Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

4 Szombat, 1985. július 13. KII? HOL? MIKOR? postaláda társszerzőnk az olvasó Itt a nyár. végre a várva várt napsütés is, a ki­kapcsolódás. a lazítás ideje. Ügy tűnik, böngészve a gyéren érkező levelek között, hogy olvasóink író- és zsörtölődő kedve is alábbhagyott. S hogy mégis akad néhány, eget ugyan meg nem rengető visszásságot toll­hegyre tűző irás, ez azt bizonyítja: olykor az is ki­kapcsol. lazít, aki ezt —- kánikula ide, kánikula oda —. nem engedheti meg magának. Nem, mert az apróbb mulasztások is képesek megmérgezni mások életét. Mert, mint tudjuk, sok. apró adagokban szedett dózis is bi­zony óriási pusztításra képes. Fák ürügyén a nevelésről Völgyesi Ferenc (Rókusi körút 13.) levelében valósan­gal elsirat 8—10 kis fát. melyet tavaly ősszel ültettek el a környéken. „Féltő gonddal figyeltük mindannyian, hogy tavasszal Jelentkeznek-e rajtuk az élet nyomai, mert ez reményt ad arra, hogy évek múlva a jelenlegi sivár környék a felüdülést adó fákkal szép környezetet nyújt. A fák a természet törvényei szerint gyönyörűen kihajtottak. Napról napra növekedtek, kis lombjuk terjedt. Szemet gyönyörködtető látványt nyújtottak, mint amikor a gyermek növekszik, fejlődik. Úgy írom, hogy nyújtottak. Ugyanis szombatrój vasár­napra virradó éjjel valaki vagy valakik 8—10 kisfát derékban eltörtek. Erejüket fitogtatták? Vagy csupán rombolási végy ve­zérelte őket? Nem tudni. Hasznosabb lett volna, ha energiájukat munkára, ta­nulásra fordították volna, nem a védtelen, visszaütni vagy szólni nem tudó kis fák elpusztítására. Meddig lehet ezt még to­vább csinálni? Tördelni a padokat, kulturális létesímé_ nyeket, fákat, jármüveket? Vajon a jelenlegi nevelés­centrikus szemlélet megtud­Ja-c állítani a hasonló cse­lekmények sorozatát? Hat­hatósabb intézkedésre van szükség megtermelt érté­keink megóvása — a jövő érdekében végzett tevékeny­ségünk — megbecsülése ér­dekében, nem kellene vissza­riadni a szigorú büntetéstől sem. A letört kisfákat jó ér­zésű emberek megpróbálták összekötözni. Nem tudjuk, lesz-e eredménye. Sajnos csak egy-kettőnél várható, remélhető. A többi halott!" Egészséges a joghurt.. .,. ha friss. Ha erjedt, ne­tán penészfoltok éktelenked­nek a felszínén, bizony nem tanácsos elfogyasztani. De honnan tudja az ember, hogy a lezárt pohárka föl­bontása után milyen „illat" s látvány tárul elé. Minden esetre, hu a fólia domború­vá púposodott az erjedés kőében keletkezelt gázok miatt, nem szabad megven­ni. Persze ennél megbízha­tóbb Jelzéssel is el kellene látni a tejtermékeket. Dr. Heiner Lajos panaszolja: rendszeresen eszi —• enné — a joghurtot, de általában szavatossági jelzés nélkül erjedten, megsavanyodva kapható! Ha jól látható mó­don tüntetné föl a tejipar a gyártás napját, kivédhet­né az üzletek tárolásból adódó mulasztásait — mert föltehetően ez is ludas le­het a dologban. Fagylaltárusok — versenyben Valóban bagatell ügy, amiről T. 