerikai fiatalok hazatértük után elmondják tapasztalataikat a Szovjetunióról, az ifjúság nemzetközi seregszemléjén szerzett benyomásaikról. Angéla Davis ugyanakkor hozzátette azt is: az Egyesült Államokban továbbra is komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy aktívabbá tegyék a fiatalok küzdelmét a békéért. * Az ifjúságnak, a diákoknak jogaikért vívott harcáról rendeztek kedden központi nagygyűlést a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón. A rendezvényen magyar részről Demcsák Lajos, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának fótitkára szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ifjúságnak mindennél fontosabb, mindennél alapvetőbb joga a békés élethez való jog. Béke hiányában minden más jog értelmét veszíti, minden más jog megvalósulása kilátástalanná válik. Wilágszerte nagy íigyelT met keltett a hétfőn Moszkvában nyilvánosságra hozott intézkedés, amely szerint a Szovjetunió jövő keddtől beszüntet mindenfajta atomfegyver-kísérletet. A lépés célja az egyre fenyegetőbb katonai vetélkedés mérséklése, az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásának elősegítése — derül ki Mihail Gorbacsov nyilatkozatából. Az SZKP KB főtitkára egyben hasonló döntésre szólította fel a világ többi nukleáris hatalmát is, rámutatva, hogy az összes atomfegyver-kísérlet beszüntetése messzemenően hozzájárulhatna a Világbéke megszilárdításához, a katonai erőegyensúly fenntartásához. Az időpont kiválasztása nem véletlen: augusztus 6án a Hirosima elleni amerikai atomtámadás évfordulója. A tragikus mementóhoz kötött politikai kezdeményezés tehát a legutóbbi világégésre is visszautal. Gorbacsov nyilatkozata túlmegy azokon a szerződéseken, amelyeket eddig e tárgykörben megkötöttek (például a t atomcsendElőremulató gesztus egyezmény, vagy a földalatti kísérletek korlátozása) és kitűnő lehetőséget kínál a fegyverkezési hajsza ütemének legalább némf csökkentésére. A hangsúly itt a lehetőség szón van. Az ugyanis a szakértők, diplomaták előtt is világos, hogy a moszkvai kezdeményezés nem csupán katonai szempontból jelentős. Sokkal fontosabb lenné e lépés elfogadásának és viszonzásának politikai szimbóluma. Ez ugyanis arra mutatna, hogy — a kölcsönös jó szándék érvényesülése esetén — erőre kaphat a nagyhatalmak oly sokáig feszült viszonyában egyelőre ellentmondásosan, nyomokban érzékelhetően megkezdődött javulás. Ugyanezt, a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálódását remélik az optimistább megfigyelők a nagy érdeklődéssel várt novemberi, genfi Gorbacsov—Reagan találkozótól is. Kérdéses persze, mennyire indokolt a derűlátás. A moszkvai kezdeményezést ugyanis rendkívül gyorsan követte a kiábrándító elutasítás. Shultz amerikai külügyminiszter, — aki kollégáival együtt a helsinki záróokmány aláírásának évfordulós ünnepségein a finn fővárosban tartózkodik — sietett bejelenteni: országa nem fogadja el a szovjet moratóriumjavaslatot. Időközben különböző fenntartások hangzottak el Washingtonból is, jelezve, hogy az amerikai adminisztráció jelenleg kevéssé tűnik hajlandónak a pozitív reagálásra. Pedig a helsinki találkozó, az enyhülés tíz évvel ezelőtti fénykorára való visszaemlékezés ritka jó alkalmat kínálna a kedvezőbb nemzetközi légkör kialakításához. A szovjet javaslat január ** elsejéig szól. Csak remélni lehet, hogy a gyors elutasítás nem jelenti az utolsó szót Washington részéről, s a szovjet gesztus más, érdekelt országokban is követőkre talál. Szegő Gábor //ffe mm Vilii RÁDIÓTELEX TILTAKOZÓJEGYZÉK A nicaraguai külügyminisztérium kedden tiltakozó jegyzéket küldött George Shultz amerikai külügyminiszternek, mert Matagalpában a somozista bandák egyike szombaton támadást intézett két, nőket szállító teherautó ellen. A támadás következtében nyolc asszony életét vesztelte. húszan pedig megsebesültek. A JKSZ KB LLLESE A JKSZ Központi Bizottsága keddi belgrádi ülésén úgy határozott, hogy a párt soron következő, XIII. kongresszusát 1988. júniusában tartják meg. A kongresszusra minden kétezer párttagra egy küldöttet választanak. A JKSZ XII. üongreSzszusa 1982. júniusában zajlott le. A HARCOK FOLYTATÓDNAK Folytatódtak a harcok hétfőn az iraki—iráni fronton. Hírügynökségi jelentések szerint a legsúlyosabb harcok az arcvonal északi szakaszán voltak. Az ÍRNA iráni hírügynökség arról számolt be, hogv az iráni csapatok hétfő hajnalban offenzívát indítottak a frontvonal északi részén, összesen háromszáz iraki katonát öltek meg és nagymennyiségű hadianyagot semmisítettek meg. Az iráni katonai parancsnokság külföldi újságírókat hívott meg, hogy tekintsék meg azt a mintegy száz négyzetkilométernyi iraki területet, amelyet az iráni csapatok a múlt héten foglaltak el. A CHALLENGER ÜTJA Hétfőn, magyar idő szerint késő éjjel, a Cape Canaveral űrrepülőtérről hétfőnyi személyzettel a fedélzetén felbocsátották a Challenger amerikai űrrepülőgépet. A repülési program katonai célú kísérletek végrehajtását is előírja. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) képviselője közölte, hogy ihat perccel az indítás után felmondta a szolgálatot az űrrepülőgép egyik hajtóműve. A meghibásodás miatt fontolóra vették, hogy a Challenger esetleg kényszerleszállást hajt végre Spanyolországban, egy zaragozai támaszponton — jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A NASA Végül úgy döntött, hogy a Challenger két hajtóművel í« folytathatja útját. t I