'P ír, egyébként nem kis felháborodással. Két fagylaltárust vet össze olvasónk. Az egyik gorom­ba, sértő módon bánt vele és gyermekével, a másik előzékeny, kedves mind­amellett finom a fagylaltja, s ingyen adja a tölcsért. Döntése logikus: „én fagy­laltot az első helyen többet nem veszek." Jól teszi. Bár lenne annyi élelmiszer, ruházati, műsza­ki, zöldséges, stb. üzletünk, hogy széles ívben elkerül­hetnénk és „tönkre tehet­nénk" azt, amelyikben ben­nünket, vevőket nem lát­nak szívesen. Ez lenne az igazi verseny! Nem tetszik Bizonyára nem újság a Délép számára: élnek embe­rek ebben u városban, akik­nek nem tetszik, hogy az öreg Hungária Szálló úgy néz ki, mintha bombatámadás érte volna. „Szegyen, gyalázat, hogy a Belváros szivében Balesetveszély Tőke Sándor (Marx tér 17.) írja: „Illetékesektől érdek­lődöm, hogy olyan forgal­mas helyen, mint a Marx tér, ahol naponta több száz ember jár el a kendergyár­ba, óvodába, iskolába és a piacra, a járdának milyen szélesnek kell lennie, mert jelenleg a csárda tulajdono­sa ivóterasz építésével a jarható járdát 80 cm-re le­csökkentette. A kocsiútra csak a nagy forgalom miatt nem megyünk le. A terasz előtt a virágtartó baleset­veszélyes. Esős időben a gépkocsik az embert lecsap­ják, a teraszról csorog a viz a fejünkre. Az építkezések­nél már megszoktuk, de ott az úttestről a gépkocsik nem csapják le az embert. Le­het, hogy a jövőben a csár­dák előtt is kerülgetnünk kell egymást? Amennyiben az illeteke­Móra Ferenc Pitvaroson AJig voltam 15 éves, amikor először láttam Mó­ra Ferencet, a szegedi mú­zeum igazgatóját. Emberek napszámban ástak Pitva­roson, a község délnyuga­ti részén levő közlegelői dombokon, ahol 1816-ban a nagylaki tót zsellérek telepedtek le. A falu ezen részén volt egy kishold földünk, ezt ú.jtörésnek, „gyep"-nek hívták. Álta­lában az ásatások mellett mentünk munkába, ©* lát­tuk, hogy Móra Ferenc irányítása mellett dolgoz­nak. Édesapámmal bele is néztünk a mély gödrökbe. Móra Ferenc 1925 SZCD­temberében folytatott ott ásatásokat. Októberben is­mét. Pitvarosra jött, hogy a község határában, a vélt lelőhelyeken próbaásatá­sokat végezzen. Két napot töltött itt, és csupán meg­bolygatott középkori tö­megsírokat talált. A sí­rokból mészbe rakott csontvázak és apróra tört cserépmaradványok kerül­tek elő. Valószínű, hogy ezek egy középkori pestis­járvány idejéből szermazó sírok, az áldozatait mész­szel leöntve temették el — mondta Móra Ferenc. A sírok elsö megbolygatása is már régebbi keletünek látszott, A mostani Pitva­ros község szomszédságá­ban valamikor egy közép­kori falu volt, a sírokat annak építése során dúl­ták fel. Móra Ferenc Pit­varosról néhány érdeke­sebb koponyát, csontot és cserépdarabot vitt magá­val ^zegedre. 1920 szeptemberében új­ra Pitvaroson folytatta munkáját. A bronzkorból származó temető nyomai­ra a község jegyzője, Öry Béla hívta fel először fi­gyelmét. Mora Pitvaros mellett népvándorlás kora­beli leletekre bukkant. Az eke, az. ásó, állandóan kü­lönös dolgokat fordított ki a földből, a tarlók, a szán­tók tele vannak sárga em­bercsontdarabokkal, furcsa színű edénycserepekkel. Gyerekkoromból emlék­szem arra, amikor nem messze tőlünk a Kiss ut­cában Gemerj György ásás közben kis füles bög­rét és cseréptöredéket ta­lált. A közvetlen szom­szédságunkban lakó Maió János építkezéshez áso.lt földet, és edém-eket, csontvázakat talált. Mikor hozzáfogtak a Csanádpalota—Pitvaros, majd Tótkomlósra vezető országos út építéséhez, a község határában homok­bányát nyitottak az or­szágút mellett. A bánya­nyitó munkások csontokra, kőedényekre és teljes csontvázakra bukkantak. Ezekről ismét Öry Béla községi jegyző értesítette Móra Ferencet, aki meg­kezdte az ásatásokat és a homokbánya körül egy temetőt tárt fel, megálla­pítása szerint a korai bronzkorszakból valót. Móra Ferenc, öry Béla, Kotormány János múzeumi szolga és néhány pitvarosi lakos előtt elmondta —mi gyerekek ls ott voltunk — az eddigi ásatások ered­ményét. A pitvarosi ho­mokbánya mellett egész te­metőt találtak és tártak fel: 43 ép sírt érdekes mellékletekkel. Mindegyik sírban volt egy kőedény, az edényben rendszerint sertés- vagy csirkemarad­ványok. A csontvázak fé­lig ülő, félig fekvő helyzet­ben hevertek, térdüket egé­szen az állukig húzták fel, így a sír feltűnően kicsi. Eb­ből és a sírokban talált edényekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a temető valami kőkorszakbeli lakó­telep, az Öspitvaros te­metője volt. De talállak egyik-másik sírban bronz­tárgyakat is, kezdetleges csatokat, ékszereket, ami azt bizonyítja, hogy a temető a korai bronzkor­szakból való, amikor a bronz értékesebb volt az aranynál, és amikor egy­egy bronzapróság csak vé­letlenül került a sírba, a kőedények, kőbalták, kao­linból vagy csontból csi­szolt, farkasszemfogból összefűzött gyöngyök közé. A korai bronzkorszak em­bere nagyobb kincsnek tartotta a bronzbaltát, vagy a bronzfegyvert, mint például a vékony aranydrótból összesodort gyűrűt. öry Béla pitvarosi jegy­zőnek szép gyűjtem|énye volt a Pitvaros határában előkerült tárgyakból, őr­zött emberi koponyát, tö­rött bögrét, kancsót, tálat és egy mammutfogat is. Móra Ferenc néhány na­pig kutatott még a pitva­rosi határban, a leleteket, a szegedi múzeumba szál­líttatta be. „Annyit talál­tunk" — mondta búcsúzó­ul — , „hogy tíz évre ls elég lenne, de ezzel úgy van az ember, hogy soha­sem elég, akármilyen sok." Komoly Pál 1585. JÚLIUS 12., PÉNTEK — NÉVNAP: IZABELLA A Nap kel 4 óra 59 perckor, és nyugszik 20 óra 40 perckor. A Hold kel 21 óra 45 perckor, és nyugszik 15 óra 45 perckor. VIZA LLAS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 448 cm (apadó). HETVENÖT ÉVE született Tálasi István (1810— 19B1) néprajztudós, akadémikus. lOSl-től 198»-ig a budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegyetem tárgyi néprajzi tanszékének ta­nára. Az egész anyagi kultúrát felölelő kutatásaiban elsősorban a népi állattartással és földmű­veléssel foglalkozott. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 és f este háromnegyed 8 és 10 óra­kor Eden boldog-boldogtalannak (szines, m. b. francia, II. hely­ár, 16 éven felülieknek!). dél­után negyed 4 és fél 6 órakor: Az istenek a fejülrre estek (szí­nes, m. b. botswanai, II. hely­ár!). Kertmozi: este 9 órakor: Mis­souri fejvadász (színes, amerikai, III. helyér!). Fáklya: délután háromnegyed 3 és háromnegyed 6 órakor: Abigél, I— II. (szines, magyar, dupla hélyárl). Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 és este 8 órakor: Széplány ajándékba (szines, m. b. francia—olasz. III. helyár!). Kiskőrössy Halászcsárda, Kert: este 24 órakor: OvaikodJ a törpé­től (színes, im. b. amerikai, II. hely,ár, 16 éven felülieknek!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (ll/57-es). Lste 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhin sgt. 57.) itart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap ét munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzotl gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7­töl hétfő reggal 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. X—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap es.te 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. Qüf/J sek és a rendeletek ezt meg- embert, palánkot építsenek, engedik, úgy kérem, hogy és a virágtartókat, ame­az úttest elé, hogy a gép- lyek balesetveszélyesek, tá­kocsik ne fröcsköljék le az volitsák el!" Választ várunk ilyen állapotban hagyják a város legszebb, jobb időket megélt szállodáját." Sajnos, mint már lapunkban meg­írtuk, ennek oka is a saj­nálatos pénzhiány, no meg — ismét — a büntetlenül rongálok vandalizmusa. Bozóki Ferenc, rokkant­nyugdíjas hiábavaló, hosz­szas sorbanállását írta meg: szombaton ő és még vagy 20 ember nem kapott sze­net a rókusi Tüzépnél. A körülményeket — látatlan­ban — mi nem vagyunk hi­vatottak elbírálni, ezért — választ és magyarázatot kér­ve — továbbítottuk a leve­let a telep vezetőjének. Ugyancsak ezt tettük H. l.-né panaszával is, akinek villanyóráját — levele sze­rint — jogtalanul, tévedés­ből zárta le a Démász, je­lentős anyagi kárt, kényel­metlenséget okozva olva­sónknak. Várjuk az áram­szolgáltató vállalat válaszát Válaszol az illetékes A négyes ikrekről szóló ri­portunkkal kapcsolatban küldött levelet szerkesztősé­günkbe Rózsa István, a See­gedi Postaigazgatóság igaz­gatója. „A Délmagyarország 1985. június 15-1 számában „ŰJ lakásban a Nagy-Kovács család" című cikk telefon­szerelésre vonatkozó részé­vel kapcsolatban az alábbi­akról tájékoztatom önöket. Telefon felszereléséhez Sze­geden a belépési díj és a szerelési költség megfizeté­sén kívül telefonkötvény vá­sárlása is szükséges. Ezen költségek megfizetése alól csak a Magyar Posta Köz­pontja — az Országos Anyag- és Arhivatal egyet­értésével — adhat felmen­tést, ezért írásban állásfog­lalást kértem. A döntés eredményéről majd értesí­tem a szerkesztőséget." összeállította: Chikán Ágnes 20.50: Az lllir álom és a valóság — dok.-sorozat 21.40: A zsebtolvaj — francia Játékfim ÚJVIDÉK 14.30: Nyári délután 17,30: Tv-híradó magyarul és szerbhorvátul 18.15: Az omber ajándékai — 2. 18.45: A Titogrűdji Televízió szórakoztató zenés műsora 19.15: Rajzfilm 19.25: Reklám 19.30: Tv-hlradó 2., magyarul 19.55: Reklám 20.00: A találkozás helye nem változhat meg ~ szovjet film — 4. 21.00: Tv-magazin szlovák nyelven 22.00: Tv-híradó 2., szerb­horvátul SZOMBAT DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna — (Ism.) 8.30: Ecranul Nostru — a szegedi Körzeti Stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora 8.50: Don Quijote — spanyol rajzfilmsorozat — 1. - (ism.) Szép tájak — szovjet kisfilm Keménykalap é» krumpliorr — 3. - (Ism.) 10.30: A fekete álarc — spanyol kaLandfilmsorozat — 2. Autó-Motorsport — (ism.) Képújság 9.15 9.36 11.25: 11.45: M BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna — (ism.) 9.30: Szünidei maüne 9.20: Játék műalkotásokkal — 4. — (Ism.) 9.40: Ugyan miért hagytam volna el ezt a földet? 9.50: A George-szigeti pingvinek — lengyel dok.­film — (i$m.) 10.13: Hangverseny Richárd strauss müveiből — csíjrájf fűm — (Ism.) 11.05: „épujíág 16.45: Hírek 16.50: Tiszteletem tanár úr 17.20: Képújság 17.25: Uj utak a Mounk MeKtnleyro — csehszlovák rövidtiLm 17.55: Három nap tv-műsora !8.oo: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti meso 19.30: TV-hlradó 20.00: MüUor Péter: Szemenszedett Igazság — tv-játék 21.35: Ml újság, Cleaimlca? — amerlkal-»fnancla fllm­komédla — 16 éven felülieknek! 23.20: Tv-hiradó 3. 23.30: Himnusz BUDAPEST 2. 18.00: Képújság 18.05; Félidő 0-1 — lengyel kls­Játékfllm-sorozat — 1. — (ism.) 18.30: Pulóver — angol bábsorozat — fl. 18.40: Kulturális Fórum, Budapest, 1985 19.15: Szelíd óriások — NSZK ismeretterjesztő film — (ism.) 20.00: Mint te vagy én — 2. — NSZK tv-fi Lm 21.00: Tv-hlradó 2. 21.20: Zenebutik — (ism.) 22.20: Képújság BELGRÁD I, L7.30: Magyar nyelvű tv-napló 17.50: Videooldalak 18.09: Hírek 18.15: Sorozat gyermekeknek 18.45: Szórakoztató adás 19.13: Rajzfilm 18 30: Tv-napló 20.00: Találkozó holyét nem szabad megváltoztatni — filmsorozat 21.00: Szórakoztató adás 21.45: Tv-napló 22.00: A szív kultúrája BELGRÁD 2. 17.00: Jugoszláv úszó­bajnokság 19.00: A tudomány világából 19.15: Tudományos könyveik kirakata 10.30: Tv-napló 20.00: Találkozás Milos Petrovlc csembaListával 20.45: Hírek KOSSUTH Kb. 8.15: Mai kulturális programok és a múzeumok áUandó kiállításai 8.25: Kossuth-dij korhű keretben 8.55: Nótacsokor 9.33: Kököjszi és Bobojsza — Török Sándor mese­regénye 19.05: Dzsida Jenó versel 10.10: Haydn: C-dúr szimfónia 10.40: Iránytű 12.45: Fenyő István könyv­szemléje 12.55: Lemozmúzeum 13.23: Magyar művészek opera­forvétel étből 14.10: Zenekari muzsik* 15.00: A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból 15.30: Muzsikáról versben, prózában — Kazinczy Ferenc 16.03: Az arany ember — Jókai Mór regénye — 7. 18.41: Lukácsi Huba népdal­felvételoiböl 17.00: Vizsgálatok nyomában 17.25: Weinar Leó tanítványai muzsikéinak — 5. 18.15; Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk — (ism.) 19.15: Mozaiksorok dr. Cserés Miklós írott és hangos naplójából — 2. 20.21: Kedves zeneműveim 21.19: Tamara Milaskina opera­áriákat énekel 21.30: Munkások '85 23.20: Tíz porc külpolitika 22.39: Emlékek több szólamra 23.05: A Mantovanl zenekar­játszik 23.30: Barokk szonáták. PETŐFI 8.05: Az Izraelita felekezet negyedórája 8.20: Klasszikus operettekből 8.50: TÍZ perc külpolitika — (ism.) 9.05: — 12-00: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Fúvószene az NDK Rádió műsorából 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Töltsön egy órát kedvenceivel 15.06: Péntektől péntekig 17.30: ülődik sebesség — különkiadás 18.30: FiataloknakI Közben: 18.50: Közveáltés az országos úszó bajnokságról 19.50: Egészségünkért! 20 00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.05: A világszínház humora — Kérők (1970) — Kisfaludy Károly vígjátéka 22.20: Könnyűzenei ntúdlónk felvételeiből 23.20: Maya — részletek Fényes Szabolcs— Harmalh Imre operettjéből 24.00: — 4.30: Éjféltől hajnalig SZOMBAT DÉLELŐTT KOSSUTH 8 25: Családi tükör 9.00: Színes népi muzsika 10.05: Ismét a javából! 12.30: Déli zeneparádé PETŐFI 8.11: Népszerű muzsika — világhírű előadók 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: MoJdova György: isten veled, Indiai 9.40: Húsz perc MarUyn Monroeval 10 00: Júliusi tudományos mozaik 10.30: A Ganz-MAVAG Konoert­fúvószenekana Játszik 11.05: Slágerről slágerre 11.45: A Magyar Rádió és Televízió gyermek­kórusa tábori dalokat énekel , 13.05: Sportműsor gyerekeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom